Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

1993. május 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 T raumatológusok vándorgyűlése A Magyar Traumatológus Társaság a múlt héten tartotta vándorgyűlését Győrben. Az ünnepi megnyitón a gyógyí­tómunka elismeréseképpen dr. Patkós Imre nyugdíjas győri főorosnak és Vizkelety Tibornak, a budapesti Ortopé­diai Klinika igazgatójának ad­ták át a társaság emlékérmét. A háromnapos tanácskozáson megyénket dr. Tóth Károly, a kaposvári kórház baleseti se­bészetének főorvosa, dr. Gor- dán Ferenc másod-főorvos és dr. Lukács Ákos főorvos kép­viselte az ülésen. Az egészséges életmódért Szakkört indított Egészsé­ges életmód címmel a kapos­vári Kisfaludy utcai általános iskola vezetése a 7. és 8. osz­tályos tanulók részére. A szakköri foglalkozásokon elsa­játíttatták a tanulókkal az egészséges életmóddal kap­csolatos teendőket. Dr. Harkai Lászlóné, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy Megyei In­tézetének egészségnevelője évi 10 alkalommal, videofil­mekkel és szakképzett elő­adók segítségével gazdagí­totta a szakkör programját. Aneszteziológusok tudományos ülése Kit, mivel, hogyan lehet am­bulánsán elaltatni? — erről tart előadást pénteken dr. Bárdosi László, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás klinikájának adjunk­tusa Pécsen. A Lilly Hungária és a Pécsi Akadémiai Bizott­ság munkacsoprtjának tudo­mányos ülésén Antony A. Gil­bertson, a liverpooli egyetem klinikájának professzora is tart előadást. Gyógyszer gyermekeknek Új kezelési módot fejlesztet­tek ki az amerikai kutatók, a gyermekeknél néha halálos kimenetelű tüdőfertőzések megelőzésére. A coloradói or­vosi egyetem munkacsoportja az emberi vérből vonta ki azt a hatóanyagot, amelynek segít­ségével 72 százalékkal csök­kenteni lehet a légzőszerveket megtámadó vírus okozta sú­lyos megbetegedés kockáza­tát. A felfedezés annál is jelen­tősebb, mivel az RS vírus el­len nincs oltóanyag és súlyos fertőzés esetén csekély a kilá­tás a gyógyulásra. Orvosnapok Szigetváron Az I. szigetvári orvosnapo­kon a hét végén több kapos­vári szakember is tartott elő­adást. Dr. Rácz Jenő és dr. Néber Árpád a baleseti sebé­szet adjunktusai a térdízületi lágyrészsérülések korszerű kezelésében szerzett tapasz­talataikat ismertették. Dr. Ro­zsos István professzor három előadásban taglalta az epebe­tegek modern sebészeti keze­lését. Dr. Dezső Enikő, dr. Fe- renczy Éva és dr. Rumi György főorvos a cukornbete- gek újfajta inzulinnal történő kezeléséről; dr. Huszár Péter és dr. Kopa János, az idegse­bészet főorvosa az MRI segít­ségével végzett érvizsgálatok­ról; dr. Imre László és dr. Hu­szár Péter az agyvérzés mű­téti kezelkéséről számoltak be. Molnár Tünde sztomate- rápiás nővér a betegek lelki gondozásának, Bencsikné Kass Anikó a nyirokkeringési zavarok kezelésnek tapaszta­latait ismertette. SEGÍTENEK A KOMPUTEREK Kísérletek az emberért TB-KASSZA ÉS GYÓGYSZERÁR Aki a révészt fizeti Megkülönböztetett figyelem kíséri világszerte az élőlénye­ken végrehajtott kísérleteket. Jan Jager professzor évekig a Holland Aneszteziológiai Ok­tató Társaság elnökeként volt felelős az egyetemi hallgatók aneszteziológiai képzéséért, most a legnagyobb holland közkórház szuperintendánsa. Nemrég Kaposváron tartott előadást a kísérletes sebé­szeknek. — Hollandiában a figyelem középpontjában állnak a kísér­letek — mondta a professzor. — Éppen most terjesztettek a parlament elé egy törvényter­vezetet, amely pontosan sza­bályozza az élőlényeken foly­tatott kísérleteket. — Mi a legproblematiku­sabb ebben a témában? — A kísérletekre mind az orvostudományban, mind a gyógyszerkutatásban igen nagy szükség van. Mivel azonban élőlényeken hajtják végre, fontos, hogy a munká­nak mindig legyen tudomá­nyos értéke. A beavatkozások szenvedést okoznak, de ez nem lehet nagyobb, mint az egész kísérletnek a tudomány és a progresszió érdekében kifejtett értéke. Ha a beavat­kozást embereken hajtják végre, rendkívül fontos, hogy a kísérletet végző személy felvilágosítsa az ilfetőt és bírja annak beleegyezését. A törté­nelem folyamán, sajnos, elő­fordult — és ez rettenetes —, úgy végeztek embereken kí­sérleteket, hogy azok nem is tudták: valójában kísérleti ala­nyok. — Ellenőrízhető-e, hogy a kísérletet valóban az etikailag és jogilag megszabott keretek között hajtják-e végre? — Ez rendkívül fontos kér­dés. A kísérleteket ugyanis el­lenőrizni kell. Ennek az a leg­biztosabb módja, ha egy kór­házban vagy egyetemen lét­rehoznak olyan bizottságokat, amelyek az emberkísérletek normatívájával, etikájával, gyakorlati végrehajtásával fog­lalkoznak. A Helsinki Egyez­mény egyes részei az alap­vető emberi jogokon belül fog­lalkoztak az emberkísérletek kérdésével. A tokiói és a ve­lencei tanácskozások ezt mó­Jan Jager professzor (Fotó: Kovács Tibor) dosították, de lényegében ma is eszerint a helsinki törvény és okmány szerint működik a World Medical Association. S pontosan előírta azokat a jo­gokat, törvényeket és feltéte­leket, amelyek között a kísér­letek elvégezhetők. — Kísérletnek minősül-e a beavatkozás egy olyan külön­leges, váratlan helyzetben, amikor az orvos, műtét köz­ben kénytelen a beteg életé­nek megmentése érdekében addig még nem alkalmazott el­járást "bevetni" ? — A törvény szerint és eti­kailag is kísérlet. De az a vé­leményem: ha a sebész meg­győződött arról, hogy ezzel az új, még soha nem végzett be­avatkozással el tudja hárítani a veszélyt és meg tudja men­teni a beteg életét, akkor meg kell csinálnia. A műtétet köve­tően azonban föl kell világosí­tani a beteget arról, hogy mi­lyen beavatkozás történt és miért volt ez indokolt. — Folynak-e olyan kutatá­sok, amelyek háttérbe szorít­hatják az élőlényeken folyta­tott kísérleteket? Egyáltalán: el lehet-e kerülni ezeket? — Elképzelhető ez a meg­oldás is napjaink komputeri- zált világában, hiszen számos szituáció modellálható. Az utolsó próbához azonban mégis élő egyének kellenek. — Melyek a legizgalmasabb kísérletek? — Úgy gondolom, a transzplantáció ilyen terület. Ezen belül napjainkban a leg­érdekesebb a tüdő átültetése. Várnai Ágnes — A gyógyszerek ára — bármennyire is furcsa — sza­bad ár: a termelő határozza tehát meg, mibe kerüljön a ké­szítmény. Erre számolják még rá a jogszabály által meghatá­rozott árrést — mondta dr. Hamvas József, a Népjóléti Minisztérium főosztályveze­tője arra felelve, hogy növek­szik a lakosság indulata a térí­tési díjak emelkedése miatt. A magyar lakosság az el­múlt évtizedekben — a külön­böző manipulációk folytán — az ár nélküli gyógyszereket ismerte — folytatta a főosz­tályvezető. — Most széles körben jelennek meg a piacon a drága, külföldi készítmények amelyeket nálunk még mindig az eredeti árukon alul forgal­maznak. Ezzel párhuzamosan nagyon sok olcsó, magyar ké­szítmény gyártását megszün­tették, a pótlásukra érkezők ára pedig magas. Meg kell szoknunk, hogy a gyógyszer is áru, és csak abban az eset­ben használjuk, ha valóban indokolt a szedése. — Érvelése nem cáfolja azt a tényt, hogy a társadalombiz­tosítás támogatása egyre csökken. — A társadalombiztosító meghatározott összegből gazdálkodik és ezt racionáli­san kell fölhasználnia. Első­Véget ért a mozgássértültek szervezeteinek közép-kelet- európai konferenciája Siófo­kon. Dr. Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsé­gének elnöke elmondta: a konferencia célja az volt, hogy a gyökeresen megváltozott társadalmi viszonyok között újrafogalmazzák a legszüksé­gesebb tennivalókat. Ki kellett alakítani azokat a kapcsolat- rendszereket és együttműkö­dési feltételeket, amelyekben lehetőség nyílik arra, hogy a mozgássérültek teljes életet élhessenek. Szemléletbeli vál­tozásokra van szükség ahhoz, hogy az életük minden terüle­tén megkapják a szükséges sorban azokra a gyógyszer­ekre ad nagyobb támogatást, amelyek a súlyos, krónikus betegségek gyógyítását segí­tik elő. Az életet súlyosan veszélyeztető betegségekre adandó készítmények ára ugyanis olyan magas, hogy az a tb-től óriási pénzeket von el. Ritkán esik szó arról is, hogy bővült a térítésmentesen kap­ható gyógyszerek köre. Egy vérzékeny vagy egy cukorbe­teg ember például ingyen kapja a gyógyszert. Annak, aki csak a fejfájását szeretné enyhíteni, pár forinttal többe kerül a tablettája. A gyógy­szerárak emelkedése a társa­dalombiztosítást sújtja. — Nem a pár forinttal drá­gább fejfájáscsillapítók be­szerzése okoz gondot. A fia­tal, gyermekes szülők és a nyugdíjasok gyakran fordul­nak ki a gyógyszertárból, meri nem tudják megfizetni a gyógyszer árát. — Nálunk sokkal gazda­gabb országok sem tudják a gyógyszerköltségek emelke­dését kiegyenlíteni. Ezért tu­domásul kell venni, hogy a támogatást nem a gyógy­szerek árához kell adni, -ha­nem azoknak kell megfelelő szociális támogatást nyújtani, akik erre rászorulnak. V. Á. támogatást, akár a közleke­désről vagy lakások, utak épí­téséről van szó. A konferencián 11 ország­ból érkező 248 résztvevő szinkrontolmácsok segítségé­vel 23 előadásban ismerte meg a volt szocialista orszá­gokban élő mozgássértültek sajátos gondjait. Választ ke­restek arra, hogy a felbomlott társadalmi és gazdasági kere­teket, amelyben eddig éltek és gondjaikhoz segítséget kap­tak, hogyan lehetne pótolni. Szorgalmazzák az esély­egyenlőségi törvényt, amely biztosítaná a szükséges jogi kereteket az érintettek életé­nek egyenlő feltételek közötti megvalósításához. O. L. Mozgássérültek konferenciája Siófokon Esélyegyenlőségi törvényt! EGY CHIPBEN A VILÁG VÁLTOZÁST CSAK JOBB FELTÉTELEK HOZHATNAK Kifejlesztették a bionikus szemet A Berkeley egyetem kutatói kifejlesztették a bionikus szemet, amely vetekszik az emberi és az állati szem érzékenységével. A biológiával és komputerrel foglalkozók összefogásával jött létre ez a találmány. Égy körömnyi chipbe a szem minden jel­legzetes tulajdonsága belekerült. A bionikus szem programon egy magyar kutató, Roska Tamás is dolgozik, aki évente egy­szer utazik Berkeleybe, egyébként Budapesten dolgozik a kuta­tásain. Még legalább egy évtized kemény munkáját igényli, míg a bionikus szem használható lesz balesetben sérült emberek lá­tásának pótlására. Ferenczy Europress Az átlagos családban csak 1,8 gyerek Még napjainkban sem teljesen veszélytelen a szülés. Az ENSZ legutóbbi statisztikája szerint évente félmillió asszony nem éli túl — általában első — gyermeke vi­lágra jöttét. S egyre kevesebb gyerek születik. A fejlett országokban 1,8 jut egy átlagos családra. Nem a „szülés” lett bonyo­lultabb napjainkra: sokkal in­kább az asszonyokat veszé­lyeztető hatások — a dohány­zás, a szeszes ital, a túl sok gyógyszer, a környezeti káro­sodások — erősödtek fel. Civilizációs ártalmak A világszervezet statisztiku­sai szerint a halálesetek száma az elkövetkező évek­ben várhatóan még emelkedni fog, hiszen mint több elmara­dott országot érnek utói a civi­lizációs ártalmak. A fekete földrészen élő asszonyok ve­szélyeztetettségét növeli, hogy komplikáció esetén — a hatalmas távolságok és orvos híján — a szülő nők nem kap­nak időben megfelelő segít­séget. Megfigyelték azt is: ahol val­lási indíttatásból vagy népe­sedési okok miatt megszigorít­ják a mesterséges vetélés fel­tételeit, ott hirtelen megemel­kedik az illegális műtét közben elhunytak száma. A mondás — miszerint az asszonyok két dologért képe­sek mindenre: azért, hogy le­gyen és azért, hogy ne legyen gyerekük — változatlanul igaz. Lengyelországból, ahol nemrégiben megszigorították az abortusz feltételeit, az asz- szonyok a balti államokba jár­nak küretre. A liberálisabb szabályozás hatására — mint például a nálunk január elsejé­től hatályos törvény nyomán — rendszerint emelkedik a szülések száma. Hazánkban pedig — épp ennek az évnek első negyedében — mintegy félezer asszony változtatott eredeti elképzelésén és a csa­ládvédelmi szolgálattól nem a művi vetélés engedélyezését, hanem a terhességi könyv ki­állítását kérte. Jóval kevesebb Az egész világon jóval ke­vesebb gyermek születik nap­jainkban, mint (mondjuk) két évtizede. Akkoriban a fejlett ál­lamokban 2,6, most csak 1,8 a gyerekek átlagos száma csa­ládonként. A harmadik világ országaiból korábbról nincs megbízható adat, de a hajdani több mint tíz helyett mára csak 5-7 gyermeket szülnek az asszonyok. A szülések számában igazi változást csak a mainál jobb szociális feltételek hozhatnak. Nemcsak nálunk, hanem az összesített nemzetközi sta­tisztikák szerint is a lakáshi­ány, a megélhetés bizonyta­lansága miatt mind keveseb­ben lépnek házasságra. Az anyák ugyanis szeretnék jó körülmények között felnevelni gyerekeiket. (szabó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom