Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. május 26., szerda Viszik a Tallért Minőségre és fegyelemre ösztönző szerveződés A további csapadékhiány tetemes károkat okozhat Nagy az érdeklődés a jegyzés alatt álló befektetési alapok befektetési jegyei iránt. A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek jegyzése megduplázódott. Május 10-től június 18-ig jegyezhetők a Tallér Értékpapír Befektetési Alap befektetési jegyei. Ez idő alatt az alap minimum háromszázmillió forintot kíván összegyűjteni. Új gyártóüzem Bicskén Új, korszerű gyártóüzemet avatott a Villanyszerelőipari Rt Bicskén. Az üzem a többségi tulajdonos Siemens cég energiaelosztási és energiaátviteli termékeit gyártja majd, elsősorban magyar piacra. A bicskei gyár Európa egyik legkorszerűbb gyártástechnikával felszerelt üzeme lett. A 350 dolgozó foglalkoztatására alkalmas üzemet a vegyes vállalat 10 millió márkás beruházással valósította meg. A Siemens egyébként ez idáig hat kelet-európai vállalatban szerzett részesedést az elmúlt három évben, ezek többsége Magyarországon található. Jó osztalékot ad a Fotex A Fotex Rt, az egyik legjelentősebb hazai tőzsdén szereplő cég 15 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek. A múlt évben a Fotex-csoport befejezte a tőkebefektetéseket; kialakult a Fotex-csoport végső képe: 1991-ben a külföldi intézményes befektetők által a társaságba invesztált 54 millió dollárt kihelyezték. A cég jelentős részesedést ért el 1992-ben a Domusban, az Ofotértben és a szemüvegkeret-gyártással foglalkozó Granvisus Kft-ben, s a jegyzett tőkéje jelenleg már 4,6 milliárd forint körül van. Az idén várhatóan megkétszereződik a Fotex-csoport árbevétele, mivel múlt évi mérlegében még nem szerepelt a Dómus és az Ofotért árbevétele és eredménye. Új Malév- szolgáltatások Új törzsutasrendszert indít május 29-től a Malév. A Bó- nus-program október végéig csak a New York-i, római, milánói és trieszti járatokra terjed ki, a téli menetrend bevezetésétől viszont a pontszerzési kör már a Malév és az Alitalia teljes vonalhálózatára érvényes lesz. A régi és az új tör- zsutasprogram egy ideig párhuzamosan működik, vagyis az utas maga döntheti el, hogy melyiket veszi igénybe. A legfontosabb változás, hogy az összegyűjtött pontok az Alitalia járataira is beválthatók szabadjegy formájában, ez pedig egy sor új és egzotikus úticélt jelent a törzsutasoknak. A május 29-én induló új Budapest-New York járathoz kapcsolódóan földi szolgáltatáscsomagot is kínál a Malév. Philips-üzem Székesfehérváron Új szervezeti formában működnek május végétől a Philips magyarországi érdekeltségei. A székesfehérvári videorekorder-összeszerelő üzemben jelenleg alkatrészeket gyártanak, ezzel 600 embernek adnak munkát. Egyelőre nem tisztázott, hogy hány videomagnó összeszerelése valósulhat meg. A közös piaci országokba való értékesítés során a 14 százalékos vám elkerüléséhez 60 százalék fölött kellene lennie a magyar hozzáadott érték arányának a termékekben. Hegyközségek Somogybán 1949-ben szüntették meg hazánkban a valaha jól bevált, minőségre és fegyelemre ösztönző szerveződéseket, a hegyközségeket. Tették ezt, amikor még mintegy 300 ezer szőlész-borász tagot számláltak a hegyközségek. Sokan voltak közöttük a nagygazdák, „kulákok”. Az első származásvédelmi szempontú említése a szerveződésnek 1413-ból való, amikor a Budai Jogikönyvben promontórium néven jegyezték a hegyközséget. Önálló törvényben 1894-ben ismerték el a nagyközségek jogállását. Napjainkban az F. M. kétéves előkészítő munka után terjeszti a parlament elé a hegyközségekről szóló törvénytervezetet. Ettől függetlenül máris alakulnak tájegységenként a bor és a szőlő védelmére szerveződő egyesületek. Kaposváron, a szentjakabi hegyen, a bencés monostornál 89 kerttulajdonos egyhangú döntése alapján május 8-án alakult meg a Bencés Szentjakabi Hegyközség. Céljuk a termelésfejlesztés segítése, valamint a közös értékesítés szervezése. Tiszteletben tartják a monostorrom idegen- forgalmi jellegét, ám megfogalmazták, hogy az idelátogató bel- és külföldi turistáknak nem lehet ellentétes az érdekük a rend, a nyugalom és a tisztaság megőrzésében, valamint az egészséges környezet védelmében. Szentjakabon az alakuló ülésen 19 tagú elöljáróságot választottak. Hegybírónak Keczeli Lajos tették meg , helyettese Bartos József lett. Június 13-án első összejövetelükön a hegyi keresztnél Az ötvöskónyi hegyközségben áll Varga Tibor portája (Fotó: Kovács Tibor) és harangnál istentisztelettel, majd a monostorromnál búcsúval folytatják az elődök által megkezdett munkát. Kilitiben is e hónapban alakult meg a hegyközségi egyesület. Az alakulás napján a kirándulók lovaskocsival járhatták be a rendezett utakkal kialakított szőlőhegyet. A hegybíró kitüntető címet Nagy Sándor vállalkozó és szőlősgazda nyerte el több mint 70 szőlőtulajdonos bizalmából. Az egyesület alapvető céljai között fogalmazta meg Siófok környékének bakapcsolását az idegenforgalomba. Örömmel nyugtázták, hogy a tervezett harmadik Sió-híd módot ad a zsúfolt városközpont kikerülésére és a szőlőhegy rö- videbb úton való megközelítésére. Nagyatád-Ötvöskónyi évek óta vissza-visszatérő szereplője volt a híradásoknak. Az itteni szőlőhegyben telepített bogyós gyümölcsök érésideje körül háborúk dúltak. Talán a dr. Melegh Imre által létrehozott hegyközségi egyesület úrrá lesz az elmúlt évek torzsalkodásain. Látogatásunkkor Varga Tibor portájára mentünk be, aki elsők között vásárolt itt birtokot az atádiak közül. 1971 óta gazdálkodik a 650 négyszög- öles területen, ebből mintegy 180 ölnyi a szőlő termőterület. 300 tő málnást is telepített. Varga Tibor szerint az itt tevékenykedő gazdák közösen tették rendbe a hegyi utakat. Az egyesület megalakulásakor többen szóvá tették, hogy hiányzik „csősz”. A megtermelt javak védelme érdekében ezt elengedhetetlennek tartják. Hegybírónak a helybéli Mucsi Ferencet választották. Sorolhatnánk a példákat, hiszen Balatonlellén Szűcs László vezetésével, Seges- den Pados Lajos kezdeményezésére, Nagyatád-Bodvi- cán Büttl Vince szorgalmazására tömörültek egyesületbe a szőlős és gyümölcsös gazdák. Tabon és Kőröshegyen is megalakították már szervezetüket, s hamarosan megkezdődik a dél-balatoni történelmi borvidék községeiben is a hegyközségek megalakítása. (Mészáros-Ondrejovics) Kevesebb a borsó, több a zabvetés (Folytatás az 1. oldalról) — A kukorica is magágyba került, és a másodvetéseknél a tavalyihoz viszonyított 3677 hektáros elmaradás még behozható. A téli fagykárok miatt ugyanis többek között 90 hektárnyi repcét kellett kiszántani, és a cukorrépavetések mintegy harmada is erre a sorsra jutott. Ennél a növénynél az erős répabarkó-fertőzés, és a csapadékhiány most egyaránt „fejfájást” okoz. Az időjárás mellett pénzügyi gondok is akadályozták a tavaszi munkákat. Különösen a fémzárolt vetőmagok iránti csökkenő a kereslet. A tavaszi árpának csak mintegy a fele volt minőségi szaporítóanyag. Kukoricából az üzemek jelentős része azonban most a kevésbé korszerű fajtákat választotta. — Gond az aszály. A károk nagysága üzemenként eltérő, de a még jól telelt őszi kalászosoknál is veszélyezteti a terméskilátásokat. Okszerű növényvédelemmel lehet menteni, ami még menthető, de a tapasztalatok szerint az idén mintegy 25 százalékkal csökkent a műtrágya és a növényvédő-, gyomirtó szerek iránti igény — így a főosztály- vezető. (Mészáros) A nyár tartja el a Patyolat-fiókot Három évvel ezelőtt a marcali gyorstisztító szalon 130 négyzetméter területen tevékenykedett. Ma ez 80 négyzetméterre csökkent. — A mai gazdasági helyzetben az embereknek egyre kevesebb pénzük jut szolgáltatásainkra — mondta Nagy Lajos, a Patyolat helyi vezetője. — 1990. áprilisában vettem át az üzletet, és azóta folyamatosan csökken az igény. A megoldás kulcsa a Vagyonügynökség kezében van. Tavaly év elején volt egy előprivatizáció, és azóta semmit sem mozdult. A Patyolatnak a privatizáció jelenti a jövőt és a kiutat a mostani helyzetből. Amíg ez függőben van, én is csak várok. A régi elavult gépeket használom, megpróbálom fenntartani a szalont a mosatás, vegytisztítás mellett szőnyegtisztítással és kelmefestéssel bővítve. Csak Patyolat tevékenységéből nem lehet megélni. Mellette mezőgazdasági termelő és a lengyeltóti felnőtt futballcsapat edzője vagyok. A mostani helyzetünket legjobban a vendéglátáshoz tudom hasonlítani. Télen 40 százalék a bevételünk, amikor jön a szezon, megnyitnak az éttermek, üdülők, táborok, Vonyarcvashegytől Bala- tonboglárig 47 vendégfogadó-egységgel van szerződésem. így nyáron 80 százalékra emelkedik a kihasználtság. Éz a három hónap tartja el az üzletet egész évben. Sajnos, én sem tudok a végtelenségig várni, ha ebben az évben nem lesz meg a privatizáció, bármennyire is szeretem, ilyen körülmények között nem tudom tovább vállalni. Szalai Erika Fő „bűnös” az élelmiszer-gazdaság CSÖKKENT A MAGYAR EXPORT Vészjelek a keleteurópai gazdaságban Magyarország visszaesése mérséklődött—Gyorsul Románia lecsúszása Ebben az évben sem várhatók kedvező gazdasági folyamatok a kelet-európai gazdaságban. Lengyelországban folytatódhat a javulás, Magyarországon mérséklődhet, vagy meg is állhat a visszesés, a térség többi országában azonban indokolatlanul optimisták az előrejelzések — állítja a Konjuktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt (Ko- pint-Datorg) Kelet-Európával foglalkozó kiadványa. Az import az első negyedévben 215,2 milliárd forintot tett ki, folyó áron 4,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. Ugyanebben az időszakban az export 154,4 milliárd forint volt, ez szintén folyó áron számítva 21,9 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Dollárban kifejezve az import értéke 2,5 milliárd, az exporté pedig 1,8 milliárd volt, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 5 százalékos import-, illetve 28,7 százalékos exportcsökkenést jelent. A behozatal és a kivitel egyenlegeként — a tavalyi első negyedévi 8,6 milliárd forinttal szemben — az idén 60,8 milliárd forint összegű behozatali többlet képződött, gyakorlatilag teljes egészében konvertibilis elszámolásokban. A passzívum több mint 600 millió dollárral haladja meg az elmúlt év első 3 hónapjában kimutatott értéket. Az első negyedévi forgalom nagyjából egynegyed-háromnegyed részben oszlott meg a volt szocialista és a piacgazdálkodást folytató országok között. Az utóbbi csoporton belül az importban 42 százalék volt az EGK és 20 százalék az EFTA, az exportban 47 százalék az EGK, és 14 százalék az EFTA részesedése. A volt szocialista országokkal lebonyolított forgalomban a múlt év azonos időszakához képest az import és az export egyaránt csökkent. A fejlett országok viszonylatában az export forintértéke jelentősen visszaesett, az importé nőtt. A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelemben a tavalyi nagyarányú visszaesés után az idén az export — forint értéken számítva — nem mérséklődött tovább, az import viszont élénkült. Az import növekedése az anyagok és alkatrészek, a fogyasztási iparcikkek és a mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari termékek körében következett be. Energiahordozók, valamint gépek és berendezések vásárlására kisebb összeget fordítottak a vállalatok az idén, mint egy évvel korábban. Az exportbevétel kiesése az élelmiszer-gazdasági termékeknél volt a legnagyobb, de erősen visszaesett a fogyasztási iparcikkek, továbbá az anyag jellegű termékek exportja is. A múlt évi exportbevételnek mindössze 14 százalékát adták a gépek és berendezések, 39 százalékát az anyagok, 23 százalékát a fogyasztási iparcikkek, 20 százalékát pedig a mezőgazdasági termékek. o Egyre szembetűnőbbé válik Kelet-Európábán a stabilizálódó és a leszakadó országok közti különbség — vélik a Kopint-Da- torg szakértői. Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia és talán Szlovákia tartozik az első országcsoportba, bár ezeknek az országoknak is problémákkal kell megküzdeniük gazdaságuk helyrehozásáig. Lengyelország, amely elsőként alkalmazta a sokkterápiát a gazdaságban, a múlt évben már 2 százalékkal növelte GDP-jét. Igazi fordulatról beszélni azonban még korai, mert a lengyeleknél folytatódik a gyors infláció, a munkanélküliség növekedése és bizonytalanok a politikai viszonyok. Magyarországon és Csehszlovákiában mérséklődött a visszaesés. Csehországban és Szlovákiában azonban a szétválás fontos problémákról vonta el a figyelmet. Csehország stabilizálódhat, Szlovákiában azonban nem lehet előre látni, milyen természetű és hosszúságú lesz a recesszió. © • Mérséklődtek a válságfolyamatok Szlovéniában is, bizonyos jelek azonban még mindig súlyos problémákról árulkodnak. Bulgáriában a nehéz „örökséget” tekintve szembeszökőek a stabilizációs politika eredményei, a visszaesés azonban még mindig nagyon gyors: a GDP csökkenése elérte a 13 százalékot tavaly. Románia egyre inkább felhasználja amúgy is szerény tartalékait, miközben gazdaságának lecsúszása gyorsul. A szovjet utódállamok GDP-je 19 százalékos csökkenést mutatott tavaly. A maffia erős gazdasági tevékenysége, a piac és a tervgazdálkodás együttes hiánya jellemzi ezeket az országokat. Ingatagok a politikai viszonyok is, bár egyes közép-ázsiai köztársaságokban a korábbi kommunista diktatúra elemeinek átvételével erős vezetők kerültek hatalomra. © A múlt évben Oroszországban 26-szorosukra emelkedtek az árak, Ukrajnában pedig még nagyobb volt az infláció. A többi utódállamban szintén nem tudta kivonni magát a rubel inflálódásának hatásai alól. A háború sújtotta délszláv területeken és a szovjet utódállamokon kívül egyedül Romániában volt tavaly három számjegyű infláció, de Bulgáriában és Lengyelországban is gyorsan nőttek az árak (90 illetve 44 százalékkal). A régióban nőtt a munkanélküliség is 1992-ben, bár nem olyan ütemben, mint korábban. A legnagyobb mértékű Romániában volt az emelkedés: egy év alatt 3,4-szeresére nőtt az állást keresők száma. A szovjet utódállamokban még mindig magas a bújtatott munka- nélküliség, de számolni kell azzal, hogy még az idén jelentősen megváltozik a helyzet.
