Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. május 25., kedd Magyarország- EFTA megállapodás Várhatóan július elsején lép életbe hazánk és a hét tagor­szágot tömörítő Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (EFTA) között március 29-én aláírt többoldalú szabadke­reskedelmi megállapodás. A dokumentum életbelépésével fokozatosan megszűnhet ver­senyhátrányunk az EFTA-or- szágok piacain az Európai Közösség ipari szállítóival szemben, jelentősen javulhat­nak a hazai agrárexport felté­telei és évi 60-65 millió dollá­ros exporttöbbletre nyílik lehe­tőség. Pápai intelem az olasz politikusokhoz A kötelező őszinteségre fi­gyelmeztette vasárnap a kato­likus egyházfő az olasz politi­kusokat. II. János Pál pápa egynapos arezzói látogatá­sán, többezres tömeg előtt ki­jelentette: a közélet szereplői­nek különleges a felelősségük a nép iránt. Az egyházfő sze­rint a társadalom teljes joggal várja el a közjó szolgálatába szegődött politikusoktól a feddhetetlenséget. A pápa egyúttal azt Is leszögezte, hogy a katolikus egyház nem törekszik politikai hatalomra. Újabb segélyszállítmányok Egynapos megszakítás után hétfőre virradóra folyta^ tódött a kelet-boszniai lakos- ság megsegítésére irányuló nemzetközi léglsegéiy-akdlő. Hat amerikai Hereules C-130( Illetve egy-egy német é9 fran- cia Transall C-16Ö típusú re­pülőgép összesen mintegy 50 tonna segélyt dobott le a Sreb­renica és Qorazde felett. A gépek sértetlenül visszatértek a frankfurti légitámaszpontra. Eritrea függetlenségét ünnepelték Ezrek ünnepelték tegnapra virradóra Eritrea függetlenné válását, amely vasárnap éjjel lépett érvénybe. A főváros­ban, Aszmarában az ünnep­ségeken több száz eritreai és külföldi politikai személyiség volt jelen, köztük Melesz Ze- navl etiópiai elnök, Hasszán Guled Aptidon dzsibuti államfő és Beniamino Andreatta olasz külügyminiszter. Eritrea egy­kor olasz gyarmat volt. A Vö­rös-tenger partján fekvő or­szágot 1961-ben annektálta Etiópa. Titkos okmányok a géplelövésről Titkos okmányok tanúsága szerint perui vadászgépek tu­datosan lőttek le egy amerikai kémrepülőgépet a múlt évben, megölve az amerikai legény­ség egyik tagját. A Newsweek magazinban egy titkos ameri­kai követségi táviratot hoztak nyilvánosságra. Eszerint a pe­rui légitámaszpont parancs­noka nem hagyott kétséget afelől, hogy vadászpilótái tud­ták, amerikai gépre lőnek. Az amerikai gép a Newsweek szerint a Huallaga völgyének kokainüzemeiről akart titok­ban légi felvételeket készíteni. Újabb rakétakísérlet A Stratégiai Védelmi Kez­deményezés (SDI) — más néven csillagháborús program — keretében az Egyesült Ál­lamok légiereje vasárnap ku­tatórakétát bocsátott fel a flo­ridai Cape Canaveral-i űrköz­pontból. Hiányolt tanszabadság Oktatási törvény pergőtűzben — Boross Péter köszöneté a sikeres választásért Kisebb helyi jellegű tör­vénysértések előfordultak ugyan, de a Szlovákiából, Uk­rajnából, Franciaországból ér­kezett megfigyelők nem ta­pasztaltak visszaéléseket. A belügyminiszter közölte, hogy a kedvező tapasztalatok birto­kában megkezdődik a techni­kai felkészülés az 1994-es vá­lasztásokra. A belügyminisz­ter minden résztvevőnek megköszönte a munkáját. Gratulált azoknak, akik beju­tottak a testületekbe. Folytatták a képviselők a közoktatási törvény terveze­tének általános vitáját. Mózes Mihály (független) szerint a nemzeti alaptanterv és a vizs­garendszer ismerete nélkül ki­töltetlen csekket írna alá a par­lament, hiszen így nehéz dön­teni arról: hány éves legyen a gimnázium. Ugyanezt mondta később a szocialista párti Schiffer János is. Az iskola szerkezetéről ne döntsenek az oktatás tartalmának isme­rete nélkül. Ha tíz osztályt kötelező ki­járni, mi lesz a kisebb falvak­kal, mert ez helyben megold­hatatlan — kérdezte Mózes Mihály. Azt is kijelentette — ebben mások is támogatták —, hogy a kormány bejelenté­sével ellentétben már 1994 január 1-jétől, tehát az eredeti terv szerint vezessék be a pe­dagógusokra vonatkozó köz­alkalmazotti bértételeket. Kó- sáné Kovács Magda (MSZP) úgy vélte, hogy a pedagógu­sok szakmai önállóságát gyengítené a törvény, mert csak az iskola választhatná meg a tananyag összetételét, nem a tanár egyénileg, mint eddig. Rótt Nándor (KDNP) ki­jelentette: azért is célszerű a tankötelezettség későbbi élet­korig való kitolása, hogy in­kább iskolába járjanak a fiata­lok, mintsem korán munkanél­külivé váljanak. Schiffer János (MSZP) kérdésesnek tartja, ki és miből fizetné például a 9. és 10. osztályos tantermek megépítését. Az egyik szabaddemokrata honatya központosítottnak nevezte a javaslat szerinti ok­tatási rendszert, hiányolta a tanszabadságot és cenzúra- szerű intézménynek tartja a minisztériumban működő tan- terv-, tankönyv- és taneszköz­tanácsot. Több ellenzéki képviselő szerint nem volt megfelelő az .előkészítés, a kormány nem kereste a megegyezést, ezért nem támogatják a törvényja­vaslatot. Ugyanilyen vitát váltott ki a szakoktatási törvény tervezete is. Többen szorgalmazták, hogy a tanulóképzés jobban alkalmazkodjon a gazdasági környezethez. Kérdőjelek Biztosból bizonytalan? Kényelmetlen, de tény, hogy a nagy tekintélyű londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója nyilvánosság előtt „újabb destabilizáló veszélyként” jelle­mezte Magyarországot. Hogyan jutott erre az eredményre? Úgy, hogy az intézet szakértői változatlanul elismerik ugyan a magyar gazdasági és politikai eredményeket, de nem tit­koltan aggódnak például „a trianoni egyezménnyel kapcso­latos örökség miatt”, összefüggésben a változások nyomán támadt problémákkal. Mi változott ezzel a nyilatkozattal? Miközben szinte napja­inkig — gondjaink és egyes politikai szélsőségek ismételt je­lentkezései ellenére — minden felelős nemzetközi fórumon Közép-Kelet-Európa biztos pontjaiként emlegettek minket, ezúttal máshová tevődött a hangsúly: bár „egyelőre túlzás lenne arról beszélni, hogy Magyarország szándékosan meg akarná változtatni a trianoni egyezményt, de az országot körölvevő térségben a potenciális bizonytalanság a levegő­ben lóg.” Értünk a szóból? Lehet kételkedni egy ilyen vélemény jo­gosságában, lehet ellenérveket felsorakoztatni, hivatalosa­kat is; megsértődni azonban aligha volna ésszerű. Ehelyett elkerülhetetlennek látszik, hogy mindazok, akik sehol sem akarnak felelőtlen szavakkal és tettekkel károkat okozni a magyarságnak, alaposan végiggondolják az ilyen megítélés okait és esetleges következményeit. Tévedhettek Londonban? Igen, de ezt csak Magyaror­szág politikája és magatartása bizonyíthatja be: a stabilitás. Kocsis Tamás Gyáriparosok a gazdasági fejlődésről Természetesnek tartom, hogy a térség vállalkozói és gyáriparosai az összefogás és az együttműködés lehetősé­geit keresik. Meggyőződé­sem: mindezt nemcsak az egymásrautaltság diktálja, hanem a gazdasági, társa­dalmi fejlődés rokonsága is hangsúlyozta a gyáriparosok és vállalkozók tegnap kezdő­dött nemzetközi konferenciá­ját köszöntő levelében Göncz Árpád köztársasági elnök. A csopaki tanácskozáson Széles Gábor elnök hangsú­lyozta, hogy a térség kis or­szágai hamarabb megtalálják az együttműködést, mint a Nyugathoz kapcsolódást. Jól példázza ezt a szlovák, szlo­vén, román és horvát vállala­tokkal erősödő kapcsolat. E nemzetközi szövetség nem egyfajta „mim” KGST, nem felső akaratbői vezérelt, Ha­nem a gazdasági élet szerep­lői érzik szükségességét. Pongrácz Tibor államtlmár előadásában hangsúlyozta: a keleti blokk országainak együtt kellene működniük, s meglhditanla a közös befekte­tések sokaságát. Dél-koreai javaslat a félsziget egyesítésére Kim Jung Szám dél-koreai elnök tegnap előterjesztette a félsziget békés és fokoza­tos újraegyesítésére vonat­kozó tervét, és gazdasági segítséget ajánlott fel Észak-Koreának, ha nyilvá­nosságra hozza nukleáris programját. Kim Jung Szám a Csendes­óceáni Medence Gazdasági Tanácsának (PBEC) nyitó ülé­sén azt mondta, hogy soha nem volt alkalmasabb idő a két Korea közötti hidegháborús ellensé­geskedés lezárására. A dél-ko­reai elnök felajánlotta azt is, hogy segíteni fogják Phenjan in­tegrációját az ázsiai-csendes- óceáni térség biztonsági és gazdasági rendjébe. A 24 or­szág 700 küldötte előtt elhang­zott békülékeny beszéddel Szöul újabb gesztust tett Phen­jan felé, amely az atomso- rompó-szerződésből történt márciusi kilépésével lehűlést idézett elő a két ország viszo­nyában. A hivatalos észak-koreai hí­rügynökség (KCNA) közben is­mertette a phenjani külügymi­nisztérium nyilatkozatát. A kül­ügyi szóvivő azzal vádolta Nagy-Britanniát és Franciaor­szágot, hogy nagy mennyiségű plutóniumot szállítottak Japán­nak, és ugyanez a szándékuk Dél-Korea viszonylatában Is: márpedig ezzel aktív módon hozzájárulnak a két ország nuk­leáris fegyvergyártási program­jához. A phenjani külügyi nyilatkozat egy nem részletezett bécsi ta­lálkozóra hivatkozik, efhol Japán állítólag beismerte, hogy 1975 és 1992 között kilenc esetben kapott plutóniumot Európából. Az észak-koreai szóvivő szerint ugyanezen a találkozón az is el­hangzott, hogy egy nukleáris anyagokkal foglalkozó brit cég irodát fog nyitni Dél-Koreában, amely plutónium eladásával fog­lalkozik majd. — Ezek a tények — így a szóvivő — mind azt bizonyítják, hogy a színfalak mögött a Nyu­gat elősegíti az atomfegyverek elterjedését, miközben ennek az ellenkezőjét hangoztatja, Japán és Dél-Korea pedig nukleáris fegyverkezést hajt végre az atomhatalmak égisze alatt. Egy hét gondtalan üdülés az Isztrián! Autóbusszal, 8 nap 7 éjszaka apartmanokban, ellátás nélkül csak 6400 Ft/fő Időpontok: június 12-19. és június 19-26. Jelentkezés: Kapos Volán Tours Utazási Iroda, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1/a., tel.: 412-222 (8549) A román-jugoszláv határon A Dunán a jugoszláv és román határon ENSZ-megfigyelök ellenőrzik a blokádot, el­lenőrzik az ott áthaladó hajókat. A román vámőrök, az ENSZ motoros hajóival közelí­tik meg a Szerbia felé menő hajókat, hogy nem visznek-e tiltott árut, nem szeglk-e meg az embargót. (FEB Foto) A svéd kormány támogatta KGB-fészek volt a Balti Intézet A nyolcvanas években KGB-ügynökök szivárogtak be a stockholmi székhelyű Balti Intézetbe és ellenőrzé­sük alá vonták azt — jelen­tette tegnap a svéd rádió. Az 1970-ben alapított inté­zet, amelynek a svéd kormány pénzügyi támogatást nyújt, az akkori három szovjet köz­társaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából származó akadémikusokat gyűjtött egybe, hogy előse­gítse a kutatómunkát" a balti nyelvek és kultúra területén. A svéd rádió Ekot című hír­műsorának értesülése szerint egy Moszkvában napvilágra került, 1987-ből származó KGB-okmányból kitűnik, hogy az intézet tele volt ügynökök­kel, akik közvetlenül a szovjet titkosszolgálat észtországi központjának küldték jelenté­seiket. Stockholmban a Balti Inté­zet hivatalos személyiségeit egyelőre nem sikerült megszó­laltatni az értesüléssel kapcso­latban. A svéd médiák egyébként azt jelentették Moszkvából, hogy az azóta feloszlatott szovjet kommunista párt a hi­degháború éveiben egész sor baloldali szervezetet pénzelt Svédországban, köztük a kis- létszámú kommunista mun­káspártot. Időközben Carl Bildt minisz­terelnök hivatala vizsgálatot folytat a svéd rádió egy nem­régen közölt másik jelentésé­vel összefüggésben, amely szerint az egykori Szovjetunió tengeralattjárói a múltban gyakran behatoltak svéd terü­leti vizekre. Bildt azzal vádolta Oroszországot, hogy továbbra is küld mini-tengeralattjárókat svéd vizekre, de orosz tenge­résztisztek tagadják a vádat. Gorbacsov intézményes biztonságot sürget Hágába érkezett Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, hogy részt vegyen a Nemzet­közi Zöld Kereszt nevű környezetvédelmi szervezet székhelyének felavatásán. A politikus a délszláv vál­ságról szólva óvott az erőszak használatától a boszniai vál­ság megoldása érdekében és méltatta a Vance-Owen ter­vet. A boszniai konfliktus ás ál­talában a volt Jugoszlávia tra­gédiája annak ténynek a kö­vetkezménye, hogy a nemzet­közi közösség nem tudotl megfelelően reagálni egy új helyzetben, amely a hideghá­ború végének eredménye — mondta a volt államfő. Kijelen­tette: az európaiak szavatoln tudják saját biztonságukat, de nem sikerült kifejleszteniük olyan mechanizmusokat, ame lyek segíthetnek a konfliktus helyzetek megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom