Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 5., szerda ÉVENTE 600 MILLIÁRD FORINT SORSA A TÉT Május 21: tb’önkormányzati választás A társadalombiztosítási igazgatóság adattárában (Fotó: Lang Róbert) Versenylovak Németországba % A Tradway Kft, külkereskedelmi és idegenforgalmi cég megkezdte a versenylovak exportját Németországba. Várhatóan hamarosan más országokba is szállítanak tenyésztett lovakat. A kft tavaly kétszázmillió forint értékű forgalmat ért el, ennek nagy többsége azonban nem a versenylovak értékesítéséből származott, hanem a hazai gyógynövények, orvosi és kozmetikai készítmények exportjából. MÁV-szerződések a szállítókkal A MÁV Miskolci Üzletigazgatósága és a Tiszai Vegyei Kombinát az országban először, kölcsönös alapokon nyugvó együttműködési szerződést írt alá. A múlt évben drasztikusan csökkent a vasúti szállítás, ezért új üzletpolitikát vezetette be a MÁV. Rugalmasan alkalmazkodnak a szállítók igényeihez. Az észak-magyarországi térségben a jövőben a MÁV hasonló szerződések megkötésére számít a legnagyobb szállítta- tókkal. Nindzsa teknőcök Magyarországon újfajta üzleti ág jelentkezett: a Tini Nindzsa Teknőcök című film jogdíjából világszerte évente 3-4 milliárd dollár folyik be. A másodlagos jogértékesítés után a jog vásárlói felhasználhatják a márka- vagy cégnevet, védjegyet vagy a teknőcök rajzfiguráit saját termékeik népszerűsítésére. Eddig a cég harminc magyar partnerrel kötött szerződést. Miskolc ünnepe Miskolc megyei jogú város közgyűlése határozott arról, hogy május 11 -ét a város ünnepévé nyilvánítja. A dátum nevezetes eseményhez kapcsolódik: 1909. május 11-én adta ki Ferenc József uralkodó a Miskolcnak adományozott címer oklevelét. Népünnepély jelleggel, elsősorban utcákon, tereken rendezik meg a miskolci ünnepet ezentúl minden évben. Új villamos a Ganz-Hunsletnél Csaknem teljesen elkészült az a villamos prototípus, amelyet Debrecen számára gyárt a Ganz-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. A vidéki városok igényei szerint kifejlesztett villamost a vállalat május végén mutatja be az lndustria'93 kiállításon. A prototípus kifejlesztése csaknem kétszázmillió forintba került, amelyhez 28 millió forint fejlesztési támogatást kapott a GH Debrecentől. A szériagyártásból 1,4-1,6 milliárd forintos megrendelésre számít a cég. Egy hattengelyes szerelvény 163 utas szállítására lesz majd alkalmas. Új életbiztosítás Többféle életbiztosítást lehet kötni május 5-től a Glória Biztosító Részvénytársaságnál. Elsősorban azoknak ajánlják a Piramis elnevezésű biztosítási változatokat, akiknek nem áll módjukban takarékoskodni. Az olasz II Maré többségi tulajdonban levő Glória Biztosítónak már 16 ezer ügyfele van. A cég állománydíja meghaladja a húszmillió forintot. A társadalombiztosítás az elmúlt évtizedekben a kormány és az országgyűlés közvetlen irányítása alatt állt. A társadalombiztosítási és költségvetési pénzek nem különültek el egymástól egyértelműen. Az sem volt világos, hogy melyek a társadalombiztosítás ellátási feladatai és melyek az állam szociális és egészségügyi feladatai. A funkciók és a pénzek összekeveredése, a felelősség megoszlása vezetett oda, hogy a társadalombiztosításban egyszerre volt jelen a hiány és pazarlás. Az Országgyűlés az 1991. évi 84. sz. törvénnyel ezt a lehetetlen állapotot kívánta megszüntetni és ezért döntött úgy, hogy a biztosítás irányítására önkormányzatot kell létrehozni. Az új irányítás lényege, hogy biztosítja a járulékfizetők és jogosultak részvételét, érdekérvényesítési lehetőségét a társadalombiztosítási ön- kormányzatban. A törvény ugyanakkor megtartja az állami felelősséget és garanciát is. Az átalakítás során szétválik az egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, ezek önálló közgyűlés irányításával, egymástól elkülönülten működnek és gazdálkodnak. Az önkormányzatok — amelyek a járulékfizető munkavállalók és munkáltatók képviselőiből állnak — ellenőrzési, döntési lehetőséget kapnak az általuk befizetett pénzek fel- használásában. Az a dolgozó, akinek például 25 000 forint a bruttó keresete, közvetlenül 2500, közvetve a munkáltató befizetésén keresztül 11 000, azaz összesen 13 500 forintot fizet be havonta a társadalombiztosításnak, miközben a borítékban megkapott nettó keresete mindössze 17 000 forint körül van. Ez jól szemlélteti, hogy a társadalombiztosítás 1993. évi költségvetésének kiadási főösszege eléri az állami költségvetés főösszegének 60 százalékát, azaz a 600 milliárd forintot. (Az állami költségvetés kerekítve 1000 milliárd forint.) A társadalombiztosítási ön- kormányzatok létrejötte után nem a kormány rendelkezik (bár felelőssége megmarad), erről a pénzről, hanem a járu 1965-ben kezdte meg működését a Japán Önkéntes Szolgálat, megalapítója a külügyminisztérium volt. Hazánkban 1991-ben hozták létre irodájukat Budapesten. A szolgálata célja a fejlődő országok szakmai programjainak a segítése. Pécsi Oszkár, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ főelőadója elmondta: a Japán Önkéntes Szolgálat budapesti irodájának vezetője és munkatársai már felkeresték a bala- tonboglári kertészeti szakközépiskolát, ahol megállapodtak abban, hogy a jövő tanévben kertépítészeti, virágtermelési és virágkötészeti szakember segíti a képzést. A szolgálat eddig 11 000 önkéntest küldött a világ 60 országába, 150 szakterületen lékfizető munkáltatók és munkavállalók képviselői. Jogok és feladatok A két önkormányzat lényegében egy célt szolgál: a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk tartozó vagyon felett gyakorol — nemcsak a választók, hanem valamennyi biztosított nevében — tulajdonosi jogokat. Azaz mindkét listát azonos súlyúnak kell tekinteni. A tulajdonosi jogok részben korlátozottak, mert a társadalombiztosításban igénybe vehető szolgáltatások körét, mértékét az országgyűlés által elfogadott törvények szabályozzák — de az önkormányzat már a létével közvetlen hatást gyakorolhat a törvényhozásra. A társadalombiztosítás anyagi mozgástere viszonylag szűk — a társadalombiztosítási juttatások köre, mértéke érdemben rövid távon nem bővíthető —, de szerkezetük alakításával az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt kaphatnak a biztosítottak érdekei. Az önkormányzatok módot adnak a közvetlen érdekképviseletre, törvényjavaslatokat nyújtanak be, közvetlenül érvényesíthetik a biztosítottak érdekeit. A nagyobb változások előkészítéséhez társadalmi vitát szervezhetnek, és csak az egyetértésükkel lehet kormányrendeleteket kiadni, igényelhetik a kormánytól a már létező rendeletek felülvizsgálatát, újak kiadását. dolgoznak.’Budapesten 1991- től két nyelvtanár, egy dzsúdó- és egy kendoedző dolgozik. A japán kormány fedezi az önkéntesek költségeit, a fogadó intézményeknek csupán a szállásukat kell biztosítaniuk. Balatonbogláron kívül tárgyalások folynak Barcson is, ahol japán környezetvédelmi és vízügyi szakembert várnak, Kaposváron pedig nyelvtanárt. A szolgálat szakemberei két évig tartózkodnak Magyarországon, illetve egy évvel még meghosszabíthatják szerződésüket. A Somogyba jelentkezők magyar nyelvtan- folyamon vesznek részt, majd Budapesten ismerkednek a magyar szokásokkal, életformával. H.B. A társadalombiztosítás bevételeivel, vagyonával az ön- kormányzat gazdálkodik. A vagyont a biztosítottak érdekeit leginkább szolgáló módon fektetheti be. Mindkét önkormányzat létrehozhatja területi, helyi testületéit a helyi, szakmai érdekek képviseletére. Érdekek és lehetőségek A önkormányzat fő feladata, hogy a munkavállalók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és családjuk szociális biztonságát javítsák. A szociális biztonságot érintő legfontosabb döntéseket csak az érdekeltekkel való egyeztetés alapján szabad meghozni: a biztosítás társadalmi szerződés, amit nem lehet egyoldalúan változtatni a biztosítottak, a járulékfizetők nélkül. A nyugdíjrendszer reformját is csak valamennyi járulékfizető és a nyugdíjasok részvételével szabad előkészíteni. Az önkormányzatok nélkül nem születhetnek lényeges döntések. A nyugdíjkorhatárról is azok véleménye alapján döntsenek, akik a járulékot fizetik. Az egészségügyi ingyenes vagy kedvezményes ellátáshoz a hozzájutást a biztosítottak számára biztosítani kell. Az új önkormányzat szerkezete A társadalombiztosítás irányítása a biztosítási alapok Az Országos Takarék- pénztár tavalyi nyereségéből 12 százalékos osztalékot fizet a bemutatóra szóló elsőbbségi részvényekre. Erről döntöttek a pénzintézet közgyűlésén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok, akik kárpótlási jegyüket OTP-részvényekre cserélték, május 24-től számíthatnak osztalékra. A főtulajdonos az állam, illetve annak képviselője az ÁVÜ Rt lemondott osztalékigényéről. Ezt az tette szükségessé, hogy a bank a múlt esztendőben igen nehéz helyzetben gazdálkodott. Az első félévben még veszteségesen működött, ám az időközben végrehajtott vezetőváltás megtette hatását. így végül is a bank adózás utáni nyeresége elérte az 1,2 milliszerint elkülönül nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzatra. A két ön- kormányzat élén közgyűlés áll hatvan képviselővel. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlésébe 32 személyt a biztosításra jogosultak választanak, 24 személyt a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálnak és 4 személyt a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegál. Az egészségbiztosítási ön- kormányzat közgyűlésébe harminc személyt a biztosításra jogosultak választanak, ugyanennyit a munkáltatók országos érdekképviseletei delegálnak. A választáson tehát a nyugdíjbiztosítás 32 és az egészségbiztosítás 30 képviselőjének megválasztására kerül sor. A képviselők megbízatása 4 évre szól. A két önkormányzatnak nem lesznek választott helyi, területi (megyei, városi) testületéi. Ezeket majd az önkormányzat alakítja ki. Ki választhat? Választásra jogosult minden nagykorú magyar állam*- polgár. Kivételt képeznek azok, akik nem cselekvőképesek, el vannak tiltva a közügyektől, szabadságvesztés büntetést töltenek, kényszergyógykezelés alatt állnak. A választójog általános, árd forintot. Ebből fizetik csaknem 130 millió forint értékben a részvényesek töredékének a 12 százalékos osztalékot. A bank mérlegfőösszege 764 milliárd forint volt. Hitelállománya elérte a 284 milliárd forintot. Ennek 19 százaléka azonban olyan hitel, aminek visszafizetése kétséges. Az úgynevezett átlag alatti követelések állománya 15 milli- árdra, a kétes követelések állománya szintén 15 milliárd forintra tehető és a rossz hitelek összege eléri a 22 milliárd forintot azt követően, hogy a pénzintézet részt vett a hitelkonszolidációban is. A hitelkonszolidáció keretében 8,5 milliárd forint értékű követelést cseréltek be, 6,5 milliárd forint értékű állampapírra. A minimális eredmény nem teszi lehetővé, hogy a bank a egyenlő, közvetlen és titkos. Társadalombiztosítási képviselő lehet minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár. Nem választható országgyűlési képviselő, a kormány tagja, államtitkár, a társadalombiztosítás igazgatási szervének dolgozója, más biztosítóintézet vezető testületének tagja, alkalmazottja. A jelölés Jelölteket az országos listákon lehet állítani. Országos listákat a bejegyzett országos szakszervezeti szövetségek, illetve a szövetségeken kívüli szakszervezetek választási szövetségei indíthatnak, ha a törvény által megszabott feltételeknek megfelelnek. A szak- szervezeti szövetségek az érdekképviseletben jártas, egészségügyi, illetőleg nyugdíjkérdésekben szakértő jelölteket igyekeznek listájukra megnyerni. Választás május 21-én A választás napja május 21., péntek. A szavazóhelyiségek 6-tól 20 óráig tartanak nyitva. Indokolt esetben a választási bizottság elrendelheti az 5 órától való nyitva tartást. A szavazás idejét nem lehet meghoszabbítani. A lakóhelyi szavazókörök helye általában megegyezik az országgyűlési képviselők választásakor kialakított szavazókörökkel. A választás csak akkor érvényes, ha a választójoggal rendelkezőknek legalább a 25 százaléka részt vett. A választás egyfordulós, érvénytelensége esetén 1994-ben új választást kell tartani. A választásra jogosult két szavazólapot kap. Ezeken fel lesznek tüntetve a listát indító szövetségek nevei, azok rövidítése és jelvénye, ezek alatt pedig a listájukról az első öt jelölt neve. A szövetségre a neve alatt elhelyezett körben két, egymást metsző vonallal lehet szavazni. A jelöltek neveit nem érdemes kihúzni, mert ennek nincs jelentősége. A választások előkészítése és lobonyolítása várhatóan 860 millió forintba kerül. Akkor is ha nem lesz érvényes. A választást a különböző választási szervek, a technikai lebonyolítást a BM munkatársai végzik. céltartalékképzési előírásnak időben eleget tegyen. Mintegy másfél milliárd forint értékű céltartalékot kellene képeznie a tavalyi nyereség után az OTP-nek, ahhoz, hogy 1995-re elérje a kívánt szintet. Erre a célra azonban jelenleg csak 423 millió forintot tudtak fordítani. A közgyűlésen elhangzott, hogy az előírások szerint nem szabadna osztalékot fizetnie az OTP- nek. Ám mindenképpen biztatni kívánják a kisbefektetőket, s támogatják a bank tulajdonosi szerkezetének megváltozását. Az ÁV Rt viszont azért mondott le az államot megillető osztalékról, hogy a bank hosszú távú stabilitását szolgálja. így ugyanis, lehetővé vált az eredménytartalék feltöltése és a bank vagyonának kismértékű növelése. Japán oktatókat várnak a megyébe Kertépítészet, környezetvédelem Az OTP közgyűlése Több mint egymilliárd volt az adózott nyereség
