Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-21 / 117. szám
1993. május 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 a kerékpáros kupát A barcsi rendőrkapitányság balesetmegelőzési bizottsága a hagyományokhoz híven az idén is megrendezte az általános iskolásoknak a Nemzetközi Kerékpáros Kupa területi versenyét. A viadalon a ladi általános iskola csapata győzött. Második lett a vízvári, harmadik pedig a ladi iskola 2-es csapata. Az egyéni versenyben Novogradecz Anita győzött Czompó Attila és Szarka Orsolya előtt. Sűrű program az Őszirózsa klubban A csurgói Őszirózsa nyugdíjasklub tagjai is részt vesznek a nyugdíjasklubok holnaip bu- zsáki találkozóján. A jövő héten a klubtagok kirándulni mennek Eisenstadtba, illetve Nagycenk és Szombathely környékére, ám még előtte szerdán a művelődési központban megtartják hagyományos évadzáró báljukat. 300 ezer forint zöldterületfejlesztésre A Földművelésügyi Minisztérium a Kaposvári Erdőfelügyelőségen keresztül 300 ezer forintot ad Barcs részére, hogy a város a zöldterület-fejlesztési tervét elkészíttesse. A városrendezési tervvel összhangban így lehetőség nyílik a városközpont és a rendezési tervben megjelölt területek átfogó tervének elkészítésére, amely tartalmazza majd a díszparkok helyzetét, a fásítási programot és a védelemre szoruló zöldterületeket. Csökkent a segélyek összege Csurgón 1800-ról ezer forintra csökkentette a csurgói önkormányzat a rendszeres nevelési segélyek összegét. Azért döntöttek így, hogy a megnövekedett számú rászorult mindegyike kaphasson támogatást. Az eddig segélyben részesülők fellebbeztek emiatt, ám az önkormányzat — anyagi fedezet hiányában — ezt kénytelen volt elutasítani. Temetők Barcson Megjelent a Dráva menti füzetek című kiadvány második száma. Rózsás Márton Temetők Barcson címmel a dráva- menti temetkezési szokásokat dolgozta fel. A temetők helye, és a síremlékek ismertetése mellett a Dráva mentén élő népek kegyeleti szokásairól is ír a szerző. Közönségtalálkozó Beszélni nehéz szakköröknek A csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a Nagyváthy János Mezőgazdasági Szakközépiskola „Beszélni nehéz” szakköreinek vezetői, és 11 tagjuk vett részt Budapesten a Magyar Rádió hasonló című műsorának közönségtalálkozóján. ÚJ TELEFONKÖZPONT Bolhón mindenre futja A legrosszabból lett a legjobb Tornacsarnok a községnek Barcs végre a telefonvonalon át is bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Tavaly kezdték el a négyezer vonalas digitális telefonközpont kiépítését. A munkálatokat már befejezték és május 15-én megkezdődött a próbaüzemelés. Az új központ beindulásával 1500 új állomást adtak át, így a régi „kurblisok” átalakításával összesen 2450 boldog telefontulajdonos van a Dráva-parti városban és környékén. Kétezer üres hely még így is van, ezért bárkinek adott a lehetőség a csatlakozáshoz. A barcsiak úgy vélik, hogy most az ország egyik legjobb ellátottságé központja működik náluk. Gondok azért itt is vannak, ezért a Somogy Megyei Távközlési üzem kéri a Múzeumi világnap Barcson Győzött a Dráva menti kenyér Ritkán látható tömeg gyűlt össze a barcsi Dráva Múzeumban a múzeumi világnap megünneplésére. Igaz, a kínálat sem mindennapos volt: egyazon napon nyílt meg a Babócsai Alkotókor kiállítása, 3 fiatal barcsi alkotó Bemutatkozunk című tárlata, és ugyanakkor adták át a már hagyományos Kirándulás a múltba irodalmi pályázat díjait is. Nem akármilyen levegője lehet annak az alig kétezres lélekszámú községnek, ahol nyolc olyan művész él, akinek festményei minden zsűri előtt tetszést arattak, alkotásaikból pedig már több kiállítást is rendeztek szerte Magyarországon. Arató Béla, dr. Ber- náth László, Lóján József, Pálfi Sándor, Vezér Dezső, Vidóczi Sándorné, Z. Gaál Borbála és Zombori Lajos egyaránt Babócsán él és dolgozik. Megfoghatatlan, ám mégis hagyományos ez — mondta megnyitójában Orzsi Zoltán múzeumigazgató —, hisz ebből a faluból már több nemzetközileg is elismert művész származott. Darvas Iván, Légrády Gábor és Nagy Ferenc fiatal barcsi alkotó, még nem kaptak annyi elismerést, mint babócsai „kollégáik”, lévén most nyílt első bemutatkozó tárlatuk. A múzeumi világnap arra is alkalmat adott, hogy a Barcson már több mint tízéves hagyományúi Kirándulás a múltba pályázat idei munkáit értékeljék. Ebben az évben 22 pályaművet készített 48 tanuló. Mint Orzsi Zoltán elmondta, ez megfelel az eddigi évek adatainak, ám az idén az általános iskolák közül csak a II. számúból érkeztek dolgozatok, és a középiskolák közül is csak az Erdészeti Szakközép- iskola és az 525-ös számú szakmunkásképző intézet diákjai indultak a vetélkedésen. Utóbbiak közül Micsku Endre Adatok a dráva menti halászat történelméhez című dolgozatát találták a legjobbnak. Az általános iskolások pályázatai közül pedig a Dráva menti kenyér című lett a legjobb, amelyet Kecskés Katalin és Verk- mann Anita készített. lakosság türelmét. Egyébként megerősített szolgálat van a központban. Az önerős telefonhálózat kiépítésének kivitelezésére a barcsi önkormányzat pályázatot hirdetett. Ezt a Quintel Kft nyerte el ajánlatával, így ők végezték a munkát. Ez a lakosságnak 25 ezer forintba került. E hónapban a Világbank és a Matáv képviselői tárgyalást folytattak. Ennek lényege, hogy Barcs környékére tele- fohálózati akciót hirdettek. Most folyik az igények felmérése. A készülékeket Barcshoz kötik majd be, várhatóan 1995-ben. Szeretnék ezt megvalósítani Kaposvártól, a Balatonon át, Nagykanizsáig. A Matáv már megpályázta a világbanki hitelt és bíznak abban, hogy a szükséges 2 milliárd forintot megkapják. Keverőpultot vásárolnak Saját tévéműsor Gyékényesen Kétszáztíz lakásba vezették be a kábeltelevíziót Gyékényesen. Eddig a műholdas programok vételét szolgálta ezt kizárólag, de az önkormányzat most egy helyi információkat közlő saját műsor beindítását tervezi. A technikai feltételek megteremtése van most soron, a meglévő kamera és videomagnó mellé égy keverőpultot kell vásárolniuk. Tavaly júniusban volt az a versenytárgyalás, amelyet a bolhói önkormányzat írt ki a falu tornacsarnokának építésére. A legjobb ajánlatot a barcsi KoVa gmk tette, vállalva, hogy 1993 májusában átadják a 13 milliós beruházást. Az építkezés szeptemberben kezdődött, és holnap, szombaton már ünnepélyen átadják. — Igazán boldogok vagyunk, hogy egy ilyen kis község, mint Bolhó megvalósíthatott egy ekkora, erejéhez, nagyságához mérten óriási vállalkozást, mint a tornacsarnok — mondta Horváth Károlyné jegyző. — Ez a csarnok nem csak az iskoláé és a tanulóké, szeretnénk, ha az egész falu kihasználná. A beszélgetésből kiderült, amióta Bolhó önállóan gazdálkodik, mindent magvalósított, amit szeretett volna a lakosság. JÁRLA TLEVÉL-JELÖLÉS A lovakat besütik, ugye? Hát nem hittem volna, hogy ennyi ló van még Somogybán! Szerintem sokan vannak így vele, mert ha itt-ott látunk is egy-egy lovas kocsit vagy netán egy magányos lovast, rácsodálkozunk. Kedden a lovas kocsik nagy felvonulást tartottak Szülök és Csokonyavisonta térségében. A 48/1993/11. 24. kormány- rendelet rendelkezik a marhalevél kiállításáról. Ennek értelmében nemcsak a szarvas- marháknak kell e passzus, hanem a lovaknak is, illetve minden 1 hónapnál idősebb csikónak úgynevezett járlatlevelet kell kiállítani. Ehhez pedig az szükséges, hogy állatokat tartósan megjelöljék. Somogybán a bélyegzést ezekben a napokban végzi a Magyar Lovasszövetség. A „mester” Visontáról jó két órát késett. Kettőre volt meghirdetve, ezért a messzebb lakók, mint például a lábodiak már kora reggel elindultak, hogy odaérjenek. Naná, hogy mérgelődtek a késés miatt. — Haza is mennék, de hát azt írják, ha most nem jövök, akkor legközelebb már háromszoros árért sütik be csak a lovakat — méltatlankodott Kis Mihály gazda. — Már azt se értem igazán, miért kell nekünk megfizetni azt, amit az állam kitalál. Nemhogy háromszorosát! A többség azonban jól elvolt, lévén a vegyesbolt mellett, a réten várakoztak: fogyott a hideg sör szépen. De egyszer csak megjöttek a szövetség emberei, hirtelen mindenkinek sürgős lett. Az egyik cigányasszony a beteg gyerekére hivatkozott, a másik a részeg urára. A lovasszövetség Somogy és Baranya megyében 541 önkormányzatot értesített ki, ez — számításaik szerint — ezer-ezerkétszáz lovat jelent. Vagyis 100-120 ezer forintot, lévén egy ezrest plusz áfát kell fizetni lovanként a gazdáknak a regisztrálásért. Aztán már „hivatalosan” is lótartókká válnak... Az idei 27 milliós költségvetésből is futotta fejlesztésre, annak ellenére, hogy az intézmény- fenntartások sok pénzt felemésztenek, és bizony a nagy munkanélküliség miatt a segélyezésre is többet kellett félretenni. — Az iskola, a napközi, az óvoda, a művelődési ház nyolcmillió forintjába kerül az önkormányzatnak. Nem kevés, de közel sem annyi, mint más, nagyobb településeken, ahol ezek az intézmények nagyobbak. Bolhón csak alsó tagozat van. így jut pénz az idén az iskola tetőszerkezetének javítására és a szolgálati lakás rekonstrukciójára is. De megtehettük azt is, hogy minden iskolás és óvodás helyett az önkormányzat fizeti a térítési díjat. Ez a napköziseknél 60, az óvódásoknál 48 forint naponta. De a Babócsába járó felsősök térítési díjának 30 százalékát is átvállalAz impozáns tornaterem a falu közepén tűk. Ami pedig a fejlesztéseket illeti: építünk járdát, utakat, felújítunk járdát, korszerűsítjük a közvilágítást a fontosabb területeken. Bolhón a munkanélküliek aránya az összlakosság 10 százaléka. Ez csökkenni nem fog, hisz a környéken munkalehetőség nincs, bejárókat sem Barcson, sem Csurgón nem fogadnak szívesen. A 86-ból heten már kiesnek az ellátásból, őket a polgármesteri hivatal fizeti, számuk még az idén minimum megkétszereződik. — Foglalkoztatunk nyolc közhasznú munkást is, akik az út- és járdaépítést végzik, és más közterületi feladatokat látnak el. Nagy gond a munkanélküség, amire csak tüneti kezelést tudunk adni, megoldást nem. V. O. Kirándulás helyett túra Az asszonyok a zenét kedvelik Babócsán 1978 óta működik az idősek klubja. Abban az épületben korábban orvosi rendelő és szolgálati lakás kapott helyet. — Húsz személyes az intézet — mondta Kiss Józsefné, az otthon vezetője. — Néhány éve még 35-en jártak ide, ma 27 az állandó létszám. A legifjabb látogató 54, míg a legidősebb 84 éves. Gond az idejárok aggasztó egészségi és szellemi álapota. Ezért ezek az emberek egyre alaposabb gondozásra szorulnak. így az orvos is bejön kéthetente vérnyomást mérni és receptet írni. Az ebédet az iskolai konyháról hozatjuk. Az otthon „lakóinak” programjába éppúgy beletartozik a beszélgetés, mint a játék. Nemcsak a könyvek, újságok, folyóiratok adnak elfoglaltságot, hanem a kézimunkák is. Eddig messzi tájakra vitték az időseket kirándulni. Mára a helyzet megváltozott. A benzinárak felemelésével csak helyi túrákat szerveznek. Az intézet gondozóinak segítségével megismerkedhettünk néhány idejáróval. Itt csak napközben tartózkodnak az emberek: reggel nyolctól négyig. A társalgóban rend és tisztaság uralkodott. Férfiak ültek egymás mellett. Meg is szólítottam az egyiket, Burján Andrást. — Valamikor sokat foglalkoztam nyelvészettel — büszkélkedik, majd hozzáteszi — többször voltam „finn tolmács”. 1989-től járok ide, mert nem bírom a magányt. Meg vagyok elégedve a klubbal: minden van, ami csak kell. Naponta háromszor étkezünk, hetente háromszor fürödhetünk. — Mivel tölti szívesen az idejét? — Vagyunk itt jó néhányan, akik szeretjük a sportot. Ilyenkor olyanok vagyunk, mint egy család. A hölgyek azonban inkább a zenét és a régi filmeket kedvelik. Elmondom azt is, hogy az idén ünneplem érettségim 50. évfordulóját. Jalusics Sándor jókedvét még a fiatalok is megirigyelhetik. — Felneveltem két gyermeket. Több mint 30 éven át dolgoztam a helyi téeszben. Most ide jutottam. — Nem hívta valamelyik gyermeke? — Két lányom közül az egyik Babócsán, a másik Budapesten él — nedvesedik meg a szeme, — de nem kívánkozom az ő kegyelmükre. — Unokái vannak-e? — Igen, négyen. A pesti unoka már nagyon hiányzik. Pedig eljönnek havonta és ez nem olcsó. Most is várom őket disznóölésre. Egyre csak nő az idős, magatehetetlen, illetve magányos emberek száma, akik előbb- utóbb otthonba kényszerülnek. Mert a szükség nagy úr. G. A.