Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

1993. május 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 VIDÁM RENDEZVÉNYEK MEGYESZERTE Itt volt május elseje Szombaton a somogyi települések majd mindegyike szervezett valamilyen programot. Megyeszerte rendezvé­nyek sora adta tudtul: végérvényesen eljött a tavasz, majá­lisba lehet menni. Amióta nem kötelező megünnepelni a munka ünnepét, talán még sohasem voltak kint ennyien. Kolping zászló Osztopánban A Kolping nemzetközi ifjú­sági mozgalom több mint száz éves múltra tekint vissza. Né­metországban alakult, a há­ború előtt Magyarországon mintegy négyszáz szervezete volt. Somogybán Kaposvár volt a központja. Osztopánban tavaly ősszel alakult újjá a he­lyi Kolping szervezet, amely­nek harmincnégy család és ti­zennyolc fiatal a tagja. Szom­baton délelőtt került sor a zászlószentelésre. Forster Gyula osztopáni esperes, az egyesület prézise (elnöke) ce- lebárálta az eseményt. Az iskolakerülő ebédje Április 27-én délben valaki kibontotta a somogyzsitfai ve­gyesbolt oldalát és onnan 20 ezer forint értékű élelmiszert vitt el. A környéken lakók nem láttak és nem hallottak sem­mit. A lyuk mindössze 17 cen­timéter átmérőjű volt, tehát csak gyermek elkövető jöhe­tett számításba. A rendőrök el­lenőrizték az iskolából aznap hiányzókat, és egyiküknél meg is találták az ellopott árut. Minisztériumi támogatás a Somogy folyóiratnak 126 millió forinttal támogatja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a kulturális és irodalmi folyóiratokat. Mintegy háromszáz pályázat érkezett a minisztériumba, hetven fo­lyóirat részesült támogatás­ban, köztük a Somogy folyói­rat is, amely hétszázezer forin­tot kapott a folyamatos megje­lenés biztosítására. Letiltott betétkönyv volt a buktató Április harmadikára virra­dóra betörtek a szőcsény- pusztai Erdészeti Szakmun­kásképző iskolába, ahonnan 1 millió forint értékű motorfű­részt, speciális szerszámokat, pénzt és betétkönyvet vittek el. Miután az értékes szer­számoktól nehezen tudtak volna megszabadulni, az egyik tettes a betétkönyv be­váltása mellett döntött. A ne- mesvidi postára azonban már korábban megérkezett a be­tétkönyvet letiltó határozat. A posta értesítése alapján, a rendszámot azonosítva a marcali rendőrség április 26-án őrizetbe vette Kisgyura Sándort, majd az ő vallomása alapján két társát is. Azóta Herczeg Jenő és Völfinger Ist­ván elszámoltatása is megtör­tént. Dajka-képzősök „ballagtak” Száz órás dajkaképző tanfo­lyamot szervezett Kaposváron a megyei és a városi önkor­mányzat, valamint a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet azoknak a dolgozóknak, akik szakképesítés nélkül helyez­kedtek el a megyeszékhely óvodáiban. Pénteken vették át a szakfnunkásképző bizonyít­ványt a dolgozók, akiknek már nem kell szembenézniük a munkanélküliség veszélyével. Végleges fagykárok Az ősszel elvetett kalászo­sokból összesen 1778 hektárt kellett tavasszal kiszántani Somogybán. 1433 hektáron pusztult ki az őszi búza. A kie­sések oka a fagyok okozta kár, ezenkívül a belvíz és az egyre tetemesebb vadkár. Csábított a nyári meleg, Kaposváron már délelőtt megkezdődött a vándorlás, a családok többsége cseri park felé vette az irányt: itt tartották a kaposi majálist. A készülő­désből arra következtethet­tünk, hogy a programokat szolgáltatók már tudnak vala­mit. Még soha nem volt ekkora kínálat. A publikum pedig há­lásnak bizonyult. Ezrek töltöt­ték a napot a parkban. Aki cir­kuszt akart látni, az megte­kinthette a Colorado műsorát. Akinek pedig dodzsemezni szottyant kedve, választhatott, hogy melyiket próbálja ki. Egymást érték a ringlisek és a céllövöldék, talán még a pus­kák irányzéka sem volt elál­lítva, s volt minden, mi szem­nek és szájnak ingere. Tartottak sportrendezvé­nyeket is. Délelőtt a Gárdonyi iskolában a már hagyomá­nyos „szocialistapárti” kispá­lyás labdarúgó tornán az ed­digi két résztvevőt, a Fideszt és az MSZP-t az Ifjúszocialis­ták és a Kösz-ösök egészítet­ték ki: négycsapatos lett a ve­télkedés. A Kösz beköszönt — és nyert, megelőzve a szocia­listákat és a Fideszt. Délután az MSZOSZ szervezte foci­tornán a munkaügyi központ profijai nyertek a Somogyi Hír­lap és az önkormányzat csa­patai előtt. Volt még aszfalt­rajzverseny, majális — futás és sok minden más. Egyéni és közös emlékek is randevút adtak egymásnak, forgott a ringlispíl és a helikop­teres sétarepülők a magasból gyönyörködhettek a táj szép­ségeiben. Csattogtak a lég­fegyverek céllövöldékben és csapolták a sört: végre eljött a nyár, hogy csak néhány órára is, önfeledt mosolyt varázsol­jon sok-sok meggyötört arcra. A nagy majális keretében per­sze voltak „politikai” sátrak is. Mindenki a szokott helyén várta szimpatizánsait. Jó volt, hogy nem volt erőltetett politi­kai program, sem szónoklat, sem direkt agitáció. A kötetlen beszélgetést kínálta a Liga, az MSZOSZ, az MSZP, a Mun­káspárt és a Munkásegylet. Dr. Suchman Tamás (MSZP) országgyűlési képviselővel is találkozhattunk, aki megláto­gatta a megye több települé­sének rendezvényét. A kaposvári majális forga­taga (Fotó: Lang Róbert) Ünnep volt május elseje. Ki- törölhetelenül és talán évek óta a legfelszabadultabb. Nem kellett fölvonulni, s kivonulni sem — mégis sokan ott vol­tunk. Volt aki tegnap is — jo­gosan — a munkáját siratta, míg mások a munkásosztályt, s nemcsak a sörfogyasztás arányában. Néhányan a hét­végi telek elmaradt munkáit sorolták, míg a legtöbben a ragyogó napsütésben esőért fohászkodtak. Talán történt valami: emberek, kik egymás nélkül nem élhetnek, beszél­gettek egy-egy sör, vagy fröccs mellett, szurkoltak, biz­tatták egymást a céllövöldénél — a tulaj nem kis bánatára. A mindig gyönyörű gyermekar­cok talán még vidámabbak voltak, s könnyebben nyílt a szülők erszénye — még akkor is, ha ma már keményen be kell osztani. Persze nem min­denkinek egyformán: a beosz­tok voltak többen... A többség ott a majálisban megtett egy eddig hiányzó lépést: mintha visszatalált volna önmagához. Ünnep volt szombaton! És az ünnep éjszakáján vol­tak somogyi legények akik má­jusfát állítottak kedvesüknek. Lengyel János BIRKAPÖRKÖLT A FOCIPÁLYÁN Nyitnak a Balaton- parti üzletek Verőfényes napsütést hozott a hétvége a Balatonra. Számos vállalkozó jó érzékkel ezekben a napokban nyitotta meg éttermét, butikját, borozóját, a majális kavalkádjában hömpölygő tömegre számítva. Mert a szál­lodák ajtajáról még mindig nem verték le a lakatot. Szobáik nem fűthetőek, emiatt várni kell a jobb időre, hogy vendégeket fogadhassa­nak. Az immár néhány esztendeje önálló ön- kormányzatok szinte mindegyike szervezett lakóinak vidám mulatságot. Somogybabod- tól Balatonszabadiig megteltek a focipályák, hogy a nősek és nőtlenek összemérjék gömbérzéküket — a partvonal mellett meg üstökben rotyogott a birkapörkölt. Lufit venni, célbalőni, amolyan búcsúi sátrak közt sétálni, csak néhány nagyobb településen lehetett. Siófokon például láttam legalább negy­venféle zöld műanyag traktort is az egyik el­adónál: jó drágák voltak a giccses vackok. Szóval kezdődik a nyár apró örömeivel és minden bosszúságával együtt... (Czene) Munkásgyülés a villamossági gyárban Még volt mit ünnepelni (Folytatás az 1. oldalról) Varga József az ünnepi gyűlésen sorra vette az eddigi eredményeket. Hangsú­lyozta: nem kis áldozatot vállaltak a dolgo­zók, amikor annak idején még az adóssá­gok ellenére is az önállósodást választották, vagy amikor a bérfejlesztések helyett, újabb és újabb gépeket vásároltak és technológiát fejlesztettek. A nadrágszíj összehúzásának azonban meglett az eredménye. A gyár áldozatok árán ugyan, de nyereséggel zárta az elmúlt évet és megrendelésben az idén sincs hi­ány. Az üzemet nem fenyegeti a felszámo­lás réme. A Villamossági Gyárban tehát volt mit ün­nepelni, mert van munka. Hogy jövőre is ta­lálnak helyszínt május elsején, abban csak bízni lehet, csakúgy mint abban, hogy végre eldől mi lesz a Húskombinát ezerkétszáz dolgozójának a sorsa, s hogy a nemcsak a bizonytalanság marad a nagyatádi konzerv­gyárban és hogy lesz gazdája végre a Tungsram és a Csepel kaposvári gyárainak is. Barna Zsolt Tarka szoknyák, csujjogatók Néptáncosok gálája Marcaliban Látványos, színvonalas menettánccal vette kezdetét május 1-jén Marcaliban a Somogy Megyei Néptánc­gála. Vérbeli majális-hangu­latban vonult végig a városon az a tizenkilenc, a megye kü­lönböző részéről — Barcs, Nagyatád, Somogysámson, Szenna, Fonyód, Balaton- szemes, Lengyeltóti — ér- keztt gyermek néptáncegyüt­tes, amelyeknek ötletgazdag produkcióiban délelőttől gyö­nyörködhetett a Marcali kul- túrális központ közönsége. Az Együd. Árpád, Somogy megyei néprajzkutató nevé­vel fémjelzett néptáncver­seny gálájának harmadízben adott otthont Marcali. A me­gyei művelődési központ által minden évben kiírt versenyre tavaly 650, az idén pedig 500 táncos neveztt be. A nép­táncszólisták és csapatok versenye valójában már ja­nuár-februárban megkezdő­dött: a Barcson, Siófokon és Kaposváron megrnedzett vá­logató versenyek legjobbjai kaptak meghívást a mostani, május 1-jei gálára. Á hagyományőrző Berzen- cei Népi Együttesen kívül az összes többi résztvevő cso­port az általános iskolák nép­táncszakköreiből verbuváló­dott. A házigazda városi ön- kormányzat képviseleiből és a megyei művelődési köz­pont szakemberreiből álló zsűri a táncművészetet ked­velő publikummal egyetem­ben aprólékosan kidolgozott koreográfiákat, tréfás csujjo- gatókat és népi gyermekjáté­kokat láthatott-hallhatott. Tarka szoknyák, piros szala­gok, hófehér ingmellek ékes­kedtek azokon a fiúkon és lányokon, akik szívet-lelket melengetőén ropták a táncot a „világot jelentő” deszkákon. Az ő hitük és néptáncszerete- tük a garancia arra, hogy Somogybán is lesznek to- vábbvivői a nagymúltú nép­táncmozgalomnak. (csíky) Szövetségbe tömörültek a somogyi gazdakörök Az 1992 február 8-án tartott országos tanácskozás pró­bálta megfogalmazni a gaz­dakörök helyét, szerepét, fel­adatát átalakuló mezőgazda­ságunkban — kezdte megnyi­tójában dr. Tamás Károly inté­zeti igazgató a pénteken meg­tartott megyei gazdaköri fóru­mon. Szólt a megvalósítás sikere­iről és sikertelenségeiről, a vállalkozói mezőgazdasági fi­nanszírozásának máig is el­odázott kérdéseiről. A piac le­hetőségeit taglalva kijelen­tette, hogy ma az egyik legna­gyobb gond a csapnivalóan rossz agrárdiplomácia. Befe­jezésül megemlítette: túl sok az érdekvédelmi szerveződés, ez a szalámitaktika már is­mert. Csináljuk végre együtt dolgainkat! A hozzászólások kritikus hangvételéből kidomborodott, hogy a gazdaköröknek, a gazdáknak, a vállalkozóknak elegük van a szólamokból, és tettekre van szükség. Kiss Jenő, a megyei FM hivatal fő­felügyelője tapasztalatai sorá­ban megemlítette azt az in­formációhiányt, mely miatt jó­formán semmit sem tudnak az igényelhető pénzügyi alapok­ról. Véleménye szerint a 247 somogyi önkormányzat java részének nincs _ mezőgazda- sági kötődése. Ács József, a kányái gazdakör elnöke kije­lentette, félni attól kell, hogy a régit erőszakkal bontatja a po­litika, az újat meg nem építi senki. Csörgő Tibor Vésőről nyugateurópai tapasztalatait mondta el. A vélemények el­hangzása után a fórum ala­kuló ülésként folytatta munká­ját. Kimondták a Somogy me­gyei Gazdakörök Szövetsé­gének megalakulását. Szente József javaslatára elnökké vá­lasztották dr. Tamás Károlyt, alelnökké Pintér Györgyöt és Berkes Sándort. A megyei szövetség titkára Tevely Ba­lázs lett. Dr. Tamás Károly Széche­nyi gondolatával köszönte meg a bizalmat: Egynek min­den nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen! (Mészáros) A katonai költségvetésről — Kaposváron Sok rossz közül a legjobbat (Folytatás az 1. oldalról) Hogy hogyan látja a hadse­reg helyzetét a Fidesz? — Trombitás Zoltán szerint a válság jelei — csakúgy mint ezernyi más területen — a honvédségben is érteztetik hatásukat. Az elmúlt öt évben — köszönhető ez a . Fidesz harcos honatyáinak is — reál­értékben a felére csökkent a hadsereg költségvetése. Mos­tani álláspontjuk szerint azon­ban az a helyzet sokáig nem tartható, mrt néhány év múlva az illetékesek már nem lesz­nek olyan helyzetben, hogy megállapíthassák: hogyan le­het kitörni a válságból. — Mi megfogalmaztunk né­hány alternetívát, melyekkel segíthetnénk a honvédséget — mondta a képviselő. — Ugyan nem a jó és a rossz le­hetőség között kell döntenünk, hanem az ország gazdasági helyzetét is figyelembe véve ki kell választanunk a sok rossz közül a legkevésbé rosszat. Trombitás Zoltán két gyöke­resen eltérő politikai véle­ményt hozott fel példaként: az egyik szerint a katonai költ­ségvetést radikálisan csök­kenteni kell és minél lejjebb kell szorítani, a másik szerint pedig éppen a lehetőségek­hez mért legnagyobb eme­lésre van szükség. Önmagá­ban egyik elképzelés sem le­het egyedüli alternatíva. Az emelésre hazánk gazdasági helyzete miatt nem kerülhet sor, a csökkentés pedig a nemzetközi helyzet miatt nem járható út. A szomszédos or­szágokban kialakult helyzet miatt mindenképpen fenn kell tartani egy reagálni képes hadsereget. A jelenlegi nem túl jó szinten, megállítva a költségvetés reálértékének további romlását, kell garan­tálni a hadsereg működőké­pességét. Ennek fejében vi­szont bizonyos ésszerűsíté­seket kell végrehajtani. Ha az ilyen áthelyezések, létszám- leépítések nem történnek meg, akkor a költségvetési ga­rancia nem lesz önmagában elegendő, arra, hogy a hon­védség helyzete normalizálód­jon. Barna Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom