Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 14., péntek Strasbourgi vastaps a kaposvári színháznak A franciák „imádták” az embergyűlölőt Lukáts Andor: Soha ekkora sikert nem láttak Franciaországban A kísérletes sebészetről Kaposváron A jövő műtétjeit készítik elő Sokan érdeklődtek a német Storz cég korszerű endoszkópjai iránt Szerdán délután hazaérke­zett egyhetes strasbourgi vendégszerepléséről a Csiky Gergely Színház társulata. Van azonban valami, amit a színművészek nem tudtak poggyászaikba becsoma­golni, csak emlékeikben hoz­ták magukkal: az ováció és a vastaps. Amúgy az emléke- zöknek van egy másik fele, amely — hivatalánál fogva — Franciahonban maradt: a strasbourgi közönség. Az a közönség, amely há­rom-három estén át üdvözölte nagy tetszéssel Moliére A mi­zantróp című művét Ascher Tamás rendezésében, aztán a Gothár Péter által színpadra állított Diótörőt a Strasbourgi Nemzeti Színházban, A ven­dégszereplésről A mizantróp Alceste-ét, Lukáts Andort kér­deztük. — A kaposvári közönség már hallhatta hírét nagy sike­rüknek. Mit gondol, miben Mérlegzáró taggyűlést tar­tottak a tabi Kempingcikk Kft-ben. Elfogadták az új ve­zetők által előterjesztett 1992. évi mérleget. Ebből kiderül: a cég csaknem 55 millió veszteséggel zárt, amely a korábbi ügyvezetés számlájára írandó. A tabi kft az elmúlt 2-3 év­ben — a nem megfelelő gaz­dálkodás miatt —, elvesztette vagyonának több mint felét! E£ vezetett a csődhelyzethez — tájékoztatott Pámer Fe­renc, az ÁVÜ megbízottja. A jelenlegi vezetők elkészítet­ték és a tegnapi taggyűlésen előterjesztették az előzetes csődegyezségi programot. Ennek lényege: a felesleges és a mobilizálható eszközö­ket a kft értékesíti és az adósság törlesztésére for­állhatott ez a tetszés? — Egyrészt abban, hogy mi nem a Moliére által megírt kö­zegben, hanem a hatvanas évek házibulizós magyar ér­telmiségének környezetében játsszuk az előadást. Szokat­lan volt nekik, hogy egy le­pusztult kispolgári vagy kö­zéppolgári lakásban lakik Cé- limene. Ez eleve meglepte őket, és nagyon tetszett nekik. Feltűnt a közönségnek az is, hogy egészen szokatlan fordí­tásban tolmácsoljuk Moliére-t. — Miként kaptak ilyen egyértelmű visszajelzéseket? — Az első előadás után volt egy ankét, ezen a színházba­rátokkal beszélgethettünk. Ott mondták el azt is, hogy na­gyon érdekes volt számukra, hogy a darabban ennyire in­tenzíven játszanak a színé­szek. Ők ehhez nem szoktak hozzá, mert a francia inkább verbális színház. Sokat kérdeztek a Petri-for- dításról, mert a beszéd ritmu­dítja, illetve a cég megrende­lésekkel alátámasztott terme­léséből adódó nyeresége szintén az adósság törlesz­tését szolgálja. A csődegyezségi tárgya­lás tervezett időpontja július közepe. Tabon azt remélik, hogy akkor a hitelezők (szá­muk 33) az adósságtörlesz­tési programot elfogadják, így a cég felszámolása elke­rülhető lesz. Az április közepén részle­gesen megindult termelés ma már teljes. Naponta mint­egy 100-110 dolgozónak adnak munkát. A második félévben csaknem 85 milliós árbevételre számítanak. Ez lehetőséget teremt a nyere­séges gazdálkodásra. A tabi Kempingcikk Kft vezetése bi­zakodik a felszámolás elkerü­lésében. (krutek) sából kitűnt nekik, hogy noha ugyanazt mondjuk, mégis másként, keményebb nyelven beszélünk. De már akkor „gyanút foghattak” a fordítás másságát, maiságát illetően, amikor az előadás előtt olvas­hatták, hogy ebben a darab­ban a szereplők tegezik egy­mást, Moliére-nél ilyenről szó sincs. Amúgy a közönség az eredeti Moliére-t láthatta a ki­vetítőn, amit aztán sokan el is felejtettek olvasni. Koncentrál­tabban figyeltek a színé­szekre, a színpadra. — Véqiq telt ház előtt ját­szottak? — Az első előadáson csak a negyede fogyott el a 600 jegy­nek, de annál nagyobb örömöt jelentett, hogy a következő előadásokra egyre többen jöt­tek el, és mindig hosszan, fel­állva tapsoltak. A Diótörő is húszperces, dörgő vastapsot kapott, és többen mondták, hogy soha ilyet nem láttak Franciaországban. B. T. (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalatokat hazánk specialistái ma már naponta és széles körben hasznosítják a humán műtéteknél is. A mintegy 500 résztvevő — köztük angol, francia, német, amerikai, belga, osztrák, finn és amerikai szakember — ér­deklődésére számot tartó ren­dezvényt dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg, majd a Pécsi Akadémiai Bizottság nevében dr. Flerkó Béla akadémikus magyar és angol nyelven kö­szöntötte a kongresszus résztvevőit. Kiemelte: a fiatal kollégáknak különösen nagy segítséget nyújt egy ilyen tu­dományos eszmecsere, mert a korszerű műtéti eljárások el­sajátítására elsősorban itt kapnak ösztönzést. Dr. Besz- nyák István, az orvostudo­mány doktora, egyetemi tanár, a Magyar Sebésztársaság és Kollégium, valamint a rendez­vény elnökeként elismerően szólt arról a lehetőségről és munkáról, amelynek a kapos­vári egyetem ad otthont, meg­jegyezve: a számukra is irigy­lésre méltó körülményeket a jövőben is megfelelő színvo­nalon kell kihasználni. A kísérletes sebészet hely­zete, lehetőségei és jövője hazánkban címmel dr. Furka István a Debreceni Kísérletes Sebészeti Klinika professzora foglalta össze a szakma idő­szerű problémáit; dr. Frenyó László az Állatorvostudományi Egyetem professzora bemu­tatta be a kísérletes munkát. Az emberen végzett orvosbio­lógiai vizsgálatok etikai, morá­lis és jogi vonatkozásait tag­lalta elgondolkodtatóan Jan Jager holland professzor. Be­mutatta azt a holland gyakor­latot, amelynek kritériuma: bi­zonyos gyógymódokat az em­bereken csak abban az eset­ben, lehet alkalmazni, ha azt előzetesen már sokszorosan kipróbálták és megalapozott­nak találták. Ezt annak érde­kében teszik így, hogy minél kisebb kockázati tényezővel végezhessék a beavatkozá­sokat. A társadalombiztosítás és ellátórendszer kapcsolatá­ról dr. Gosztonyi Ágnes, a tár­sadalombiztosító főorvosa tá­jékoztatta a résztvevőket. Az előadását követő kérdések fő­ként a arra irányultak, hogy az olcsóbb beavatkozásokon „nyert” költségből mennyi áramolhat vissza a műtétek elvégzéséhez szükséges drá­gább műszerpark és az egyéb feltételek biztosítására. Az eszmecsere ma négy szekci­óban folytatódik. Várnai Ágnes A rossz törvény is jobb a semminél Rendhagyó történelemóra a parlament alelnökével Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról) A nagyszámú hallgatóság hi­teles forrásból szerezhetett tu­domást arról: miként zajlik az élet a Tisztelt Házban. Dörn­bach doktor beszélt a törvény­hozó tevékenység felelősségé­ről, a többpárti rendszerre épülő demokratikus parlamentarizmus mindennapi működéséről és ar­ról, hogy a hazai közvélemény gyakran, főként a televíziós közvetítések hatására tévesen ítéli meg a törvényalkotók — hosszúra nyúlt vitákkal és inter­pellációkkal teletűzdelt — munk- ját. A Somogyi Hírlap kérdésére, miként értékeli a parlament fennállása óta hozott, majd há­romszáz törvényt, illetőleg a par­lamentnek a kormányzatot el­lenőrző tisztét az alelnök a kö­vetkezőket mondta: — Véleményem szerint a tör­vényhozási dinamikával nincsen baj; a mennyiségi kényszer azonban a minőség rovására mehet. Gondolok itt nem kellően vagy silányul előkészített tör­vényjavaslatokra, amelyekről el­fogadás után, a gyakorlatban derül ki az, hogy rosszak. Ám a rossz törvény is több a semmi­nél — ezek az idők folyamán majd korrekcióra szorulnak. Ilyen az agrártörvény, a kárpót­lással összefüggő jogszabályok, az Állami Vagyonügynökségre vonatkozó törvény. Rendkívül komolyan kell majd mérlegelnie a parlamentnek, hogy a meg­lévő törvények közül melyiken változtat, módosít. Hiszen a gyakori jogszabályváltozás bi­zonytalanságot, esetenként ká­oszt eredményezhet a végre­hajtó apparátusban. A képvise­lők mentségére legyen mondva: reménytelen vesszőfutásban dolgoznak a szakértők; annak ellenére, hogy az ellenzék igyekszik konstruktív lenni. Az említett 300 törvényjavaslatból 260-at minden vita nélkül foga­dott el. Ami a kormányzati munka kontrollját illeti, nos, ezen a területen a parlament nem bír megfelelni. Nem alakul­tak ki az ellenőrzés technikai eszközei sem. Példának okáért: ha egy képviselő interpelláció­jára a miniszter válaszát nem fogadja el a Tisztelt Ház, a do­lognak folytatása nincs. A jelen­legi házszabály ugyanis a to­vábblépésre már nem ad lehe­tőséget. Rontja a képviselőkről kiala­kult összképet az a tény is, hogy súlyos és fontos döntésekben némelyeket még mindig az indu­latok és az érzelmek vezérelnek az észérvek helyett. • Délután a parlament alelnöke ellátogatott a város egyik öregek napközi otthonába, majd kötet­len beszélgetést folytatott a Berzsenyi gimnázium tanárai­val. Találkozott az SZDSZ helyi szervezetének képviselőivel, majd rövid sétát tett a városi kórház területén. (Csiky) Vagyonának több mint felét elvesztette a Kempingcikk Kft Kardiológusok kongresszusa Balatonfüreden Professzorok szív-ügyeikről Minden idők legnagyobb kardiológiai kongresszusa kezdődött tegnap délelőtt Balatonfüreden. Három nap alatt 180 előadást tartanak, illetve hallgathatnak meg a 15 országból összegyűlt szakemberek, s 67 kiállító kórházi berendezéseire, egészségügyi segédeszkö­zeire csodálkozhatnak rá. A házigazda Szívkórház fő­igazgató főorvosa, dr. Tahy Adám elmondta: évente mintegy 150 ezer ember hal meg Magyarországon, felük szív- és érrendszeri megbe­tegedésben! Ezt politikai, gazdasági, társadalmi ténye­zők okozzák, amelyek káro­san befolyásolják az életmó­dot. A statisztika a rendszer­változás eredményeképp várhatóan kedvezőbb képet mutat majd; 1939-60 között nőtt a magyar állampolgárok átlagos életkora, azóta csök­ken, s ennek hátterében a szocializmus felépítésének kísérlete áll. Amúgy a ma­gyar kardiológusok nagyon jól felkészültek: ennek, s a fü­redi intézmény teljesítmé­nyének (600 ágyával, évi tíz­ezer fekvő beteg ellátásával a legnagyobb szívkórház az egész világon) köszönhető, hogy a tudományos tanács­kozás helyszínéül választot­ták. A műszerezettség azon­ban nagyon gyenge; amíg az Egyesült Amerikai Államnak óriási nemzeti jövedelmének tizennégy százalékát fordít­ják az egészségügyre, Ma­gyarországon az alacsony ál­lami költségvetésből is alig jut erre a célra. Hét teremben tartják fo­lyamatosan az előadásokat, amelyek négy fő téma köré csoportosulnak. Ezek: a ko­szorúér-betegségek megje­lenési formái, a megismételt szívbillentyű-műtétek, a ve­leszületett szívbetegségek hosszú távú figyelemmel kí­sérése, illetve a magas vér­nyomás és az anyagcsere- zavarok hatása a szívre. A szakma társadalmi meg­becsülésének növekedését jelzi, hogy dr. Papp Gyula professzort, a Magyar Kardio­lógusok Társaságának elnö­két most avatták a Magyar Tudományos Akadémia tag­jává. (Czene) HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zimány gyermekorvosi reggel 7-től más­nap reggel 7-ig, a fogorvosi ügye­leté 7-13-ig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024. Mer- nye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend ), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Fő u. 48., Tel: 84/40-276. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz­tett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti (orvosi rend.), Tel: 85/30-620. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11- 854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend ), Tel: 72- 053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig, szomb.-vas.: 8-14-ig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgálta­tóház, Tel.: 13-440., nyitva 8- 18-ig, szombaton 8-12-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50- 640, nyitva 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. (váltott ügyelet a 12. sz. gyógyszertárral). B.földvár, Pe­tőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8- 18-ig, szombaton 8-12-ig, B.mária, Vilma u. 5. Tel.: 76- 051, nyitva 8-16-ig. Páratlan hé­ten hétvégi ügyelet. B.szárszó, Fő u. 60. Tel.: 40-425, nyitva 8­13- ig, 13.30-16.30-ig, páros hé­ten hétvégi ügyelet. Barcs, Megváltó patika, Felszabadulás u. 5. Tel.: 716., nyitva 8-19-ig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30-18.30-ig, szomb. 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8­14- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá­kóczi u. 12. Tel.: 10-065., nyitva 8—18-ig, szomb.-vas.: 8-12-ig. Marcali, Hársfa u. 25., nyitva 8­12- ig, du. 15-19-ig, szombaton 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8­18- ig, szomb. 8-14-ig. A nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 19.30-ig, szomb.-vasár- nap, munkasz. napokon 7.30­13.30- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-16-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8­19- ig, szombaton 8-12-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületxlr. Csák János, Somogysárd, dr. Hild Jó zsef, Szentgáloskér (tel: 2), dr Készéi Tibor, Nagyberki, dr Szokolics Gyula, Kaposvár Tompa M. u. 10. (tel: 15-486) dr. Szalay Szabolcs, He tes.Marcali kerület.dr. Burmeis tér Tamás, Nemesdéd, dr. Lu kács Csaba, Fonyód, Bada csony u. 36. (tel: 60-953), dr Berényi Sándor, Somogyszent pál (tel: 39-301), dr. Szilvássá Györk, B.fenyves, Fenyvesi u 21. (tel: 61-729).Nagyatádi ke rület: dr. Nyemetz László Nagyatád, Petőfi u. 6. (tel: 12- 015), dr. Várfalvay Csaba, Ba bocsa (tel: 9), dr. Nagy József Lakócsa (tel: 30.), dr. Horváti Ferenc, Csurgó, Virág u. 8. (tel 250).Siófoki kerület: dr. Feled; Gyula, Kötcse (tel: 67-527), dr Oláh Lajos, B.boglár, Liliom u. 9 (tel: 50-828), dr. Milola József Karád (tel: 6.), dr. Weisz Béla Bedegkér (tel: 2.) Az ügyelet május 15-én 8 őrá tói május 1,7-én 8 óráig tart. / kaposvári Állatkórház szómba ton 10-12 óra között tart nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom