Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 12., szerda Gyakorlóruhákat és -ingeket készít a tűzoltóság részére a Praktikum szociális foglalkoztató és ipari szolgáltató kft. A kaposváriak után a megye valamennyi tűzoltója ilyet kap. (Fotó: Kovács Tibor) Romlik a Balatonba folyó vizek minősége Az IKR segítsége a kukoricatermelőknek Háromszáz hektáron termesztenek vetőmagot — Termeltetési körzetünkben mintegy 12 ezer hektáron vetik ezekben a napokban is a kukoricát. A vetőmag 70 százaléka a szakemberek előtt jól ismert Dekalb, KVS és martonvá- sári fajták, 30 százalékot tesz ki az amerikai Pioneer fajtaválaszték. A vetésterület 40-45 százalékán már jól előkészített magágyban van ez a fontos takarmánynövény — mondta Semsey László, a bábolnai központi IKR balatonkeresztúri termelő-szervező egységének vezetője. — Milyen a kapcsolata a keresztúri egységnek a termelőkkel? — Folyamatosan érkeznek a pótigények. Nemcsak vetőmagot kérnek az üzemek, hanem a növényvédő szereknél is kérik az alkalmazott technológiák váltását. A tavaszi árpánál, borsónál is sokat segítettünk, 1800 hektáron termesztettünk napraforgót. — Hány gazdaság igényelte az e termesztést megelőlegező termeltetési szerződés megkötését? — A vártnál több gazdaság került olyan helyzetbe, hogy már az ősszel a búzára, repcére, most tavasz- szal pedig a kukoricára termeltetési szerződést kötött. Erre a garancia a várható termés. Most 20 ezer tonna kukoricánál tartunk, de repcét is termeltetünk két somogyi gazdaságban, összesen 600 tonnát. — Tervezte-e az IKR Somogybán hibridkukorica-vetőmag előáálítását? — Hat somogyi gazdaságban 300 hektáron ter- mesztetünk az idén hibrid- kukoricát vetőmagnak. ÁpriA KASZ is föllép a feketézők ellen / Érdekvédelem a kereskedelemben Kárpótlási földárverések Összesen 402 320 aranykorona értékű földhöz jutottak az elmúlt héten a kárpótlási földárveréseken. Országszerte 212 földárverést tartottak, s csak 16 volt eredménytelen. Az árveréseken 5 488-an vettek részt, és közülük 4 550-en távohattak új földbirtok tulajdonosaként. A legtöbb aranykorona értkű földet Békés megyében vásárolták: ott összesen 400 kárpótlásijegy-tu- lajdonos jutott 68 164 aranykorona értékű földhöz. Malom-privatizáció Nagy az érdeklődés a Csongrádban üzemelő malom iránt, 6 pályázó szeretné megszerezni a jó adottságokkal, mezőgazdasági háttérrel rendelkező malmot, amelynek az ára a vagyonértékelés után közel harmincmillió forint. A mórahalmi malomra hárman pályáztak; ezt a raktárral együtt közel tízmillió forintért kínálják eladásra. Szakkiállítás a településekről Kommunálexpo ’93 néven nemzetközi településfejlesztési szakkiállítást rendez a Hungexpo június 15. és 19. között Budapesten a nemzetközi vásárközpont területén. A rendezők elmondták: Magyar- országon most először lesz olyan szakkiállítás, amelyen a szakmai és a látogatóközönség a korszerű, rendezett és esztétikus települések létrehozásának minden eszközét, kellékét együtt tekintheti meg. A kiállítók célja az is, hogy ezen technológiáknak hazánkban piacot teremtsenek. Egyéves a Select Az egy éve alakult Select Szórakoztató Elektronikai, Kommunikációs és Háztartás- technikai Szakkereskedelmi Betéti Társaság tagvállalatai az elmúlt esztendőben hétmil- liárd forintot forgalmaztak — jelentették be a társaság legutóbbi közgyűlésén. A társaság 51 tagja egyenként 250 ezer forintot helyezett el pénzbeni betétként, ez képezi a cég törzstőkéjét. Emellett költség-hozzájárulásként 40 ezer forintot fizettek. Oroszországi piacok Az oroszországi piacokra készül betörni termékeivel a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. Bemutatkozásként júniusban Kievben kiállítja az aluminium alapú profilrendszereit, ezek üzletek, középületek felújítására, korszerűsítésére használhatók fel. A cég kereskedelmi szakembereinek véleménye szerint Oroszország jelentős piaca lehet az aluminium félgyártmányoknak és késztermékeknek, a privatizáció ugyanis bővíti azok felhasználási lehetőségeit. Egyesület a falusi turizmusért Társadalmi szervezetet hoztak létre tegnap Tatabányán a falusi turizmusért. Az egyesület tagjai a vendégek fogadására, ellátására vállalkozó falusi családok és a turizmust támogató önkormányzatok képviselői lettek. Komá- rom-Esztergom megyében eddig csak pár településen rendezkedett be néhány család rendszeres vendégfogadásra. Az egyesület segítségével a kört most bővíteni kívánják; jónéhány falut, tanyát be akarnak kapcsolni a vendéglátás láncolatába. A szakszervezetek túlzott tagoltsága, átfedése miatt a kereskedelmi dolgozók fejismerték: tömörülniük kell. így április végén létrejött a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete, amelynek Somogybán — második legnagyobb ágazati szakszervezetként — 5500 tagja van. Kulcsár László megyei titkár elmondta: Tovább erősítik az érdekvédelmi munkát. Sokan átkerültek a magánszférába, s a munkanélküliek közül is sokan a kereskedelemben próbálkoznak. A magán, a szövetkezeti és az állami kereskedelem versenyre kényszerült, s a feketekereskedelemnek is lép- ten-nyomon tanúi vagyunk. Ez egyik szektornak sem előnyös, hiszen ismeretlen forrásból szerzik be a portékát; nem adóznak és nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Az áfészek országos szövetségével, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal közösen lépnek fel a feketézők ellen. Pontosan nem mutatható ki, hogy hány somogyi kereskedelmi dolgozó maradt munka nélkül, de a mezőgazdaságban, valamint a vasiparban dolgozók után a kereskedelemben a legnagyobb arányú a munkanélküliség. Miért? Azért, mert a privatizáció az állami vállalatokhoz is betört — Somogyker, Kaposker, Fü- szért —, és az áfészek a gazdálkodás hatékonyabbá tétele miatt új üzemeltetési formákra tértek át, ez pedig kevesebb munkaerőt igényel. A megyei titkár azt is elmondta: tagjaikkal tudatosítják, hogy a társaságok, szövetkezetek belső szerkezete lényegesen módosul. Az új kereskedelmi szervezetrendszerhez megváltozott irányítási módszerek kellenek, s nagyobb felkészültség. Azt szeretnék, hogy a különféle változások ne okozzanak kollégáiknak jogvesztést, s a korábbi jövedelmi, juttatási szintek ne romoljanak, a leterheltség növekedése megfelelő juttatásokkal párosuljon. A munkahelyek száma pedig ne csökkenjen indokolatlanul. L. S. (Folytatás az 1. oldalról) Persze ez nem jelenti azt, hogy szűkebb hazánkban minden rendben lenne e téren. Jól emlékszünk még a balatoni angolnapusztulásra, és a rinyaszentkirályi tragédiasorozat sem volt olyan régen. Ráadásul még mindig téma a Dráva-vízlépcső, ami — ha megépülne — beláthatatlan környezeti károkkal járna. Ezekre a kérdésekre is igyekezett kimerítő választ adni Szathmáry Magdolna, a felügyelőség igazgatója. Elmondta, hogy a halbiológusok és más szakértők szerint az idén is várható egy jelentéktelen mennyiségű angolnapusztulás. Ezt megelőzendő a napokban, a horgászati és halális utolsó napján kezdték meg ennek a munkaigényes kultúrának a vetését. — Van-e, és milyen a kapcsolatuk a magángazdálkodókkal? — Keressük az együttműködés lehetőségét a gazdakörökkel, a most alakult Gazdaszövetséggel. Sajnos, a legtöbb esetben a tőkehiány gátolja a kapcsolatot, de a kis gazdaság is képes nagy bukásra. Ez ellen kellene valami állami garanciát találni. — Jól bevált szokás, hogy az IKR a termeltetési körzet szakemberei részére szakmai útmutatásként évente fajta- bemutatókat szervez. így lesz ez az idén is? — Nagyon fontos számunkra a partnerkapcsolat, tehát az idén is elvetjük a fajtabemutató kísérleti parcelláit, aztán megszervezzük a bemutatókat. (Mészáros) Gyorsítják a cégek privatizációját (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel egyidejűleg folyik a piackutatás, illetőleg a tömegtájékoztatásra való felkészülés — hogy a lakosság minél alaposabb ismereteket kaphasson a programról, és ezzel minél többen kapcsolódhassanak be a privatizáció e módjába. Ismeretes, hogy a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) bevezetésével a kormány gyorsítani kívánja az állami tulajdon privatizációját, mégpedig úgy, hogy növekedjék az abban résztvevő állampolgárok száma is. A koncepció kidolgozásakor ezért a szakemberek olyan módszereket kerestek, amelynek révén megmarad a folyamat piaci jellege, illetőleg a már meglevő privatizációs technikák. Szempont volt az is, hogy a rugalmas és egyszerűen működtethető rendszer közérthető, olcsó legyen, a résztvevőknek egyenlő esélyeket adjon. A program során a kínálat bővítését úgy kívánják megoldani, hogy tőzsdére viszik olyan részvénytársaságok papírjait, amelyek eddig nem szerepeltek nyilvános forgalomban. szati tilalom idején is folyik az angolnák elektromos csapdával történő kifogása. Egy bizonyos: többé angolnát nem telepítenek a Balatonba. Ez a veszély tehát csendesülni látszik, ám erősödik egy másik: romlik a befolyó vizek minősége. A néhány éve még teljes erővel folyó vízvédelmi beruházások — szennyvíztisztítók, csatornázások, szeméttelepek — építése megtorpant, s ennek következményeképpen a belvizek, élővizek minősége a Balaton vízgyűjtőjében elkezdett romlani. Rákérdeztünk a helyenként tapasztalható nádpusztulásra is, ám erről Szathmáry Magdolna csak annyit tudott mondani, hogy a természetvédelmi hatóságok Ha az aláírásig nem is sikerült eljutni, Szabó Iván pénzügyminiszter tető alá hozta a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány megállapodását azokról a további kölcsönökröl, amelyeket nemzetközi pénzügyi szervezet hazánknak folyósítana a következő időszakban. A tavaly májusban felfüggesztett kölcsönszerződés folytatása elől tehát elhárultak az akadályok? — kérdeztük dr. Naszvadi Györgyöt, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárt. — Nem volt könnyű dolga a magyar félnek, amikor tárgyalóasztalhoz ült. Az IMF vezetői szigorú feltételekhez szabták a további hitelek folyósítását, s ezek közül egyik-másik elvárásuk teljesíthetetlennek tűnt. A megállapodás végülis kompromisszumra épül, mert tárgyalópartnereink elfogadták a magyar álláspontot. Ha nem is mindenki, de az IMF befolyásos személyiségei mellénk álltak. — A Nemzetközi Valutaalap konszolidációs programot sürget és aggódik a költségvetési hiány nagysága miatt... Elkészült a privatizációs kínálati jegyzék első része az Állami Vagyonügynökségnél, amely szakmai részletezésben közli az állami vállalatok önállóan értékesíthető vagyonelemeit. Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazgatója elmondta: a tájékoztató katalógusnak az a célja, hogy az érdeklődőkkel minél több olyan vállalatot, ezen belül fizikailag önálló egységet ismertessen meg, ahol lehetőség van az állami tulajdon megvásárlására. A kínálati jegyzék most elkészült része azt a vagyoni kört fogja össze, amelyet maguk a vállalatok mértek fel és küldtek el a vagyonügynökséghez, azaz az általuk eladhatónak, adott esetben feleslegesnek ítélt vafoglalkoznak az üggyel. Ami a Drávát illeti, a felügyelőség igazgatója annyit mondott: erről a témáról nemsokára bővebben is lehet hallani. E hónap 19-22. között Kaposváron rendeznek ezzel kapcsolatban egy konferenciát, amelyen az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága és a szakminisztérium képviselői mellett jelen lesznek a horvát szakértők is. A tárca álláspontja szerint egyébként nem vízlépcső kell, hanem egy nemzeti, pontosabban egy nemzetközipark, amely megóvhatja azt az óriási természeti kincset, amely a Dráva völgyében ma még érintetlenül megvan. Varga Ottó — Valóban így van. Úgy vélik, s tegyük hozzá: joggal, hogy a költségvetésen keresztül túl nagy arányú az újraelosztás, csökkenteni kellene a kiadásokat. Egyetlen példát hadd említsek: nálunk a családi pótlék állampolgári jogon jár, függetlenül a családok jövedelmétől. Ez hosszú távon tarthatatlan. A következő években a szociálpolitikában a rászorultságnak kell előtérbe kerülnie. — Vannak, akik 250, mások akár 300 milliárdos költségvetést hiányról beszélnek. Ön hogyan látja? — A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében lehetetlen a költségvetési hiány pontos tervezése, de azt gondolom, hogy az ön által említett számuk túlzóak. A tavalyi hiány-rekord egyik oka az volt, hogy 1991-ben nagyon sok volt az adótúlfizetés, amit 1992-ben igényeltek vissza. Az idén nem ismétlődik meg ez a helyzet. — Miként alakult az első két hónap mérlege? — Számításaim szerint mintegy 25-26 milliárd hiány keletkezett, a tervezett 35—40 milliárddal szemben. B. Sz. L. gyontömegből lehet válogatni. Az ebből keletkezett bevétel a vállalati „kasszát” gyarapítja. Ez azt is jelenti, hogy Egzisztencia-hitelt ilyen vagyonrész megvásárlásához nem lehet fölvenni, csak abban az esetben, ha azt előzőleg az Állami Vagyonügynökség elvonja. Az állami tulajdonrészek megvásárlása csak pályázati úton lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a „kiszemelt” vagyon megtekintése után a befektetőnek célszerű a vállalat mellett a vagyonügynökséget is írásban megkeresnie. Ha a vagyonrész értékesítéséhez szükséges információk - például a vagyonelem tehermentessége, terhei, az eladási információk - rendelkezésre állnak, az ÁVÜ hozzájárul a pályázat közzétételéhez. Az IMF befolyásos személyiségei mellénk állnak Az állami vagyon értékesítéséhez Elkészült a kínálati jegyzék első része
