Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 11., kedd Szimpózium a szlovákokról A magyarországi szlová­kokról rendeznek a hét végén kétnapos szimpóziumot ma­gyar és szlovák tudósok rész­vételével Békéscsabán a me­gyei könyvtárban. A május 15-16-án sorra kerülő ünnepi tudományos ülést abból az al­kalomból tartják, hogy a mai békési megyeszékhelyre 275 évvel ezelőtt jöttek az első fel­földi szlovák telepesek. A szimpóziumon bemutatkozik a vendéglátó városban működő Szlovák Kutató Intézet. A Állásbörze Szegeden A szegedi Munkáért Alapít­vány állásbörzére invitálja egyrészt a munkaadókat, másrészt a diplomás pálya­kezdő fiatalokat. Az 1990-ben alakult alapítvány, amely a legfontosabb feladatának a széleskörű tájékoztatást te­kinti, több jelentős rendezvény után „A foglalkoztatáspolitika és az önkormányzatok” cím­mel országos konferenciát szervez Szegeden június első két napján, s e programhoz kapcsolódva rendezik meg az állásbörzét. A börzét a Mun­káért Alapítvány finanszí­rozza. Csökkenő állatállomány Folytatódik az ország álla­tállományának csökkenése — állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése. A csökkenés a legnagyobb ará­nyú a szövetkezetekben, va­lamivel mérsékeltebb a válla­latoknál és a gazdasági társa­ságoknál. Az ország szar­vasmarha-állománya március 31-én 1 millió 114 ezer volt, 18,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tenyésztők 5,8 millió sertést tartottak, 5,9 százalékkal ke­vesebbet, mint tavaly március végén. A sertésállomány a tél végi-tavaszi szaporulat miatt az előző negyedévhez képest 8,4 százalékkal növekedett. Az ország juhállománya 1,038 millió, több mint 30 százalék­kal apadt a tavalyihoz képest. Falusi turizmus Újjászervezik a Jöjjön falura mozgalmat, s várhatóan már június közepén megnyitják a falusi nyaralóhelyek központi irodáját — mondta Csáky Csaba, a Magyar Falusi Ta­nyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke annak kap­csán, hogy Budapesten ala­kuló ülését tartotta az újra életre hívott mozgalom. E kezdeményezéssel a két vi­lágháború között már létezett magyar falusi turizmus ha­gyományait elevenítik fel. A cél az, mint annak idején, hogy olcsó szállást bizto­sítsanak mindazoknak, akik érdeklődnek az ilyen üdü­lési formák iránt. Humán Intézet a vasműben Munkaerő-átcsoportosítási és innovációs, valamint célo­rientált képzési-átképzési programjának megvalósítá­sára, a vállalati piacképessé­gének javítására Humán Inté­zetet hozott létre a Dunaferr Dunai Vasmű. Az intézményt a vállalatcsoport korábbi okta­tási és műszaki dokumentá­ciós intézetéből szervezték. Innovációs programja arra ad lehetőséget, hogy a mai gaz­dasági követelményeknek megfelelő ismeretekkel egé­szítsék ki tudásukat a Duna­ferr szakemberei. Tovább csökken az állatállomány Marhapasszus két hét múlva 323 beléptetést tagadtak meg a déli határon Nyolcán kértek ideiglenes menedéket — Területsértés Bolhó közelében (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva a minisztérium fő­osztályvezetője megerősí­tette, hogy a jegyzőket tanfo­lyamokon készítették fel az újabb nagy feladatra, tehát tudni fogják, mi a dolguk. így azt is, hogy az úgynevezett ki­sállatok részére 35 jószágig első ízben közös marhalevelet kell váltani, de csak akkor, ha tartási helyükben vagy tulaj­donjogukban változás törté­nik. Nem kell passzus, ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre vagy hatósági állatorvosi határozattal karan­ténba viszik; ha legfeljebb 30 kilométeres távolságon belül - nem közlegelőn történő legel­tetésre, hat napnál nem hosz- szabb munkavégzésre hajt­ják; ha saját fogyasztásra ne­velték és születési helyén vág­ják le. Az első marhalevél kiál­lítása nincs határidőhöz kötve, de a minisztérium szorgal­mazza, hogy az érintett gaz­dák és gazdaságok mihama­rabb váltsák ki. És még mindig az állatoknál maradva: a minisztériumban a sajtótájékoztatót felhasználták arra, hogy néhány egyéb té­máról is szóljanak. Lánszki Imre főosztályvezetőtől meg­tudhattuk egyebek között, hogy a szarvasmarha-ágazat helyzete megyénként változó. Van, ahol megállt a létszám- csökkenés, ennek hatására nőtt a tejfelvásárlás, így So­mogybán 9,2 százalékos emelkedést tapasztaltak. Ál ta- lánosságban mégis aggoda­lomra ad okot, hogy az állatte­nyésztés helyzete tovább rom­lik. A megyék többségében a termelők kivágják a kocákat, a baromfiágazat jövedelemter­melő képessége csaknem tel­jesen megszűnt. A magán- termelőknél a gázolaj és fűtő­olaj árkülönbözete egy broi- lercsirke felnevelését 10 forint­tal drágítja meg. A növénykultúrák állapota kedvezőnek mondható. A vegyszeres gyomirtás jelenleg is tart, de a gazdaságoknak már több mint egynegyede pénzhiány miatt nem tudja el­végezni ezt a fontos munkát. Akik még győzik, arra kény­szerültek, hogy a kevésbé ha­tásos szerekkel dolgozzanak. Más oldalon ugyanez a jelen­ség volt tapasztalható; vi­szonylag alacsony áron óriási mennyiségű import vetőmag érkezett az országba, de pél­dául a Hollandiából származó burgonya vagy az olasz ere­detű szőlő szaporítóanyag rendkívül rossz minőségűnek bizonyult. Mint kiderült, a kinti szál­lítók más terméket mutattak be az előzetes vizsgálaton és mást küldtek, méghozzá úgy szervezték a fuvart, hogy éj­szaka érkezzenek a határra, amikor nem .elég alapos a vizsgálat. Polesz György A magyar-horvát határ- szakaszon áprilisban 17 személy mozgását észlelték. Horvátországba próbált meg átjutni 9 ember, őket a járő­rök, útlevélkezelők elfogták. Magyar területre nyolcán próbálkoztak meg illegálisan bejutni. Ezek közül hetet a já­rőrök, egyet pedig az ország mélységében fogtak el. Erről Czifra József alezredes, a Nagykanizsai Határőr Igaz­gatóság megbízott igazga­tója tájékoztatott bennünket. Az igazgatóság határsza­kaszán a Magyar Köztársa­ságtól ideiglenes menedéket kért és kapott hét bosz- nia-hercegovinai és egy ju­goszláv állampolgár. Horvát területről kiindulva két eset­ben követtek el területsértést Bolhó térségében. Egyik al­kalommal ketten egy pótko­csis traktorral, a másik eset­ben hárman egy kistraktorral közlekedtek, illetve tartóz­kodtak magyar területen. Magyar-horvát viszonylat­ban a letenyei és berzencei közúti határátkelőhelyeken több mint 277 ezer személy útiokmányait ellenőrizték, és 80 ezer járművet léptettek át. A Horvátországból Magyar- országra beutazni szándé­kozó háromszázhuszonhá­rom külföldi állampolgár be­léptetését tagadták meg a beutazási feltételek hiánya miatt. Korszerű angol gépeken készülnek a többszínnyomású nyomdaipari termékek a marcali Lewis East Europe kft üzemében. (Fotó: Lang Róbert) Megváltozott a növényvédő szerek forgalmazása Február hetedikén lépett hatályba az az FM-rendelet (9/1993. I.30.), amely módo­sította a növényvédő szerek forgalmazási kategóriáit, vásárlásuk, felhasználásuk, a szolgáltatás feltételeit. — Mi indokolta ezt a módosí­tást?— kérdeztük Tóth István­tól, a növény-egészségügyi ál­lomás igazgatójától. — A mezőgazdaság átalaku­lása természetesen kihat az olyan nélkülözhetetlen, kapcso­lódó „ágazatra", mint a növény- védelem, a növény-egészség­ügy — mondta Tóth István. Nyolcvanórás tanfolyam 1988 óta a növényvédő sze­reket három kategóriában for­galmazták hazánkban. Az első kategóriába a nagyüzemekben használható, felsőfokú szak- képzettséghez kötött szerek tar­toztak, a másodikba az úgyne­vezett „feltételes forgalmú” sze­rek, amelyeket csak azok hasz­nálhattak, akik elvégezték a 80 órás tanfolyamot, a harmadik kategóriába pedig a mindenki ál­tal használható szabadforgalmú készítmények. A privatizációval, a tulajdonváltással együtt az in­duló farmergazdaságoknak is szüksége lehet olyan készítmé­nyekre, amelyeket korábban csak a nagyüzemek használhat­tak. Ennek az új rendelkezésnek a lényege: bárki számára hozzá­férhetővé teszi ezeket a szere­ket, de csak úgy, ha felsőfokú végzettségű szakember irá­nyítja, gondozza az egész mun­kafolyamatot a vásárlástól a fel- használásig. — A jogszabály tehát enged­ményt tesz. Például, ha én ma­gántermelőként kukoricát aka­rok termelni, hozzájuthatok a legkorszerűbb, a korábban az első kategóriába tartozó gyomir­tóhoz. — Igen. De ez az engedmény egy fajta szigorítás is. Ugyanis csak a szakmérnök szakmai irányításával, felügyeletével és felelősségvállalásával végez­hető a munka. Kettőjük között bármilyen szerződés van, ha kár, gond, probléma van, a nö­vényvédő szakember a felelős. — A gyakorlatban, hogy tör­ténik ez? Igazolvány a vásárláshoz — A szakmérnökök állomá­sunknál kapják meg a vásárlás­hoz szükséges igazolványt. Ed­dig megyénkben mintegy két­harmaduk már kiváltotta az iga­zolványát. Egy példa: a tabi szakmérnök már egy sor vállal­kozóval, magántermelővel szer­ződést kötött a feladat elvégzé­sére. A másik oldala a dolognak, hogy ezeket az első kategóriába tartozó szereket csak nagyke­reskedők forgalmazhatják, és nyilvántartást kell vezetniük, ki, mikor, mit vásárolt. — Nem tartja bürokratikusnak a módszert? — Az az igazság, hogy Euró­pában minden országban van­nak bizonyos korlátok mind a beszerzésre,mind a felhaszná­lásra vonatkozóan; különböző színű igazolványokra különböző készítmények vásárolhatók, használhatók. Nálunk — ugyan­csak több európai országhoz hasonlóan — három tárca egyeztetett állásfoglalása szük­séges a forgalmazott készítmé­nyekhez. A termelési célokat az FM képviseli, a környezetvé­delmi minisztérium a környezet- barát szempontokat, a Népjóléti Minisztérium pedig a lakosság egészségvédelmét. — Kinyílt egy kapu, viszont nőtt a személyre „szabott" fel­elősség. Mi a helyzet a feltételes forgalmú szerekkel? — Megyénkben mintegy 4-5 ezer ember tett már vizsgát. Mu­tatja a tény: egyre szélesedik a vállalkozók köre. — Milyen feladatot jelent az új szabályozás a hatóság, az ál­lomás számára? Piaci ellenőrzések — Az állomásnak kell ellen­őrizni a nagykereskedőknél a nyilvántartást, a nagy- és kiske­reskedőknél a „zöld könyvese­ket” és természetesen a hely­színi felhasználást is. Ugyanígy a környezetvédők, a tisztiorvosi szolgálat is ellenőrizhet. Termé­szetesen most eleinte segítő­szándékkal, a türelmi idő figye­lembevételével végezzük ezt a feladatot. Bízuok benne, hogy minél kevesebb lesz a szankció, a bírság. Azzal együtt, hogy a piacokon is szigorítjuk, rendsze­resebbé tesszük az ellenőrzé­seket, a mintavételeket, a per­metezési naplók következetes vizsgálatát. Jó lenne, ha az ön- kormányzatok erre táblán is fel­hívnák a piaci árusok figyelmét. — Mennyiben mérgeződünk a növényekben maradt kemikáliák miatt? — Általánosságban, tapaszta­lataink szerint kedvező a hely­zet. A szakmai felkészültségen, az ellenőrzéseken túl része van ebben annak is, hogy a kutatás nem állt meg, a tudomány egyre több olyan új anyagot, szert „dob” a piacra, amely környe­zetbarát. És ebbe a környezetbe beletartozik az egész élővilág. ______ Vörös Márta U gye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed!- Álljon talpra - ha padlón az önérzete — Amiről hallgatnak a férfiak- Törjön az élre - titkárnőből is lehet főnők - Leleplezzük Balázs Pétert a férjet - Fekete-fehér: igen-nem: akik vállalják a szerelmüket- és persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, olvasható a Kiskegyedben

Next

/
Oldalképek
Tartalom