Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda 7 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Az Egészségügyi Világszervezet üzenete Erőszak vagy baleset következtében földünkön több mint 3,5 millió ember veszíti életét évenként. Az emberi élet ilyen fajta kockáztatásáról — függetlenül attól, hogy az utakon, otthon, a munkahelyen vagy játék közben kö­vetkezik-e be a baleset — hosszú ideig hallgattunk. Nem kapott megfelelő figyelmet az erőszakos cselekmények megelőzésének fontossága sem. Napjainkban számos országban nő a születéskor vár­ható élettartam és javul a lakosság egészségügyi állapota is. Annál inkább nem lehet beletörődnünk abba, hogy ennyi embertársunk hal meg idő előtt vagy válik rokkanttá, nyomorékká. A fiatalemberek halálozásának több mint a felét a bal­esetek okozzák. Elsősorban a sérülések felelősek a vár­ható élettartam csökkenéséért is. A nemtörődömség és a figyelmetlenség következtében emberek milliói szorulnak évente orvosi kezelésre a balesetek és az erőszakos cse­lekmények miatt. Korunkban a gazdasági krízis is veszélyhelyzetet hoz létre, gátolja az emberek egészségi állapotának javítási esélyeit. Nagy tehertétel a világközösségre az a kb. öt­százezer-millió amerikai dollárnyi kiadás, amit évente a sérültek orvosi ellátására és az emiatt kieső termelésre kell fordítani. Ezért kívánja az Egészségügyi Világszervezet az 1993. évi Egészségügyi Világnapot a balesetek és az erőszak megelőzésének szentelni. Ráirányítva a figyelmet arra a katasztrofális egyéni és társadalmi következményrend­szerre, amit a balesetek és az erőszak okoz, s amely nagy részét meg tudnánk előzni. Itt az ideje, hogy megmutassuk, korunk társadalma ké­pes tenni az egyén és a közösség biztonságáért. A fel­elősség kollektív. Ez lényeges momentum, az egészség­megőrzési politika fontos, integráns része. Az élet, az egészségesen leélhető évek elvesztése pó­tolhatatlan. A közlekedési, a munkahelyi vagy otthoni bal­esetek és az erőszak kivétel nélkül mindenkit fenyegető kortünet. Biztonságunk mindannyiunk felelőssége! Vigyázz az életre, előzd meg a baleseteket és a felelőtlenséget! Tégy az erőszak és a nemtörődömség ellen! Dr. Hiroshi Nakajima az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója Gyakran kopogtat a meghívott halál Vigyázz az életre: kerüld az erőszakot és felelőtlen­séget! — hirdeti április 7-ikén az idei egészségügyi világnap jelmondata. A ma­gyarországi rendezvények középpontjában egy sajátos erőszak, az önmagunkon elkövetett erőszak elleni harc áll. A „meghívott halál” — az öngyilkosság — nálunk a legmagasabb a világon: százezer honfitársunk közül negyven önkezével vet véget életének. Az indítékok között szerepel a szegénység, a rossz házasság és a kilátás- talanság, a fiatalok esetében pedig a szerelmi bánat. A magyar öngyilkosságok hihetetlenül magas arányára a szakemberek nem tudnak tudományos magyarázatot adni. Arra sem nagyon, hogy az ötvenes években miért volt sokkal kevesebb az ön­ként vállalt halál, mint később a „puha diktatúra” idején. Ta­lán a hivatalból táplált „kincs­tári optimizus” vagy a kozme­tikázott statisztika játszott szerepet? Esetleg a hatalom szigorúsága tartott vissza egyeseket az „újtípusú” em­berhez méltatlan cselekedet­től? Érthetetlenül állnak a ma­gyar szakemberek az öngyil­kosságok földrajzi, területi megoszlása előtt. Egyér­telmű, hogy az ország déli­délkeleti részében, az Alföl­dön két-, két és félszer ma­gasabb az öngyilkosok száma, mint a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Az országrészek közötti különb­ség száz esztendeje ellenáll minden társadalmi, politikai és gazdasági változásnak. A pszcihológusok és szo­ciológusok elismerik, hogy az alföldiek valóban gyorsabban és egyben végzetesebben döntenek minden helyzet­ben, így a konfliktusokkal terhes szituációkban is. Ugyanakkor az is megfigyel­hető, hogy az öngyilkosokat valamiféle, a „hősöknek” ki­járó tisztelet övezte és övezi. Mélyen a kultúrákban gyöke­rező hagyományok öröklőd­nek apáról-fiúra... A jelenség igazi, tudományos magyará­zatára még várni kell... Amíg ez megszületik amíg a gazdasági- és szociális helyzet jelentős javulása ele­gendő kapaszkodó nem je­lent a lelkileg elbizonytalano- dóknak, addig az egész or­szágot behálózó lelki elsőse­gély szolgálatok jelenthetnek némi támaszt a halál gondo­latával foglalkozó elkesere­dett embereknek. Amióta ná­lunk is éjjel-nappal és névte­lenül fogadják a hívásokat a telefonokon, azóta, ha lassan is, de folyamatosan csökken az öngyilkosságok száma. Tavaly 30 településen mint­egy 80 ezren kaptak tanácsot lelki problémáikra. Mivel a hívások névtele­nek, a telefonáló személyét nem kutatják, nehéz kiderí­teni, hogy az öngyilkos — je­löltek közül hányat sikerült rábeszélni az életre.-szó­SEGÍTSÉG NÉLKÜL NEM TUDNAK TALPRA ÁLLNI Nincs pénz az egészségügyben Dr. Orbán Istvánná: Az idén még nem tudtunk emelni béreket — Brandtmüller István: A havi ellátmányból hónap végén nem tudunk számlákat fizetni Az egészségügy sirámai, jogos követelései kifogyha­tatlanok. Minderről, s az eredményekről dr. Orbán Istvánná, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei vezetője azt mondta: — Az elmúlt időszak legak­tuálisabb kérdése, a közalkal­mazotti törvény. Ez a dolgozók számára rendkívül pozitív, hisz rendezi többek között az ügye­letet,a szabadságokat, előírja a 13. havi fizetést, meghatározza a pótlékokat és jutalmakat. A gond csak az, hogy a költség- vetés mindehhez nem bizto­sítja a pénzt, az intézmények pedig saját költségvetésükből nem tudják kigazdálkodni azt. A szakszervezeteknek épp ezért az a legfontosabb céljuk, hogy mindent elkövessenek a tör­vény betartatása érdekében. Annál is inkább, mert a szak­dolgozói területről a jól képzett, magasan kvalifikált emberek elmenekülnek. Légkörjavító in­tézkedésként a laborban beve­zettük a hat órás munkaidőt, bércsökknetés nélkül. Küzdünk azért, hogy az embereket meg­tartsuk, a működőképességet megőrizzük. Hosszas egyez­kedés, és a tavalyi tüntetés után 1250 forintos bruttó fize­tésemelést sikerült elérni. Az idén azonban még nem tudtuk emelni béreket. A legkisebb eredmény eléréséhez is renge­teg kompromisszumra van szükség. Több olyan módosító indítványt is kidolgoztunk, mely arról szól, milyen forrásból le­hetne pénzt szerezni. Javasol­tuk, hogy a szaktárcák felül­vizsgált tartalékapjaiból cso­portosítsanak át az egészség­ügybe. A Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság vizs­gálja felül tartalékait, és azok­ból szabadítson föl az egész­ségügyi dolgozók követelései­nek teljesítésére. Az érdek­egyeztető fórumokon azonban még csak ígéretet sem kaptunk arra, hogy ezeket az ötleteket legalább fontolóra vegyék. így aztán fel kell tennünk a kérdést: milyen garanciát lát a kormány arra, hogy a parlament által megszabott törvény maradékta­lanul hatályba lépjen, az az, mi­lyen forrásokból kívánja a kor­mány biztosítani a többletkia­dások fedezetét. Brandtmüller István, a me­gyei kórház gazdasági igazga­tója: — Képtelenség mindent az intézményekre hárítani. A tör­vény például előírja a 13. havi fizetést. Ezt csak úgy tudtuk tel­jesíteni, hogy valamennyi tarta­lékunkat föléltük, és készletein­ket a biztonsági színt alá csök­kentettük. Ha nincs ez a plussz kiadás, viszonylag nyugodtan tudtunk volna átfordulni az idei évbe. így azonban hiánnyal kezdtünk, s ezt a pénzt a mai napig nem tudtuk pótolni. Ah­hoz, hogy a törvényben előírta­kat megadjuk a dolgozóknak, 160 millió forintra lenne szük­sége a kórháznak, de ezt nem tudjuk kigazdálkodni, csak ak­kor tudunk előre lépni, ha a költségvetés a zsebébe nyúl, és segít. Már most ott tartunk, hogy a havi ellátmányból hónap végén nem tudunk számlákat fizetni. Somogybán még nem kellett osztályokat bezárni, ágyakat megszüntetni, de néhány drasztikus intézkedést már így is 'kénytelenek voltunk meg­hozni. S mindaddig ez így is marad, sőt a helyzet csak rom­lik, ha a közalklamazotti tör­vényt be nem ágyazzák egy tel­jes körű reformba, mely átfogja az egész egészségügyet. Széki Éva Törvény a Vöröskeresztről Nemzeti humanitárius szervezetként hatá­rozta meg az Országgyűlés által elfogadott tör­vény a Magyar Vöröskeresztet. Az új jogsza­bály a szervezet feladatait a megváltozott felté­telekhez igazította, vagyis a korábban elsősor­ban egészségügyi és egészségnevelési jelleg kiegészül a menekültek ellátásával és szociális szerepvállalással is. A Vöröskereszt háború esetén részt vesz az áldozatok mentésében, nyilvántartást vezet és tájékoztatást ad az ál­dozatokról és hadifoglyokról, katasztrófahely­zetben felkutatja és segíti a rászorulókat. A menekülteknek átmeneti szállások fenntartá­sával és egyéb módon nyújt segítséget. Az egészségvédelemhez felvilágosító prog­ramokkal és elsősegélynyújtók képzésével já­rul hozzá, az alapszabályban meghatározott módon szociális segítséget nyújt a rászorul­taknak. A Vöröskereszt az alapfeladatok telje­sítéséhez költségvetési támogatást kap az alaptevékenysége körében — a társadalmi szervezetekre irányadó szabályok szerint — adókedvezményt, adó-, illetve illetékmentes­séget élvez. NEM MINDEN SZOLGÁLTATÁS INGYENES Kártya kell a fogorvoshoz Az egészségügyi kártya be­vezetésével módosult a tár­sadalombiztosítás által finan­szírozott fogorvosi szolgálta­tások köre. A kormányrende­let 1992 júniusában kelt, de még napjainkban is sok a bi­zonytalanság. Dr. Gáspár Fe­renc megyei stomatológus szakfőorvos, a Kaposi Mór Megyei Kórház szájsebészeti osztályának osztályvezető fő­orvosa mondta: — A fogorvosi ellátás külön­leges helyzetben van: egy­szerre tartalmazza az alapellá­tás és a szakorvosi ellátás elemeit. Az előbb említett kor­mányrendelet pontosan meg­határozza, hogy mely szolgálta­tások ingyenesek. Ezek közé tartozik a fogmegtartó gyer­mek- és felnőttfogászat (tömé­sek, gyökértömések), a fog- szabályozó kezelések (kivéve ezek fogtechnikai költségeit), a fogászati rákszűrés, a sürgős­ségi ellátás, valamint a fogse­bészeti beavatkozások. Vál­tozó mértékű társadalombizto­sítási támogatás jár a fogpótlá­sok és fogszabályozó készülé­kek pontosan meghatározott körében. Ezek a betegek ré­szére már nem térítésmente­sek, de a támogatás mértéke jelentős. Nem jár társadalom- biztosítási támogatás a nagy esztétikai értékű és ezért bo­nyolultabb fogpótlásokra. Ezek közé tartozik többek között a porcelán, a nemesfém és más nagy költségű fogpótlások igénybevétele, kivéve, ha arra üzemi baleset vagy foglalko­zási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt kerül sor. — Értesüléseink szerint nem azonosak a térítési díjak a különböző rendelőkben. — A társadalombiztosítási támogatás körén kívül eső fog­pótlások esetében a kormány- rendelet minden intézmény számára lehetővé tette, hogy meghatározza saját árait. Ezt számos helyi tényező befolyá­solja. Ebben a körben tehát versenyhelyzet alakulhat ki a rendelők között. Somogybán a Balaton-part árai tartoznak a magasabb kategóriába, de ezek sem érik el a fővárosi ára­kat. — Tudomásunk szerint a szájsebészeten minden fog­pótlásért, fogtömésenként fi­zetni kell. — Tudni kell, hogy a szájse­bészet feladata a fogászati alapellátás felszereltségét, speciális szakmai felkészültsé­gét meghaladó esetek ellátása. Ebbe a körbe nem tartoznak bele a fogtömések és a fogpót­lások. Ennek ellenére mi is meghatároztuk árainkat, mert nagy az igény betegeink részé­ről, hogy a szükséges szájse­bészeti beavatkozásokat meg­előzően vagy követően fogá­szati ellátást is ezen az osz­tályon kapják meg. A társada­lombiztosítás ezt a tevékeny­séget a kórháznak nem finan­szírozza; az általunk fogászati célra felhasznált összeget más területről kellene elvonni, így a kórház érdekét sértené. Mind­ezeket figyelembe véve úgy alakítottuk ki árainkat, hogy az megfizethető legyen és tevé­kenységünk a kórháznak se je­lentsen veszteséget. Azt azon­ban hangsúlyozom: a szájse­bészeti osztályon a szájsebé­szeti ellátás a beutalt és bizto­sítási kártyával rendelkező be­tegek számára ingyenes, csak az alapellátáshoz tartozó szol­gáltatásokért kell fizetni. A fogorvosi ügyeletről szólva dr. Gáspár Ferenc elmondta: — Az éjszakai, hétvégi fogorvosi ügyelet térítés nélkül vehető igénybe. Az orvosokat azonban elkeseríti, hogy az ott jelent­kező betegek többsége indoko­latlanul veszi igénybe az ügye­letet, olyan panaszokra, ame­lyeket napközbeni fogorvosi rendeléseken is módjuk lett volna orvosoltatni. Mindezt, va­lamint a finanszírozást is figye­lembe véve a fogorvosi ügyele­tet a jövőben át kell alakítani. Széki Éva Domus-ajándék Egy szobabiciklihez és egy több funkciós speciális izom­fejlesztő készülékhez adott 50 százalékos fizetési kedvez­ményt a kaposvári Domus áruház a Kaposi Mór Megyei Kórház újonnan átadott orto­péd sebészeti osztályának. Ugyancsak ennek az osztály­nak ajánlott föl a kaposmérői Építőipari Szövetkezet 50 ezer forintos támogatást. Ez az összeg az osztály alapítvá­nyát gyarapítja. Alapítvány a nőkért A Magyar Nőorvos Társa­ság endoszkópos szekciója Kaposváron rendezi meg első országos tudományos kong­resszusát. A nagyszabású rendezvényre mintegy 200- 250 honi és külföldi — köztük az Alpok-Adria Munkaközös­ség országaiból — szakembe­reit várják. A kórház öt szü­lész-nőgyógyász szakorvosa — dr. Domány Sándor osz­tályvezető főorvos, dr. Né­meth Lajos, dr. Szemerei Imre adjunktus, dr. Bencze Zoltán és Nyitray Gábor — alapít­ványt hozott létre a kongresz- szus megszervezésének és az endoszkópos nőgyógyá­szati műtétek támogatása cél­jából. Az alapítvány kuratóri­umának elnökévé dr. Prievara Ferenc Tibor kandidátust, a társaság egyik vezetőségi tag­ját választották. A szervezők az OKHB Rt Kaposvári Terü­leti Igazgatósága 390- 12939-es számláján várják az ügyet támogatók segítségét. Rehabilitáció gyógyfürdővel A nagyatádi kórház fejlesz­teni kívánja a rehabilitációs tevékenységet. A gyógyfürdő- háttérrel és reumatológus szakorvossal rendelkező inté­zet ily módon megyei felada­tokat is átvállalna. A 20 ággyal való tervezett bővítéshez a szülészet-nőgyógyászat, a sebészet és az elmeosztályok ágyszámát fogják csökken­teni. Ugyancsak tervezik a traumatológiai részleg osztál­lyá szervezését. Ehhez a személyi feltételek adottak a nagyatádi kórházban. Egyesületben a gyógyszergyártók Egyesületet alakított 26 magyarországi képviselettel rendelkező nemzetközi gyógyszergyártó cég. Céljuk: hivatalos testülettel képviselni a nemzetközi gyógyszergyár­tók érdekeit. Javaslataikkal aktív szerepet kívánnak vál­lalni a társadalombiztosítási rendszer, különös tekintettel a gyógyszer-visszatérítés új módjának kialakítására. Ma­gyarországon ugyanis szokat­lanul magas, 95 százalékos tb-támogatás is létezik. Az egyesületnek — igény szerint — magyar gyógyszergyártók is tagjai lehetnek. Konferencia pedagógusoknak Háromnapos országos kon­ferencián vettek részt a hét elején Kőszegen a dyslexiás, vagyis a nehezen olvasó gyermekekkel foglalkozó pe­dagógusok. A szakemberek szerint ma hazánkban évente mintegy 10 ezer ilyen gyerek kezdi el az általános iskolát. Oktatásukban speciális peda­gógiai módszereket kell al­kalmazni, hogy segíteni tudja­nak ezen a részképesség-za­varon. A fórumon 250 tanító, óvónő és logopédus vitatta meg tapasztalatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom