Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
1993. április 6., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP ... ■ . á ..................................... ................. 3 S OMOGYI HATÁRSZEMLE 757 hektáron pusztult ki az őszi kalászos (Folytatás az 1. oldalról) A csapadékszegóny, erős hőmérsékleti ingadozásokkal tarkított tél ugyancsak próbára tette a kis növényeket. A vetések tavaszi álla- potminősltéséröl Varga Gábort, a megyei fölmüvelósü- gyi hivatal munkatársát kérdeztük. — A köztermesztósben használt fajták fagyállósága, hldegtürő képessége jelentős eltérést mutat. Nagyban befolyásolta még az áttele- lést a talajok nedvességtartalma, a vetések befejezésének időpontja. Összességében elmondható, hogy megyénkben a prognosztizált kipusztulás nem következett be — mondta Varga Gábor. A nagyüzemek jelzései szerint ténylegesen kipusztult 656 hektáron az őszi búza, 76 hektáron az őszi árpa és 25 hektáron a rozs. 12 ezer 285 hektáron telelt jól a búza, 12 ezer 157 hektár mondható gyengének. A rozsvetósek 47 százaléka kapott március utolsó napjaiban jó minősítést, 415 hektár, azaz a vetésterület 10 százaléka a gyenge. Őszi árpából az őszi határszemléhez képest 6 százalékról 10 százalékra nőtt a gyenge minősítés. — A közepes és gyenge minősítés sajnos, előrevetíti a gyengébb hozamok alakulását. A március utolsó napjaiban visszatért tél szintén hatással lesz a termésátlagokra, különösen ott, ahol a talajerő-visszapótlás elmaradt a növénykultúra igényeitől. (Mészáros) Továbbképzés erdőn, mezőn Piacképes szakembereket képez az „503-as” Csak a bevételek növelésével lehet fennmaradni — Nem vesz kárba a szellemi befektetés Környezetvédők táborban Motordiagnosztikai mérés a kaposvári 503-as szakmunkásképző intézet tanműhelyében. (Fotó: Lang Róbert) Európai létékkel mérve is hazánkban van az egyik legerősebb természet- és környezetvédelmi tábor mozgalom: évente több száz természetvédelmi tábort szerveznek a különböző csoportok. Tavaly mintegy négyszáz ilyen program támogatására érkezett be igény. Dr. Schmucj Erzsébet, a természetvédelmi szövetség elnöke mondta el ezt, a természet- és környezetvédő táborok vezetőinek országos felkészítő és továbbképző-táborában, a nagybajomi volt munkásőrbázison. Ezt a Somogy Természet- védelmi Szervezet rendezte meg az idén, s hogy a mozgalom ilyen „jó kondícióban” van, az annak a támogatási alapnak köszönhető, amelynek fő szponzora a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. A szakmai továbblépés elősegítője a Nagybajom határában rendezett háromnapos képzés. S hogy miben áll ennek a fontossága? A táborok jó részének ismeretbővítő, ter- mészet-megszerettető és ismertető feladata van. Ez a környezeti és természeti neveléshez kapcsolódik, hiszen a táborlakók nem ritkán fiatalok — az általános iskolásoktól az egyetemi hallgatókig —; szerveznek persze továbbképzést felnőttek részére is. A táborok egy másik csoportja kutató típusú, ahol megalapozható egy-egy terület védetté nyilvánítása, de egy-egy természetvédelmi problémára is kidolgozhatnak megoldási javaslatokat. A problémák gyakorlati orvoslása tehát a táborok harmadik profilja — mondta dr. Schmuck Erzsébet —, s egyre gyakoribb, hogy szabadidejük feláldozásával és kétkezi munkával védik a természetet, a környezetüket a táborlakók. Akiknek mostani továbbképzését az előadótermen kívül er- dőn-mezőkön is tartották a somogyi természetvédelmi szervezet munkatársai. B. T. (Folytatás az 1. oldalról) Azt kérdeztem Bodrogi Dezsőtől, Szita Gábortól és Kiss Lászlótól, az iskola igazgatójától: milyen kilátásokkal indulnak az iskola végzős tanulói az életbe. Különösen, ha még országos sikert is felmutathatnak. Elmondták, hogy nincs munkahelyük. Egyikük sincs azonban elkeseredve. Kiss László igazgató, aki mögött több mint két évtized tapasztalata van, hiszen ebben az iskolában kezdte tanulóként, majd műszaki és tanári diplomát szerzett, magyarázattal is szolgált. Elmondta: korábban a tanulók és a végzősök 80-90 százalékát foglalkoztatták az úgynevezett nagyvállalatok, a többit kisiparosok. Amióta a nagyüzemek többsége gazdaságilag rossz körülmények közé került, pont fordított a helyzet. Ám szerencsére idejekorán felismerték, hogy csak akkor lesz életképes az iskola, ha olyan szakembereket bocsát ki, akik minden helyzetben képesek megtalálni boldogulásukat, megállják helyüket a sokféle követelményt támasztó vállalkozóknál, és ha úgy hozza a sors, maguk is tudnak vállalkozni. Ennek érdekében sok mindent tettek: bevezették a számítógépek kezelését, nyugati színvonalú műszerekkel, gépekkel látták el az oktatótermeket, nyelveket tanítanak. Mindehhez a pénzt részben pályázatok útján, Uletve saját bevételeik növelésével szerezték meg. Az utóbbiban nagy szerepük van az iskola diákjainak is. Például az intézet lakossági szolgáltatást nyújtó autószervizében felnőttek irányításával, kiváló technikával a tanulók maguk is dolgoznak. A kollégium most folyó, 16 millió forintba kerülő felújításából 3 millió forint a diákok szak és segédmunkájának az értéke. (Az iskola saját költségvetéséből ugyancsak 3 milliót tesz hozzá.) Az ilyen bevételgyarapításnak az anyagiak mellett az a nagy haszna, hogy a tanulókat alkalmassá teszi az „életszerű” feladatok elvégzésére. Például a kollégiumi munkák közben megtanulják, hogyan lehet az épület kiürítése nélkül elvégezni a felújítást. (Erre még a volt IKV sem mert vállalkozni.) Hogy csak ez az út jó és járható, azt a fiataloknak éppen az intézet kedvezően megváltozott anyagi helyzete bizonyítja. Ugyanis egy-két évvel ezelőtt olyan költségvetési hiánnyal kezdték az évet, hogy a működésképtelenség és a teljes csőd fenyegetett. Ma viszont a saját erő és az önkormányzati támogatás együtt lehetővé teszi a kiegyensúlyozott, ' fejlesztésre is módott adó gazdálkodást. Bizonyára az itt elsajátított tudás és szemlélet az oka, hogy a két tanuló nem fogja fel tragikusan: állásügyben még „sehol sincsenek”. Nem is titkolják: biztosak benne, hogy a jó szakemberek előbb-utóbb találnak megfelelő munkahelyet. Ezt alátámasztani látszik, hogy a vállalkozók „rákaptak” az 503-as intézetre. Egyre-másra építik ki személyes kapcsolataikat az iskolával. Bizonyára tudják: ez a „befektetés" nem vész kárba. Szegedi Nándor Száz méteren beszakadt az úttest Kaposváron a Pázmány Péter és a Damjanich utca kereszteződésében csőtörés miatt múlt héten beszakadt az úttest — egy csaknem száz méter hosszú szakaszon. A közmüvek helyre- állítása után most a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság dolgozói végzik a munkálatokat. Ezekkel várhatóan a jövő héten elkészülnek. (Fotó: Lang Róbert) Diákok a környezet védelméért Telefaxon „ismerkednek” a francia iskolákkal Három kaposvári gimnázium: a Toldi, a Táncsics és a Munkácsy kapcsolódott be francia kezdeményezésre a Kék Európa nemzetközi környezetvédelmi programba. A három somogyi oktatási intézményeken kívül Magyarországról csak egy-egy győri és debreceni csapat vesz részt a rangos eseménysorozaton. Katona Józseftől, a környezetvédelmi felügyelőség tanácsosától, a program hazai szervezőjétől megtudtuk: a múlt év végétől minden csapat tanárai irányításával foglalkozott a környezet védelmével kapcsolatos témákkal. A vizet tanulmányozták, figyelve a különböző káros hatásokat. Laboratóriumban is kísérleteztek, terepgyakorlaton vettek részt, szakemberek előadásait hallgatták. Március 24-én a Toldi gimnáziumban tartottak környezetvédelmi napot, ahol Katona József a vizek szennyezettségéről, a vízminőség védelméről beszélt. Várható, hogy a programot a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a megyei önkormányzat környezetvédelmi bizottsága is támogatja. Az ígért meghívólevél is megérkezett Franciaországból. Ez egy tíznapos dél-franciaországi látogatásra invitálja a csapatokat. A Tarn megyei diákok 20-20 kaposvári tanulót várnak iskolánként május 15-24-e között. Itt számolnak be a Kék Európa résztvevői az elvégzett munkákról és terveikről — francia és angol nyelven. A programnak ugyanis a nyelvismeret feltétele volt. Ez a hét az iskolai sajtóé lesz. Az ismerkedés első jeleként a kaposvári ifjú környezetvédők telefaxon teremtenek kapcsolatot a francia iskolákkal. (Lőrincz) Több üdülő épül Somogybán Az idegenforgalom, a turizmus fejlesztésével összefüggésben megyénkben is a magánlakások mellett némileg felgyorsult az üdülök építésének folyamata is. Tavaly Somogybán 220 új üdülő készült el. Ez a hatvanhéttel több, mint az azt megelőző évben. Második helyezés a vetélkedőn Országos Ifjúsági találkozót szervezett a hót vegén Szombathelyen a Vöröskereszt. A háromnapos rendezvény keretében tartottak egy vőrőske- resztes-vetólkedőt is, amelyen a résztvevő csapatok tagjai számot adtak tudásukról. Somogy megyét a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium csapata képviselte, s diákjai az előkelő második helyet szerezték meg a megmérettetésen. Barcsi pályázat nevelési segélyre Pályázatot nyújtott be a barcsi önkormányzat a települési önkormányzatok nevelési segélyezésre jóváhagyott pénzeszközeinek kiegészítésére. A Népjóléti Közlönyben kiírt pályázat alapját a város idei költségvetésben tervezett nevelési segély képezi. A barcsi képviselő-testület pályázata alapján igényelt összeg megközelíti a tizenegy millió forintot; az elbírálás májusban esedékes. Balatonszárszó költ a küllemre Tavaly mintegy negyven millió forintot költött Balatonszárszó arra, hogy a megvásárolt strandon az üdülővendégek a lehető legkellemesebben tölthessék el idejüket. A fejlesztés az idén sem marad el, a zöldterületek rendbetételével a nyárig szeretnének elkészülni; ebből a füvesítés egymillió forintba kerül. Amint az idő engedi nemcsak a strand füvét, hanem a település közterületeit is szebbé teszik. Nő a munka- nélküliség üteme Csurgón A megyei munkaügyi központ kimutatása szerint ugyan abszolút értékben Kaposváron és térségében van a legtöbb munkanélküli, ám Tab körzetében a legnagyobb a relatív munkanélküliség. Leggyorsabb a növekedés üteme Csurgó körzetében, ahol a munkanélküliségi ráta 15.1 százalékos. Ehelyütt a munkanélküliek száma két év alatt az ötszörösére nőtt: elbocsátások voltak a mező- gazdasági üzemekből, valamint a szövetkezetekből és a közlekedési ágazatokból. Nagykorpádi fürdőfelújítás A nagykorpádi képviselő-testület ez évben mintegy 1.1 millió forintot fordít arra, hogy a község területén lévő fürdőt felújítsa. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a falu határában gyógyító hatású melegvíz tör fel, amelynek hatása sok vonatkozásban hasonlítható a termálfürdőkben fellelhető vizek minőségéhez.
