Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 9 Vízesés a Jordán folyón - tavasszal Már keresztneve is mutatja, hogy nem drúz. Az arab Dzsi- risz a György megfelelője. Szaad tanácsos görög katoli­kus. Meghív házába, s ez al­kalommal, bármennyire sie­tünk is, a megtiszteltetést nem lehet elutasítani. Végigme­gyünk a falu főutcáján, család­jához épp most tér haza egy gépppisztolyos izraeli drúz ka­tona. Sok kendős asszonnyal és iskolából hazafelé tartó gyerekekkel találkozunk. Az utóbbiak integetnek, van aki kezünket szorongatja. Egy ház előtt kecskecsalád, kimé­lyített betonrekeszben tartják, ha nem kint legeltetik ezeket a ritka szép állatokat. És minde­nütt, akárcsak másutt Izrael­ben, sok dús szőrű, szép ke­leti házi macska. Dzsirisz Szaad háza elő­kelő; tágas szobák, a falakon szőnyegek, festmények; a legszembeötlőbb helyen ott lóg a sárkányt legyőző Szent György képe. Vitrinekben, komódokon keleti díszek, edények, findzsák, emléktár­gyak. Dzsirisz kétnyelvű, egy­formán beszél arabul és hébe­rül, de angolul is tud társa­logni, úgyhogy Bob segítsége nélkül is megértjük egymást. Behívja lányát; felesége távol­létében ő most a ház úrnője, helyi italkülönlegességgel és édes keleti süteménnyel kínál. (A nők helyzete a drúzoknál sem alávetett.) — Szaktén! — mondja Dzsi­risz Szaad arabul: egészsé­gükre! — Mi pedig immáron egyszerre mondjuk héberül ugyanezt: — Lehaim! Ezt még fenn, a Go- lán-fennsíkon tanultuk meg az amerikai születésű Bobtól, ve­zetőnktől, Robert Zasslertől. Koccintás goláni borral Tibériás tavát néztük ép­pen, szemben a Boldogsá- gok-hegyével, ahol az Újszö­vetség szerint a hegyi beszéd hangzott el. Bob ekkor bele­nyúlt útitáskájába, s egy üveg bort húzott elő. Yardén márkájút, a legjob­bat, amit a Golánon terem — mondta. Papírpoharakat osz­tott szét, s áldomást ittunk. Először azt hittük, hogy csak úgy, a jó társaság, a szép uta­zás kedvéért. De tévedtünk. Bob felköszöntött bennünket: a magyar szabadság ünnepét, 1848-at éltette, amely — mint mondta — oly sokat adott a zsidóknak is, a Mózes-hitü magyaroknak! Március 15-e volt. A távoli Golánon ezt már-már elfelejtettük... Flesch István Zászlók a Biblia földjén lést tartottak. A nagygyűlés — mint erről a Jerusalem Post című lap másnap beszámolt — végül Szíria-barát és Iz- rael-ellenes tüntetéssé válto­zott, a részvevők Szíriát éltető dalokat énekeltek szír zászlók lengetése közben. Húr Fejs- ben azonban a sokadalom — ez gyorsan kiderült — nem el­lenséges hangulatú tüntetők­ből, hanem egy temetés rész­vevőiből állt. A férfiak kefijé- ben, fehér kalapban gyülekez­tek, amely lényegesen eltér a muszlim fejdísztől. A drúzok arabok, az arab nép részének tekintik magukat, de vallásuk távolabb áll az iszlámtól, mint a judaizmustól. A szekta meg­alapítója AI Hakim, az egyip­tomi és észak-afrikai Fati- mida-dinasztia hatodik imámja volt, aki 996-tól 1021-ben be­következett rejtélyes eltűné­séig, feltételezett meggyilko­lásáig uralkodott. Isten meg­testesülésének tartotta magát, s a drúz hit az AI Hakim-kul- tusz folytatásaként keletke­zett. A drúz vallás A vallás névadója AI Da- razi, aki elsőként hirdette téte­leit nyilvánosan, AI Hakimot természetfeletti lénynek kijáró tisztelettel övezve. A drúzok hittételeit Hamza Ibn Ali rend­szerezte; ám elhatárolta ma­gát Mohamedtől mint hamis tanítótól, s ez a oka, hogy az iszlám eretnekségnek bélye­gezve üldözte a drúzokat. Az üldözöttek csak Szíria és Li­banon megközelíthetetlen he­gyi rejtekhelyein vélhették biz­tonságban magukat. A drúzoknak — bár mind a Koránt, mind a Bibliát Istentől sugalmazott könyvnek ismerik el — van saját szentírásuk, amely azonban szerintük fö­lötte áll az előbbieknek. Címe: Értekezések a bölcsességről, s drúz vezetők 111 pásztorle­velét tartalmazza. A drúzok önálló törvényt alkottak ma­guknak, amely a térítést és a hit elhagyását egyaránt tiltja, s ugyanígy tilalmasnak mondja a házasságkötést idegennel, kívülállóval. Fő hittételeiket titokban tart­ják, ennek megfelelően társa­dalmuk is két részre tagozó­dik: a hit titkaiba bevatot- takra és a beavatatlanokra. Idegenek soha nem láthatják titkos szertartásaikat. Erkölcs­kódexük hét parancsolatot tar­talmaz, amelyből legfonto­sabb az igazmondás. Csak el­lenséges környezetben, a hit védelmében megengedett a tettetés, félrevezetés... Mózes apósát,-Jetrót tekin­tik ősüknek; ehhez a madia- nita paphoz és törzsfőhöz menekült Mózes, amikor a zsidókkal kegyetlenkedő egyiptomi munkavezetőt megölte. Öt prófétájuk van, de közü­lük négyet titokban tartanak a világ előtt. Az egyik talán Ze- bulon, ha helyesen következ­tetnek rá egy közeli emlékmű tiszteletéből. Zászlójuk öt­színű, a prófétáik számának megfelelően. S most a teme­tésre érkezett gépkocsijaik szélvédőjére is ilyen ötszínü jelet ragasztottak. Csak a lélek fontos Ez a temetés azonban nem temetőben van, mert a drú­zoknak nincsenek temetőik... Csak a lélek fontos számukra, amely újraszületve ismét tes­tet ölt. A földi porhüvelyt egysze­rűen jeltelenül elhantolják... A drúzok hűek ahhoz a faluhoz, amelyben élnek, s így ahhoz az országhoz is, amelyben ez a falu van. Izraelben katonai szolgálatot teljesítenek, s a harcban hős katonáknak bi­zonyultak. Halálmegvető bá­torságuk miatt mindig arányta­lanul nagyok voltak vesztesé­geik. A tömegből kiválik egy idő­sebb férfi, s odalép hozzánk. Hajadonfőtt van, ruhaviselete is elüt a többiekétől. Bemutat­kozik: Dzsirisz Szaad, a falu egyik vezetője, tanácsosa. Jeruzsálem látképe, jobbra a Dávid-templom kupolája Az utcákon gyakran hallani orosz szót, az utcákon sok az orosz felirat. Az ottlétünkkor megnyitott új jeruzsálemi be­vásárlóközpont porcelánrész­legében a főnöknő Oroszor­szágban matematikatanár volt, egyik beosztottja pedig egykor hadiüzemi számítógé­pes mérnök... A Kfar Blum kibucból, ahol este éppen a Szántódpuszta című izraeli riportfilmet ját­szotta a televízió, Metullába, a libanoni határra vitt utunk. Még sokáig kísért a Hermon havas csúcsainak látványa. Metulla — ez volt a legésza­kibb pont észak-galileai és go­láni kalandozásunk során. Tanárok géppisztollyal A határról egy hegycsúcson Beaufort romerődje látszik — bent, libanoni területen. Ma Kalaat es-Sakifnak hívják ara­bul a keresztesek egykori vá­rát. Izraeli és libanoni lobogó­kat lenget a márciusi szél, a zászlórudak alatt iskolások gyülekeznek, s hallgatják ta­náraik ismertetését a környék nevezetességeiről. 1982 előtt a PFSZ sorozatvetőivel gyak­ran hullajtott aknaesőt Metulla vidékére. Az iskolások Jeru­zsálemből érkeztek, s csak most vesszük észre, hogy polgári ruhás fegyveresek ve­gyültek el közöttük. S hátvéd­ként is van körülöttük néhány. Tanárok ők is, akiknek köte­lességük diákjaik oltalmazása. Azóta, hogy arab terroristák Maalot Döfni városkában megtámadtak egy iskolát s lemészároltak sok gyermeket. Az iskolák elé azóta mindenütt őrt állítanak. Beszédbe ele­gyedünk a tanárokkal, akiknek oldalán negyvenlövetű Űzi géppisztoly vagy karabély lóg. Még nem láttunk tanári kart ekkora tűzerővel. Amikor meg­tudják, hogy magyarok va­gyunk, egyikük elégedetten említi legutóbbi magyaror­szági turistalátogatását, s ma­gyar szavakkal búcsúzik. Bekukkantunk egy síita arab faluba a határon. Ga- dzsar a neve, s a lakosok szinte mind egyformán be­szélnek arabul és héberül. Es­teledik, még langyos a levegő, a közeli legelőről most po- roszkálnak haza az állatok. Már nem kíséri őket pásztor, tehenek, kecskék mind haza­találnak. Csak ránk nyitnak nagy szemet, s elálldogálnak a Chevrolet kisbusz körül. A falu szóién folyik a Haszbáni. itt a Baniasz és a Dán is: ez a három mellékfolyó alkotja for­rásánál a Jordánt. A szírek egykor el akarták terelni a Haszbánit, hogy megfosszák a víztől Izraelt. 1967 óta azon­ban az izraeliek a forrásvidé­ket is jól ellenőrizhetik. A határövezet Szokásos esti sétáján mél­tóságteljesen köszönti a Jeru­zsálemből érkezett busz uta­sait Abu Hasszán, a falu elöl­járója. Jó kiállású, szép szál férfi, akit még tekintélyesebbé tesz az at^b fejdísz. Meghív bennünket házába. Szívé­lyességét azonban kénytele­nek vagyunk elhárítani, mivel igen sietős a dolgunk. Bob, a vezetőnk még vált vele né­hány szót; Hasszán is kifogás­talanul beszél héberül, izraeli állampolgár, s azzal a helyzet­tel is elégedett, hogy a La- had-féle dél-liboni hadsereg szavatolja itt a határövezet békéjét mindenféle rendbon­tással szemben. Egy régebbi izraeli forrás szerint Gadzsar lakosai alaviták, egy olyan muszlim szektához tartozók, amely átvett elemeket a ter­mészetvallásokból és a ke­reszténységből is. A határon fekvő falu a hatnapos háború után önként Izrael részének nyilvánította magát. Ha Gadzsarban barátságo­san fogadtak, akkor azt mondhatjuk, hogy Húr Fejs észak-galileai drúz faluban tárt karokkal. Pedig egy várat­lan, korábbi gyászos esemény beárnyékolta jövetelünket, s a hegyek közé épült településre érkezve rosszat sejtettünk a nagy csődület láttán. Még Kacrinban történt, a Golán hí­res borvidékén, hogy annak a vendéglőnek a parkolójában, amelyben ebédeltünk egy zsidó váratlanul rálőtt egy drúz vendégre, röviddel érkezé­sünk előtt. A drúz súlyosan megsebesült, helikopterrel szállították kórházba, életét így szerencsére sikerült megmenteni. Az 57 éves Cvi Svarcot, a meggondolatlanul fegyvert rántó embert őrizetbe vették, és elmegyógyászati megfigyelére küldték. Azt állí­totta, hogy a drúzt arab terro­ristának nézte... Feszült légkör, ütközések A feszült izraeli légkör, saj­nos, kedvez az ilyen esetnek. Arabok leszúrnak vagy szán­dékosan elütnek az utcán zsi­dókat, a Gáza-övezetben iz­raeli katonák tüzet nyitnak szikladarabokat dobáló sihe- derekre. Sok a halott. Gépko­csivezetőnk feleségét, aki Je­ruzsálemben, Sámuel próféta emlékművének közelében haj­tott autójában kisgyermekük­kel, egy arab gépkocsi veze­tője nekiütközéssel akarta a mélybe taszítani a szerpentin­ről. Az asszony és gyermeke csodával határos módon me­nekült meg. A Golán-fennsí- kon, a sebesült drúz fiatalem­ber falujában, Bukatában álta­lános sztrájkot és tömeggyű­A híres bazár Jeruzsálem belvárosában A Golán-fennsíkról jelentem (2.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom