Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. április 29., csütörtök Benzinkutak az ingatlantőzsdén Az ingatlantőzsde legnép­szerűbb ingatlanai a közeljö­vőben valószínűleg a már mindenfajta engedéllyel ren­delkező benzinkutak lesznek, amelyeket teljesen kész álla­potban vezetnek be. Jelenleg a legkisebb értékű ingatlan 10 millió forintot ér, s mintegy 40 állami tulajdonban levő, na­gyon jelentős értéket képvi­selő ingatlan is szerepel a nyilvántartásban. Kft-vé alakul a volt hadiüzem Megoldódhat a felszámolás alatt lévő egykori hadiüzem, a Pestvidéki Gépgyár sorsa. A megoldás egyik feltétele, hogy befejeződjön a vagyonértéke­lés. A gépgyár tulajdonát ké­pező egymilliárd forint körüli vagyont, valamint az 500 mil­lió forintos készletet viszik be az erre alakított kft-be. Emlékmű a háború cigány áldozatainak Emlékművet avattak a II. vi­lágháborúban meghalt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei cigány áldozatok tiszteletére Nyíregyházán. Az emlékmű­nél Choli Daróczi József költő cigány és magyar nyelven em­lékezett azokról, akiket a né­met faji törvények alapján hur­coltak el. Levéltárak együttműködése Megállapodást írtak alá Bu­dapesten a magyar és orosz levéktárak együttműködésé­ről. Az egyezmény adatbank felállítását teszi lehetővé a magyar és orosz kutatók szá­mára. Az orosz levéltárakban őrzött, magyarokra vonatkozó személyes iratok átkerülnek majd Magyarországra. Lezárult a pályázat az expo-kabalára Lezárult az 1996-os buda­pesti expo kabalafigurájának megtervezésére kiírt pályázat határideje. A pályázatra 428 pályamű érkezett, a kabalafi­gurákból kiállítást rendeznek a Vigadó Galériában. A zsűri május 10-én hozza nyilvános­ságra a pályázat eredményét, a kiállítás közönségének vé­leményét is figyelembe véve. Állami ellenőrzés fejlesztése Az Állami Számvevőszék szemináriumot szervezett a fejlett országok gazdasági te­vékenységének összehango­lására hivatott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Sigma programjára. E programot a közép- és kelet-európai or­szágok segítésére hozták létre. Bolgár, cseh, lengyel, magyar, román és szlovák szakemberek tanácskoznak az állami ellenőrzés fejleszté­sének témaköréről. Bajoívmagyar tanulmánykötet Bajor-magyar együttműkö­désben készült a közelmúlt­ban megjelent a Fertőrákos című tanulmánykötet. A könyv feltérképezi a Sopron közeli község településépítészeti szerkezetét, áttekintést ad a történetéről, s közreadja azoknak a tudományos igényű vizsgálatoknak az eredmé­nyeit, amelyek a német nem­zetiségi falu különleges érté­keit vették górcső alá. Új gyorsvonat Pécsről Kaposváron át a horvát fővárosba Május 23-tÓl féláron Zágrábba (Folytatás az 1. oldalról) Azt mondják: az egymillió lelket számláló horvát fővá­ros minden lakójára négy négyzetméter zöld terület jut. A tiszta levegőjű, nyu­godt városban jól érzi magát az idegen, akár egy kirándu­lásra vagy hosszabb tartóz­kodásra érkezik ide. Érdekességként: az első vonat Zágrábba 1870-ben indult Zákányból (a mostani gyékényesi állomásról),* s három évvel később a ma­gyarok építette síneken elin­dult a rijekai vonat is. A vo­naton megtartott sajtóbe­szélgetésen Vlasovits Ist­ván, a MÁV forgalmi igazga­tója Busch Károly, pécsi üzemigazgató azt hangsú­lyozták, hogy a horvát kap­csolat egyre fontosabb. Hi­szen a fiumei kikötő forgal­mát szeretnék rá- és elfuva- rozással növelni. Nem sza­bad elfelejteni, hogy Kö- zép-Kelet-Európa vasútjai­nak Gyékényesen és Zág­rábból át vezet az út a ten­gerhez, hiszen Magyaror­szágnak Szlovéniával nincs közvetlen vasúti összekötte­tése. A délszláv háború mi­att megszűnt a Pécs-Eszék közötti vasúti forgalom. En­A költségvetési és társada­lombiztosítási szervezeteké 14 ezer 999, az egyéb, nem nyere­ségérdekeltségű szervezeteké 35 ezer 914. Egyéni vállalkozá­sokból pedig több mint 632 ezret regisztráltak. A korlátolt felelősségű társa­ságok aránya tovább növeke­dett, s elérte a 83,2 százalékot. A szövetkezetek részaránya 11,5 százalék, a részvénytársa­ságoké 2,6, a vállalatoké 2,1 százalék. A kis létszámú vállal­kozások száma az első ne­gyedévben is az átlagosnál gyorsabban emelkedett: a szer­vezetek 40,7 százaléka legföl­jebb tíz, 39 százaléka pedig 11- 20 alkalmazottat foglalkoztatott. A legtöbb új cég a kereskede­lemben, illetve a szolgáltató ágazatokban jött létre. A csődött jelentett gazdasági szervezetek száma 2556-ra emelkedett. Ezek 64,4 száza­léka gazdasági társaság, 24,7 százaléka szövetkezet, 10,9 százaléka pedig vállalat. Fel- számolási eljárás alá március végéig 2371 cég került, ezeknek körülbelül a fele szövetkezet, a másik fele kft. A statisztika szerint az első negyedévben 1069 újabb kül­A japán JVC a világ egyik vezető elektronikai cége mint­egy 105 millió forintos forgal­mat bonyolított le hazánkban, és az idén is hasonló bevételre számít — hangzott el tegnap a margitszigeti Ftamada hitel­ben. Legújabb termékeit itt mű­nek újraindítását is tervezik. Jelenleg a Pécs-Kaposvár- Zágráb között induló új járat pótolja a hiányt, később eh­hez trieszti kocsit is kap­csolnak. Az induláskor meg­határozatlan időre 50 száza­lékos kedvezményt adnak, így másodosztályon egy ka­posvári utas 1164 forintért megfordulhat meg Zágráb­ból. A horvát vasutak vezetői mindehhez hozzátették: a bizalmi elvre építve várako­zás nélkül kívánják a hatá­ron át továbbítani a szerel­vényt. A tengerre jutás gyorsítá­sáról a HZ vezetői a Somo­gyi Hírlap kérdésére felelve elmondták: készülnek az előtervek a Zágráb és Rieka közötti vasúti pálya átépíté­sére is. Az ötlet egyébként magyar, ahogyan a magya­rok építették hajdan ezt a vasútvonalat is. Most a he­gyeken át kanyargó vasúti pályát alagútba kívánják búj­tatni, ez 80 kilométerre rövi­dítené az utat és 50 percre (!) csökkentené a menetidőt azzal, hogy a pálya 200 ki­lométeres óránkénti sebes­ségre válna alkalmassá. A vállalkozás nagyságát jól bi­zonyítja, hogy 43 km hosszú alagútat kell 'fúrni, a leg­földi érdekeltségű cég alakult az országban, a befektetett tőke nagysága pedig 15,3 milliárd fo­rintnak megfelelő összeget tett ki. A vegyesvállalkozások alapí­tói vagyonában egyre nagyobb hányad a külföldi tőke: aránya az 1989. évi 24,1 százalékról 77 százalékra növekedett. Az ala­pítói vagyonnal kapcsolatban azonban a statisztikusok meg­jegyzik, hogy ez a szám nem tükrözi az alapítást követő tőke­emeléseket, illetve csökkenté­seket, sem azt a külföldi tőkét, amely a külföldi érdekeltségű vállalkozásokba áramlik. Az új szervezetek 2,1 százalékának az alapítói vagyona haladta meg a 100 millió forintot. Az Apeh nyilvántartása sze­rint március végén 79 ezer 401 jogi személyiség nélküli gazda­sági szervezet működött az or­szágban, azaz 12,5 százalékkal több mint a múlt év végén. E szervezetek 62,2 százaléka be­téti társaság. A gazdasági mun­kaközösségeknek és a szak­csoportoknak a jogszabályok szerint a múlt év végéig át kel­lett volna alakulniuk, ez azon­ban viszonylag nagyszámú szervezetnél technikai okokból nem történt meg. tatja be a vállalat. Amint azt a JVC képviselői elmondták: úgy látják, hogy Magyarországon nagyon sok a konkurens vál­lalkozás az elektronikai cikkek forgalmazása területén, és csak jövőre várható fellendü­lés ezen a piacon. hosszabb egyébként 25 és 400 méter hosszú lesz. Leg­korábban tíz év múlva válhat valóra a terv , s koncesszió lévén számítanak külföldi befektetőkre. A Somogyi Hír­lap kérdésére Ivan Svaljek, a HZ igazgatóhelyettese kö­zölte azt is, hogy a horvát vasutak háborús kára meg­ahaladja az egymilliárd 150 millió dollárt. Csak néhány tétel a károkból: tönkretettek 70 állomást, csaknem 100 kilométer hosszú vasútvona­lat. Rakétatámadás ért 29 mozdonyt, felrobbantottak 29 száz méternél hosszabb hidat, tönkrement 19 fűtő­ház, megrongáltak 360 hosszú felső vezetéket. Az elfoglalt területeken rekedt harminc vasúti szerelvény, és a szerbek kezére került 5200 teherkocsi. A felsorolás korántsem tel­jes. A horvát vasútaknak ma sok gonddal kell megküz­deni. Nincs például egyetlen mérőkocsijuk sem, amely a pálya állapotára adna infor­mációt, éppen ezért számí­tanak arra, hogy a magyar vasutasokkal megegyezve a magyar mérőkocsi dolgozik majd horvát területen is. Kercza Imre Nem fizet a papíripar a hulladék­papírért Felháborodott olvasó hívta telefonon a siófoki fiókszer­kesztőségünket. Amiatt bosz- szankodott, hogy a vegyes hulladékpapír kilójáért már csak tíz fillért fizet a MÉH. — Amikor ilyen szegény az ország, sokkal inkább gyűjtö­getésre kellene serkenteni az állampolgárokat — mondta. — Ráadásul ország-világ lát­hatta, hogy nemrég ezer tonna számra égett el papír az egyik nagy gyár udvarán. Arról már nem is beszélek, hogy mindennek emelkedik az ára. amit papírból készítenek. — Közeledünk Európához — mondta Krémer László, a MÉH Nyersanyag-hasznosító Rt marketingvezetője. — A szemétdíj Nyugaton tízsze­rese a magyarországinak. Ezért az állampolgárok örül­nek annak is, ha összegyűjtött hulladékaik befogadásáért nem kell fizetniük. A külföldi papírgyárak nem fizetnek egy vasat sem a használt papírért. A magyar papíripar csak úgy tud versenyképes maradni a világpiacon, ha nem vagy csak nagyon keveset fizet a hulladékért. Két hónapja nem tudtunk már papírt értékesí­teni, s amikor vásárlók jelent­keznek, akkor is egyre keve­sebbet adnak érte. Állami ala­pítású részvénytársaság va­gyunk, nem dolgozhatunk veszteségesen. A fenntartási költségek egyre nőnek. Meg­lehet: később még tíz fillért sem tudunk fizetni a hulladék­papír kilójáért. Ha pedig végképp nem éri meg felvásárolni a hulladékot, várható, hogy felhagynak ez­zel a tevékenységgel. (Czene) Cégalapítások az első negyedévben Vállalkozások külföldi tőkével Jogi személyiségű gazdasági szervezet 73 ezer 704 mű­ködött az országban, az első negyedév végén. A jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági szervezetek száma 79 ezer 401 volt — a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Japán elektronika a piacon Megnőtt a kereslet az egyedi bűtorok, ajtók és ablakok iránt. Ezeket leginkább kisüzemekben, műhelyekben készí­tik, ahol különleges vevői igényeket is kielégítenek. Kapos- füreden korszerű műhelyében Futó Tibor rendezkedett be egyedi tervezésű bűtor, illetve nyílászárók előállítására. Képünkön: egy díszes ablak elkészítésén dolgozik. (Fotó: Kovács Tibor) Ma: a tánc világnapja Hajlamos az ember elfe­ledni azt, hogy a tánc velünk él, mint a nappalok és éjsza­kák, mint a levegő, amit belé­legzünk, vagy mint a táplálék, amit az életünk fenntartására nap nap után magunkhoz ve­szünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy a táncot csu­pán társas szórakozásnak, kellemes időtöltésnek tekint­sük. Pedig a tánc ennél sok­kal több: az emberi kultúra fontos része. Ősidők kezdete óta az ember segítője — ak­kor is, ha vallási szerepe volt, akkor is ha az ember mágikus erejében bízva akart a termé­szet erői fölé kerekedni, ak­kor is, ha csupán egy-egy ki­sebb közösségnek adott ösz- szefogó erőt. A civilizált világ racionális embere ma kétféle módon él a tánccal. Egyrészt szórako­zik vele, szavak nélkül „be­szél" a másik emberrel vagy a nem táncoló szemlélővel, másrészt színházi műfajként műveli, a tánc segítségével a legbensőségesebb emberi érzelmeket, gondolatokat közvetítve a nézőközönség felé. A tánc „nyelve” rendkívül gazdag — népek és korok, a színpadi értelmezése és színpadi irányzatai szerint. Fontos éltető erő sok gond­dal, bajjal küszködő világ­unkban — s erőt ad a jövőért vívandó kemény harcaink­ban. A tánc világnapján gondol­nunk kell a tánc papjaira és papnőire: a táncosokra, akik teljes szellemi és fizikai ké­pességüket latba vetve ki­csiny gyermekkoruktól kezdve nap nap után szolgál­ják, sokszor nagyon szerény elismerés mellett. Nagyon reméljük, hogy a tánc ünnepe is hozzájárul a tánc értékeinek teljes felisme­réséhez, azok méltó megbe­csüléséhez. Hiszem azt, hogy a jövő évezred küszö­bén átlépő emberi civilizáció nem mond le olyan fontos segítőjéről és támogatójáról, mint a tánckultúra. Bennem e hit megléte teszi meghitt ün­neppé a tánc világnapját. Tímár Sándor Egyes targonca, tehergépkocsi és mezőgazdasági gép köpenyek, tömlők, valamint védőszalagok 50% engedménnyel a Kaposvár, Ady E. u. 4.sz. alatti Járműboltban! Kárpótlási jegyet 68%-ban beszámítunk a vásárlásba! Telefon: 82/21-731 (5570)

Next

/
Oldalképek
Tartalom