Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. április 28., szerda Stefan Heym — Jeruzsálem-díja Stefan Heym, a világhírű ber­lini író, az első németként, megkapta Jeruzsálem város irodalmi díját. A kitüntető elis­merést Teddy Kollek polgár- mester adta át a Jeruzsálem­ben megrendezett nemzetközi könyvvásár alkalmából a német írónak. A legjelentősebb izraeli irodalmi díjat az egyes embe­rek jogainak védelmében kifej­tett irodalmi és politikai tevé­kenységéért ítélték oda Stefan Heymnek. A zsűri nagy elisme­réssel adózott a 80 éves író­nak, „az elbeszélés mesteré­nek" nevezve őt magát és „a szabadság megnyilvánulásá­nak” a műveit. Ki miben tudós — történelemből A rendszerváltás utáni első Ki miben tudós — történelem­ből? vetélkedő döntőit május 1-jétől láthatja a közönség a Tv2 műsorán. A középiskolá­sok részére meghirdetett ver­seny célja a tehetséges fiatalok felkutatásán kívül ezúttal a hite­les, tényeken alapuló, de érté­kelésében sokoldalú történe­lemszemlélet népszerűsítése mind a nagyközönség körében, mind az oktatás területén. A ve­télkedő szellemi irányítói és zsűritagjai a hazai történettu­domány kiemelkedő személyi­ségei: Kosáry Domokos, az MTA elnöke, Szakály Ferenc, a történettudományok doktora, Engel Pál, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese és Kalmár János, az ELTE Böl­csészettudományi Karának ad­junktusa. A történelmi Ki miben tudós témakörei: Népek a Kár­pát-medencében, Változó tör­ténelem, változó egyház (feje­zetek az egyházak töténetéből) és Változó világ, változó gaz­daság (fejezetek a vállalkozás történetéből). A. versenyre a novemberi meghirdetést köve­tően 800 középiskolás jelent­kezett, közülük nyolcán jutottak a döntőkbe, amelyek első ré­szét május 1-jén délután közve­títi a Tv2. Keresztény színjátszókörök A keresztény színjátszó kö­rök első országos fesztiválját tartották meg Kiskőrösön az evangélikus egyházközség imaházában. A kétnapos talál­kozót a házigazda intézmény, valamint egy száznegyven éves múltú, de tevékenységét ha­zánkban évtizedekéig szünetel­tető nemzetközi ifjúsági szerve­zet, a Keresztény Ifjúsági Egye­sületek Nemzeti Szövetsége szervezte! A programok során az ország minden részéből összesereglett 12 színjátszó kör mutatkozott be egymásnak, illetve a közönségnek. Az ér­deklődők hazai és külföldi szer­zők ismert és nálunk kevésbé ismert világi műveit láthatták előadásukban. Kiállítások Kecskeméten Kecskemét két országosan egyedülálló múzeumában nyílt időszaki kiállítás. A Magyar Naív Művészek Múzeumában Ho- monai Pál festő és Ambrus Jó­zsef szoborfaragó együttesen több mint félszáz, a paraszti éle­tet ábrázoló alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Fotográfiai Múzeum viszonylag rövid múltja alatt már számos alkalmat adott a hazai fényké­pész-dinasztiák bemutatására, egy erdélyi fotósgeneráció alko­tásaiból nyitott időszaki kiállí­tást. A nemcsak fotótörténeti, de történelmi, néprajzi szempont­ból is tanulságos gyűjteményt, a Horváth család hét tagjának 1891-től máig készített felvétele­iből válogatott 170 képet május ■?-éic láthatja a közönség. Drukkos az igazgató A pedagógiai gyakorlatot támogatja Április 15-töl új igazgató irányítja a Somogy Megyei Pe­dagógiai Intézetet. Fekete József nyerte a pályázatot. Bala- tonberényben, a volt munkahelyén beszélgettünk még vele. A Zala Megyei Nevelőotthonban korábban igazgatóhelyet­tes volt, majd tanárként mondott búcsút az intézetnek. — Somogybán születtem. Osztopánban nevelkedtem, ahol édesapám terményraktá­ros volt. Itt végeztem az általá­nos iskolát is. Menyhárt Lajos tanító volt a példaképem. Olyan hatással volt rám, hogy már gyerekkoromban elhatároztam: pedagógus leszek. 1956-ban beiratkoztam a kaposvári taní­tóképzőbe, onnan 1961-ben Kapolyra kerültem, ahol gya­korló évemet töltöttem. Később azonban nem kaptam ott lakást, pedig már házasságra gondol­tam, így elfogadtam a nágocsi nevelőotthoni állást. A pécsi ta­nárképző főiskolán testeneve- lés-történelem szakon végez­tem. Elsősorban a testnevelés érdekelt. A volt tabi járásban a szakfelügyeletet is elláttam. 1975-ben nyílt lehetőségem arra, hogy a Zala Megyei Neve­lőotthonban folytassam a peda­gógiai tevékenységemet, ahol előbb helyettes vezető voltam. Szükségét éreztem annak, hogy elvégezzem még a pedagógia szakot is. — A nevelőotthonból sike­rült áttekinteni az egész peda­gógiai tevékenységet? Nem volt túl bátor, amikor megpá­lyázta a megyei pedagógiai in­tézet igazgatói állását? — Ezt többen is megkérdez­ték tőlem. Az önbizalmamat öt­venévesen az adja, hogy meg­ismertem az alsó- és középfokú oktatást, szakfelügyeletet is el­láttam, ismerem a nevelőotthoni munkát. Nemcsak elméleti is­mereteim vannak: gyakorlati ta­pasztalataim is. A Zala Megyei Pedagógiai Intézettel szoros kapcsolatot alakítottam ki Bala- tonberényből, munkaközösség­vezető feladattal bíztak meg, s számos tanulmányt írtam. — Az sem hátrány, hogy nem ismeri a somogyi peda­gógusokat? — Találkoztam néhány egy­kori iskolatársammal, akik azt sem tudták, hol élek, mit csiná­lok. Ismerem a somogyi intéz­ményeket, azok néhány vezető­jét. Garai László, a kaposvári önkormányzat irodavezetője például az osztálytársam volt. Az alap- és középfokú oktatási intézmények vezetőivel is jó a kapcsolatom. Erre lehet építeni. Nem rettegek a munkától, de van bennem egyfajta drukk. — A pedagógiai intézetek szintén az átalakulás idejét élik meg, miután megalakultak a regionális oktatási közpon­tok. — A pedagógiai intézet fő fel­adata a pedagógiai gyakorlat támogatása. A megyei közgyű­lés amikor úgy határozott, hogy továbbra is működtetni kívánja a pedagógiai intézetet, két fontos cél jelölt meg. A szolgáltatást és a piacosítást. Horányi Barna Galsai Az egyik barátja így hívta: őkorpulenciája. Elegánsan viselte testességét, termetes volt, de nemcsak külsősé­gekben, hanem szellemi bőség is áradt belőle. Számomra kötelező újra és újra elővenni Galsai Pongrác köteteit. Annyi mindent elmondani egyetlen mondatban mint’ő, csak kevesen tudnak. Truman Capote-hoz hasonló tarta- lomsűrűségűek sorai. Stílusa termetével ellentétben könnyed, téma ráérző képessége lebilincselő. Ez annyit jelent, hogy bármiről írt, azt úgy tette, hogy az olvasó érezhette: mindent tud. Óri­ási szókincsét könnyen kezelte, humora egyszerre volt szarkasztikus és olykor kevesek számára érthetően ironi­kus. Meg is rótták néha emiatt. Galsai Pongrác egyénisége sok évig színesítette a Nők Lapját. Élete utolsó éveiben a Grimasz című szatirikus la­pot szerkesztette. Éppen ma, évekkel a rendszerváltást követően, érdemes újra elővenni köteteit. Kiderül belőlük, hogy ő, alapjában véve jól érezte magát a bőrében... Mert valahogy kívülálló volt, megadatott neki az a stílus, kifeje­zésmód, amivel szinte mindent megírhatott amit akart. Galsai lubickolt saját egyéniségében, olykor megható öni­róniával is. Nem tudom, csak sejtem, hogy manapság is — ha a ha­lál nem ragadta volna el oly korán a nagy hipochondert — politikától független sziporkázóan szellemes írót, újságírót tisztelhetnénk benne. Nem másért emlékezem róla, csak mert számomra ő a legkiválóbb magyar publicisták egyike. Idén áprilisban öt esztendeje, hogy nélkülözik személyét az olvasók és az írótársadalom is. A művei szerencsére ma is üzennek. Kirsch Vera Cannes-i filmfesztivál OTT LESZ DRAKULA IS A filmgyártás állítólag leghosszabb időtartamú csókja, Cary Grant és Ingrid Bergman egy Hitch- cock-filmben váltott csókjá­nak egy fotója díszíti az idei cannes-i filmfesztivál pla­kátját. A csókokkal azonban talán vigyázni kell majd, mert a fesztivál zsűrijében Drakula is jelen lesz: a zsűri tagja Gary Oldman, aki Francis Ford Coppola nem­rég bemutatott filmjében a legendás vámpírcsókokat adja. A zsűri elnöke az ismert francia rendező, Louis Malle. Tagjai között olyan világhírű színművésznők vannak, mint Claudia Cardinale és Inna Csurikova, aztán Woody Allen legutóbbi felfedezettje, Judy Davis. Ugyancsak zsűritag lesz a nagynevű bosnyák film­rendező, Emil Kusturica és egy cannes-i díjnyertes iráni rendező, Abbasz Kiarosztami is. Az idei megnyitó és záró ünnepség egyaránt a francia filmsztárok ünnepe lesz. A nyi­tóesten a „Kedvenc évsza­kom” című új alkotást vetítik, amelynek főszereplője a mindmáig legnépszerűbb szí­nésznő, Catherine Deneuve. A záróesten, versenyen kívül a Toxic Affaire című francia alkotás szerepel a műsoron, ennek viszont az ugyancsak rendkívül közkedvelt Isabelle Adjani a főszereplője. Rajtuk kívül világsztárok tucatjai vo­nulnak fel az idén is a Föld­közi-tenger partján a fesztivá­lon: máris bejelentették, hogy megjelenik majd Emma Thompson, az idei Oscar-dí- jas, valamint Nastassja Kinski, de várják Arnold Schwarze- neggert és Robert de Nirót is. A főverseny és Kritikusok fesztiválja mellett ezúttal is megrendezik az „Egy bizo­nyos szempontból” című ver­senyt, amelynek zsűrije 25 al­kotás közül választja majd ki a díjazottakat. Megszűnt a kaszárnyaszellem Gyermekvárosból gyermekközpont Bevált a nyitott családott­honos rendszer a Fóti Gyermekvárosban, s így e módszer más hasonló in­tézmények számára is mo­dellként szolgálhat — jelen­tette be sajtótájékoztatóján Csáki László, az intézmény igazgatója. Elmondta: a korszerűbb ne­velési módszerek alkalma­zása miatt elavult a gyermek- város elnevezés, s így mos­tantól nyitottabb formában, gyermekközpontként működik tovább az intézmény, amely egyúttal felvette Károlyi Ist­vánnak, a múlt században ott élt történelmi személyiségnek a nevét. A gyermekközpont­ban felhagytak a kaszárnya- szellemet idéző mQrsv n^ve­lési gyakorlattal, és egy éve már 8 tagú csoportokban él­nek együtt a gyerekek, önál­lóan kezelik a háztartási pénzt, vezetik a konyhát, saját kertészetet gondoznak, kü­lönböző vállalkozásokkal anyagi hátteret teremtenek maguknak. Megtanulják mindazt, ami az egymásért felelősséget vállaló igazi csa­ládi kötelékben nélkülözhetet­len. Ily módon a rendszerint többszörös hátránnyal induló fiataloknak nagyobb az esé­lyük a társadalmi beilleszke­désre, és a saját egzisztencia megteremtésének buktatóit is elkerülhetik. Egyébként 25 ezer állami gondozott gyer­mek nevelkedik különböző in­tézményekben. A Fóti Gyér- mekközponíban 380 fiatal ©I. Egy „csokor” baba (Fotó: Kovács Tibor) B aj azzóbirodalom Pogány Judit a közelmúltban Ausztriában forgatott. Színésztársainak öltöztethető rongybabákat, pajkos szemű bohócokat vitt ajándékba. A határon majdnem megvámol­ták a zsáknyi játékot; azt hitték, kereskedni akar velük. A művésznő nehezen tudta megmagyarázni: szuvenír valamennyi. A színes, puha Jancsik, babák, Gombóc Ar­túrok a kaposvári Török Emőke parányi műhe­lyéből kerültek ki. Négy négyzetméteres biro­dalmában születnek a természetes alap­anyagú figurák. Miután befejezi a tanítást — az Iparművészeti Szakközépiskola tanára — már ül is a varrógép elé, kézbe kerül a tű és a cérna. Ilyenkor újraéli gyermekkorát. Gondo­latban Nágocson jár, nagyanyjánál, aki drapp-szürke csíkos „pargetből” varrt macijá­nak mellényt és hálóinget. Igaz, az akkori játé­kok nem voltak ilyen színesek, mint a mosta­niak, de a maciöltöztetés, -fektetés élménye mára is megmaradt. Az apró kabalákhoz már akkor vonzódott, de a különféle textíliákkal csak később ismerke­dett meg. A kereskedelmiben tanított, amikor ruházati eladóival ajándékot készítettek a pe­dagógusgyerekeknek. Kevés pénzből mutatós figurák kerültek ki kezük alól. Az első siker bo­londította játékországba. Amikor először zsű­rizte munkáit az Iparművészeti Lektorátus, kis idő múlva behívatták. A szigorú ítészek megje­gyezték: „Maga nem iparos! Maga vagy óvónő, vagy tanár. Nagy gyerekszeretet látszik alkotá­sain. ” A textiljátékok most is árulkodnak meste­rük hivatásáról. Ha körülnézünk Tőrök Emőke bemutatóteremmé avanzsált szobá­jában, nyomban szembetűnik: mindegyik ba- jazzónak, valamennyi figurának karaktere van. Két egyformát még nagyítóval sem ta­lálnánk. A külföldi textilfesték furcsa fintort, kaján vigyort, bambaságot vagy éppen mo­solyt varázsol a kedvencek arcára. Török Emőke műtermében S hogy idáig eljutott, elsősorban talán jelenlegi munkahelyének köszönheti. Mindenütt segít­séget kapott. Gondolatban már megszületett az új figura, de végső formát nehezen ölthetett mert kigondolójuk nem tudott rendeser- szabni-varrni. Ma már nincs ilyen gondja, t pamut, a filc, a karton és a gyapjú engedel meskedik akaratának, s a gombok, x gyöngyök, a tépőzárak megfelelő helyre kerül­nek. Tehetségéről meggyőződhettünk a hely­őrségi klubban rendezett kiállításán is, ahova szinte özönlött a gyerekhad. Barbie-baba ide, Tini nindzsa oda, mindenki ámulattal nézte a bajazzóbirodalmat, amelynek nyugalmára egy iópofa teremőr-nyúl vigyázott. Lőrincz Sándor Francia filmsztárok ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom