Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1993. április 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tisztítják az árkokat Kereki önkormányzata az idén 11,3 millió forintból gazdálkodhat. Bár fejlesztésre és felújításra nagyon kevés pénz jut, a településen az Új Kalász szövetkezet építőbrigádja március közepén kezdte meg a falu utcáiban az ároktisztítást és -kialakítást. Ezt a munkát több mint öt kilométer hosszan végzik el. A Dózsa György utca végére pedig mintegy negyvenméteres szakaszon sárrázót is készítettek. A munkák 1,2 millió forintba kerülnek. Támogatják az úszásoktatást A tabi Rudnay DSK kéréssel fordult a város képviselő-testületéhez, hogy harmincezer forinttal támogassa az úszásoktatás költségeit. A középiskolában évente három turnusban szerveznek oktatást a diákoknak Balatonfűzfőn. A tanfolyam és az utazás költségei drágábbak, ezért a városatyák úgy határoztak: az oktatás költségeihez húszezer forinttal hozzájárulnak. Munkacsoportot alakítanak A Tabon megalakult 17 tagú földkiosztó bizottságban a sér- sekszőlősi részarány-tulajdonosok érdekeit két személy képviseli. A kistelepülés ön- kormányzatának szorgalmazására a napokban 5 tagú munkacsoportot alakítanak. Tagjai a helyi viszonyokat jól ismerve segíthetik majd a beadott kérelmek helyes elbírálását. Tabiak ajándéka Erdélybe Négytagú delegáció járt Hargita és Kovászna megyében a tabi Erdély Baráti Kör képviseletében Riba László elnök vezetésével a közelmúltban. Háromszék fővárosában — 'Sepsiszentgyörgyön —- a Művészeti Szakközépiskola dísztermében adtak át a baráti kör ajándékaként egy videomagnót, illetve egy színes televíziót. Áthelyezik a hősök szobrát Andocson évtizedeken át a faluközpontban — a látrányi, kaposvári, szántódi elágazásnál — volt a hősök szobra. A közúti forgalom biztonságosabbá tétele érdekében háromsávos csomópontot alakítanak ki, ezért áthelyezik a hősök szobrát. Beruházás, felújítás Zala önkormányzatának megoldásra váró feladatai között kiemelt helyen szerepel a tavaly megkezdett ivóvízmű befejezése és átadása Bóta- pusztán. Folytatják a járdaépítést mintegy háromszázezer forintért. Tervezik a vizésblokk kialakítását is az orvosi rendelőben, valamint 125 ezret szánnak egy épület megvásárlására. A településen a tűzoltószertár felújítása csaknem százezer forintot igényel. Harmincmillió forint a foglalkoztatási alapból • • Ötszázan vannak munka nélkül Tabon Sok számadattal, különféle kimutatással alátámasztott tájékoztatást kaptak a tabi képviselők a legutóbbi ülésükön Rózsavölgyi Istvánnak, a megyei munkaügyi központ igazgatójának írásos előterjesztéséből, amely a város foglalkoztatási helyzetét elemezte. Ez pedig nem rózsás, hiszen 1991 közepétől fokozatosan lehetett érzékelni a feszültségeket. Csak egy jellemző adat: amíg 1986-ban Tabon ezerhétszázan dolgoztak az iparban, öt évvel később már ezren sem. 1991/92 elején a munkahelyeken felgyorsult a leépítés, így mind jobban nőtt a munkanéküliek száma. Ma a városban több mint ötszáz helybeli munkahelyet elvesztett személyt tartanak nyilván, a munkanélküli ráta pedig meghaladja a tizenkilenc százalékot. Tabon a megyei átlagnál jóval nagyobb a szellemi foglalkozású munka- nélküliek aránya is. Kedvező adat: a munkaügyi központ a foglalkoztatást segítő aktív eszközöknek a.kiemelt mérvű felhasználásával igyekezett mérsékelni — a térségben és a városban is — a munkanélküliség mértékét. Tavaly ugyanis a régióban 506, a kisvárosban pedig 331 személy munkába helyezését tudták elősegíteni: elsősorban a foglalkoztatásbővítés, a munkahelyteremtés, a közhasznú munka és a vállalkozóvá válás támogatásával. A munkahelyteremtésre adott összes támogatás felét Tab kapta. Mi várható a továbbiakban? Bár végleges adatok nincsenek, egyes szervezeteknél jelentősebb elbocsátásra van kilátás. Továbbra is bizonytalan a mezőgazdaság sorsa, így megjósolni sem lehet, hányán kerülnek majd az utcára a következő hetekben, hónapokban. Az azonban tény, hogy a munkaügyi központ a tabi térségben az idén mintegy 30 millió forint felhasználásával számol a foglalkoztatási alapból. Ebből a pénzből az átképzéseken belül főleg a pályakezdőket kívánják segíteni, ám munkahelyteremtési támogatásra a tavalyi évnél kevesebb jut majd a meqyei alapból. A képviselő-testület ülésén mindenki számára világos volt: Tabon a súlyos foglalko- tatási gondok megoldása csak a gazdaság, a vállalkozások általános fellendülése keretében képzelhető el. Ebbe tartozik a térségi infrastruktúra hiányzó elemeinek (pl. hírközlés, közlekedés) fejlesztése is. (Krutek) TELJESÍTETTÉK A LAKOSSÁG KÉRÉSÉT A gondokat sem titkolták A legutóbbi falugyűlésen a miklósi polgármester a gondokat sem titkolta. Sikerként említette, hogy a kultúrházban elkészült az ifjúsági klub a vizesblokkal, valamint a különféle rendezvények (pl. lakodalmak) megtartásához nélkülözhetetlen tároló- és főzőhelyiség. Rendelkezésre áll a kultúrház átalakításával kapcsolatos tanulmányterv. A felújításra kétszázezer forintot szánnak az idén. A községben a legégetőbb probléma a belterületi vízrendezés, a csapadékvíz elvezetése. Ezt pályázati pénzből szeretnék megoldani. Bár a községben minden út szilárd burkolatú, szükség van a felújításukra. Bármilyen furcsa, a településen nincs sportpálya sem, most kezdték meg a kialakítását. A lakosság egyik égető gondját igyekszik megoldani az önkormányzat azzal, hogy táplerakat és felvásárló építéséhez fogott a postahivatal és az italbolt'közötti szabad területen. A polgárok megnyugvással vettél tudomásul, hogy a magánszemélyek kommunális adója 1993-ban csökkent, azaz 1500 forint. Hiányolták a falugyűlésen, hogy nincs második világháborús emlékmű. Ennek kapcsán dr. Galbavy Jenő plébános ismertette a megvalósításra vonatkozó elképzeléseit, majd azt kérte az önkormányzattól — ha lehetőség nyílik rá — valósítsák meg a templom éjszakai megvilágítását. Steinba- cher Ferenc falugondnok egyéves munkájának tapasztalatait ismertette. Asztalos Gyu- láné azt sérelmezte, hogy a temető környékén nagy a rendetlenség. A községben rendszeres a szemétszállítás, így Böhm János képviselővel együtt kérték a probléma megoldását. Zilizi József panasszal fordult az önkormányzathoz, ugyanis a Sétatér utcában este kilenc óra után — a hálózat terhelése miatt — nem lehetett televíziót nézni. Bajkó Lászlóné jegyző elmondta: azóta a Dédász igali kirendeltsége a szükséges munkákat elvégezte, a temető és környékének szemételszállítását pedig az egyházzal közösen oldotta meg az önkormányzat. K. J. Disszonancia a tabi zeneiskolában A tabi képviselő-testület augusztusban döntött arról, hogy szeptembertől önálló zeneiskolát létesít. Jelenleg több mint 130-an tanulnak ebben az intézményben a városból és a környező településekről, négyféle hangszeren. A növendékeket három zenetanár oktatja. Április közepén 12 szülő aláírásával panaszos levelet kapott szerkesztőségünk. Ebben szóvá teszik: „A zeneiskolában a munkahelyi légkör, illetve a személyi és tárgyi feltételek nem megfelelőek. Személyeskedésnek van kitéve a rézfúvósok tanára — a gyerekek kedvence —, s tudomásunk van arról, hogy a feltételek és a körülmények miatt más intézménybe kíván távozni. Arról is információnk van, hogy fafúvós zenepedagógussal kívánják betölteni a tanári kart. Mi lesz a rézfúvós hangszeren tanuló gyerekek oktatásával, ha elmegy a zenetanár? A távozás tényébe sem a gyerekek, sem a szülők nem tudnak és nem is akarnak belenyugdoni..." A képviselő-testület a tabi zeneiskola élére — egyetlen pályázóként — Kovács Diana helyi zenetanárt nevezte ki február 1-jei hatállyal 1997. augusztus 15-ig. Miért alakult ki a személyeskedés és a feszült légkör? Mit tett az igazgatónő? Mi lesz a tanulókkal? Kovács Diana, a zeneiskola igazgatója: — Budai Attila kollégámmal körülbelül egy éve kezdődtek a problémák, mert alapvető hiányosságok voltak a zeneelmélet oktatásában. Sajnos, az órák megtartása is elmaradt néhányszor. Amikor kineveztek a zeneiskola élére, visszamenőlegesen ellenőriztem a csoportok osztálynaplóit, s hiányosságokat tapasztaltam. Észrevételeimre azonban mindig kifogást keresett... Gondolom, hogy a szigorúbb követelmények hatására döntött a távozás mellett, ezt február 19-én írásban is megerősítette. Az iskola öt álláshellyel rendelkezik, ebből kettő — sajnos — jelenleg sincs betöltve. A munkám során arra törekszem, hogy az oktatás föltételeit biztosítsuk. Pályázati kiírást küldtünk valamennyi zeneművészeti főiskolára, de eddig jelentkező még nincs. Ma úgy tetszik, hogy szeptembertől hozzánk kerül egy új tanár, aki szolfézst és furulyát tanít. A trombitacsoportba járó gyerekek szüleinek aggodalmát pedig ma még korainak tartom. Budai Attila a kaposvári tanítóképző főiskola ének-zene speciális kollégiumának elvégzése előtt — még 1985-ben — került a tabi zeneiskolába mint zeneoktató. Ó így látja a kialakult helyzetet. — Valóban igaz, hogy a következő tanévben már nem kívánok a városi zeniskolában dolgozni. Oka az, hogy lényeges vezetői tulajdonságokat hiányolok az új igazgatóban, szakmai kifogásai általánosak, s ráadásul ezeket avatatlan személyeknek tálalja. Velem pedig a konstruktív megoldás lehetőségét nem kereste... A rézfúvós növendékeim oktatását továbbra is szeretném megoldani, mivel a szülők határozott igénye, hogy gyermekeik nálam folytassák tanulmányukat. Ehhez várhatóan egy helyiséget kellene bérelni Tabon, a hangszereket pedig a balatonföldvári zeneiskola adná. — A zeneiskolában kialakult feszült helyzetről tudunk, a képviselő-testület legutóbbi ülésén is szóba került a probléma — mondta Farkas István polgármester. — Sajnáljuk, hogy Budai Attila nem nyújtott be pályázatot az igazgatói állásra, így csak egy munkáról lehetett véleményt mondani és az alapján dönteni. A konfliktus okait a polgármesteri hivatal kivizsgálja és az eredményről tájékoztatja a szülőket. Hisszük, hogy a kialakult helyzetnek nem a gyerekek isszák meg a levét. Krutek Jószef JÚNIUS 6-ÁN LESZ A VÁLASZTÁS Nagytoldipuszta önállóságra vágyik Nagytoldipusztát mindössze 164-en lakják. A világtól szinte elzárt puszta — ahol éveken át az egyetlen kereseti lehetőséget a Kaposvári Állami Tangazdaság biztosította — most válni készül Andocstól. Két évvel ezelőtt a területről kivonult az állami gazdaság: megszüntette a szarvasmarhatelepet, a gépműhelyt, üresen áll a konyha és a raktárépület, valamint a szolgálati lakások. A gazdaság 1991-ben bontási engedélyt kért az andocsi önkormáyzattól a pusztai épületek felszámolására, ám a teljes pusztításhoz az önkormányzat nem járult hozzá. Ekkor a mintegy 20-22 hektár nagyságú területet — az épületekkel együtt —, a gazdaság Andocs tulajdonába adta. — Amikor a terület a kihasználatlan épületekkel együtt a tulajdonunkba került — mondta Horváth István polgármester —, igyekeztünk azt hasznosítani, de nem sikerült. A felértékelés szerint 26 millió forintot ér a gazdaság egykori területe, ezért bevittük azt az andocsi faluszövetkezetbe. Önkormányzatunk eddig több mint egymillió forintot költött a Nagytoldi- pusztai telepre. Ezért váratlanul ért bennünket az az önállósodási szándékbejelentés, amelyet tavaly december 30-án kapott az önkormányzat 96 lakos aláírásával. Kérték: a képviselő-testület fogadja el és tegye lehetővé, hogy 1993. január 1-jétől Nagytoldipuszta önálló településként működjön. Gidres-gödrös úton érünk a pusztára: a libák, a kacsák és a tyúkok is szabadon járnak-kel- nek a főúton. Látszólag csend és békesség telepedett Nagy- toldira. Ám az itt élő emberek háborognak. A Fő utca 8-as számú ház előtt beszélgetés közben zavarjuk meg Sziratica Lászlónét és Takács Jánosnét. Helyzetükről és a kiválási szándékról kérdeztük őket. — Nézze, amióta kiváltunk a közös tanácsból, azóta az ellátás színvonala is csökkent — mondta Sziraticáné. — A közlekedés nem megoldott, az orvos is csak nagyon sürgős esetben jön ki hozzánk. A pusztát lerombolták, sokan munka- nélküliek, a helyzet szinte kilátástalan. Mi lesz velünk? — Adót is kivetettek ránk — kapcsolódik a beszélgetésbe a munkanélküli Takácsné —, ám célt nem határoztak meg. Nincs itt már szinte semmi. Áz itteni lakosság csak öregszik. Az a néhány fiatal is, aki még itt él, elvágyik innét. A több éve megígért ifjúsági klubból sem lett semmi az üresen álló kastélyban... Én is aláírtam a kiválási nyilatkozatot. Ennél rosszabb már nem lehet. Ha meg önállóak leszünk, akkor talán jobb lesz a sorsunk... Csakhogy a kiválás és az önálló településként való működés nem megy olyan simán, mint ahogy azt a puszta lakói elképzelték. Dr. Pethő Terézia andocsi jegyző a következőket hozta tudomásunkra. — A múlt év végén az ön- kormányzathoz eljuttatott önállósodási szándékbejelentés nem felelt meg a törvényi előírásoknak — mondta a jegyzőnő. — Ezért falugyűlést hívtunk össze, ahol a nagytoldi- pusztai lakosok megerősítették kiválási szándékukat, ezután Hétköznap délelőtt Nagytol- dipusztán (Fotó: Sebők Dezső) megalakult az előkészítő bizottság, s a jogszabályok szerinti aláírásgyűjtő íveket február 16-án átadták a polgármesternek. Az andocsi választási bizottság azokat hitelesnek és érvényesnek találta. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a választás időpontját június 6-ra tűzte ki. Itt tartunk most, április közepén. Krutek József
