Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

1993. április 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Villanások egy művész­találkozóról Juan Gyenessel, Kaposvár díszpolgárával szülővárosá­nak művészei találkoztak a megyei könyvtárban. A világ legismertebb fotóművészeinek egyike igen nagy életböl­csességgel és józan életfilozófiával válaszolt azokra a kér­désekre, amelyekkel „ostromolták”. A Tokiótól New Yorkig elis­mert alkotó, a Spanyol Művé­szeti Akadémia egyetlen nem spanyol származású tagja. Stúdiójában „asszisztencia” nélkül mindig egyedül dolgo­zik, a háttérben pedig állan­dóan szól a klasszikus zene. A világ nagyvárosai után Kaposváron is bemutatott Be- ethoven-sorozata három évig készült, először 1970-ben Bécsben, Beethoven születé­sének 200. évfordulójának tiszteletére mutatták be. Meg­alkotásához nagyon jól meg kellett ismernie Beethoven zenéjét, hogy azt hallgatva láthatóvá váljon: miről is szól — hangsúlyozta a „mester” 32 alkotásból álló sorozatáról. Egy Picassóra vonatkozó kérdésre így válaszolt: a XX. század a képzőművészetben Picasso százada. Sokan akar­ták az egyik „izmusból" a má­sikba váltó, az irányzatokat igen rugalmasan és szinte egyedülálló művészeti gaz­dagsággal művelő művészt utánozni — de sikertelenül. Egy „provokatív” politikai zzászólásra mélységes bölcsességgel csak annyit fnondott: a politika nem fest­hető, hanem beszélhető... Juan Gyenes János Károly spanyol királyt 14 éves korától ismeri. — Bízott bennem, hogy soha nem csinálok róla rossz fotót. Druszák vagyunk, hi­szen mindkettőnk neve Juan, s a feleségeinket is ugyanúgy, Sophiának hívják — ecsetelte barátságukat, majd egy hiva­talos királyi fotózás buktatóiról beszélt. Az egyik legutóbbin reggeltől este hétig dolgoztak. Még arra is ügyelnie kellett, hogy az ingből a zakó gallérja fölött négy milliméter látszód- jon ki. A királyi fenség legna­gyobb megelégedésére — természetesen — sikerült. Filozófiája szerint egy mü­Juan Gyenes a könyvtárban dedikál (Fotó: Lang Róbert) vésznek nem szabad erősza­koskodnia, mert akkor elveszít mindent. Tudni kell, hogy me­lyik az az ajtó, amelyen ha ko­pogtat, beengedik. Juan Gye­nes neve rangot jelent a mű­vészvilágban, az ajtók előbb tárulnak ki előtte, minthogy kopogtatnia kellene. A világ leghíresebb művészeinek, színészeinek vonásait, hihe­tetlen érzékenységéről tanús­kodó munkái őrzik. A windsori herceg buda­pesti látogatásán külön felhív­ták a figyelmet: nem szabad fotózni — mesélte egyik azóta híressé vált sztoriját. Am mivel a herceg köztudottan kedvelte a lokálokat, a Moulin Rouge szomszédságában egy erké­lyen várta Juan Gyenes a megfelelő pillanatot, amely éj­jel háromkor jött el. Azonban a fotózás nem igazán várt ta­núja, egy rendőr, „elkérte” a filmet. Meg is kapta. Csak nem abból a gépből és nem azt, amelyen a herceg szere­pelt, így két nap múlva megje­lent a herceg fényképe az új­ságban. Évekkel később a hercegné kereste fel Madrid­ban Juan Gyenest azzal a ké­réssel: készítsen róluk fotót. A képeket a művész személye­sen vitte a windsori herceg lakosztályába, ahol megkínál­ták egy itallal. A párbeszéd Juan Gyenes és a herceg kö­zött délután öt órakor így hangzott: — Köszönöm, de én soha nem iszom egyedül — így a fotóművész. — Én viszont nyolc óra előtt nem iszom — válaszolta a herceg. Végül is megegyeztek ab­ban, hogy Bombayben már nyolc óra van, s koccintottak... Tamási Rita KERTÉSZ SÁNDOR KIÁLLÍTÁSA ff Őszinte vallomások Kertész Sándor „Napóleon szigete” című festménye A Szín-Folt Galéria legújabb kiállítása Kertész Sándor fes­tőművész munkáit mutatja be: az alkotó újabb keltezésű gra­fikai anyaga látható néhány ko­rábbi, a nyolcvanas évek során keletkezett alkotással együtt. A '80-as évektől a somogyi képzőművészek között igazán sajátos, egyéni képvilágával tűnt ki, amelyet a megélt lét­helyzetek kirstiályosítanak ki. Egyénien komponált képeinek jelenetei őszinte vallomások a személyes lét különböző, gyakran groteszkül humoros, de halálosan komolyan átélt helyzeteiről, amelyek a mű­vész életét kísérik. Kertész Sándor művei vallomások: a lé­lek mélyéből előhívott vívódá­sairól, a sóvár vágyak és szembesülések, a nagy ívben felívelő nekibuzdulások és ki­ábrándító földrezuhanások tör­téneteiről. E lelki tájban termé­szetes főszereplő maga a mű­vész, az alkotó ember, aki ke­gyetlen őszinteséggel mezíte­lenéi le saját magát, és ironi­kus mosollyal nyugtázza mind keserűbb tapasztalatait. A legkorábbi darabokon már megjelenik a művész kedvelt és jellegzetes motívuma, a szárnyalás, a repülés témája: mindez azonban teljesen egyéni. Az alapélmény egy, a kilátástalanságot, lelki kiürülést számbavevő létérzés, amely az oda nem tartozás, a céltalan kallódás nihiljét szembesíti a nézővel. Az ember ágaskodó kimozdulásai hiába biztatóak, az összecsatolt tartozékok, és saját korlátái miatt a szárnya­lás, a kiröppenés és elszaka­dás kudarcra ítélt kísérlet csu­pán. Kertész Sándort jellegzetes komponálásmódja, a kis mé­retben való gondolkodás és a rajzosság, a szellemesen vib­ráló ötletek szinte kötelezik, hogy grafikákban is kifejezze magát. Mindezt annak ellenére álapíthatjuk meg, hogy vérbeli festőként ismerhettük meg. A '80-as évek vége felé újra egyre több grafikát készít, és ezekben fokozatosan áthelye­ződik a hangsúly a személyes lét egyfajta befelé forduló vi­szonyainak ábrázolására. A ki­röppenő, vitális energiáktól duzzadó angyalka helyébe egyre többször lépnek magát a művészt szimbolizáló, esetleg önarcképekkel is beazonosít­ható meditativ alakok, groteszk múzsák, vagy a magányossá­got felfokozó, kisméretű kísé­rőállatok. Legújabb grafikáit egyre komorabb hangulat uralja: baljós drámaiság olvas­ható ki belőlük még akkor is, ha a jellegzetes, ironikus szel­lemesség továbbra is megha­tározója művészi formálásá­nak. A színek végsőkig leegy­szerűsödtek: a fekete-fehér szikársága szürreális víziót ve­tít elénk, amelynek legfőbb mo­tívuma a hold vagy más variá­cióban a szárnyak. A leegysze­rűsített kompozíciókban né­hány, érzékeny gesztussal, mozdulattal, folttal jelzett szo­morú világ jelenik meg, egy olyan lelkiállapot kivetülése- ként, amelyet mélységes szo­rongás tölt meg. E legújabb munkák Kertész Sándor mű­vészetének talán már egy újabb állomását jelzik, amire továbbra is érdemes odafi­gyelnünk. Géger Melinda Tavaszi hangverseny Kaposváron Flagyományteremtő szándékkal tavaszi hangversenyt rendez vasárnap 19 órakor a kaposvári katolikus gimnázium. A katolikus gimnázium tavaszköszöntő hangversenyére meghívták a kaposvári Liszt Ferenc Zeneis­kola növendékei mellett a Zrínyi Általános Iskola kóristáit, a Guido és a Tinctoris régi- zenei-együttes tagjait, a tanítóképző Cantus kórusát. A műsort a Cantus és a katolikus gimnázium kórusé nak összkara zárja. Az egyházi ünnepkörök megismertetése folya­matos lesz. VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT! TAVASZI VÁSÁR IRODÁJA - VÁROSI SPORTCSARNOK ZALAEGERSZEG, STADION U. 3. TEL* KJ22-220, FAXW14-ÍB0 ZALAEGERSZEGI | Jfer ’ i lipi Egyes cégek öt éven belül több­ször invesztálnak , az árazásba Ez túlontúl sok! XY,90 Mindez csupán azért, mert nem az eredeti megoldást .választották. M=TO* termék jvégleges ár 6000 Ft alattn IA METO magyarországi képviselője | r és egyben forgalmazója a WER LA Kereskedelmi Kft. ’ Bemutatóterem: 1135 Budapest, Béke út 2-4. (Rodin áruház emeletén) Tel.: 120-8602 Tel./fax: 120-6299 { Viszonteladókat keresünk! |Telefax ajánlatokra válaszolunk. Távoktatással diploma 1991 októberétől a Buda­pesti Távtanulási Központ le­hetőséget biztosít a Flágeni Távegyetemen való tanulás­hoz. Most, miután a német szövetségi kultuszminisz­ter-konferencia átértékelte a magyarországi érettségi bizo­nyítványt, újabb lehetőség­ként: akit Magyarországon felvettek felsőfokú intéz­ménybe vagy ha a felvételi vizsgán csak 95 pontot ért el, jogosult németországi egye­temen vagy főiskolán tanulni. 1993. május 15-től július 15-ig lehet beiratkozni a Budapesti Távtanulási Központban (1114 Budapest, Villányi út 11-13. Telefon: 1667-522). Akik gimnáziumban az utolsó három évben németül tanul­tak, azoknak német tudásukat nem kell igazolni, akik viszont másként tanultak németül, azok a Távtanulási Központ­ban augusztus végén nyelv­vizsgát tehetnek. Technikaszakos tanárképzés A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola az 1993/94-es tanévben tech­nika szakos tanárképzést indít levelező tagozaton szakokta­tók részére. A felvétel feltétele a szakoktatói munkakör, a kö­zépiskolai érettségi, szak­munkás-bizonyítvány és kö­zépfokú szakoktatói vizsga. A képzés ideje 5 év. Jelentke­zési határidő: 1993. május 31. (BDTF 9701 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4., telefon: (94)13-892/157-es mellék). Ismét műsoron a Jacobowsky és az ezredes A Játékszín április 15-től ismét játssza a Jacobowsky és az ezredes című darbot. Franz Werfel háromfelvoná- sos komédiájának előadásait azért kényszerültek szünetel­tetni, mert az egyik főszereplő, Darvas Iván sajnálatos bal­esete szenvedett, lődközben azonban felgyógyult, és április 15-től Stjerbinsky szerepében ismét láthatja őt a közönség a komédiában. Pünkösdi fesztivál A főváros májusban új kul­turális fesztivállal és új művé­szeti díjjal gazdagodik. Idén rendezik meg első alkalommal a budapesti pünkösdi feszti­vált, amelyen két rangos zenei koncertet tartanak. Az ese­mény ideje alatt adják át az Ul- lein-Reviczky-díjat is — hang­zott el a programot ismertető sajtótájékoztatón. Meghalt a nagy mexikói nevettető Életének 81. évében el­hunyt Cantinflas, eredeti ne­vén Mario Moreno mexikói konikus színész, akit hazájá­ban a szó szoros értelemben bálványoztak, de népszerű­sége egész Latin-Amerikában és Spanyolországban Chapli­néhez mérhető. A harmincas és a hatvanas évek között tündöklő Cantinflas a mexikó­iak elpusztíthatatlan életked­vével fűszerezte szerepeit. Alakított tolvajt, házmestert, rendőrt, ügyvédet, fodrészt, fényképészt, de legtöbbször a fővárosi szegénylegény figurá­ját, Cantinflast elevenítette meg, aki örökké munkát és al­bérletet keres, aki rajong a futballért és a bikaviadalért, s aki néha tolvaj, szélhámos vagy megátalkodott csábító is egyben. Moreno művészetet teremtett abból, hogy miköz­ben beszélt, nem mondott semmit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom