Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 1993. április 22., csütörtök Karmos Zoltán Kántor Sándor Bajnokcsapat „felkopott állal” A megvalósult hármas cél — Fordulópontok— Veszélyben a jövő Adhat-e híveinek szebb ajándékot egy csapat, mint sportága bajnoki aranyát? A kérdésben benn foglaltatik a válasz. A múlt ősszel nem a hagyományos bajnokságnak vágott neki a Somogy SC, a Szuper Liga létrejötte újabb feladatot jelentett. Egyidejűleg hármas cél vezérelte a somogyi gárdát. Ebben a nemzetközi sorozatban az 1 -8 helyek egyikét szemelték ki. Ennél is fontosabbnak tartották a bajnoki cím megvédést, továbbá a szegediek megelőzését a Liga-sorozatban. Demeter György vezetőedző: a Szuper Ligában állandóan erős ellenfelekkel találtuk szembe magunkat, s ez fokozott koncentrációt, állandó magas szintű készenlétet követelt. Játékosaiknak be kellett látniuk, hogy csak az alapos felkészülés, a sokrétű munka hozhat sikert. Nem véletlen, hogy a csapat teljesítményében akkor jött a hullámvölgy, amikor a Szuper Liga mellett a Magyar Kupában párhuzamosan szerepeltünk. Néhány könnyebb hazai mérkőzéssel „kilazítottak" a fiúk és nem mindig tudtak utána visz- szaállni a nemzetközi hullámhosszra. Ez is közrejátszott, hogy nem tudtuk a Ligában megelőzni a szegedieket. — A Magyar Kupa fináléjába játszi könnyedséggel került be a somogyi gárda, talán ez is közrejátszott abban, hogy hallatlan nagy önbizalommal várták a fővárosi döntőt. — Hogy mennyire nem voltunk felkészülve az esetleges kudarcra, mutatta, hogy a sikertelen kezdés után tíz perc alatt összeomlott a csapat. Szerencsére sikerült ebből a vereségből erényt kovácsolnunk. Közösen elemeztük a mérkőzést és rájöttünk, hogy a gépies robotmunka nem mindig célravezető, a sikerhez ennél több is kell. A küzdeni tudás és a játék kellő ötvözete lehet a siker záloga. Nos, a bajnoki döntőben éppen ebben nőttünk ellenfelünk fölé. Kiss Zoltán Mészáros Péter csapatkapitány — A bajnokságnak voltak fordulópontjai. —Igen. Az első félév az ismerkedésé, a puhatolódzásé volt. Az idén több hazai mérkőzést játszottunk és ered- ménycentrikusabbá is váltunk. A február volt a legnehezebb hónap, akkor tíz komoly mérkőzés várt csapatunkra. A döntő előtt viszont annyi volt a baljós jel, hogy megijedni sem volt időnk. Csak a legszebb álmainkban gondoltuk, hogy együttesünk, miután a múlt évi döntőben szettet is alig nyert a Tisza partján, most ott készteti megadásra ellenfelét. — Az újabb sikerig sokat fejlődött a Somogy SC. Mindez lemérhető a csapatjátékban és az egyéni teljesítményekben. — Kétségkívül a mi csapatunkban játszik a honi röplab Richard Luksys Vörös Károly Demeter György vezetőedző dasport első számú játékosa Kántor Sándor, aki egymaga képes eldönteni mérkőzéseket. De a többi válogatott, Mészáros, Pásztor, Karmos, aztán Rácz, majd a döntőben érdemeket szerző Stefik és Margineam eltűntették azt a hátrányt, amit a sérült Luksys hiánya okozott. A Kántor utódnak tartott Zarka, továbbá Vörös és sérüléséig Kiss is megtette a magáét, ha szóhoz jutott. A csiszolt csapatjátéknak valamennyien fontos láncszemei voltak. A bajnokságot azonban a csapat nyerte meg, az érdem — ha nem is teljesen egyenlő arányban — közös. — Egy magas szintű szerepléshez nyugodt, szilárd háttér kell. Ezzel pedig a legnagyobb jóindulattal sem rendelkezik a Somogy SC. A klub Sipos Attila ügyvezető elnök (Fotók: Kovács Tibor) talponmaradása néha a csodával volt határos. Sipos Attila ügyvezető elnök: — ha a türelem valóban rózsát teremne, akkor akkor nekünk lehetne a legillatosabb kertünk a környéken. Csaknem fél éve rendszertelenül tudtunk fizetni. A csapat nemhogy prémiumát, de az aranyérem elnyeréséig még a márciusi fix fizetését sem kapta meg. Mondhatjuk, hogy félig-meddig „felkopott állal” nyertünk bajnokságot. Az aranyért kapott másfél millió igazán méltó helyre került. Talán többet érdemelnénk. A Kaposvári Somogy SC-nek szép a múltja, fényes jelene, de sötét a jövője. Elkelne egy kis fény — vagy reménysugár. Jutási Róbert A brazilok is meghajoltak Farkas előtt Hosszú útról érkezett haza a napokban Farkas János, a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem egyéni Európa-bajnok lábteniszezője. Április 3-a és 11-e között a magyar-, illetve az Európa-válogatott tagjaként Brazíliában mutatta be tudását. A magyar lábtenisz-váloga- tott két hivatalos mérkőzést játszott Brazíliában. A találkozók színhelye az Atlanti-óceán partján fekvő Maceió volt. Először magyar válogatott néven mérkőztek meg Brazíliával, s a találkozó végeredménye 3- 0 lett — a mienk javára. Másnap ugyanez a csapat Európa-válogatott néven lépett ismét pályára Dél-Amerika válogatottja ellen az első ízben kiírt Szuper Kupáért, s hiába a hatalmas szurkolás — a két meccsre mintegy másfélezren látogattak ki —, az eredmény ezúttal is megsemmisítő, 3-0 arányú győzelem lett. Az egyesben Európa-bajnokunk, Farkas János, párosban a Dárdai Ervin, Zoufal Nándor, hármasban pedig a Dárdai, Zoufal, Tatár Péter képviselte a magyar és az öreg kontinens színeit. A hazaérkezés után néhány nappal sikerült szót váltanunk Farkas Jánossal. — Két napnyi utazás után érkeztünk meg Maceióba, ahol iszonyú hőség fogadott bennünket. A mérkőzések apropója az volt, hogy jövőre a brazilok szeretnék megrendezni a világbajnokságot, s kíváncsiak voltak arra, hogy mire vagyunk képesek. Nos, csalódniuk kellett, hiszen mindkét alkalommal sima vereséget szenvedtek... A záró- báfikettén egyébként el is ismerték: legalább négy-öt évvel el vannak maradva tőlünk, magyaroktól, azaz nagyon nehéz dolguk lesz, ha jövőre valóban ott rendezik meg a VB-t. A két hivatalos mérkőzés mellett — amelyekről ösz- szefoglalót adott a brazil tévé — bemutató mérkőzéseket is tartottunk. — Élmények? — Akad több is természetesen. A legnagyobb talán az volt, amivel mindennap szembetalálkoztunk kint a nagyváros utcáin. Nem hiába tartják Brazíliát a labdarúgás őshazájának: ahogy kiléptünk a szálloda kapuján, lépten nyomon focizó gyermekekbe botlottunk. Félelmetes, hogy milyen technikai trükkökre képesek: úgy járatták a fejükön, a mellükön vagy éppen a sarkukon a lasztit, mintha az a világ legegyszerűbb dolga lenne. — Hogy alakul a további program? — Az Európa Ligában még öt mérkőzés vár ránk, s miután az eddig lejátszott 11 találkozóból 10-et megnyertünk, nagyon úgy néz ki, hogy senki sem veheti el tőlünk az első helyet. A románok és az osztrákok ellen idegenben, a csehek ellen — akiktől azt az egy vereséget elszenvedtük — pedig itthon játszunk, míg a németek ellen még mindkét találkozó hátravan. Aztán jöhet július elején Bukarestben a II. lábtenisz Európa-bajnokság! — Ahol mint címvédő indul... — Igen, s nagyon remélem, hogy kétszeres Európa-baj- nokként térhetek haza. De megragadva az alkalmat, hadd mondjak köszönetét a városi sportbizottságnak, a PATE-nek és mindazoknak a vállalkozóknak, akik rendszeresen segítenek, támogatnak' Köszönettel tartozom társa(Fotó: Csobod Péter) imnak — Korányi Andrásnak, Burcsa Bélának, Földi Mihálynak, Zatykó Jenőnek — is, akik segítették felkészülésemet. S végezetül hadd említsek meg még egy nevet: Fertői Pált, akinél — még amikor annak idején a Kaposvári Dózsában atletizáltam — megszereztem az alapokat. Fenyő Gábor Kézilabda NB II Csurgó-Konzol-Újlaki FC 27-15 (16-4) Csurgó-Konzol: Török — Szabó G. (1), Bőzsöny (5), Bárány (1), Balogh B. (8), Balogh P. (7), Simon (1). Csere: Basics (3), Kovács, Markos. Edző: Kátai Ferenc. A vendég csurgói együttes az első félidőben lerohanta ellenfelét, s tetemes, 12 gólos előnyt szerzett. A második játékrészben ugyan kicsit kiengedtek, de a gólkülönbség így sem változott. Teke NB III A hét végén az utolsó fordulóra került sor a teke NB lll-ban, méghozzá kaposvári házirangadóval. Az Építők SC második csapata a Fáklyát fogadta, és a hazai pálya előnyeit élvező Építők szoros mérkőzésen szerezte meg a győzelmet. K. Építők SC ll.-K. Fáklya 5:3 (2317:2290) K. Építők SC II.: Miklós Gy. 420 fa, Hász M. 413, Győrfi J. 397, Illés R. 379, Nezdei L- Tóth J. 357, Tóth B. 351. K. Fáklya: Illés S. 407 fa, Bekker Cs. 400, Hideg L. 392, ifjabb Németh T. 375, Bognár J. 374, Tóth J. 342. Országos döntőben a fonyódiak Pécsen a városi sportcsarnokban rendezték meg az V. korcsoportos (középiskolás) leány kézilabda területi döntőt. A hat csapat között ott volt a fonyódi Mátyás Király Gimnázium csapata is, amely négy győzelemmel és egy vereséggel (a Dunaújvárost 24-17-re, a Vácot 27-17-re, a Veszprémet 25-20-ra, a Szekszárdot pedig 24-23-ra győzték le, míg a tornagyőztes pécsiektől 31-14 arányban kikaptak) a második helyet szerezték meg, s így bejutottak a május 1 -jén Nyíregyházán rendezendő országos döntőbe. A pécsi területi döntő végeredménye: 1. Pécs, Babits gimnázium 10 pont, 2. Fonyód, Mátyás Király Gimnázium 8, 3. Szekszárd, Garai gimnázium 6, 4. Veszprém, Vetési gimnázium 4, 5. Vác, VSZK gimnázium 2, 6. Dunaújváros, Széchenyi gimnázium 0. Másodikak lettek a kaposváriak Az idén Székesfehérvár volt a helyszíne a hagyományos élelmiszeripari iskolák országos kézilabda-tornájának. A mostani seregszemlén az ország 13 élelmiszeripari iskolája közül 11 nevezett. A tornáról nem hiányozhattak a kaposváriak, akik egymás után négy ellenfelüket is legyőzték, s így a döntőbe jutottak. Ott azonban megállította őket az a budapesti Barnabás iskola (12-9-re nyertek a fővárosiak), amely a Ferencváros utánpótlását adja. Száztíz induló a Nyuszi versenyen Kaposváron a Csík Ferenc uszodában rendezte meg a Kasi a hagyományos Nyuszi utánpótlás úszóversenyt amelyen az 1983-ban és az után születettek indultai Száztízen álltak a rajtkőre különféle kategóriákban, győztesek: Schlitt Tamár Farkas Dóra, Horváth Dánie. Lábas Judit, Serák Csaba Gyenesei Judit, Horváti Petra, Kiss Attila, Péter Ág nes, Péter Dániel, Salac; Gabriella, Kovács Péter, F ruglyás Krisztina, Hebbacl Szabina, Herczeg Péter, He- váth Dóra, Bősze Gerge' Varga Eszter. Stefik Csaba Pásztor Attila Rácz László Zarka Péter Gabriel Marginean
