Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

1993. április 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nagyatádiak Korszerű körülmények a betegellátásban Több mint 50 millióért lovat, földet, gazdaságot San Vitában Háromnapos vendégsze­replésre utazott a Venezia tar­tományban lévő San Vito vá­roskába a nagyatádi Bárdos Lajos Általános Iskola ének-zene tagozatos tanulói­nak kórusa. A Polyfonica nevű olasz énekkar meghívására hetvenöt tanuló szólaltatja meg Bartók, Kodály és Bár­dos, valamint az olasz roman­tika nagymestereinek műveit. A nagyatádi kórust Pauker Zoltán és dr. Vargáné Zag Ágota Bárdos-díjas karnagy vezényli. Kisbárapátiban hajlik a meggyfa Ma rendezik meg Kisbára­pátiban a művelődési házban a Hajlik a meggyfa elnevezésű népdaléneklési és népzenei versenyt. Az SMK és a helyi önkormányzat szervezte ha­todik vetélkedőn közel száz diák vesz részt. A szakma kiváló tanulói A napokban rendezték meg A szakma kiváló tanulója ver­senyt. Ezen a kaposvári Kini­zsi Pál Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet három tanulója is részt vett. A sütőipari tanu­lók Szabadkígyóson indultak e címért. A harmadikus Horváth Tamás A szakma kiváló tanu­lója lett. A húsfeldolgozók Pá­pán mérettettek meg. Mika András és Vörös Attila szintén megszerezte e címet. Kima­gasló teljesítményüket egy-egy különdíjjal is jutal­mazták. Művészpalánták Franciaországban Reims, Párizs, Chatres mű­vészettörténeti nevezetessé­geivel ismerkedik hét napon át a kaposvári Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző In­tézet ötven diákja. Az előző évi sikeres görög és olaszor­szági túra után a diákszerve­zet és az intézmény támoga­tásával Hausz Árpád igazgató és Honthy Márta iparművész kalauzolásával gyarapítják ismereteiket a kaposvári mű­vészpalánták. A kaposmérőiek nyertek A kaposfői általános iskolá­ban rendezték meg a területi történelmi szaktárgyi ver­senyt. A kis történészek pél­dás felkészültségről adtak számot. Az írásbeli és szóbeli részekből álló versenyt a ka- posmérői diákok nyerték. A háromtagú zsűri ítélete alap­ján a kaposfőiek lettek a má­sodikok. A somogysárdiak a harmadik helyen végeztek. A területi versenyen egyébként kilenc csoport indult. Kapós Art Zalaegerszegen A zalaegerszegi Mecénás Galéria a Kapos Art művésze­inek munkáiból rendezett kiál­lítást. Huszonhárom somogyi művész alkotásai tekinthetők meg a tegnap megnyitott kiállí­táson. A tárlat gazdag anyagát V. Halmos Klára grafikusmű­vész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón a za­laegerszegi zeneiskola három fuvola tanszakos növendéke is közreműködött, A Mecénás Galéria kiállítása április végéig látogatható. Ortopéd sebészeti osztály nyílt a kaposvári kórházban A pesti és pécsi ortopéd klinika professzorai az új osztályon (Fotó: Kovács Tibor) (Folytatás az 1. oldalról) — Pénz hiányában a saját műtőt már nem sikerült kialakí­tanunk — mondta dr. Mike György főorvos. — A csontmű­tétekhez speciális, szűrt leve­gőjű, zárt térre lenne szükség, mert ezek a beavatkozások nagy sterilitást igényelnek. A központi műtő — ahol most operálunk — nem igazán felel meg a követelményeknek. A körülbelül 360 ezer lakosú Somogybán évente 27 511 beteget vizsgálnak az ortopéd szakambulancián. Közülük 17 951 felnőtt, 9560 gyermek és évente összesen 510 beteg kerül műtőasztalra. A csípő­műtétek száma a legmaga­sabb — 107; 52 térd- és 27 egyéb, például gerincműtétet végeznek; az úgynevezett kö­zepes és kis műtétek száma 324. Az osztályon, dr. Zsig- mond Kázmér főorvossal együtt hatan — közülük pégy szakorvos — látják el a bete­geket. Ugyancsak ők vállalták a megye valamennyi nagyvá­rosában az ortopéd szakren­delést is. — A diagnosztikus háttér kiváló — állítja Mike főorvos, hiszen a CT-, az MRI-, az izo­tóplabor egyaránt rendelkezé­sükre áll. Gond van azonban a műtétek körül. A társadalom- biztosító maximálta a térdpro­tézisek számát, az elosztását pedig a vezető klinikákra bízta. Ezért több beteget ve­szítünk, mert nem tudunk tel­jes és funkciójában is tökéle­tes inplantátumhoz jutni. Az egészségügyben kialakult konkurencia révén ez min­denképpen hátrányt jelent. Az úgynevezett artroszkópos (kis sebzéssel járó) beavatkozá­sokat azonban mi is el tudjuk már végezni és a korrekciós gerincműtétek területén is na­gyot léptünk előre. Sajnos, a gerincferdülés modern kor­rekcióját ugyancsak az inplan- tátumok hiánya miatt nem tud­juk elvégezni. A hagyományos műtéti eljárás a beteget hosz- szadalmasan ágyba és gipszbe kényszeríti, ugyanak­kor az orvosok szakmai elő­menetelét is hátráltatja az avitt módszer alkalmazása. A leg­újabb rendelet szerint csak háziorvosi beutalóval fogad­hatják a betegeket az ortopé­dián; kártya nélkül az első vizsgálatért 2000 forintot kell fizetnie a betegnek. Ugyan­csak kivonták az ortopéd szakorvosok hatásköréből a vidéki gyógyfürdőkbe szóló fi- zioterápiás kezelések rende­lését. Ezentúl csak a reumato- lógus, illetve a rehabilitációra kijelölt orvos adhat ilyen beu­talót. Csak a csoportos fürdés kiírásának joga maradt az or­topéd orvos hatáskörében. — Kaposváron az is nehe­zíti a helyzetet, hogy a kór­házban sincs lehetőség fürdő­kezelésre — mondta a főor­vos. — A a fizioterápia túlter­helt és lerobbant körülmények között fogadja a betegeket, kevés, mindössze két szak­képzett gyógytornász áll a rá­szorulók rendelkezésére. A rehabilitációs osztály ugyan­csak telített és a segédesz­köz-ellátást sem sikerült meg­oldani. Nincs ortopéd műsze­rész a megyében, a betegek­nek kell a kész segédeszkö­zért Budapestre és Pécsre utazni. Sikerült megszervezni, hogy egy pesti cég helyben vett minta alapján, egyéni mé­retre készítse el a gerincferdü- léses gyerekek fűzőjét. Előre­lépést jelent a Mosdóssal és Nagyatáddal kialakított jó kapcsolat, amelynek révén 2- 3 hetes turnusban 15 gyereket fogad a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház, ahol uszoda, tor­naterem, gyógytornász áll a gyerekek rendelkezésére. Várnai Ágnes Az ORFK lett a sárdi ménesgazda (Folytatás az 1. oldalról) — Az első meghirdetés után hirtelen megnőtt az érdeklő­dés, és a második kiírásra 14 borítékot vásároltak meg és 6 pályázatot adtak be. Ebből egy volt külföldi érdekeltségű, a többi hazai — kezdte a pri­vatizáció történetét Varga László vállalati biztos. Még a pályázat benyújtásá­nak határideje után is jöttek újabb érdeklődők, tehát sokan látnának fantáziát a sárdi mé­nesben. Az Állami Vagyon­ügynökséghez benyújtott értékelő zárójelentés szerint a pályázat nyertese az ORFK lett, második legjobb ajánlatot egy finn lótenyésztő tette, míg a harmadikat egy hazai ma­gánszemély. — Somogysárdon a telivér tenyésztése nem a privatizá­ció miatt szűnt meg, hanem az élet hozta kényszer. A félvér hátaslovaknak van most iga­zán piaca — mondta a vállalati biztos, majd hozzátette — a 301 darabos állományunkból 73 ügető és 26 telivér a buda­pesti lóversenypályán van. A ménesben 52 ügető kanca, 20 telivér és 18 félvér kanca ro­pogtatja a zabot, valamint 100 darab 1-3 éves csikóinkat tre­nírozzuk. A privatizáció során az ORFK tulajdona lesz az ösz- szes ló, 16 hektár belterület a kastéllyal és a parkkal, az is­tállók és a pálya, valamint a szérűskert. 520 hektár földte­rület — többsége szántó — mint bérleti lehetőség jut a rendőrségnek, de 40 hektár külterületet is megvásárolhat- inak. Rendelkezésükre áll a földműveléshez szükséges eszközök, gépek sora, persze fizetség fejében. — 7,5 millió forintot érnek a gépek, eszközök, 35 milliót a lóállomány és 8 millió forintért vehetik meg a földterületeket. A vevőnek folytatni kell a ver­senylótartást, mind az ügetőt, mind a telivért, át kell vennie az átlag 65-ös dolgozói-állo­mányt. A kastélyra és a parkra a műemléki és a természetvé­delmi felügyelőség előírásai a mérvadóak, ezt is kötelesek betartani — sorolta a „biztosí­tékokat” Varga László. Az Országos Rendőr-főka­pitányság gazdasági főigazga­tóságának szakemberei már megkezdték a leltár szerinti átvétel munkálatait. A birtok­bavétel az Állami Vagyonügy­nökség szentesítő határozata után lesz. Attól kezdve a rendőrség a sárdi ménes­gazda. Mészáros Tamás Gázvezeték épül Szépiáktól Nagyberényig A ságvári körjegyzőség épü­letében négy település — Som, Nyim, Nagyberény és Ságvár — polgármesterei és jegyzői közös megállapodást írtak alá a vezetékes gáz ge­rincvezetékének megépíté­sére Balatonszéplaktól Nagy­berényig. A települések képviselő-tes- tülete azért döntött a közös vezetékrendszer megépítésé­ről, mert így a kivitelezés költ­ségei megoszlanak. A mint­egy 120 milliós befektetés már nagyberuházásnak számít és a települések lakossága is előbb juthat gázhoz. A pol­gármesterek abban is megál­lapodtak, hogy versenytárgya­lást hirdetnek a kivitelezésre. A munkálatok összehangolá­sával — főállásúként — Szi­geti József ságvári polgármes­tert bízták meg. A kivitelezés terveit a Kögáz hálózatfejlesz­tési főosztálya Nagykanizsán készíti el. Á szerződő felek megállapodása arra is kitért, hogy a költségmegoszlást a településenkénti lakosság arányában osztják meg. A négy település polgár- mestere azt szeretné, ha a ge­rincvezeték még a tél beállta előtt elkészülne. K. J. Példátlan lépés! A Lapkiadók Egyesületének nyilatkozata egy újabb pótadóról Itt van Amerika Kortárs képzőművészek tárlata a kaposvári Elektrikában Súlyos blondelkeretek, elfogadható árak (Fotó: Kovács Tibor) A Magyar Lapkiadók Egye­sülete megdöbbenéssel érte­sült arról, hogy a parlament múlt héten olyan törvényt („Törvény és Nemzeti Kulturá­lis Alapról”) fogadott el, mely­nek alapján a kiadóknak ár­bevételük egy-húsz százalé­kát kell befizetni egy központi alapba, amelynek rendelteté­séről, felhasználásáról egy kuratórium dönt. Példátlan lé­pésnek tartjuk, hogy a társa­dalmi szervezetekkel történt előzetes konzultáció nélkül egy ilyen törvény megszület­hetett. Ez az árbevétel ará­nyos adó számos kiadóválla­latot csődbe vihet, mely ismét sokak munkahelyét veszé­lyezteti. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal sem, hogy a lap­kiadók ne dönthessék el, hogy lehetőségeik alapján miként támogatják a kultúrát. A kiadók ezirányú tevékeny­sége eddig is sok millió fo­rintra rúgott. Ezentúl viszont kizárólag a kiadók viselik majd a kurató­rium által kedvezményezett lapok, kiadók finanszírozásá­nak terheit, más gazdasági csoportoknak gazdasági tel­jesítményük arányában ebből nem kötelezően kell kivenni részüket. A jelen törvény lehetővé te­szi, hogy a vállalatok, illetve lapkiadók pénze a kultúra olyan területére jusson, mely­nek támogatása terveik között egyáltalában nem szerepelt. Ez ellen határozottan tilta­kozunk, s felhívjuk a törvény­hozók, a kormány figyelmét, hogy változtasson a szabá­lyozáson. Ezúton továbbá bejelentjük: kérni fogjuk a törvény alkot­mányossági felülvizsgálatát. Megjegyezzük még azt is, hogy egy gazdasági év köze­pén a piacgazdaság körülmé­nyei közepette sem tanácsos egy egész szakma árképzé­sét befolyásoló visszamenő- leges hatályú döntést hozni. Ahogy a törvény előzetes vi­tája, így ennek indoklása is elmaradt. Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége Álom és valóság találkozik a kaposvári Elektrika Szaküzlet galériáján megnyílt kiállításon, amely amerikai kortárs kép­zőművészek képeit vonultatja fel. A Somogyker sajátos kez­deményezése nyomán kiállí­tott festmények felidézik a nagyvárosok világát. Megele­venedik a párizsi utcák forga­taga, az Eiffel-torony, a Dia­dalív, a Moulin Rouge kör­nyéke, s a tengerpart felhő­karcolói is „betörtek” Kapos­várra. De az ezerszínű termé­szet pompái is súlyos blondel- keretbe kerültek. Taylor az őszt lopta a falak közé, Arturo a lóversenyek „csatazaját” próbálja érzékeltetni soroza­tával. De láthatunk tengerparti idillt, napernyős hölgyeket, vakító téli tájakat, s még a tenger hullámai is táncolnak. A látogató úgy érzi, mintha a Montmartre festőnegyedé­ben járna. Az olajképek közül a portrék hiányoznak csak. Ám lehet, hogy a műteremnek is alkalmas galériába betop­pan majd egyszer egy ameri­kai vagy netán magyar mű­vész, felállítja festőállványát, kifeszíti vásznát, s lefesti a bá­jos modellt, aki a lenti üzletből felszűrődő szirupos sanzonok dallamaiba feledkezik. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom