Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
1993. április 19., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45-től. Képújság 19 óra. A hétfő esti hírmagazinban látható: Ülésezett az önkormányzat képviselő-testülete - A könyvtár vendége volt Papp Árpád író-műfordító - A „víztémáról” Kovács Lajos, a Városépítő Kft igazgatója - A „másság művészete” film a Petőfi iskoláról - Hírek, sport. - Tv-mozi: Zavart lelkek (amerikai krimi, 115 perc). Hagyományőrző óvodások Új nevelési módszert dolgozott ki a marcali Múzeumközi óvoda tantestülete. Hagyományőrző alapokra épül, hogy a gyermekek megismerjék nagyapáik, nagyanyáik életét. Az óvodások nemcsak hallgatják a visszaemlékezéseket, hanem részesei is a néphagyományokat felkaroló programoknak. Az óvoda azt a szerepet kívánja betölteni, hogy a jövő felnövő nemzedéke ismerje és tovább őrizze a nép szokásait. Erre irányult a gyerekek által behozott népművészeti tárgyak gyűjtése is, amelyből kiállítás nyílt az óvodában. Kábeltelevízió Öreglakon Az öreglaki polgármesteri hivatal újabb közműhálózat építésének lehetőségét vizsgálja. A kábeltelevíziós hálózatot önerős fejlesztés keretében szeretnék megoldani. 2 földi és 7 műholdas program szolgáltatása számításaik szerint mintegy 2,5 millió forintba kerülne. A költségtervezet szerint a beruházás ingatlanonként 14 ezer forintból lenne megvalósítható, 150 igénylőt figyelembe véve. Az igénybejelentés határideje holnap jár le. Egyházi szobrok renoválása Megkezdődött az egyházi szobrok, keresztek felújítása, Marcaliban. A város önkormányzata az évi költségvetéséből 250 ezer forintot szánt rá, és Faragó János, soproni kőszobrász, restaturátor vállalta a munkálatokat. A gimnázium honismereti szakköre, és a múzeum szintén nagy segítséget nyújtott. A Szent János szobor már felújított állapotban látható a templomtéren. Nyugodt két hét A marcali tűzoltókat április 15-ig 89 esetben hívták tűzoltáshoz, és ötször műszaki mentéshez. Vaklárma riasztás 14 alkalommal történt. Az elmúlt két hétben aránylag kevés tűzeset történt, kiemelkedő: április 10-én, Balaton- fenyvesen, amikor 8 hektár nádas és két faház leégett. A tüzet a fonyódi önkéntesek bevonásával oltották el. A kár 50 ezer forint. Április 13-án. Kéthelyen egy kútból emelték ki az öngyilkos Dávid József holttesét. A villamos üzem az átalakulás óta bt Hivatás és hobbi — versenyszerűen Marótvölgyi hullámvölgy A KVGY szerencsére még ad munkát A somogysámsoni Marót- völgye termelőszövetkezet, ugyanúgy mint a többi somogyi sorstársa, felesleges munkaerejének foglalkoztatására melléküzemági tevékenységbe fogott. Akkoriban ez a lehetőség többnyire kiegészítő jövedelemhez juttatta a termelőszövetkezeti tag asz- szonyokat, lányokat. A kötelező átalakulás során a 25 asszonyt foglalkoztató üzem betéti társasággá alakult át. Cigot Árpád üzemvezető a munkalehetőségről, a kereseti viszonyokról a következőket mobdta: — A Kaposvári Villamos- sági Gyárnak dolgozunk bérmunkában. Sajnos, az év eleje nálunk is nehezen indult. Az első negyedévben havonta 1 hetet általában álltunk. Most új termék szerelését tanulják be dolgozóink, a gyár biztosította ennek a piacát. Az asz- szonyok, lányok teljesítménybérben dolgoznak. A keresetek eléggé megosztottak, igaz a 6-7 ezer forintos bruttó is, de aki fürgébb, megkereshet a teljes hónapban 11 és fél ezret is. Bár többen aggódnak az itt keresett kenyér biztonságáért, tudomásul kell venni, hogy csak addig van a munkalehetőség, amíg biztos piaca van a terméknek. Ezekből a melléküzemekből, mint azt számtalan megyei példa is mutatja, egyelőre nem válhat teljes családi megélhetést biztosító munkahely. Az időszakos hullámvölgyeket a Marótvölgyé- ben is át kell vészelni. (Mészáros) Elmaradt a telefonhálózat korszerűsíté Épül a német katonai temető Böhönyén A böhönyei önkormányzati tervekben szereplő fejlesztéseknek már eredménye is kezd mutatkozni. A rendőrőrs létrehozása óta például javult a köz- biztonság, kevesebb a bűncselekmény. Nem sikerült viszont megvalósítani a telefonhálózat korszerűsítését. A legutolsó reménysugár az, hogy az idén lesz belőle valami. Ez fontos lenne, hiszen „külső” — főleg nyugati — beruházókra csak akkor számíthatnak, ha a hírközlés színvonala eléri — ha még nem is az európai —, de legalább az ipar, a kereskedelem működéséhez szükséges színvonalat. A kitűzött célok közül a német katonai temető kialakítása halad zökkenő nélkül. Mint ismeretes, Böhönye vállalta, hogy kialakítja a második világháborúban a körzetben folyó nagy harcokban elesett német katonák nyugvóhelyét. A német támogatással kiépülő temetőre már mintegy 10 millió forintot költöttek, és eddig mintegy kétezer katona földi maradványait tártak fel. Arra törekszenek, hogy Németországban mindenki tudomást szerezzen a böhönyei temetőről. Talán még meglepőbb, hogy máris szervezik ide a turistautakat. Az egyik székesfehérvári idegenforgalmi cég jelezte a böhönyei önkormányzatnak: német turistacsoportok programjában szerepeltetik a katonai temető meglátogatását. (Szegedi) Először a galamboknak épített házat Jáki Zoltán egyik kiváló postagalambja Különleges az új családi ház beton szerkezete, amely Marcali gombai városrészében, a Táncsics utcában épült. A padlástérbe ugyanis egy speciális galambdúcot épített be a ház tulajdonosa. — Ma már nem az udvar közepén van a galambdúc. Összkomfortos, vízzel, villannyal ellátott speciális ketreceket építettem a galamboknak — mondta Jáki Zoltán honvédtiszt. — A hivatásom után minden szabadidőmet a hobbimra, a postagalamb-te- nyésztésre és -versenyeztetésre fordítom. Elmondta: gyerekkorában kezdett galambokkal foglalkozni, s folytatja felnőttként is. — Családi házam építése is úgy kezdődött, hogy először a galambok helye készült el, utána a többi lakrész. A ver- senygalambászat sok időt kíván. Az első feladat, hogy ki kell nevelni egy jó felépítésű állományt, s ezt évek során vérfrissítéssel mindig jobbá kell tenni. Jáki Zoltán állományában a legértékesebb postagalambok Hollandiából származnak. A kikelt fiókákat anyjuk tanítja meg repülni, a versenyekre pedig a tenyésztő készíti fel a galambokat. Érzékeny radarjuk révén találják meg több száz kilométerre levő otthonukat. S nem az etetésért, hanem a párjához, a fiókájához jön vissza. — A verseny akkor kezdődik, amikor elviszek tíz versenygalambot Keszthelyre. Kapnak a lábukra egy gumigyűrűt, és a környező országok valamelyik nagyvárosába viszik őket. Ott szombat reggel felengedik a galambokat, s ezzel elkezdődik a verseny. Ha jó az idő, a távolságtól függően 8-12 óra alatt hazaérnek. A verseny napja nagy várakozással telik, mert mindegyik madarát lesi a tenyésztő. Felemelő érzés, amikor egy pont megjelenik az égen a házak felett, és behúzott szárnyakkal zuhanó repülésben érkezik a postagalamb. — Milyen eredményére a legbüszkébb? — Több értékes helyezést értek el. Például a Király nevű galambom 900 kilométeres távról, ellenszélben, 1236 méteres percenkénti átlagsebességgel érkezett... Áz eredményeket az Y-5. keszthelyi csoportban értem el. Feleségem és kisfiam is segít a postagalambok tenyésztésében és versenyeztetésében. Jüngling József Somogy kiváló szakmunkástanulója Március 24-én Debrecenben tartották a szakmai kiváló tanulója országos versenyt. Somogyból egyedül Horváth Gábor, a marcali Decsi Imre Szakképző Iskola tanulója kapott díjat, ötödik helyezettként, telefon- és hálózatszerelő szakmában. így húsvéti ajándékként megkapta a szakmunkás-bizonyítványát és ennek birtokában már munkába is állhat a Marcali Távközlési Üzemben. Műemléki felújítás a marcali kórházban Júniusra készül el a betegfogadó hall Az 1912-ben épült marcali kastélykórház folyamatos müemlékjellegü felújítása során a munkálatok a legújabb állomáshoz érkeztek. A helyi restaurátor, Rostás Árpád nyerte el pályázat útján a régi faszerkezetek, díszek teljes felújítását. Dr. Rádler Antal orvosigazgató elmondta: — Amit meg lehet őrizni a kastély jellegéből, arra mind vigyázunk. A külső képnek és a belső enteriőrnek meg kell egyeznie az eredeti állapotokkal. így például csak szürke pala kerülhetett a tetőre. A háború nagyon megviselte az épületet, de a külsejében teljesen megegyezik a régivel. A belső átalakítások során sok minden megváltozott az Rostás Árpád a lépcsökorlát záródíszét igazítja (Fotó: Király J. Béla) eredetihez képest, így csupán a földszinti hall, az emeleti előtér és az ajtók őrzik az épület múltbeli hangulatát. Itt folyik most a restaurálás — elégedettségünkre. Igényes munkát végez Rostás Árpád. Sajnos, hiányozni fog a hall faláról az V. Festetics Györgyöt ábrázoló festmény, mivel azt elkérte a nagycenki múzeum, és ott állították ki. Ugyanitt látható az egykori kápolnánk ta- bernákuluma is. A marcali kastélykórház teljes felújítása mintegy 70-80 millió forintba kerül, ebből a belső műemléki helyreállítás, restaurálás olyan 3^f millió forintot tesz ki az előzetes megállapodás szerint. A megszépülő épületbelső nemcsak a kastély régi fényét idézi, hanem a hallban lesz a betegfogadó is, amely a rászorulóknak kényelmet is nyújt a látványon túl. H. B. Ariadné fonala Avagy kilyukadt a liszteszsák A csömendi vegyesbolttal kezdődött. A két fiatalkorú so- mogyszentpáli lakos megpróbált betörni, de a szomszédban felugatott a kutya, ijedtükben elszaladt, és inkább a gyótai boltba hatolt be. A két fiú élelmiszert, kávét, dohányárut vett magához. Mikor kifogytak a készletből, úgy döntöttek, meglátogatják a hosszúvízi boltot. Sikerrel jártak, és így egy ideig megint nem kellett pénzt költeniük ételre-italra. A következő és egyben utolsó célpontjuk a boronkai vegyesbolt feltörése volt, amit április 13-án éjjelre terveztek. Lebukásuk oka, egy kilyukadt liszteszsák, amely útjelzőként, mint Ariadné fonala vezette a rendőröket. A biztonság kedvéért kutyákat is bevetettek, és a lisztnyomon elindulva kiértek a Somogyszent- pálra vezető földesútra, ahol tisztán kirajzolódott egy lovaskocsi nyoma, egészen a betörők házáig. (Sz. E.)
