Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
1993. április 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Bővítik a konyhát Nagykorpádon kevésnek bizonyult a közétkeztetés konyhai kapacitása. Jelenleg hatvannál több ebéd készül el naponta, így mindenképpen szükséges a bővítés, mert az idősek szociális étkeztetéséről az önkormányzat folyamatosan gondoskodni kíván. Félmillió forint a vállalkozási irodának A nagyatádi önkormányzat mintegy kétszázötvenezer forinttal támogatja a hivatalában működő vállalkozási irodát azzal, hogy eltekint az éves bérleti díj megfizetésétől. Ezenkívül újabb kétszázötvenezer forint városi támogatás is kerül a megyei központba. Rinyaszentkirályi útépítés Kábeltévé egyelőre nem lesz a településen, de betonút a temetőben igen. Az önkormányzat úgy határozott, hogy a bejárattól a ravatalozóig társadalmi munkában építik meg a szilárd burkolatot. Befejeződött viszont az óvoda épületének csatornázása. Kertek bérelhetők Aki hajlandóságot érez Nagyatádon a kerti munkák iránt és így akarja megtermelni családjának az éves zöldségszükségletét, az a si- mongáti temetővel szemben külterületi telket vehet bérbe legalább egy évre. A területek négyszáz-ötszáz négyzetméter nagyságúak. Agrárfórum Udvarhelyen Nemrégiben agrárfórumot tartottak Somogy udvarhelyen. A falu gazdái közül hetvenötén vettek részt a rendezvényen. Az előadók az átalakulásról szóltak, valamint körvonalazták a helyi gazdakör megalakítását. E szervezet védi majd a termelők érdekeit, s közvetít a gazdák és a piac között. Húsvéti játszóház Az iskolai szünetben sokan mentek el a húsvéti játszóházba. A nagyatádi iskolások ott festették nmeg a locsolóknak szánt piros tojásokat. Természetesen most is a lányok voltak az ügyesebbek. Sok a segélyezett Görgetegen Görgetegen az éves költségvetésből 2 millió forint jut szociális segélyezésre. Százezer forintot kaphatnak az első lakáshoz jutók. Rendszeresen segélyeznek tizenegy személyt, szociális étkeztetésben huszonnégyen részesülnek. A jegyzői hatáskörben megállapított munkanélküli-segélyt a régi rendszer szerint huszonnyolcán kapják, kilencen pedig már az új szabályozók alapján. NEM LEHET VÁRNI A VETÉSSEL Bajor sört főznek vállalkozásban Gazdája lesz minden földnek & A földkiadó bizottság ülésén Csokonyavisontán egyetértés született abban, hogy a megművelésre váró földek esetében azonnali intézkedés szükséges. így azoknak a részarány-tulajdonosoknak akik visszaigényelték földjüket, a kimérést el kell kezdeni, mert a szántással és a vetéssel egy napot sem lehet várni. Vida Sándor elnök hangsúlyozta, hogy felelősségteljesen kell dönteniük a kiosztandó földek ügyében. A bizottságot Csik László jegyző tájékoztatta arról, hogy a községben a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek ez elkövetkező napokban, hetekben tulajdonosa lesz. A megadott határidőig 361-en adták be kérelmüket, ebből 116-an kérték földjük ingatlanként való bejegyzését ötezer aranykorona-értékben. Nem kérte önálló ingatlan kialakítását 245 személy, 538-an nem is adtak be kérelmet. Őket is nevesíteni fogják egy osztatlan tulajdonban, így a 4600 hektár föld végérvényesen gazdára talál. Vannak olyan táblák, ahol csak egy igénylő van, de akad 6-8 olyan, ahol sokkal több az aranykorona-érték, mint a kimérhető föld nagysága. A bizottság megoldásként a megegyezést szorgalmazza. A jegyző elmondta azt is, hogy az égetően sürgős munkák megkezdése miatt egyelőre ideiglenes lesz a földkimérés, a végleges kijelölést a geodéták végzik majd el. Legfontosabb most a tavaszi munkák megkezdése, ezt később követheti az erdők nevesítése. A bizottság tagjai annak a véleményüknek is hangot adtak, miszerint ezt a törvényt összecsapták, nem kérdezték meg a falu emberét. Egyetértettek abban is, hogy már korábban meg kellett volna a szakértőknek állapítaniuk a meliorációs területeken a beruházások százalékértékét, ezzel kisegítették volna az igénylőket a bizonytalanságból. Az egy tagban maradó földeken a vállalkozó kft a napokban el is kezdhette a tavaszi munkákat. Szóba került a vadkár is. A bizottság javasolja majd: a helyi vadásztársaság engedjen át az eddigieknél nagyobb összeget bevételeiből a település lakóinak a vadkár megtérítésére. N. I. Több szabadidő, kevesebb pénz A családé minden rizikó Elsőként kezdte meg Takács Józsefné vállalkozó bajor recept alapján a sörfőzést Nagyatádon. Ez a négytagú családnak egész napi elfoglaltságot jelent. Vállalkozásukhoz egy söripari cég telepítette a berendezéseket. Ezeket bérlik. Kölcsönt is felvettek. A főzéstől az értékesítésig tartó munka- folyamatok mindegyikét a család tagjai végzik. A kellemes ízű ital tartósítót egyáltalán nem tartalmaz. Összetétele maláta, komló, sörélesztő és víz. A többi az előállító titka. A kisüzem két részből áll: az egyikben három üst van, ahol a habzó sört főzik. A másik helyiségben tizenhárom érlelőtartály áll. — Az előállítás a maláta kifőzésével kezdődik — mondja a vállalkozó —, s ehhez már reggel öt órakor előmelegítjük az üstöket. A főzés befejezését ülepítés követi, majd a nyers levet egy másik tartályban összefőzzük a komlóval. Újabb ülepítés után kerül a friss sör az érlelőtartályokba, s Sört fejt a vállalkozó ott legalább harminc napot pihentetjük. Ennyi idő kell a jó íz elnyeréséhez. Vállalkozásuk első három évét nagyon nehéznek ítélik, de a hiteleket mindenképpen vissza akarják fizetni. Mára már nem ők az egyedüli előállítók a térségben, a sör minőségével és árával azonban versenyképesek tudnak maradni, így minden mennyiséget eladhatnak. Németh István Sok és nehéz a mentősök munkája Táblával vonult az önálló iskoláért Nagyatád elismerése az ötv ősi Takácsnak Fiatalságára szívesen emlékszik vissza, életét a föld és a munka szeretete kísérte végig. Falujából csak egy évet volt távol, azt is a háborúban töltötte el. Ahol tehette, kiállt települése mindenkori önállósága mellett. Szava viszont elakadt, amikor megtudta, hogy Nagyatád Városért kitüntetést kapott. Megnövekedett a mentőállomás munkája is, amióta Nagyatádon menekülttábor van. Az ide érkezetteket ellátó egészségügyi ellátásba csendesen beépült a mentő- szolgálat tevékenysége is. Tavaly csaknem 11 ezer kivonulást regisztráltunk — mondta dr. Csaba Árpádné, az állomás gazdaságvezetője. — Ennek nagy részét a betegszállítás tette ki. Kétezer körül volt a sürgős esetek száma. A hatáskörünkbe tartozó településekre biztonsággal el tudunk jutni, a kocsiállomány és felszereltsége megfelel az elénk állított követelményeknek. — Nem látványos feladatokat végzünk. A mentőszolgálat és az Eurocaritas tevékenységét azért ketté kell választani. Szakgárdánk összeszokott. Ők korábban havi 250 órás munkával meg tudták keresni azt, amit egy gyári munkás a hó végén hazavitt. A közalkalmazotti törvény intézkedésével csökkentette a túlórák számát, s ez átlag ötezer forintos jövedelemcsökkenést okozott dolgozóinknál. Kedvezőtlenül hatott a rendelkezés a szabadságokra és a jubileumi jutalmakra is. Kényszerintézkedés volt az ügyeletes kocsilétszám októberi csökkentése is. A túlórák kiváltását új felvételekkel pótoljuk. Ezzel ugyan több szabadidejük lesz dolgozóinknak, de kevesebb a pénzük. A szükség részükre azt diktálja, hogy máshol keressék meg kieső keresetüket — mondta végül dr. Csaba Árpádné. A szolgálatot, amelyet 30 személlyel lát el a mentőállomás, ma még a hivatástudat és a szakma szeretete összetartja. De mi lesz később? A kérdésre a népjóléti miniszter egy nemrégiben adott nyilatkozata lehet a válasz: a mentő- szolgálatokat a jövőben mindenképpen össze kell tartani. Takács Ferenc egyike volt azoknak, akik legutóbb átvehették ezt az elismerést. — Még akkor születtem, amikor Ötvösnek és Kónyinak külön falubírója volt. Ma már az is jó, ha falunkat Ötvöskó- nyinak nevezik. Ugyanis a két faluból egy lett, aztán meg úgy alakult, hogy egy se. Elvitték a városba a gyerekeinket is. Amikor az önálló iskoláért emeltük fel szavunkat, saját táblával vonultam fel. Közben 73 éves lettem — mondta magáról Feri bácsi. Ő már a harmadik rendszerbe „kóstol bele”, ezért azt kérdezem tőle, hogy éltek a legkorábbiban? — A két háború között sokat dolgoztunk, de nem volt a hajsza a fényűzésért. Aki becsülettel dolgozott, az boldogult is. Középnívón éltünk, 10-12 holdon gazdálkodtunk már akkor is. Erre az időre esik fiatalsága is. Mire emlékszik vissza szívesen? — Minden szépre — mondja, de rögtön emlékezik. — Az ifjúkori szerelem is szebb volt a ringó búzatáblákon, a bíborföldön. Akkor pirulni nemcsak a földek, hanem a fiatalok is tudtak... A háborúban szerzett súlyos sebesülése végigkíséri életét, de menetén nem változtat sokat. Huszonöt holddal lépett be a tsz-be. Nemrég viszont 8 holdat vettek árverésen. Emellett kettő a szőlőhegyen is van, benne a tennivaló. — Mi lesz ennyi földdel? — Megmunkáljuk. Igaz, hogy a „törésbe” most csak kukoricát vetünk, de egy-két év után jó föld lesz belőle. Gépeink egy része is megvan hozzá. — Mit tervez? — 73 évesen? — kérdez vissza. — A költő szavait idézi. — „Akinek nincs messze az élet határa, az nem előre szeret nézni, hanem hátra”. Csak a gyerekek jövője a fontos. Ezért dolgozunk most is. (Németh) Erzsébet kiránynéról nevezték el a bodvicai városrész hangulatos kis terét Nagyatádon. Ott található a második világháború áldozatainak emlékműve is. Helytörténeti gyűjtemény nyílt A múlt emlékei Lábodon Március 15-én nyitották meg a látogatók számára Lábodon a művelődési házban a községi helytörténeti gyűjteményt. Az emeleti galériában kapott helyet ez a múltidéző kiállítás, amely az egykori honismereti szakkör gyűjtőmunkáját dicséri. Az 1963-ban alakult, általános iskolásokból álló szakkör Mike Györgyi vezetésével 25 évig működött. Munkájukért, a múlt megismeréséért végzett kutatásokért, a gyűjteményanyag gyarapításáért többször jutalomban is részesítették őket. A nyugdíjas tanárnő szeretettel és büszkeséggel mutatta meg a gyűjteményt, amelynek új helyre kerülését és újrarendezését Lassú István, a község polgármestere is szorgalmazta és segítette. Szinte minden egyes tárgynak külön érdekes története van, amiről szívesen mesél a látogatóknak a tanárnő. Különösen büszke a legrégibb tárgyakra: a kétszáz éves jelölőfejszére és egy kalodára, valamint egy 1918-ban írt eredeti levélre. Róka Judit
