Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Húsvét alkalmából összemérték erejüket Csornában és Ba- téban a nős és nőtlek férfiak. Baléban „Húsvét-másnap” címmel szerveztek focitornát hétfő délelőtt, ezen a fent említett felek estek a futball-labdának, hogy ily módon döntsék el: ki a legény a pályán. Hasonló program keretében éleződött ki a „nős-nőtlen ellentét” Batéban is, ahol húsvét vasárnapján rúgták a „bogyót”, a már meggyűrűzött, s a majdan meggyűrűzendő csapattagok. Böszénfai beruházások Tavaly kezdték el, s az idén folytatják a község útjainak rendbetételét Bőszénfán. Az útprogram 1500 méter új út építésével folytatódik. Ennek várható költsége több mint 2,5 millió forint lesz. A templom előtt új híd készül, 400 ezres költséggel. Hasonlóan a tavaly elkezdett belvízelvezetési munkák is az idén fejeződnek majd be. Költségük várhatóan több mint 300 ezer forint lesz. Útépítések Bárdudvarnokon A képviselők döntése értelmében ebben az évben szeretnék tatarozni az önkormányzat kezelésében levő épületeket Bárdudvarnokon. Céltámogatási pályázatot nyújtottak be útjaik javítására; Bárd és Lipótfa között építenének köves utat, s Szenna felé Is szeretnének nyitni egyet. Temetőfelújítás Patalomban Egy buszváró építése és a kultúrház felújítása mellett ebben az évben szeretnék a ravatalozót is rendbe tenni Patalomban. Tárgyaltak egy új út felújításáról is annak karbantartójával. A patalomi kasszából a költségeknek fele kerülne ki. Bővülő kábeltévé-hálózatok Egyre több kis település építi ki helyben a kábeltévé-hálózatot. Nagyberki ezt már jó ideje megtette, s jelenleg a nyolc csatornás hálózat bővítését tervezik, miután a nagyberkiek pontosan egy tucat csatorna közt válogathatnak majd. Kercseliget önkormányzata is gondolkodik e fejlesztés megvalósításáról, ám az igényfelmérések azt mutatják, hogy a költségek fizetésére a falu kis része lenne csak hajlandó. Kellő igény híján a kábeltévé túlságosan drága mulatság lenne, így valószínűleg Kercseliget még egy ideig kábeltévé nélkül marad. Megújult a gigei könyvtár A megyei önkormányzat kulturális bizottsága ötszázezer forint támogatást adott a nemrégiben fölújított gigei könytárnak berendezések vásárlásához. Az épületet a hátrányos helyzetű községek számára biztosított összegből renoválták, s a napokban már új környezet várja a könyvkedvelő gigeieket. Újabb ötmillió a településeknek Terepjáróval viszi a falugondnok az élelmet Már 1990-ben megkezdődött a kis lélekszámú, alacsony infrastruktúrájú települések megmentésére szolgáló falugondnoki hálózat kiépítése. Míg 1991-ben Somogybán hat település pályázott sikeresen és kapott 5 millió forintos minisztériumi és 500 ezer forintos megyei támogatást, addig tavaly Somogy megye közgyűlése és a Népjóléti Minisztérium 3 illetve 6 millió forinttal támogatta a hálózat működését. Tizenkét somogyi település nyújtott be pályázatot — köztük a Kapos menti Polány az elsők között. A tavalyi évben kért segítséget munkájához a visnyeszép- laki Biofarm Zselic Alapítvány, amely szintén vállalta a modellkísérletben való részvételt. Polányban a falugondnok intézi a település lakóinak ügyes-bajos dolgait. A Biofarm Zselic Alapítvány a Vis- nye külterületén élő mintegy 60 ember életföltételeinek biztosításához nyújt segítséget. Terepjáróval oldják meg az élelmiszer- és betegszállítást, a közlekedést. A falugondnoki intézmény bővítését a megyei közgyűlés önként vállalt feladatként végzi a Népjóléti Minisztérium támogatásával. Elképzeléseik szerint 1994 végéig mintegy 24 település kapcsolódhatna be a rendszerbe. A tervek szerint az idén további 5 millió forinttal támogatják a falugondnokokat alkalmazó önkormányzatokat. (t. k.) Községek összefogása a korszerűbb utakért Nemrégiben falugyűlést tartottak Szabadiban, ahol többek között a község idei költségvetéséről valamint a Közúti Igazgatóságnak a 61-es utat érintő korszerűsítési terveiről, valamint az ezekhez való kapcsolódási lehetőségekről tájékoztatták a helybelieket. Az útfejlesztési elképzelésekhez kapcsolódva — hasonlóan a szomszédos Csornához — Szabadiban is hamarosan megkezdik a községhez tartozó utak korszerűsítését, szélesítését, a csatornázást, valamint várhatóan kerékpárút építésére is sor kerül. Elhatározás született orvoslakás építéséről is a négyszáz lelket számláló községben. Régi terve volt ez már a falunak. Az építőanyagot a tervek szerint az önkormányzat adja, a munka nagy részét a lakosok magukra vállalták. A szomszédos Csornával több a közös beruházás jelenleg is: így például az iskolaépítés. Már az alapozás is megkezdődött. N. L. Kaposgyarmat „elsőbálos ” polgármesterének szerencséje Lecsapolták a mocsarat a talált pénzből Iparművész tervezte a játékokat Jó az, ha egy polgármester szeret táncolni. Kaposgyarmat esete is tanúsítja, sosem lehet tudni, milyen képességével lehet egy elöljáró hasznára a falujának. Történt nemrégiben, hogy Pécsen bált szerveztek polgármestereknek, s erre a ka- posgyarmati polgármester asszony is meghívást kapott. Nem sokat gondolkodott, hanem elfogadta, mivel tudta, a részt vevő polgármesterek között tekintélyes pénzeket sorsolnak ki. Ezeket a nyertesek az általuk képviselt települések fejlesztésére fordíthatják majd. A Kaposvárhoz közeli község elöljárója akkor örülhetett igazán, amikor kiderült, hogy a félmillió forintot, a második legnagyobb nyereményt ő hozhatja el. A szerencsés kezű polgármesternő, Balogh Józsefné elmondta, hamar nyakára hágtak a pénznek: 400 ezer forintért lecsapolták és kiszárították a község szégyenét, a mocsarat, a maradékból pedig — 60 ezerrel kiegészítve — a képen látható játszóteret építtették meg. Törő György szekszárdi iparművész munkáinak hamarosan elvégzik az újrafestését is, valamint várhatóan tovább bővítik is a játszóteret homokozóval, csúszdával, hintával újabb 60 ezerért. A játszótér kerítését társadalmi munkában a falu lakói készítették el, a faanyagot hozzá pedig az erdészettől kapták. A 140 lakosú aprócska falu nem véletlenül adta játszótér építésére a „fejét”. Legnagyobb örömükre van kinek építeni, jelenleg több mint harminc a kiskorúak száma. A gyerekek Szentbalázsra járnak iskolába, óvodába. A község négymilliós költségvetésének felét idén is az ő támogatásukra fordítják.’ Sőt a szentbalázsi iskola tornateremépítésébe is beszálltak, ami végképp — úgymond — beszűkítette idei lehetőségeiket. — Még szerencse, hogy tavaly megépíthettük az utat a temetőhöz. Bár 2 millióba került e beruházás, nagy szükség volt rá, mert az addigi út már kisebb esőben is járhatatlanná vált. Traktorra kellett tenni a halottat, csak úgy lehetett megközelíteni a végső nyughelyét. Kialakítottunk az elmúlt évben egy új orvosi rendelőt is 100 ezer forintos kézi gyógyszertárral együtt, hogy ne kelljen minden gyógyszerért Kaposvárra beutazni. Végeztünk még ároktisztítást és létrehoztunk egy gázcseretelepet, valamint táplerakatot is. Járda is épült végig a falun, s hamarosan elültetik a meggyfákat is a járda mellett. Jövőre szeretnék a faluba bevezetni a gázt. (Nagy) A néphagyomány magyaregresi kis kertészei „Ha nincs alattuk gida, napi tíz litert is adnak’ Hallgatva a furulya szavára” Ha a néphagyomány egykori gyűjtéseinek a gyümölcsei a népdalok, akkor e népdalok megszólaltatói kis kertészek. Kertészek, akik széltől óvják, szeretettel táplálják és öntözik, kristálytiszta vízzel itatják az ősök megteremtette kultúrában, hagyományban gyökerező fácskát. Különös öröm ezt látni, a ki- csattanóan egészséges gyümölcsöt fogyasztani, nekünk, a hallgatóságnak, részeseivé lenni a dalok megelevenedett népies hangulatának, Györki Gyurka és kortársai világának, érzéseinek. Igazán a néphagyomány gyűjtőinek az öröme ez, Olsvai Imréé és az őszbe- hajlott Nyakas Józsi bácsié, aki élemedett kora ellenére tökéletes gyermeki lelkesedéssel éli át a gyerekekben áramló dallamokat, a lyugga- tott farudacskákból, furuglák- ból dinamikusan feltörő vagy Szépen szól a furulya (Fotó: Csobod Péter) éppen alig hallhatóan kiszűrődő hangokat-érzelmeket. Amint ezt a képünkön látható magyaregresi furulyakor kis muzsikusai is tették nemrégiben a kisbárapáti „Hajlik a meggyfa” megyei népdaléneklési és népzenei versenyen, és teszik gyakorta az iskolai próbákon.-b-tA kecske istene Hanyag mozdulatokkal lép- desnek a gallyak között a fűborította meredély tetején, pedig az ágak-bogak elméletileg arra hivatottak, hogy ezt megakadályozzák. Halált megvető bátorsággal kóvályognak a veszélyes lanka felső részén. — Hiába, ez az ő istenük,, csalingázni a dimbes-dombo- son... — magyarázta a kecsketermészetet Juhász. Ez a neve is ugyanis: Juhász István. Ka- poskeresztúron foglalatoskodik állattartással. — Ment már jobban is — idézi a múltat a „szakállas kaszkadőrök” gazdája — valaha sokkal nagyobb állományom volt. Most csak tizenegy birkám van, meg hat kecském. Kecskék legelnek a meredélyen Ezek közül kettő a nőstény, a többi bak meg van két gidám is. Ebben a pillanatban jelennek meg az állomány legfiatalabb képviselői, a gidák. Az egyik különösen szép, egy fehér nőstény ellette, ébenfekete lett. Újpercnyi szarvacskái jópofán ágaskodnak kobakján, s ahogy a nagyoktól látja, úgy változtat helyet maga is a gallyasban; lezserül löncsölve „kirügyezett” étkét. — Amikor a nősténykecskék alatt nincs gida, akkor napi tíz— tizenkét liter tejet is le lehet fejni róluk. Nincs is ennél táplálóbb tej, az anyatej után — vallja Juhász István, akinek szerény jövedelme a tej leadásából származik. No meg a birkák nyírásából. Ez a művelet hamarosan, a hó végén esedékes. B.T. Nős-nőtlen rangadók
