Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 3., szerda MIT MUTAT AZ EUROBAROMÉTER? (3.) Versenyben a halastavakért Az állam és a média Mennyire bízik Ön országa nemzeti televíziójának híradásaiban, valamint az aktuális eseményekről szóló jelentéseiben? — hangzott az európai közvéleménykutatók — Magyarországon a Modus kutatóinak — következő kérdése, amelyet az Európai Közösség 18 országában tettek fel. Térségünkben leginkább a csehek és a szlovákok bíznak nemzeti televíziójuk híradásaiban, riportjaiban, míg legkevésbé ez a grúzokról, illetve az örményekről mondható el — mutatták a válaszok. A magyar lakosság a bizalom skáláján a „középmezőnyben” helyezkedik el. Állami ellenőrzés a televízió és a rádió felett Litvánia Lengyelország Szlovénia MAGYARORSZÁG Lettország EGÉSZ tÉtSÍÍg Grúzia Európai Oroszország Belorusszia Észtország Csehország Örményország Románia Szlovákia Bulgária Albánia (Macedónia) Moldova 100 80 60 40 %-ban I kevés/ne legyen 40 60 80 100 %-ban sok/legyen Bizalom a nemzeti televízó iránt EUKWMOM ETBVOA LLUP/WQOU»-'t2 Csehország Szlovákia Litvánia Bulgária Észtország Lettország Európai Oroszország Szlovénia EGÉSZ TÉRSÉG MAGYARORSZÁG Ukrsűna Belorusszia Lengyelország (Macedónia) Albánia Moldova Románia Grúzia Örményország 100 80 60 40 20 %-ban ■I bízik 20 40 60 80 100 %-ban 1 nem bízik Világosan érzékelhető, hogy akárcsak a lengyeleknél, nálunk is nyomon követhető egyfajta bizalomvesztés a nemzeti médiákat illetően. Megítélése szerint legyen-e egyáltalán, s ha igen, milyen mértékű az állam ellenőrzése a tv és a rádió fölött? E fontos kérdésre a „leg- liberálisabb” választ a litvánok, a lengyelek, a szlovének és a magyarok adták, akik nem igazán lelkesednek a legfontosabb médiák állami ellenőrzéséért. Ezzel szemben a románok, a szlovákok, a bolgárok, az albánok, a macedónok és főként a moldáviaiak hívei a „gyeplő szorosabbra fogásának”. Ferenczy Europressz Teherrel „úszó” önkormányzatok A szociális törvény gyakorlatáról — Eszmecsere Balatonföldváron Somogy Megye Önkormányzata, tanulva az eddigi tapasztalatokból, a szociális törvény érvénybe lépésével azonos időben gyakorlati, módszertani útmutatóul szolgáló eszmecserét szervezett a régióhoz tartozó önkormányzati vezetők részére a balatonföldvári Jogar továbbképző intézetében. Külkereskedők képzettsége Március közepétől — a külgazdasági miniszter rendelete alapján — megváltoznak a külgazdasági tevékenység és az ezzel összefüggő szakképzés szakmai követelményei. A február 25-i Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a külkereskedelmi tevékenységhez szükséges képzettséget, idegen nyelvtudást a kollektív szerződésben, vagy ennek hiányában a munkaszerződésben kell meghatározni. Szakképesítés a következő szakterületeken szerezhető: külkereskedelmi idegen nyelvű levelezés és üzletkötés, nemzetközi szállítmányozási szervezés és ügyintézés, nemzetközi piackutatás és reklámszervezés, nemzetközi tarifőr, külkereskedelmi asszisztens, külkereskedelmi, üzleti és külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző, üzleti menedzser. A vámügyintézői, vámkezelői valamint a külkereskedelmi jogtanácsosi tevékenység csak szakképzettséggel folytatható. A felsorolt szakképesítések iskolai és iskolarendszeren kívüli oktatásban egyaránt megszerezhetőek. A rendelet pontosan szabályozza, hogy mely felső- és középfokú oktatási intézményekben szerezhető szakképesítés. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást külön rendelet szabályozza, amely szintén a közlöny február 25-i számában olvasható. Az utóbbi rendelet szerint a szakmai oktatást az oktatás megkezdése előtt 30 nappal be kell jelenteni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának. A szakképesítést nyújtó vizsga szervezését a minisztérium engedélyezi. A szakvizsgát Külkereskedelmi Szakvizsga Bizottság előtt kell letenni és a vizsgáról bizonyítvány állítható ki. Az oktatóknak illetve a vizsgáztatóknak egyetemi vagy főiskolai oklevéllel és legalább két éves szakmai vagy oktatói gyakorlattal kell rendelkezniük. A ma, Magyarországon működő önkormányzatok egyre inkább hasonlítanak ahhoz az úszóbajnokhoz, akit súlyos nehezékkel a lábán dobnak a vízbe s aztán azt várják tőle, hogy ússzon, sőt nyerje meg a bajnokságot. Ez derült ki az igen jószándékú és hasznos tanácskozáson. Az eszmecsere végeredménye szorongással töltötte el a résztvevőket. A pénztelenség ugyanis orvosolhatatlan. I Azt érzékelik, hogy a tör- •vény sokkal nagyobb terheket ró rájuk, mint amennyivel emelkedik az állami támogatás. Igaz, hogy tavaly óta 70 százalékkal bővült a pénzügyi forrás, ám a megnövekedett feladatok ennek a sokszorosára nőttek azóta. Legfőbb gondot a központi ellátásból kiszoruló munkanélküliek támogatása és a gyermeknevelési támogatás előteremtése okozza. Az előbbieknél a minimum nyugdíj 80 százalékának megfelelő összeget kellene kigazdálkodniuk. Az önkormányzatok önállóan döntenek arról, hogy ki, milyen indokok alapján részesülhet az ellátásban. Ez a szabadság természetesen nem pótollhatja az alanyi jogon igényelhető támogatást. A nehézséggel meg kell küzdeniük és 6 hónapon belül a képviselőtestület bevonásával saját önkormányzati rendeletet kell alkotniuk. Ha további kiegészítő juttatásokat állapítanának meg, azt a település igényeihez és a költségvetéshez szabottan kell tenniük. 2 Világossá vált, hogy a la- •kosság gondjait a szociális juttatásokkal nem lehet kompenzálni. Az újabb, helyi adók kivetése sem járható út, hiszen azoktól kéne elvenni, akiknek adni kell. Az, a gyermeket is nevelő, középréteg szegényedett el ugyanis a leginkább, amelynek szociális gondjai tovább növelik az ön- kormányzatok terheit. Több településen — kényszerből — az állami költségvetésből juttatott összeget is másra, például óvoda, iskola, napközi működtetésére használják föl. Az egyéni elbírálások miatt nehéz lesz majd eldönteni, hogy mi a jogos, és mi nem. Egyelőre csak azért fellebez- hetnek a rászorulók, amit a törvény egyértelműen előír. Bírósághoz fordulhat például az, akinek a képviselő-testület elutasítja az alanyi jogon számára megjáró ápolási díj iránti igényét. Ám mi lesz a többiekkel? 3 A somogyi önkormányzatok képviselői, a törvény gyakorlati megvalósításának lehetőségeit illetően hasznos módszertani segítséget kaptak Balatonföldváron. Hogy lakóhelyükön, szembesülve a problémákkal miként tudják megoldani a feszítő gondokat, az továbbra is kérdéses marad.... Várnai Ágnes Privatizáció és természetvédelem Európai, nemzeti értékek Somogybán — A szelíd turizmusért ' Mindamellett, hogy a Somogy Természetvédelmi Szervezet rövid idő alatt nemcsak létét bizonyította, hanem az élőhelyek megmentésével, az európai tapasztalatok hasznosításával, programjaival elismeréseket is szerzett, nem kerülhette el a privatizációval járó gondokat. A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1988-ban indította útjára a somogyi vadvízprogramot, ennek részeként megvásárolt 180 hektár európai jelentőségű vizes élőhelyet a Boronka-patak mentén. Programjukat támogatja a Magyar Környezetvédelemi Alap, a Világ Természetvédelmi Alap, az Európa Természeti Öröksége Alapítvány és a Svájci Madárvédelmi Egyesület. Tömösváry Tiborral, a szervezet elnökével az idei év feladatairól beszélgettünk. — Új helyzetbe került a magyar természetvédelem a privatizációval. Ez a Nyugat-európai tapasztalatok alapján új feladatokat ad a természetvédelem számára is. Támogatjuk a privatizációt, ám sok természetvédelemi gondot vet föl. Látjuk, hogy Nyugat-Euró- pában minden talpalatnyi területet kihasználnak gazdaságossági szempontok miatt, ezzel szemben mi egy emberarcú tájat szeretnénk, amiben egymás mellett megfér a hasznos és az örök természeti érték. Sajnos a mai napig nem dolgozta ki a kormány a Riói Egyezményből fakadó programját, sőt azt még nem is ratifikálta. A privatizációt olyan mederbe kellene terelni, amely egyezik a Riói Egyezmény szellemével. — Úgy tudom, a szertve- zet részt is vesz a privatizációban, elsősorban ez a halastavak megvásárlásában fejeződik ki. — A vizi élőhelyek megőrzése szándékával licitáltunk különböző halastavakra. Eddig már 180 hektár vizi élőhellyel, azaz halastórendszerrel rendelkeztünk. A természetvédelem nem zárja ki a gazdálkodás lehetőségét, szükségességét. Ám nem mindenáron kívánunk gazdálkodni. Somogy természeti értékei közé tartoznak a halastavak is. A Balatoni Halgazdaság privatizációja több európai A somogyi védett természet egy „darabja” jelentőségű, de nem védett vizes élőhelyet érintett 1992-ben. Ezen értékek magánkézbe kerülése esetében a szakszerűtlen természetvédelmi kezelés következtében, az egyoldalúan haszonérdekeit gazdálkodási tevékenység miatt veszélybe kerülnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok esetben a leendő tulajdonosok vadászati célokra is hasznosítani kívánják a halastavakat, s azok környezetét. Sajnos még nem született meg a vadászati törvény sem. — A Balatoni Halgazdaságtól vásárolt halastavak közül kettőt az Állami Vagyonügynökség visszaadatott. Miért? — Az ÁVÜ két pályázatunkat érvényetelenítette, engedve szűk rablógazdálkodási érdekeket előtérbe helyező csoportok nyomásának. Szervezetünket e vásárlásban továbbra is támogatja az Országos Tájvédelmi Hivatal, Somogy megye Önkormányzata. — A privatizáció mellett mi foglalkoztatja még a szervezetet, amelynek kétszázötven tagja van, s közülük mintegy nyolcvanan tevékeny részesei is a somogyi természetvédelemnek? — Kidolgoztuk a szelíd turizmus, idegenforgalmi koncepcióját, ennek segítségével nemcsak a védett környezetet óvhatjuk meg, a látogatók szemléletét is formálhatjuk. A Phare program keretében továbbfejlesztjük technikai bázisunkat. Megalakítjuk a Boron- kai Baráti Kört, amelynek a célja: madármegfigyeléseken mutassuk be a természetet, ugyanitt gyakorlati oktató központ alakítunk ki. A boronkai régióban kordinációs szerepet vállalunk a természetvédelemben s a pályázatokon közösen veszünk részt. Horányi Barna Pénzt az adóellenőrzésbe! Nem rossz beruházás az adóellenőrzésbe pénzt fektetni — állította Monostori La- josné, az Adó- Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese az APEH sajtótájékoztatóján. Tavaly a hivatal kétezer revizora összesen 26 milliárd forint nettó adóhiányt állapított meg. Ez persze csak a kisebb részét jelenti annak a 823 milliárd forintnak, amit az APEH beszedett az elmúlt évben. Ezekhez a bevételekhez ösz- szesen mintegy 6,5-7 milliárd működési költség járul. Az ellenőrzés kiterjed a rejtett jövedelmek keletkezésére, a gépkocsi importőrök tevékenységére és vizsgálják a kávéügyeket is, amelyek következtében sok milliós áfa- és adóhiányt mutattak ki. Felemelték az MBF alaptőkéjét Rendkívüli közgyűlésén a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság tulajdonosai a részvénytársaság alaptőkéjének 4 milliárd forintos emeléséről döntöttek. Az 1992-es vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozat 8 milliárd forintot irányzott elő a részvénytársaság alaptőkéjének emelésére. Ebből csak 4 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A hiányzó újabb 4 milliárd forintot az idei privatizációs bevételekből teremtik elő. Török pályázaton nyert az Ikarus Száznegyvennégy darab csuklós autóbusz szállítására nyert tendert Törökországban az Ikarus Rt. Az isztambuli városi tanács által kiírt pályázatot a magyar autóbuszgyár a Macedón Sajnos és a török Man előtt nyerte el. A mintegy 17 millió dollár értékű jármű szállítására a garanciák és a banki megállapodások függvényében az év második felében kerül sor. Számítástechnikai segítség az USA-ból Harmincnégy számítás- technikai hardver-egységet tartalmazó egységcsomag érkezett a múlt hét végén hazánkba — közölte Bíró István, az IDG Hungary ügyvezető igazgatója. A Kelet-Nyugati Oktatásfejlesztési Alapítvány, amelynek székhelye Boston, tavalyelőtt kezdte meg a segélyakció szervezését. Célja, hogy a számítástechnikailag fejletlenebb országok iskoláiban minél több legyen a számítógép. E segélyakció keretében USA-beli cégek használt számítógépeit gyűjtik össze és juttatják el az arra rászoruló iskoláknak. A segélyből már kaptak orosz-ukrán és lengyel iskolák. A Der Standard az új szegénységről A kelet-európai reformországokban sem a gazdasági helyzet várt nagyszabású javulása, sem az abszolút káosz nem következett be — vélekedik a Der Standard című bécsi lap hasábjain Georg Fischer, Ferdinand Lacina osztrák pénzügyminiszter kelet-európai tanácsadója. Az újonnan kinevezett osztrák szakértő szerint bár a munka- nélküliek száma növekszik, ez nem vezetett szociális robbanáshoz. A szociális vonatkozás kevéssé témája a reform- politikának, s általában csekély figyelem övezi azt a csöndes destabilizációt, amit ezekben a társadalmakban az új szegénység létrehoz.