Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. március 8., hétfő Emlékünnepség Szentpéterfán A magyar kormány azt vallja, amit az 1975-ben min­den európai állam által aláírt helsinki dokumentum deklarál, vagyis elvetik a határok erő­szakos megváltoztatásának mindenféle formáját, a külön­böző nyelvű népcsoportok kiir­tásának, tisztogatásának módszerét — mondotta teg­nap a magyar-osztrák határ mentén lévő Vas megyei Szentpéterfán rendezett em­lékünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter. A hor- vát ajkú településen az 1921-ben Magyarországtól el­szakított tíz környékbeli köz­ség 1923-ban történt vissza­csatolásának 70. évfordulójá­ról emlékeztek meg. Indul a lengyel „Abortours” Néhány nap múlva lép ha­tályba Lengyelországban az új abortusztörvény, amely szoci­ális, gazdasági vagy családi okokból nem engedélyezi a terhességmegszakítást. Élel­mes üzletemberek máris nyíl­tan a színre léptek, hogy se­gítsenek a gyermeküket meg­szülni nem akaró asszonyo­kon, s ugyanakkor alaposan megszedjék magukat. Egy olsztyni cég a helyi lapokban hirdetést adott fel, amelyben „teljes körű nőgyógyászati szolgáltatásokat” kínál Kali- nyingrádban 200 dollárért. Meghiúsult merénylet Nem sikerült egy Izraelben kitervelt merénylet Szaddám Húszéin iraki elnök ellen, sőt, a különlegesen titkos fegyver épp az akció résztvevőit pusz­tította el. A The Sunday Times című brit lap tegnapi számá­ban megjelent értesülés sze­rint a merényletet az izraeli vezérkar közvetlen parancs­noksága alá rendelt különle­ges osztag, a Szajeret Mátkái (Vezérkari Őrjárat) hajtotta volna végre. Eszközül egy új­fajta rakétát akartak hasz­nálni, amelyet az emberi test hője vezet célra. Haditengerészeti gyakorlat Orosz, amerikai, brit és francia hadihajók részvételé­vel négyoldalú haditengeré­szeti gyakorlat zajlott le a Per­zsa-öbölben. A Gulfex XVII. fedővenű manőverben ameri­kai részről a Hewitt romboló, a Samuel B. Roberts fregatt és a Pecos töltőhajó, továbbá a brit Coventry romboló, a fran­cia Dupleix fregatt és a Tribuc tengernagyról elnevezett orosz nagy tengeralattjáró-el- hárító vett részt. Huambó az UNIT A kezén Az UNITA angolai kor­mányellenes szervezet 55 na­pig tartó elkeseredett harcok után teljes egészében elfog­lalta Huambót, az ország má­sodik legnagyobb városát. Az UNITA — rádióadója szerint — ötezer foglyot ejtett és nagy mennyiségű fegyvert zsák­mányolt. A kormánycsapatok elmenekültek a városból. Amerikai dollár- milliók Oroszországnak Bili Clinton amerikai elnök további 300 millió dollár értékű támogatást ajánl majd fel Bo­risz Jelcinnek az április elejei csúcstalálkozón. Az összeg segítségével lakásokat építe­nének a leszerelt katonáknak. Tovább tart a segélymizéria Az országúti konvojok tovább rostokolnak Bili Clinton amerikai elnök a hét végén jelezte, hogy to­vábbi rendszabályok várhatók Belgrád ellen. Az amerikai sajtó szerint a gazdasági em­bargó szigorításáról, ezen be­lül a dunai forgalom, illetve Jugoszlávia szárazföldi hatá­rainak keményebb ellenőrzé­séről, az ország külföldi bank­számláinak zárolásáról lehet szó. Clinton újólag leszögezte, hogy a légi segélyakciót foly­tatják, de amerikai szárazföldi csapatok szerepvállalásáról továbbra sem lehet szó. Philippe Morillon tábornok, a volt Jugoszlávia területén ál­lomásozó ENSZ-erők pa­rancsnoka szombaton Szara­jevóban közölte, hogy tízhó­napos ostrom után a szerb erők kezére került a ke­let-boszniai Cerska. A várost teljes egészében szerb fegy­veresek ellenőrzik, s minden polgári személy elmenekült, valószínűleg Srebrenica vagy Konjevic Pole felé. A tábornok a városban tett egyórás láto­gatásáról elmondta, hogy nem látott tömegmészárlásra utaló nyomokat: az épületek több­sége romokban hever, s a vá­ros üres. Szombatra virradóra öt amerikai teherszállító repü­lőgép majdnem 28 tonna élelmiszert és gyógyszert do­bott le Srebrenica és Konjevic közelében. Három rakomány egyenesen Srebrenica köz­pontjában ért földet, 18 cso­mag pedig Cerskától 4 kilomé­terre. A gépek tegnap hajnalban újabb 38 tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak le a körzet fölött. Kérdőjelek Arthur Miller is? Az elmúlt hetek, hónapok közéleti csatározásaiban nem­egyszer hallhattuk: miért tévednek a politika ingoványos terü­letére az írók, költők, miért nem azzal foglalkoznak, amihez értenek? Magára vehette ezt akár Csurka István, akár Kobrád György. Ám nem politizál-e óhatatlanul — életével és művei­vel egyaránt — az igazi alkotó, az igazi művész? Egészséges hazafiság? Demokráciakészség? Ossz rop­pant társadalmak? E fogalmakat nem más taglalta, elemezte nemrég: a Spiegelben megjelent elgondolkodtató interjújá­ban, mint Arthur Miller. A világhírű amerikai drámaíró termé­szetesen állást foglalt a színház, a művészet vagy a társa­dalmi értékek időszerű kérdéseivel kapcsolatban, de egy percig sem habozott amikor napi, égető dilemmákról faggat­ták. Diplomáciai finomkodás? Tompított megfogalmazás? Egyik sem jellemző az íróra. Miller nem habozik barna pes­tisnek nevezi az újfasiszta jelenségeket, s figyelmeztetni a féken tartás fontosságára. Reményt keltőnek nevezi a sorozatos, százezres, gyer- tyás-fáklyás felvonulásokat az erőszak, az idegengyűlölet el­len. S nem nyeli le bírálatát a bonni kabinettel szemben: „A Kohl-kormány adós marad az erélyes fellépéssel, mintha csak attól tartana, hogy ha elkezdi, nehéz megállni, mert a jobboldal túlságosan erős.” A világhírű szerző nem titkolja: az egész világot félti attól, amit szélsőséges nacionalizmusnak nevez. Irodalom ez?. Politika ez? A kettő ötvözete: egy humanista alkotónak az emberiségért érzett felelőssége — felrázó sza­vakba öntve. Szegő Gábor Teret nyertek a mérsékelt politizálás hívei Új MDF-frakcióelnökséget választottak Balatonkenesén A zöldhatár továbbra is népszerű Határsértő horvát horgászok Nyolcvanan próbáltak átsurranni, nyolcnak sikerült Horgászni indultak, ám az ön­feledt pecázás vége határsértés lett. — összegezhetné a történ­teket az a négy megszállott hor­vát horgász, akiket a magyar ha­tóságok halásztak ki — a zava­rosból. Miközben jobb fogással kecsegtető vizeket kerestek az atyafiak, átlépték a Magyar Köz- társág területét, és így határsér­tőkké váltak. A nagykanizsai határőr igaz­gatóság jelentése szerint a ma­gyar-szlovén határon nyolc- vannyolcan próbáltak titokban átsurranni, közülük nyolcnak ez sikerült is. A horváth határt sem kímélték a dezertőrök. 11-en vá­lasztották a zöldhatárt, mind­annyian hazánkból indultak déli irányba. Az igazgatóság terüle­tén 34 boszniai menekült kért és kapott menedéket. A határforga­lom is jelentős. A letenyei és berzencei határátkelőkön 158 ezer utast ellenőriztek és több mint 53 ezer autót, teherautót léptettek át az országhatáron. A magyar-horvát határszakaszon 248-an bizonyultak nemkívána­tos személynek hazánk szá­mára, őket még magyar terü­letre lépés előtt fordították visz- sza szigorú határőrök. (Folytatás az 1. oldalról) A szakmai és politikai szempontból egyaránt hiteles elnökség alkalmas a frakció kiegyensúlyozott irányítására — hangsúlyozta Kónya Imre. Rendkívül fontosnak tartja — mondotta —, hogy beválasz­tották a képviselőcsoport irá­nyítói közé az alkotmányügyi, a szociális, a kulturális és a gazdasági bizottság, tehát a kulcsbizottságok elnökeit. Ez megítélése szerint a parla­menti munka irányítása szempontjából igen jelentős. Az elnökség összetételét te­kintve, nincs hiányérzete — mondta, eddig nem volt a ta­gok között gazdaságpolitikus, most viszont bekerült Takácsy Gyula, a gazdasági bizottság elnöke, Bakó Lajos, a költség- vetési bizottság prominens tagja és Kozma Huba, aki a gazdaköröket szervezi szerte az országban. Rajtuk kívül új tagok: Andrásfalvy Bertalan és Tóth Imre László. A választás technikai lebo­nyolításáról szólva, Kónya el­mondta, hogy a jelölés előké­szítése már egy héttel ezelőtt megkezdődött, mindenki nyi­latkozott, hogy vállal-e tiszt­séget, illetve jelöltséget. A je­lenlévő 101 képviselő szava­zatának 25 százaléka kellett ahhoz, hogy felkerüljön a jelölt a szavazólistára. A végleges választás 12 személy közül történt. Az elnökség korábbi tagjai közül nem vállalt újabb tagságot Perjés Gábor és Markó István. A többi hat el­nökségi tag vállalta, közülük hármat választottak meg — Kis Gyulát, Kulin Ferencet és Salamon Lászlót, aki a válasz­táson a legtöbb szavazatot (86) kapta. Nem kapott kellő számú szavazatot a frakcióü­lésen Csurka István, Elek Ist­ván és Grezsa Ferenc. A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési frakcióel­nökségének tagja: András­falvy Bertalan, Bakó Lajos, Kis Gyula, Kozma Huba, Kulin Fe­renc, Salamon László, Ta­kácsy Gyula és Tóth Imre László. A budapesti választ­mányba megválasztott tagok: Bánffy György, Kis Gyula, Sik­lós Csaba, Szeleczky Zoltán és Vízy Béla. Tervek a gazdaság élénkítésére Clinton merész programja Bili Clinton elnök politikai merészségét nem vonják két­ségbe: alig egy hónappal beiktatása után átfogó gazdaság- politikai programot terjesztett elő, amely — ha a törvény- hozás elfogadja és ha sikerül valóra váltani — lényegesen csökkenti az ország nyomasztó költségvetési hiányát és föllendítheti a gazdaságot. Az esetleges kudarc az elnök bukásához vezethet. A bennfentesek szerint Clin­ton személyesen és a lega­próbb részletekig részt vett a bonyolult, sokrétű tervek kiala­kításában. Ezzel egyúttal meg­tartotta egyik legfontosabb vá­lasztási ígéretét: ellentétben elődjével, George Bushsal a külpolitika helyett az ország gondjaira fog összpontosítani. Nehéz helyzet A 12 év arkansasi kormány­zói tapasztalataival rendelkező Clinton erőssége a belpolitika, a külpolitikai döntéseknek jóval kevesebb időt és figyelmet szentel. Az elmúlt évtized re­publikánus kormányzásával szemben, amely a kormány szerepének csökkentését, a gazdasági törvények szabad érvényesülését hirdette, Clinton visszatér a liberális demokra­táknak a 60-as években gyöke­rező felfogásához, miszerint a szabad piacgazdaság sikeres működéséhez, a társadalmi igazságosság érvényesülésé­hez szükség van állami beavat­kozásra is. A demokraták dolgát megkönnyíti, hogy Ronald Re­agan és George Bush vezetése alatt az ország példátlanul ne­héz helyzetbe került: a költség- vetés hiánya 12 év alatt négy­szeresére, 330 milliárd dollárra nőtt, az államadósság törlesz­tése viszi el az 1500 milliárd dol­láros költségvetés hetedét, s e helyzet nemcsak az amerikai gazdaság nemzetközi verseny- képességét veszélyezteti, ha­nem a világgazdaságot is. A kormány ígérete szerint négyéves ciklusa végére kerek 130 milliárd dollárral csökkenti a költségvetés hiányát úgy, hogy párhuzamosan vagy 160 milli- árddal növeli az állami kiadáso­kat. A többletkiadások egyebek között az infrastruktúra (rész­ben közmunkákból való) fejlesz­tését, új munkaalkalmak terem­tését, a központi ipari szakmun­kásképzés bevezetését, a kör­nyezetvédelmet, a kisvállalko­zások támogatását szolgálják. Adóemelések A szükséges többletforráso­kat (a republikánusok veszé­lyesnek bizonyult adócsökken­tései után) adóemelések fede­zik: a magas keresetű szemé­lyek, a nagyvállalatok adókul­csa az eddigi 32 százalékról 36 százalékra emelkedik — ami még mindig messze van a re­publikánusok által eltörölt ko­rábbi, 50 százalékos maximális kulcstól. A lakosságot általában csak az új energiaadó érinti, de elvi­selhető mértékben. így a felmé­rések szerint az amerikaiak nagy többsége, csaknem há­romnegyede, helyesli Clinton terveit, egyetért azzal, hogy a következő nemzedékeket is sújtó költségvetési hiány mér­séklése éppúgy szükséges, mint a nagyobb közoktatási és egyéb kiadások. A kongresszus mindkét házában kisebbségben lévő republikánusok „hivatalból” ellenzik a tervet, de az adott helyzetben jobbat nem tudnak ajánlani. Az elgondolásokat en­nek ellenére módosíthatja a tör­vényhozás, ahol a demokrata képviselők érdekei nem minden esetben azonosak a kormány­éval. A takarékoskodás ugyanis azt is jelenti, hogy százezer­szám bocsátanak el közalkal­mazottakat. Az elnök minden­esetre bízik abban, hogy nem­csak a demokrata szavazók áll­nak mögötte e kérdésben, ha­nem a választóknak az a to­vábbi 19 százaléka is, amely novemberben a független Ross Perot-ra szavazott: a texasi mil­liárdos ugyanis pontosan a költ­ségvetési hiány csökkentését állította váratlan sikerű kampá­nya középpontjába. A másik „kedvenc” Sokan ellenzik viszont Clin­ton másik kedvenc, tavasszal esedékes tervét: az általános betegbiztosítás bevezetését. Annak költségeit 30-90 milli- árdra becsülik, azaz elkerülhe­tetlen a tpvábbi általános adó­emelés. így a clintoni tervek kockázata meredeken emelke­dik majd. Különösen ha a ké­sőbbiekben a forgalmi adó mellé országos adót is beve­zetnek. Heltai András Pártkönyvek a bolhapiacon Az egykori SZKP pártigazol­ványok ára az aranyéval vetek­szik az oroszországi bolhapiaco­kon, s a politikusok piros könyve­iért többezer dollárt is megad­nak. Egy amerikai 120 ezer dol­lárt kínált Borisz Jelcin valamikori párttagsági könyvéért. Forintos hírek Téli áruk kiárusítása Egyes termékekből 20-40 % árengedmény! Kozmetikai cikkek végkiárusítása További ajánlatunk reklámáron — gyermek, férfi-női fehérnemű — kézikötött pulóverek — rövid-hosszú ujjú pólók — szuperolcsó fürdőszobaszett Kereskedőknek további árengedmény! Cím: Kaposvár, a Somogy Áruház mellett a fodrászat felett ____________________________(113)

Next

/
Oldalképek
Tartalom