Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
1993. március 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 Munkácsy-évkönyv „Száraz” statisztika — Színes élménybeszámolók Megjelent a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola 1991/92-es évkönyve, amely az iskola 73. tanévének legfontosabb eseményeit idézi fel. A kiadvány az iskola fejlesztési programjától a tanév — hónapokra bontott — krónikájáig, a külföldi kapcsolatoktól, illetve csereüdültetésektől a Mun- kácsy-díjas diákokat bemutató oldalakig igen alapos „jellemzése” a múlt tanévnek. Az évkönyv kellemes színfoltjai azok az írások, élmény- beszámolók, amelyek az iskola diákjainak tollából születtek, s egyebek mellett a diákok glindei, párizsi és az énekkar finnországi útját teszik közzé. A tanév a számok tükrében című fejezet „leplezetlen” statisztikai adatokat tartalmaz a tanulmányi átlagokról éppúgy, mint az érettségi eredményekről. Külön fejezet számol be arról, amire diákok, tanárok egyaránt büszkék, nevezetesen az 1991/92-es tanév tanulmányi, kulturális és sportsikereiről. „Díj őrzi a nevét, homály takarja az alakját". E szavakkal kezdődnek a Pelle alapítványt, illetve dr. Pelle Erzsébetet bemutató oldalak. A hajA KAPOSVÁRI MUNKÁCSY M'.BÁS.Y GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA XUií SZÁMÚ ÉVKÖNYVE 1991/92. Az évkönyv címoldalának grafikája Svenda István művész-tanár munkája dani tanár iskolájára 50 ezer forintos takarékbetétkönyvet hagyott, amelynek kamataival halála évfordulóján (1988. február 10-én halt meg) a példaértékű tanári munka jutalmazható. A gondosan szerkesztett kiadvány Bogdán Jánosné és Jusztusz Erika munkáját dicséri. T. R. Mennyit bír egy babakocsi — avagy: hogyan nevelődik az ifjúság? Az ember manapság már semmin sem lepődik meg. A címben föltett kérdés első felének megválaszolására szerződött ifjú sereg azonban mégis tudott nekem némi megrökönyödést okozni. Fiatalok voltak, bár már nem annyira, hogy autójuk — feltehetőleg apuka vette — ne legyen. Játszottak, játékuk pedig a következő volt: egyikük babakocsit gurított át az úttesten, az épp sorra kerülő büszke autósifjú pedig keresztülhajtott rajta. A játék lényegére hamar rájöhetett a szemlélődő. A cél: áthajtani a babakocsin, minél több kárt okozva benne. Arra azonban már nem sikerült rájönnöm, miért épp a járműveknek ezt a fajtáját választották. Hiszen ütközéspróbának túl szerény, arra alkalmasabb a fal. Célpontnak túl nagy, ellenfélnek túl kicsi... Hasonló volt értetlenségem a minap az utcai standok könyveit szemlélve. Mert itt sokfélét találni ugyan — túlbuzgó Robin Hood-fordítást, mely Little Johnból Kicsi Jánost csinál, igénytelen, betü- hibáktól hemzsegő szenvelgéseket —, a „kissé” átírt klasszikus mese látványa mégis szíven ütött. Az újraalkotott történetben a farkas nem falja föl Piroskát, sem a nagymamát, hanem szépen beteszi a szekrénybe (spájzolja), és a vadász (esetünkben favágó) sem varr a farkas hasába köveket, csak szelíden elkergeti a has tulajdonosát. Sajnos, az „egy fecske nem csinál nyarat” igazságát belátva sok értelmét nem látom ugyan a horroron nevelt utódok megkímélésének Piroska felfalatásától. Bár kísérletező kedvem szerint kipróbálnám ezt végletet is. Hiszen a másiknak a következményét — hogy miképp válnak ifjaink a képregénykultúra, videóőrület stb. nyomán babakocsin áthajtó autósokká —, sajnos, bőven van alkalmunk megismerni. Nagy László A döntéshozók ismerjék a programot A pedagógusszakszervezet tiltakozik a törvénytervezet ellen A Pedagógusok Szak- szervezete több ponton kifogásolja a közoktatási törvénytervezetet, és szükségesnek tartja, hogy a kormány újra tárgyalja azt. Ilyen értelemben nyilatkozott Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára, A tervezet hiányosságai között említette többek között, hogy a javaslat nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság határozatát, amelyet a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló, 1991. évi XXXII. törvény alkotmányossági vizsgálatakor hozott. Az alkotmány- bírósági határozat ugyanis — mutatott rá Szöllősiné — az adott törvény felülvizsgálatán túl, alapvető jelentőségű alkotmányértelmezést tett a vallásszabadsághoz való jog, az állami iskolák világnézeti semlegességének kérdéseiben, és kimondta, hogy az állami, önkormányzati iskoláknak világnézetileg semlegesnek kell lenniük. Ezzel szemben — húzta alá a PSZ főtitkára — a közoktatási törvénytervezet jelenlegi, a parlamentek sürgősséggel benyújtott változata, „beengedi” az állami, önkormányzati iskolába a különböző világnézeteket. Kérdésre válaszolva a főtitkár asszony kifejtette: a leendő kultuszminiszter eddigi megnyilatkozásai alapján bízik abban, hogy ezzel kapcsolatban mégiscsak sikerül konszenzusra jutni. A PSZ nem tudja elfogadni azt sem, hogy a tervezet szerint a közoktatásban is bevezetnék a tandíjat. A jelenlegi elképzelések szerint a jövőben az óvodában, az általános iskolában, a szakiskolában, a középiskolában és a kollégiumban fizetni kellene a pedagógiai programhoz, illetve a helyi tantervhez nem kapcsolódó, vállalkozásként végzett nevelésért, oktatásért, az ezzel összefüggő más szolgáltatásért. Az érdekképviselet kifogásolja azt is, hogy a tervezet nem rendelkezik a pedagógusok kötelező óraszámáról, annak szabályozását kormányrendeletre bízza. A PSZ álláspontja szerint e fontos kérdés ugyancsak törvényi szabályozást igényel. A PSZ úgy véli: a közoktatási törvénytervezetet csak akkor lehet pontosan értelmezni, és csak akkor szabad a parlamentnek benyújtani, ha azok, akiknek erről dönteniük kell, pontosan ismerik az államháztartási konszolidációs programot, amely Kupa Mihálynak a Pénzügyminisztériumból való távozása előtti éjszakán született. Ennek a programnak ugyanis minden valószínűség szerint tükröződnie kell az oktatásban is — hangsúlyozta a PSZ főtitkára. ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KAPOSVÁRON Somogyba készülnek négy kontinens történészei A közelmúltban Kaposváron járt dr. Csihák György, a zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson két rangos rendezvényről, a Kaposváron sorra kerülő őstörténeti konferenciáról, valamint a tabi történelmi iskoláról. Mivel idehaza kevesen ismerik a zürichi székhelyű egyesületet, elsőként annak múltjáról és szerepéről érdeklődtünk a magyar származású történésztől. — A zürichi Magyar Történelmi Egyesületet hét évvel ezelőtt alakították meg a Nyugaton élő történészek, hogy szervezett keretet adjanak a hiteles magyar őstörténet-kutatásnak. Az egyesületnek négy földrész tizennyolc országából szerveződött a tagsága. Olyan kiváló kutatókkal büszkélkedhetünk mint L. Schmugge zürichi intézetigazgató, P. Sager, a Kelet-európai Intézet igazgatója, Du Ya- xigon, a Kínai Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója vagy Váraljai Csocsán Jenő oxfordi profesz- szor. A történelmi egyesület „polgári kezdeményezésre" alakult meg, és azt tartja legfontosabb feladatának, hogy a magyar őstörténet-kutatás eredményeit mind szélesebb körben tegye ismertté — mondta Csihák György. — Van-e kapcsolata a zürichi egyesületnek a hazai történészekkel, illetőleg a magyarországi történelmi társaságokkal? — Az egyesület a megalakulása óta arra törekedett, hogy az itthon élő történészekkel is kapcsolatot tartson, így politikai hovatartozástól és beosztástól függetlenül több jeles kutatót láttunk már vendégül Zürichben. Három éve már, hogy rendszeresen tartunk előadásokat Budapesten, ezenkívül minden évben megrendezzük az őstörténeti konferenciánkat is. — Az idén Somogy megye lesz két jelentős rendezvényük színhelye. — Igen. Júliusban a kaposvári tanítóképző főiskolán rendezzük meg az egyesület immár nyolcadik őstörténeti konferenciáját, augusztusban pedig Tabon a második történelmi iskolát. A múlt évben Szegeden tartottunk történelmi szabadegyetemet, a helyi önkormányzat, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és az Illyés Gyula Alapítvány támogatásával, az idén pedig a több magyar városból érkező ajánlat közül a tabiakét fogadtuk el. Ez az apró somogyi város olyan lehetőségeket teremt számunkra, amely garantálja a történelmi iskola sikerét. A város önkormányzata harminc, a megyei önkormányzat pedig ötvenezer forinttal támogatja a rendezvényt. Noha az egyesület tagjai a saját költségükön lesznek itt az őstörténeti konferencián és a tabi történelmi kurzuson azt szeretnénk, ha a határainkon túl élő magyarok számára nem jelentene nagy költséget az ezeken való részvétel. — Akinek nem lesz lehetősége részt venni miként tájékozódhat az elhangzottakról? — Jelentős előadásaink és konferenciáink anyagát kiadványokban is megjelentetjük. Az őstörténeti konferencia előadásainak anyaga például angol, német, francia és magyar nyelven is hozzáférhetővé válik. A szóban forgó két rendezvényünk egyébként azért is érdekes lesz, mert egy-egy problémát sokoldalúan közelítenek meg az előadók. Gulyás József Egy C biztos kapcsolat Hajópadló (burkolásra is) 550 Ft -t-áfa/m-tői, keskeny és széles lambéria 480 Ft+áfa/m -tői. Deszka 11800 Ft+áfa/m-től. Balkonelemek 118Ft+áfa/db, kettes létrák 1700 Ft+áfa, „N” tetőléc 24 Ft+áfa/fm 8600 Siófok, Ipartelep (Tiizéppel szemben) Tel: 84/10-707 FOLYAMATOSAN AKCIÓS ÁRUKÉSZLET Ha Ön összegyűjt 50 db ilyen szelvényt, és beküldi a SOMOGYI HlMÁP re 1993. április 20-ig 50 000 forintot nyerhet az április 25-1 sorsoláson. Figyelem, ez a szelvény csak 25 alkalommal jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP - ban I Jelige: Holz Fakereskedés (30) Bepillantás a „kulisszák mögé” A V atikán hétköznapjai Hívőket és hitetleneket egyaránt foglalkoztat a téma, milyen az élet Vatikánvárosban; a háttérben, a „színfalak” mögött. Kik tartják rendben a pápai lakosztályt, kik takarítanak, mosnak, vasalnak ott? Milyen a vatikáni gárda, amikor tagjai nincsenek szolgálatban? Ki viszi a virágot a fogadótermekbe? Ki vásárol a konyha számára? S vajon ott is ugyanúgy tisztítják a krumplit, mint egy hétköznapi háztartásban? A vatikáni élet mindennapjai nem a nyilvánosság előtt zajlanak. Most mégis bepillanthatunk a „kulisszák mögé” Max Armengauo fotóinak segítségével. A francia fotóművész kiállítása a magyarországi Francia Intézetben nyílt meg. Képünk a kiállításról való. Jubiláló iskolagaléria Az ország első iskolagalériáját a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban nyitották meg huszonöt esztendővel ezelőtt — szárnyaira bocsátva ezzel egy új kulturális mozgalmat. Ma már az ország csaknem valamennyi tanintézetében működik iskolagaléria — a diákok esztétikai művészeti nevelésének hatékony segítségéül. A gimnázium öt éve tartó teljes felújításának befejező mozzanataként Czinke Ferenc Munkácsy-dí- jas érdemes és kiváló művész kiállításával újból megnyitották a korszerű paraván- és világításrendszerrel ellátott galériát. Czinke Ferenc volt a gimnázium galériájának alapítója, a tanintézet első művész-tanára. Rég nem látott képek Gyulán a Dürer Teremben megnyílt a „Rég nem látott képek” című kiállítás, amely a helyi Erkel Ferenc Múzeum képzőművészeti raktárában őrzött, nagy értékű alkotásokból mutat be szép válogatást. A félszáz festmény közt egyebek mellett Barabás Miklós, Than Mór, Orlay Petrich Soma művei, valamint XVIII. századi bécsi és XVI-XIX. századi olasz, osztrák, németalföldi festők alkotásai is helyet kaptak. Múlt századi vízfestmények is szerepelnek a bemutatón. A kiállítás további érdekessége, hogy az egykori békési megyeszékhely, Gyula több nagy alakjáról (köztük Wenckheim Károlyról, Gön- döcs Benedekről és Mogyo- róssy Jánosról) készült arcképek is falra kerültek. Anyanyelvi konferencia Az anyanyelvi konferencia csakúgy, mint induláskor, a világ magyarjai közti párbeszédet hivatott elősegíteni. A mozgalom ugyanakkor támogatja az anyaország határain túl élő magyarokat kultúrájuk, identitásuk megőrzésében. A mozgalom 1993-ban is számos rendezvénnyel, nyáron kollégiummal, továbbképző tanfolyammal, magyarságismereti táborral kívánja támogatni a világban élő magyarok lelki és szellemi közösségének megteremtését. Márciusban „A kisebbségek sajtónyelve” címmel rendeznek fórumot Kassán, április végén a kolozsvári Szabédi László-emléknapok keretében sorra veszik a magyarság előtt álló nagy feladatokat, június végén pedig Kecskeméten ad otthont a magyar nyelvű pedagógiai főiskolák találkozójának. Az immár hagyományos sárospataki nyári kollégium idén július közepétől várja majd a hallgatókat. Születésnapi gála Kivágjuk a 21-et! címmel ünnepi gálaestet tartott születésnapja alkalmából a Korona Pódium a Fővárosi Operett Színházban. A gálaest közreműködői: Dévai Nagy Kamilla, iván Ildikó, Kibédi Ervin, Kulka János, Malek Andrea, Miller Lajos, Mikes Lilla, Pitti Katalin, Sánta Ferenc, Szabó Gyula, ifj. Szalai Antal, Vitai András és Vukán Görgy. A műsorban népszerű opera- és operettrészletek, megzenésített versek, közkedvelt táncdalok és dzsesszmelódiák csendültek fel. A miniszínház 21 esztendővel ezelőtt, 1972 februárjában mutatkozott be a várbeli Korona Cukrászdában.
