Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. március 4., csütörtök „NEKEM TÖBB SZÁZ UNOKÁM VAN...” Három évtizede egy portán Kovács Györgynével mindig szívesen beszélgetnek a nebu­lók (Fotó: Csobod Péter) Számolva szép az élet Mennyit kapnak az idei „obsitosok”? Jubiláló pedagógusok Azok a nyugdíjas pedagó­gusok, akik 50, 60, 65, 70 éve kapták meg diplomájukat, 1993. március 31-ig kérhetik jubileumi oklevelüket a kapos­vári tanítóképző főiskola fői­gazgatójától (7401 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u.10.). A le­vélben vagy személyesen be­nyújtott kérésnek tartalmaznia kell a főigazgatóhoz írt kérel­met, a rövid szakmai önélet­rajzot, az utolsó munkahely javaslatát, továbbá az okleve­let vagy annak fénymásolatát. Választmányi ülés A múlt évi munkát értékeli mai ülésén — az elnökség be­számolója alapján — a Nyug­díjasok Kaposvári Egyesüle­tének választmánya. A felada­tok megvitatását követően ezen az ülésen határoznak a választmány tagjai a kapos­vári nyugdíjas-egyesület idei tervéről is. Bogiári tájékoztató Talán az utolsó találkozóra került sor a közelmúltban a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát vezetői és a nagyüzem egykori, ma már nyugdíjas dolgozói között — tájékoztatta szerkesztőségün­ket Kila Zoltán nyugdíjas Fo­nyódról —, a találkozó idején ugyanis már befejezéshez kö­zeledett a mezőgazdasági nagyüzem átalakulása. A ta­lálkozón a kombinát vezetői tájékoztatták a meghívottakat a privatizáció tapasztalatairól, majd műsort, vacsorát és ajándékot adtak a nyugdíja­soknak. Előadás a biogazdálkodásról Keszericze Károly nyugal­mazott megyei gyógynövény­felügyelő a kiskertekben foly­tatható biogazdálkodásról tart diavetítéssel kísért előadást a Nyugdíjasok Kaposvári Egye­sülete nyugdíjasklubjának kö­vetkező rendezvényén. A téma igencsak érdekli a me­gyeszékhely nyugdíjasait, ugyanis tavaly már tanulmá­nyozták a biogazdálkodás módszereit és tapasztalatait a szomszédos Tolnában. A ka­posvári klubrendezvényre március 11-én délután 3 óra­kor, a szakszervezetek szék­házában kerül sor. Pannonhalma millenniuma Három év múlva, 1996. március 21-én kezdődnek — és novbember 11-ig tartanak — a millenniumi ünnepségek Pannonhalmán. A program­ban először kiállításon mutat­ják be az elmúlt ezer évet. Az Országgyűlés döntése szerint 1996-ig évente százmillió fo­rint támogatásban részesítik az ősi főmonostor felújítását. A pannonhalmi bencés könyv­tár épülete rekonstrukciójának támogatására alapítványt hoz­tak létre. Súlyosbodó adósság Egyre nő az az összeg, amivel a munkáltatók a társa­dalombiztosításnak tartoznak. 1991 végén még „csak” 55 mil­liárd forint volt a kintlévőség, tavaly december 31-én vi­szont már meghaladta a 94 milliárdot. Az idén jó esetben is 140-150 milliárdraduzzad a munkáltatók adóssága. A tb-nek legtöbbel tartozók egyike továbbra is a MÁV, de költségvetési szervek is szép summával szerepelnek a tár­sadalombiztosítás adósainak listáján. — Panni néni, mutasd a zsebed! Van benne cukor? — Előbb mutasd az ellenőr­ződ, kaptál ma piros pontot? — inti türelemre a cserfes le­ányzót az ősz hajú asszony. Kovács Györgyéé igazi nagymama típus. Melegszívű, jóságos, és mindig mosolygó. Megérdemli az unokákat, akikből bőven adott neki a sors. — Több száz unokám van, mert valamennyi nebulót, aki ide jár vagy ide járt, annak te­kintem — mondja a 68 éves Kovácsné, aki 32 éve ül a ka­posvári gyakorló általános is­kola portásfülkéjében. — Ge­nerációk tucatja nőtt föl, s ke­rült ki az iskolapadból, mióta itt dolgozom. Sokszor előfordul, hogy fiatal szülők hozzák gye­rekeiket az isklolába, s amikor jónapotot köszönök és le- magázom őket, csak a fejü­ket csóválják. Ejnye, Panni néni, mondják, hát nem ismer meg? Ide jártam én is valami­kor. De ki tud ennyi arcot évtize­dekig megjegyezni? Mikor ide kerültem, kicsi volt még az is­kola. Az épület sem itt volt, ta­lán százan sem jártak oda. Akkor, a farsangi mulatságon még azt is megmondtam az asztalra kitett süteményekről, hogy melyik anyuka sütötte. Annyira ismertem már őket, s annyiszor megkínáltak a fi­nomságaikkal. Ma már „nagy­üzemben” dolgozunk, a leg­több gyereknek a nevét sem tudom, de aki bejön hozzám, ritkán távozik üres kézzel. Rá­Amióta ember él a földön, mindig foglalkozott a halhatat­lanság gondolatával. Mi lenne, ha örökké élne? Ha az időt meg tudná állítani akkor, ami­kor fiatal? Akkor lehetne talán igazán boldog... Ezekre az ábrándokra az írók is utalnak műveikben, de az ilyen hősök, persze, csak a szerzők képzeletében élnek. A valóság más. Az ember szü­letik, és meghal. Ezen a két tényen senki sem tud változ­tatni, de azon igen, hogy ho­gyan születik, milyen körülmé­nyek között nevelkedik, ho­gyan él és dolgozik, mennyi idős korában és milyen körül­mények között hal meg — mindezekről maga az ember, bizony, igen sokat tehet. Nagyon fontos szerep jut a modern orvostudománynak például abban, hogy meddig tudja kitolni az emberi életkor felső határát. Ezen a téren ha­talmas lépést tett előre. Az át­lagéletkor az ősembernél mindössze 25 év volt, kétszáz évvel ezelőtt 40 év körül ala­kult, s ma már 65 év felett van. Sokan kíváncsiak rá, ho­gyan oldja meg az orvostu­domány a hosszú élet titkát. Már az őskorban is voltak „csodaszerek”, amelyek állító­lag visszadták a fiatalságot, frisseséget, s ezek a szerek az aranynál is értékesebbek voltak. A múlt században Braun Sekar bejelentette, hogy sikerült megfiatalítania önmagát. Állatok mirigyéből gógumi, cukorka mindig akad a zsebemben. Sokszor még a kenyeret is meg kell szegni nekik, amit vacsorára vettem, mert jönnek, hogy éhesek, nincs mit enni. Ilyenkor aztán előveszem a szatyromból, amim van. S ha már minden­ből kifogytam, egy ceruza meg egy darabka papír mindig kéznél van. Kovács Györgyné asztala tele van szebbnél szebb ké­pekkel — ezekkel a gyerekek ajándékozták meg a „pótma­mát”. Cserébe Panni néni is ontja a rajzokat a gyerekek­nek. — Tündériek ezek a lurkók, ahogy bejönnek, csacsognak. készült anyagot fecskendezett saját testébe, s egy ideig meg­lepően frissnek érezte magát. Azóta is vannak, akik hisznek a frissítő szerekben, ezeknek a szereknek a hatása azon­ban mindenképpen csak át­meneti lehet. Áz orvostudo­mány mai állása szerint van­nak — és a jövőben is lesznek — olyan anyagok, amelyek hatnak a szövetek, a sejtek regenerálódására. Kísérletek folynak — biztató eredmény­nyel — gyógyító iszapokkal, növényi és állati szövetekből nyert kivonatokkal. Az élet meghosszabbodása azonban nemcsak a gyógyszerektől várható, hanem az emberi élei feltételeinek javításától, s ez a társadalom feladata. Mert a hosszú élet szociális kérdés is. A rossz szociális körülmények között élők átlagéletkora ala­csonyabb, és náluk a meg- öregedés ideje is korábban megérkezik. Éppen ezért az öregedés el­len nem idős korban kell fel­venni a harcot, hanem fiata­lon: a szervezet rendszeres edzésével, a különféle beteg­ségek megelőzésével, okos, egészséges életmóddal, he­lyes táplálkozással. A hosszú élet esküdt ellensége a niko­tin, az alkohol és még számos élvezeti cikk. A fizikai és szel­lemi munka, a sportolás, a természet szeretete, az ember elégedettsége viszont hozzá­járul az élet meghosszabítá- sához. Dr. Hiev Ilia Sok olyan dolgot is elmonda­nak, amit a tanítónéninek ta­lán nem is mernek. Nincsenek titkaik előttem: beszámolnak mindenről, ami fontos az éle­tükben. S ilyenkor már nem is nagyon bánom, hogy nem le­hettem pedagógus... Tudja, sokáig annak készültem, de nem volt lehetőségem főisko­lára járni. Mikor aztán ide ke­rültem, azt mondta nekem az igazgató, minek ahhoz főis­kola, hogy gyerekek közt le­gyen. Itt van kicsi is, nagy is, csak szeresse őket! így legyen. Még jó néhány évtizedig egészségben, jó­kedvben, békességben. Széki Éva Beszélgetőpartnerünk dr. Vértes László belgyógyász, a Magyar Gerontológiai Társa­ság főtitkára volt, őt kérdeztük az időskori változásokról. — Az idősödő és az idős szervezetre elsősorban a testi és szellemi alkalmazkodóké­pesség beszűkülése jellemző — mondta. — Az általánosítás azonban ebben az esetben is megtévesztő lehet, mert nincs mindenkire egyformán érvé­nyes öregedés. A folyamat bonyolult és sokféle; lezajlása lehet lassú, ütemes, és lehet „lépcsőzetes” vagy éppen hir­telen lezajló. Általános jelenség, hogy az életkor előrehaladtával az életműködések erőssége csökken, és az egyes szervek, szervrendszerek veszítenek súlyukból, tevékenységük le­lassul. Ez tapasztalható pél­dául az érzékszervek korral járó változásai során is. A szem fáradékonyabbá válik, alkalmazkodóképessége oly mértékben csökken, hogy szemüveggel kell pótolni. Á hallás, az ízérzés képessége gyöngül, a szaglás szintén rosszabbodik, és az életkorral Egy héttel ezelőtt arról tájé­koztattuk olvasóinkat a Nyug­díjasok oldalán, hogy a hétfőn életbe lépett társadombiztosí- tási törvény szerint nemcsak az aktívak, hanem a saját jo­gon nyugdíjat élvező özve­gyek is kaphatnak özvegyi nyugdíjat, s az idén január 1 -je és február 28-a között nyu­galmazottak maguk dönthetik el, hogy rájuk nézve a régi vagy az új szabályok alkalma­zását kérik. Ezúttal a nyugdíj kiszámításának módjáról szó­lunk részletesen. Korábban a nyugdíj kiszá­mításánál négy szolgálati évet vettek alapul. Ez most öt évre emelkedett, azzal, hogy a dol­gozó 1988. évi nettó átlagjö­vedelmét 1,80-nal, az 1989. évit pedig 1,54-gyel felszoroz­zák. A degresszív szabály ed­dig 12 ezer forint nettó jövede­a fogazat is változik. (A fogak öregedésével nemcsak a szú- vasodás, a fogmeder és az íny megbetegedése, hanem a fo­gak alakjának, színének vál­tozása, a rágófelszín kopása is együtt jár.) Az évek múlásával párhu­zamosan csökken a nyálter­melés, erőtlenebbé válik a gyomornedvek, az epe, vala­mint a hasnyálmirigy és a bélmirigyek működése. A bél­ből való felszívódás üteme és aránya is lassul. — Természetesen megér­zik az évek számát a mozgás­szervek is. A kopási jelensé­gek nyomán nehezül a járás (főleg lépcsőn), hamarabb kö­vetkezik be a fáradás. A de­rékfájás és a hátfájás pedig elég sűrűn okoz panaszokat. A légzéssel kapcsolatban a leggyakoribb öregkori tünet a hörghurut, a tüdőtágulás, a tüdőasztma. (Sok esetben azonban nem a magas kor a ludas, hanem a dohányzás, amelynek nyomán beszűkül a légzőfelület, akadozik a hör­gők működése.) Az említett szervi elváltozá­sok alapot teremtenek külön­lem fölött érvényesült, most 14 ezer forinttól érvényes, vagyis: 14 ezer forintig a nettó jövede­lem 100 százalékát beszámít­ják. 16 ezer forintig a kereset 90 százalékát, a 16 ezer és 30 ezer forint közötti résznek pe­dig a 80 százalékát veszik fi­gyelembe a nyugdíj kiszámí­tásánál. 30 ezer és 40 ezer fo­rint között 70 százalékot, 40 ezer és 50 ezer forint között 60 százalékot, 50 ezer és 60 ezer forint között 50 százalé­kot, 60 ezer és 70 ezer forint között 40 százalékot, 70 ezer és 80 ezer forint között 30 százalékot vesznek figye­lembe. 80 ezer forint feletti át­lagjövedelem esetén mind­össze 10 százalék a nyugdíj kiszámításának az alapja. A most induló nyugdíjak átlagát ez a módszer 10-12 százalék­kal növeli. féle betegségek létrejöttéhez. Ez magyarázza, hogy az idős emberek általában egyszerre többféle betegségben szen­vednek. Az időszakos orvosi ellenőrzés tehát az ő esetük­ben különösen fontos. Ezt már csak azért is hangsúlyozni kell, mert kivált az öregek haj­lamosak a szűrővizsgálatok mellőzésére — jóllehet a ko­rán fölfedezett, még oly súlyos körfolyamatok zöme gyógyítható vagy legalább továbbhaladásuk megakadá­lyozható. Az életműködések gyöngü­lése érthetően sok probléma forrása a közlekedésben, a vásárlásban, a házi munká­ban és egyebütt. De minden tapasztalat azt bizonyítja, hogy az aktivitás fenntartása, a rendszeres tevékenység mindenképpen előnyös. Elő­segíti az öregedés késlelteté­sét, hozzájárul a szervezet minél további épen tartásá­hoz. Ebből következően nem igaz a régi vélekedés, hogy az idős kort csak panaszok, hát­rányok, betegségek kísérhe­tik. Rengeteg példa igazolja, hogy elérhető a magas kor szellemi-testi frissességben aktív életvitellel. Megtalálható tehát az értelem, a szépség, a munka és az alkotás öröme a késői években is.- borgó ­Javuló életfeltételek között Elérhet'ó-e a matuzsálemi kor? Gerontológus az öregedés folyamatáról A testi-szellemi kopás késleltethető A kutatókat régóta foglalkoztatja az, hogy mi az öregedés lényege, de máig sincs olyan egységes elmélet, amely erre megfelelő választ adna. Elsősorban tehát a gyakorlati ta­pasztalatok, azaz az egyes szervek, szervrendszerek meg­figyelt időskori elváltozásai adnak támpontot az öregedés folyamatainak megismeréséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom