Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Sportcsarnokra gyűjt Igái Igáiban már tavaly létrehoz­ták a sportalapítvány, amely­nek célja egy sportcsarnok építéséhez szükséges anya­giak előteremtése. Az alapít­vány támogatói sorában ott van Kazsok és Ráksi, de to­vábbi szponzorokat is keres­nek. Azt a kivitelezőt bízzák meg majd az építési munká­val, aki az alapítvány támoga­tása mellett helyi munkaerőt is foglalkoztat. Mezőcsokonyai templomtatarozás A tavalyiról áthúzódó reno­válási munkát, a református templom felújítását fejezték be nemrégiben Mezőcsokonyán. Az épület tatrozásához amelynek során egyébként a templomkertet is rendezték, a mezőcsokonyai önkormányzat képviselő-testülete mintegy százezer forinttal járult hozzá. Szabadidő­centrum Feisőmocsoládon A felsőmocsoládi önkor­mányzat ez évben 555 ezer forintot fordít a társadalmi szervezetek, igy a sportegye­sület, az ifjúsági klub és az önkéntes tűzoltók munkájának támogatására. E pénzből már megkezdték egy ifjúsági sza­badidő- centrum kivitelezését: ez egy épületet foglal ma­gába, amelynek alsó szintjén öltözőt, az emeletén pedig egy kondicionáló teremet rendez­nek be. Még az idén megkez­dik egy bitumenes kézilabda- pálya építését is. Vastalanítót szerelnek a sántosi vízműbe Mintegy 105 millió forintos költséggel vastalanítót szerel­nek be a sántosi vízműbe, amely a megyeszékhely víz­felhasználásának több mint egyharmadát biztosítja. A szükségessé vált vastalanító berendezés árának felét Ka­posvár önkormányzata állja, a többit céltámogatással igyek­szik megszerezni a sántosi testület. Ráksi gazdaköre Több településen már életre hívták vagy újjáélesztették a gazdaköröket egyesületeket. Ugyanezt tették nemrég Rák- siban is, ahol a helyi gazdaköri egyesület már elindította gaz­daképző tanfolyamát. A fonói járdák járhatóságáért 800 ezer forintot különített el a fonói képviselő-testület a falu járdáinak felújítására. Ez az összeg csupán az anyagot tartalmazza, a munkákat a helybeliek végzik el. Szégyenlős öregek Mosdóson Otthon nyolctól négyig A mosdósi korosklubnak is — mint mindenütt a hasonló intézményeknek — meg kell(ett) küzdenie az idősek előíté­leteivel. Mert sokan itt is szégyennek tartják, ha segítségre szorulnak. A küzdelemnek még nincs vége, bár a kimenetele már sejthető: az otthon ugyanis egyre kedveltebb. Nem csoda, hiszen ott kellemes környe­zetben és társaságban tölthe­tik el idejüket az öregek. Amikor kevesebb a munka a ház körül, már reggel nyolc­kor javában kopognak a botok a mosdósi utcákon: sokan mennek a klubba. Bernáth Dezsőné, az otthon vezetője sem fáradt még bele az állandó s néha még mindig hiábavaló győzködésbe. — Jelenleg is 4-5 olyan idős em­berről tudunk, aki segítségre szorulna — mondta. — Fölke­restem őket; meghallgattak, bólogattak, köszönték szépen, de nem kértek a segítségből. Pedig a klub valóban segít. Délután négyig szolgál ottho­nul a község idős lakóinak, akik többnyire itt is ebédelnek. Ha azonban szükséges — például megbetegszik valame­lyikük —, a gondozók házhoz viszik az ebédet. Nemcsak ebben segítünk persze: bevá­sárlásnál, gyógyszerfelíratás- nál, villany- és vízdíjak befize­tésénél stb. is számíthatnak ránk az idősek. Az otthonvezetőtől azt is megtudtuk, hogy az önkor­mányzat lehetőségeihez ké­pest mindent megtesz, hogy az otthon igazán otthonos le­gyen. Nemrég vettek új színes tévét, és hamarosan elvégzik a szükséges tetőfelújítást. S remélhetőleg a múlt évihez hasonlóan — akkor 2000 fo­rinttal segítették az időseket — az idén is futja majd némi anyagi támogatásra. N. L. A Vertikum kft kaposszerdahelyi fűrészüzeme főként tölgy- és akác bútorléceket készít, melyek nagy részét német, olasz és holland piacon értékesítik. A fűrészüzem nemrégi­ben öt-öt mázsa hulladék tűzifával segítette a szerdahelyi rászorulókat. (Fotó: Lang Róbert) Augusztusban tornatermet avatnak Szentbalázson Alapozzák •.. n a jovo sportéletét Közel huszonhétmillió forintos beruházással tornatermet épí­tenek Szentbalázson. E tetemes összeget nem a helyi önkor­mányzat gazdálkodta ki (ez ugyancsak nehezen ment volna): Cserénfa, Hajmás, Ka- posgyarmat, Sántos és Gálosfa áldozott még a fiatalságra s tette le garasát amellett, hogy kell a tornaterem. Ez nem is „csak egy tornacsarnokocska” lesz, ha­nem egy 18-szor 36 méteres alapterületű küzdőtérrel ellátott, háromszintes sportlétesítmény. Teljes átadására, beleértve a ki­szolgálóhelyiségeket magába foglaló szárnyat, várhatóan a következő év májusában kerül sor, a tornacsarnok avatására azonban már az idén: augusz­tus 30-án. Mint megtudtuk: az építési költségekbe ugyan nem, de a fenntartás költségeibe már beszáll a bőszénfai önkormány­zat is.-b­A templom szomszédságá­ban épülő létesítménynek elkezdődtek az „alapos” munkálatai CSÖKKENT A BEJÁRÓK SZÁMA Kaposvár környékén él a legtöbb munkanélküli Kaposvár és környékén található a legtöbb munkanélküli. Az állástalanoknak több mint a fele a Kaposvár munka­erő-vonzási körzetéhez tartozó mintegy 70 településen él. Számuk 6186 volt tavaly év végén, vagyis megyénk összes munkanélkülijének közel egy- harmada — ez tudható meg a megyei munkaügyi központ ki­adványából, amely a megye foglalkoztatási helyzetével fog­lalkozik. A kaposvári — főképp a gép-, könnyű- és élelmiszeripari — leépítések miatt a bejárók száma jelentősen mérséklődött, emiatt a távolabbi települése­ken a munkanélküliségi ráta a 16-20 százalékot is eléri, meg­haladva jóval a körzet egészé­nek 9,4 százalékos átlagát. Az utóbbi hónapokban lényegesen romlott a megyeszékhely lako­sainak foglalkoztatási helyzete a Csepel egyedi gépgyárának megszűnése, telephelyek— így a villamossági gyár, a Tungs­ram —, valamint a kereskede­lem, vendéglátás privatizációja, több kis szervezet csődje miatt. A körzetben a legnagyobb a nem fizikai munkanélküliek ará­nya. Összeségében az átla­gosnál kevesebb a segéd- és betanított munkások aránya, ez utóbbiak zöme is elsődlegesen a Kaposvár vonzáskörzetébe tartozó településeken él. (t. k.) Krumplispogácsa Már csak a pogácsa a régi, a krumplis. Me­leg, porhanyós és finom, mint volt. Minden más megváltozott, a dolgok változtak meg. Nem­csak egymáshoz viszonyítva, hanem a régi­hez, a beválthoz képest is. A lényeg azonban nem is ez: a lényeg az élet. Nagyszerűsége és kiszámíthatatlansága, no meg az, ahogy az embert meg tudja törni, alázni. Ha valami, ak­kor az élet képes erre... Történt egyszer, hogy Forró István kaposgyarmati fiatalember egy kaposkeresztúri leányt szemelt ki mátkájának; el is ment háztűznézőbe — ahogy azt akkori­ban szokás volt — Fülöp Máriához, Kapós- gyarmatra. Egybekelésük esztendeje (1939) ugyancsak szerencsétlennek bizonyult: pár száz kilomé­terrel északabbra már kelet felé indultak a né­met csapatok. Kitört a világháború, amelyben Forró Istvánnak is részt kellett vennie. Elment, és sosem tért vissza. Forró Istvánnénak— Mari néninek — az élet nem állt meg. Menni kellett: haladni erőltetett menetben; mert nógat az élet, sokszor egy egészséges lélegzetvételre sem hagy időt. A kaposgyarmati asszonynak azóta már unokái, dédunokái vannak. A tisztességben megőszült asszony csendesen él; „ki kell számolni a pénzt”-eket mondogat nyugdíj érkeztével sze­rényen él, visszafogottan. „Ne tegyék már be az öreget az újságba”-t mond, izgalmában morzsolgatva dagasztástól lisztes ujjait, ha be szeretnék tenni az újságba. És bár az élet rohan, meg olyan, amilyen, azért a pogácsa, a krumplis, az még a régi.-b-t­Hegyszentelö és borverseny Zselickislakon A zselickislakiak jó néhány rendezvényéről, kirándulásáról hírt adtunk már, bizonyítva: ehe­lyütt jó a közösségi szellem. Az önkormányzat is partner, s a munkából kiveszi részét többek között a helyi plébános és a zse- lickislaki baráti kör is. A község a tavaszra is több rendezvényt „tartogat’’. Legközelebb II. világ- háborús megemlékezés, majd hegyszentelő és borverseny lesz. A megemlékezésre min­den évben sor kerül az emlékmű 1990-es átadása óta. A hegyszentelőre a templom­tól körmenetben vonulnak majd. A hagyományos egyházi szer­tartást a gazdák számára bor­versennyel kötik össze, s nem­csak a helyieket, hanem a ka­posvári gazdákat is igyekeznek bevonni. Várhatóan még a nyá­ron felavathatják a futball-pályát is, jelenleg a füvesítést végzik. (Nagy) Orvoslakás épül Szabadiban Legutóbbi falugyűlésükön a szabadi polgárok arról hatá­roztak, hogy a településen biz­tosítják egy háziorvos helyben végzendő munkájának tárgyi feltételeit. Elsősorban orvoslakást épí­tenek, az ehhez szükséges építőanyag árát az önkor­mányzat finanszírozza. A helybéliek végzik el a munkák nagy részét, így a falu szak­emberei például magukra vál­lalták a szakipari munkákat. Szabadiban szinte mindenki pénzzel vagy kétkezi munká­jával segíti a közösségi tervek valóra váltását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom