Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-30 / 74. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 30., kedd Inter Astra fórum Szombaton befejeződött Debrecenben az Inter Astra Kft, az eddigi legnagyobb ma- gyar-FÁK vegyes vállalat kétnapos gazdasági fóruma. A találkozón áttekintették a cégnek a kereskedelem, a mezőgazdasági termeltetés és az információcsere terén elért eredményeit. Példaadónak nevezték az együttműködésben, hogy már 300 orosz farmert képeztek ki a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Graböcenter privatizáció Osztrák többségi tulajdonba került a győri hulladékégető mű. Az új tulajdonos a bécsi székhelyű ASA Holding Gmbh, mellette kisebbségi tulajdonosként jegyzik a Graboplast Rt-t. A három éve épített ipari létesítmény eladása fontos lépés a Graböcenter Állami Vállalat privatizációjában. A program végrehajtása nyomán a Grabocenternek a Gra- boplast-csoporthoz kapcsolódó vagyonrészei tulajdonost váltanak. Új kutatóbázis az Egis-ben Biokémia-farmakológiai kutatóbázist avatnak április elején az Egis Gyógyszergyár Rt-ben. A beruházást a Világbank, illetve a magyar gyógyszergyárral hosszú ftávon együttműködő kutatási partner, a japán Tobacco Inc. segítségével valósították meg. A 800 négyzetméter alapterületű laboratórium a vállalat hosszú távú kutatási programját szolgálja. A bázison biokémiai, farmakológiai és gyógyszerbiztonsági (toxikológiai) vizsgálatokat és elemzéseket végeznek majd. Megrepedt Tisza-gátak Az elmúlt évek hosszasan tartó csapadékszegény, aszályos időjárása miatt zsugorodás, repedés következett be a Közép-Tiszavidék fővédvonalainak egyes szakaszain, megrongálódott a töltés. A legkritikusabb helyzet Óballa térségében a Tisza bal partján lévő fővédvonalon van, amely a fegyvernek-mesterszállási öblözet 1100 négyzetkilométeres területén lévő 21 település, köztük Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol több mint 55 ezer lakosát és a térség anyagi javait védi. Kanadai szállodaépítés Egy kanadai cég jóvoltából nagyléptékű ingatlanfejlesztési beruházás kezdődik a közeljövőben Budaörsön. A területen jelenleg egy 3500 négyzetkilométeres irodaház található. Az épület mellé most egy 294 szobás első osztályú szálloda építését tervezik. A szükséges engedélyeket a vállalkozók már is megkapták. Még több munkanélküli A munkanélküliek száma Somogybán és Pest megyében nőtt a legnagyobb mértékben januárhoz viszonyítva február végére. Ezt az Országos Munkaügyi Központ jelentése tartalmazza, és a Heti Világgazdaság legutóbbi száma közli. Mindkét megyében 4,6 százalékos az emelkedés, míg Budapesten 4 százalékkal nőtt a munkanélküliek aránya. A statisztika szerint február végén 705 ezer, a januárinál 11 ezerrel több munka- nélkülit tartottak nyilván az országban. Otthonok — önerőből Megszűnt az állami lakásépítés Kevesebb a pénz üdülőre Somogybán is A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakásépítés az utóbbi években egyre inkább „lakossági üggyé” vált: az 1992-ben elkészült lakások 80 százalékát a lakosság önerőből építtette. Állami, önkormányzati lakásépítésről — miután az alacsony országos értéknek is csak 3,5 százalékát jelenti — valójában nem beszélhetünk, az állam részvétele a lakásépítésben már inkább csak jelképes. A múlt évben 25 800 új lakás épült, 7400-zal, azaz 22 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés üteme mindemellett valamelyest mérséklődött. Az építtetők a lakások 81 százalékát saját használatra, 16 százalékát pedig értékesítési szándékkal hozták létre. Tovább csökkent az üdülőépítési kedv. A használatba vett nyaralók száma növekedett ugyan 1991-hez képest, de egyre kevesebben kérnek új építési engedélyt. 1992-ben 23 100 üdülőépítési engedély volt érvényben, ennek 37 százaléka Pest megyében, 20 százaléka Fejér és Veszprém megyében, 9 százaléka Somogy és Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. Az elmúlt évben mintegy 2100 üdülő kapott használatbavételi engedélyt, ez 19 százalékkal volt több, mint az előző esztendőben. Nemrégiben vette gondozásába a Planta bt a Városgazdálkodási rt üvegházait. A társaság a virágkedvelökre gondolva virágpaiántákat és muskátlikat ad majd el a telepen, és boltokat is innen látják el. (Fotó: Kovács Tibor) Kétséges a 2 milliárd dolláros export Megkésett támogatás A kormány végre belátta, hogy támogatás nélkül az agrárágazat képtelen versenyezni a nemzetközi piacokon. Kétséges, meglesz-e 2,2-2,4 milliárd dolláros idei exportunk, s egyáltalán: mit fog exportálni a mezőgazdaság. Ringer András kamarai tanácsos mondta ezt a megyei agrárkamara szakembereit tájékoztatva. — Ismerve az állatállomány helyzetét, a növénytermesztés gondjait, elmondható, hogy semmiképpen nem lesz 2 milli- árdot meghaladó az idei agrárexport — folytatta Ringer András. — Az agrárrendtartási bizottság eddig is jó szándékkal döntött, ám megfelelő információk hiányában. Ennek tudható be többek között a 250 ezer darabos sertésbehozatali engedély kiadása. A hazai termelők pedig kényszerpályán vannak mintegy 200 ezer darabos sertésfeleslegükkel. — Az Agrárkamara javasolta, hogy idén a feldolgozott termékek köre is kaphasson támogatást. A legmagasabb támogatási kulcs a 30 százalék, és a vetőmagok is kaptak végre az idén 10 százalékot. A támogatás mértékének meghatározásánál az alábbiak figyelembevételével számoltak az illetékesek: a további leépülést is tudomásul véve 1 millió 251 ezer szarvasmarha, 6 millió 711 sertés. Az 1992-beli 428 ezer hektárral szemben 500 ezer hektrányi napraforgó vetésterülettel, és az 1992-ben engedélyezett 60 ezer tonna termelés kivitele helyett teljes exportliberalizáció. — A 300 ezer tonnás olaj- termelésünk 80 százaléka származik napraforgóból, de exportra a nyers olaj kerül. A teljes egészében külföldi érdekeltségű Nömov ugyan egymil- liárd forintos beruházással fejleszti a magyarországi margaringyártást és az olajpalackozást, de míg a napraforgó- magra csak 10 százalékos az exportszubvenció, addig a nyers olajra 15 százalékos. A baromfiágazat teljesen összeomlott a bevezetett áfa miatt. A tervezett 320 ezer tonnányi felvásárlásból mintegy 125-130 ezer tonna kerül exportra. A tejágazat katasztrofális helyzete miatt a tejfelesleggel rendelkező területekről engedélyezték 200 ezer hektoliter exportját, támogatás nélkül. . — A kulcstermékek százalékos támogatása a következőképp alakul 1993-ban. A darabolt sertéshús és a baromfi 25 (kivéve a kacsát, ott mindössze 10 százalék), a vágóborjú és növendék üsző 10, a gyapjú 20, az étkezési hal 10, a fű- szerpaprika 30 és a málna 25 százalék. Az exporttámogatások megítélésénél a bizottság 82 forintos dollárárfolyamot vett figyelembe, jóllehet azóta a dollár árfolyama meghaladta a 86 forintot. Ezért is kétséges az állam idei agrárexport-bevétele — fejezte be Ringer András. (Mészáros) A privatizáció göröngyös útra tévedt? A KDNP szerint elsőbbséget kell adni a hazai vállalkozóknak A mezőgazdaság privatizációja és annak néhány visz- szássága került terítékre a Kereszténydemokrata Néppárt szakembereinek tanácskozásán. Abból indultak ki, hogy a párt a tavaly áprilisban Gödöllőn megtartott kongresszusán határozott elveket fogalmazott meg a tulajdonreformmal és privatizációval kapcsolatban. Akkor kimondták: a főbb irányokat világosan meghatározó koncepciót kell kidolgozni, a reformot csakis ezek alapján lehet megvalósítani. Ezzel szemben sem a mező- gazdaságra, sem az élelmiszeriparra vonatkozóan nem készült áttekinthető program, a privatizáció zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlik. A KDNP szakembereinek egyértelmű véleménye, hogy ezekben a folyamatokban elsőbbséget kell adni a hazai vállalkozóknak, a külföldi tőkét pedig csak ott szabadna előtérbe helyezni, ahol a vállalkozás méretei meghaladják a hazai erőforrásokat. — Véleményünk szerint túlteng a külföldi tőke az élelmiszeriparban és kereskedelemben, ugyanakkor a kívánatosnál kisebb a részaránya a feldolgozóiparban — fogalmazta meg dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, majd kifejtette: — Az általános elszegényedés folytán egyre nagyobb az alapvető élelmiszerek aránya a fogyasztásban, ugyanakkor romlik a vidék jövedelmi pozíciója, a falvakban különösen erősen érezhető a munkanélküliség hatása. — Hogyan segíthetne ezen a privatizáció? — Szerintünk az élelmiszer- ipar privatizációját úgy kellene lebonyolítani, hogy ez enyhítse és ne fokozza ezeket a problémákat. Megengedhetetlen, hogy a privatizáció az élelmiszerárak emelkedéséhez, a mezőgazdasági jövedelmek csökkenéséhez, ezzel a falu és a város további elszegényedéséhez, a költség- vetés pozíciójának további romlásához, végső soron az állam anyagi gyengüléséhez vezessen. — Mi az oka annak, hogy ilyen mértékben megnőttek az élelmiszerárak? — kérdeztük Mándoki Andort, a KDNP köz- gazdasági bizottságának elnökét. — A helyzet fonáksága, hogy jóval nagyobb mértékben emelkedtek az árak, mint azt az infláció, illetve az áfa bevezetése indokolta volna. Egyes esetekben a kereskedelem, a termelő- eszközök, a vállalatok olyan kezekbe kerültek és olyan monopolhelyzetek alakultak ki, amelyek nem a piaci, hanem önkényes árképzéshez vezettek. Ez tűrhetetlen és elfogadhatatlan állapot! (Újvári) Kevesebb a táppénz, több a nyugdíjazást kérelmező A betegek bizalmasak az orvosukkal. A rendelöajtó mögött sokszor csapódnak le a társadalmi feszültségek. — A nyugdíjasok ezeket a gyógyszerárakat már nem tudják megfizetni — mondta dr. Tódor János belgyógyász főorvos. — Amikor megmondjuk a betegnek, hogy egyik vagy másik gyógyszer mennyibe kerül, sokan kérik, azt ne is írjuk fel. Már eleve úgy igyekszünk összeállítani a receptet, hogy a lehető legolcsóbb gyógyszerekkel gyógyuljon meg. A drágábbakat csak akkor írjuk fel, ha az olcsóbb nem hat elég jól. Ha tényleg nagyon beteg valaki és szüksége van rá, akkor megveszi a drágábbat is. 1991-ben megyénkben 3 millió volt a táppénzes napok száma. Tavaly a táppénzen töltött napok száma 2,2 millióra csökkent. A tavaly bevezetett és igénybe vett betegszabadsággal együtt 2,6 millió napot voltunk betegállományban: ez 12,8 százalékos csökkenést jelent. Dr. Tódor János szerint az emberek attól félnek, ha sokat betegeskednek, az esetleg az állásukba kerülhet. A táppénzes napok csökkenésének másik oka az lehet, hogy a betegek élnek a 3 napos beteg- szabadság lehetőségével és ez idő alatt sokan meggyógyulnak. A munkanélküliség növekedésével kevesebb lett a munkaviszonyban levők száma is, akiknek jár a táppénz. — Azt tapasztaljuk, hogy sokan szeretnék igénybe venni a rokkantnyugdíjat — folytatta a főorvos. — Ezeknek az embereknek a többsége valóban beteg, és talán sok esetben azért bocsátják el, mert gyakrabban volt táppénzen. Nem tud úgy helytállni, ahogy kellene. Sajnos, először a beteg embereket küldik el. Sok lehetőség új munkahely találására nincs. így szinte rákényszerül, hogy elővegye a betegségét, amivel eddig, ha kínlódva is, de el tudott járni dolgozni. ‘Vannak olyanok is, akik nem annyira betegek és bizonyos rájátszással akarnak betegnek mutatkozni, hogy elérjék a céljukat. A bizottságok nehéz helyzetben vannak, mert nem minden esetben lehet teljesen pontosan megítélni a betegség fokát. 1992-ben a nyugdíjigénylések 53 százaléka rokkantsági nyugdíj iránti kérelemként érkezett be a Somogy Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. A kérelmek 32 százalékát fogadták el. Beszédes számok ezek. (S. Pap) Hő-Lég Favorit Kft 7400 Kaposvár, Dobó I. u. 47. RT Klíma Szerviz 7633 Pécs, Endresz Gy. u. 2. Tel.: 72/36-337 Fax: 72/36-381 Szeretettel várjuk a Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásáron Kiállított termékek az alábbiak: komplett klíma- és légtechnikai berendezések. (2877)
