Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

1993. március 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Életmű-kiállítás a Képcsarnokban Csiszár Elek festőművész életmű-kiállítását tegnaptól láthatják az érdeklődők a ka­posvári Bernáth Aurél Galéri­ában. A tárlatot a tegnap dél­utáni megnyitón dr. Pogány Gábor művészettörténész ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. Csiszár Elek fest­ményei április 5-ig tekinthetők meg a Képcsarnok Csokonai utcai kiállítótermében. Véradás Siófokon A Vöröskereszt szervezé­sében a siófoki tűzoltóság és a Kőolajvezeték-építő Vállalat dolgozói véradáson vettek részt tegnapelőtt. Hatvanki- lencen összesen huszonhét és fél liter vért adtak. Barcsi díj kaposvári zongoristáknak A zongoranégykezesek Barcson megrendezett me­gyei versenyén kiváló minősí­tést szerzett Petrás Viktória és Sörös Csilla kaposvári zene­iskolás. Felkészítő tanáruk dr. Gallai Istvánné zenetanárnő volt. Az ellopott cirkáló Diákszínházi sorozatot hir­detett a csurgói Csokonai Vi­téz Mihály Művelődési Köz­pont. Csütörtökön a nagykani­zsai Zsigmondy-Winkler Mű­szaki Középiskola és Túri Ke­reskedelmi Szakközépiskola Ripacsok társulata Rejtő Jenő Az ellopott cirkáló című regé­nyének színpadi változatát mutatta be. Nagyatádi kitüntetettek Első alkalommal kapta meg a Nagyatád Városért kitüntető címet a helybeli Bárdos Lajos Általános iskola Ének-Zene tagozatának kórusa. A külföl­dön is szép sikert arató kórus két kiváló karnagya dr. Var- gáné Zag Ágota és Pauker Zoltán valamint az iskola mű­vészetpártoló igazgatója Fel­legi Bálint a Bárdos-társaság emlékplakettjét — Búza Barna munkája - vehette át. Programtervezetet készített az NDSZ A Pozsgay Imre alapította Nemzeti Demokrata Szövet­ség kaposvári szervezetének 20 tagja van. Nemrégiben fo­gadták el programtervezetü­ket. Gömbös Pál, az ügyvivő testület tagja — egy tájékoz­tató keretében — elmondta: az NDSZ nemzeti középpárt, fő elvük a közteherviselés és a gazdasági ésszerűség egyez­tetése. Útellenőrzés V olkswagenekkel Az idei évben a Kaposvári Közúti Igazgatóság útellenőr­zési szolgálatának szakembe­rei és a brigádok már Volks­wagen gépkocsikkal járják az ellenőrizendő útszakaszokat. A szolgálatnak mintegy 1600 kilométert kell ellenőriznie, meghatározott időközönként. / Arak és vizek Kaposváron Az utóbbi két évben jelentő­sen emelkedtek a vízdíjak. A növekvő költségek takarékos­ságra ösztönöztek, így Ka­posvár napi átlagfogyasztása hétezer köbméterrel, a csúcs- fogyasztás pedig 4500 köb­méterrel esett vissza. SOMOGY JÓL VIZSGÁZOTT Vita az etikai szabályokról Sikeres volt az Alpok- Adria bizottsági ülése (Folytatás az 1. oldalról) — Megnyitójában az együttműködések közül kettőt emelt ki: a gazdasági és a ha­tármenti együttműködés fej­lesztésére hívta fel a figyel­met. Tettek-e lépéseket ezek fejlesztésére? — A gazdasági együttmű­ködés az egyik meghatározója lehet az ilyen regionális mun­kaközösségek életének. Ez derült ki abból is, hogy a bi­zottság minden tagja úgy vé­lekedett: fokozni kell a gazda­sági kapcsolatfelvételek se­bességét. Az Alpok-Adria csak a keretet teremtheti meg ezekhez a kapcsolatokhoz, ezeket azotán a vállalkozók, a kamarák töltik meg tartalom­mal. A jövőben arra kell töre­kedni — s ezt a feladatot kapta a gazdasági bizottság — hogy a lehetőségeket tárja fel és nyújtson keretet a kap­csolatfelvételhez. A határ­menti együttműködés fontos­sága is egyértelmű. Nem kell mindig sok ezer kilométer tá­volságban gondolkodni, elő­ször a közvetlen szomszé­dokkal kell a kapcsolatokat minden téren kiaknázni. — A Vezető Tisztségviselők Bizottságának ez az ülése a változás jegyében zajlott, hisz a legfontosabb napirend a bi­zottságok munkájának étéke­lése és azok racionalizálása volt. Sok az újdonság a mun­kaközösség életében? — Nem kevés, de arra azért figyeltünk, hogy a változtatá­sok mellett a működőképes­séget is megtartsuk. Most kap­ták meg a feladataikat a bi­zottságok új elnökei, s e fel­adatok érdekében történt né­hány szervezeti változtatás. Még nem értünk ennek a vé­gére egészen, arra kértem a tagtartományok képviselőit, hogy a meghatározott irány alapján a következő bizottsági ülésre írásban rögzítsék vé­leményüket, javaslataikat. Mindemellett még számos kérdés szóba került, a 15. év­fordulóra szervezett ifjúsági vetélkedőtől a védnökségekig. Ezek közt jó néhány somogyi vonatkozású is van, hisz Al­pok-Adria néven szerepel majd egy erkölcsfilozófiái kongresszus a Tanítóképző Főiskolán, a'maratoni kettes­fogathajtó verseny, egy ke­rékpárverseny és egy turiszti­kai konferencia. Azt hiszem bátran elmondhatom, jól sike­rült az első spmogyi bizottsági ülés, s remélem ez nem csak az én véleményem. V. O. A történelem értéke Centenáriumi emlékülés Gyergyai Albert születésnapján A diákok a Gyergyai-dokumentumokkal ismerkedtek Emlékkiállítás nyílt Kapos­váron a Gyergyai Albert kollé­giumban a névadó születésé­nek századik évfordulója al­kalmából. A névadó emlékére rendezett irodalmi ülés elő­adói felidézték alakját, írói, és műfordítói tevékenységét. Papp Árpád költő, műfordító bevezetője után Köpeczi Béla akadémikus Gyergyai francia irodalmi kötődéseit vázolta föl, megjelenítve, hogy a száza­delő — Adyval az élen, a Nyugat című folyóirat szelle­miségével — elsősorban Pá­rizsra figyelt. A francia iroda­lomból sugárzó morális kér­dések foglalkoztatták Gyer­gyai Albertet. Karafiáth Judit Gyergyai fordításairól beszélt: Proust, Camu műveit nem­csak hogy megismerhette a magyar olvasó, hanem Gyer­gyai tolmácsolásában többle­tet is kapott, a rejtőzködő író is „megszólalt” a könyv lapjain. A francia nyelv professzo­rának emberi vonásait vázolta föl az egykori tanítvány, Sü- pek Ottó. — Serkentő példa Gyergyai Albert, aki az embert a történelem értelmének ne­vezte. Nagy Péter a tanárala­kot idézte föl: művésze volt a katedrának, mint pedagógus — mindenható. Gyergyai esz- széire, tanulmányaira hívta még föl a hallgatóság figyel­mét, amelyekben megnyilvá­nul személyiségének és ha­talmas tudásának szerény­sége, gazdagsága. Szíjártó István Gyergyai Albertról pá­lyaképvázlatot — tanulmányt — írt, ezt is bemutatták a teg­napi rendezvényen. A szerző ebből olvasott föl részletet. Tizenöt éves a kaposvári Gyergyai Albert kollégium. Ebből az alkalomból intéz­ménytörténeti kiállítás is nyílt a kollégiumban. Horányi Barna A tavaszi fesztivál mai programja i Kaposvár anno... címmel ma 17 órakor város- történeti kiállítás nyílik a Rippl-Rónai Múzeum- 'Vgfl ban. Szakmai megnyitót mond dr. László Gyula történész professzor és dr. Kanyar József tör­ténész. A jogtudomány időszerű kérdései címmel a város­házán tartanak tudományos tanácskozást, Barcson a dél-somogyi kórusok találkoznak 18 órakor a helyi művelő­dési házban. Elnapolt döntés Siófokon ■ Siófok képviselő-testülete tegnap megtárgyalta és jóvá­hagyta a tavalyi költségvetés zárását. Többen kifogásolták, hogy egyes vállalatok és ma­gánszemélyek több millió fo­rinttal tartoznak a városnak. A legérdekesebbnek a kép­viselőkre vonatkozó etikai szabályok megállapítása ígér­kezett. Az előterjesztés sze­rint: ...mind gyakrabban fel­erősödtek olyan megnyilatko­zások, amelyek a város által finanszírozott, vállalkozói te­vékenységben való képviselői részvételt kifogásolták. Az eti­kai bizottság több ülésén fog­lalkozott azzal, hogy a képvi­selők, a köztisztségviselők, és az önkomrányzati intézményi közalkalmazottak, illetve a kö­zeli hozzátartozóikra vonat­kozó egyértelmű szabályok meghatározásával ezeknek az olykor megalapozatlan hangoknak elejét lehetne venni. A képviselők a nyilvá­nosságot tartották a legjobb kontrollnak. A gazdasági te­vékenységből való egyértelmű kizárást nem tartották helyes­nek, mert ezzel sok embert tá­vol tartanának a közélettől. A szabályozással sokan nem értettek egyet, vállalko­zásellenes szemléletűnek mi­nősítették. Végül név szerinti szavazás alapján a tervezettel kapcsolatos döntést egy hó­nappal elnapolták. (Ondrejovics) Újabb tanúkat hallgatnak ki májusban A csákányi asszony fél a következményektől A csákányi békétlen polgá­rok „helycserés támadásának" volt — immár másodszor — színtere tegnap a Marcali Vá­rosi Bíróság. Ugyanis az aki az előző, március 17-i tárgya­láson sértett volt, most a vád­lottak padján ült, akit pedig akkor vádoltak, most sértett­ként tett tanúvallomást. Mint arról lapunkban be­számoltunk, a Csákányban tavaly szeptember 6-án történt verekedés ügyének tárgyalá­sát — ebben Bogdán Jánost, Józsa Istvánt, Bogdán Nán­dort és Farkas László polgár- mestert vádolták magánlak­sértéssel, garázdasággal, sú­lyos testi sértés bűntettével, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletével — a bíró május 12-re elnapolta. A tegnapi tárgyalás sem végző­dött ítélethirdetéssel... Az ügyész ismertette a vádi­ratot, amely szerint 1992. jú­lius 14-re virradó éjszaka Császár Frigyes és Bogdán István kövekkel megdobálták Farkas László csákányi pol­gármester házának falát, ab­lakait, ezzel 8634 forint 50 fil­lér kárt okoztak. Szeptember 6-án pedig este tíz óra körül a polgármesteri hivatal falát, va­lamint a közelben álló hősi em­lékművet firkálták össze sértő szavakkal, horogkeresztekkel. A kár 35 922 forint. Az ügyész Császár Frigyes elsőrendű és Bogdán István másodrendű vádlottat egyrendbeli rongálás vétségének, valamint egy­rendbeli rongálás bűntettének elkövetésével vádolja. Császár Frigyes nem érezte magát bűnösnek; az ominó­zus szeptember 6-i estéről elmondta, hogy „egy csöppöt felöntött a garatra”, totálré­szegen kellett hazatámogatni. Bogdán István nem tett vallo­mást. Farkas László tanúkénti kihallgatása során ellentmon­dásba keveredett az 1992. november 25-én a marcali rendőrkapitányságon tett val­lomásával. A tárgyaláson el­mondta, hogy Orsós Istvántól tudja: július 14-ére virradó éj­szaka Császár Frigyes és Horváth István „őgyelgett” a háza körül. A rendőrségi jegy­zőkönyvben ez így szerepel: Bogdán János látta Császárt és Bogdán Istvánt, amint do­bálják a házát. A nyilvánvaló ellentmondást így magya­rázta: az eset és a vallomás között hosszú idő telt el, kü­lönben is meglehetősen elfog­lalt ember. Surugli Lajos csá­kányi jegyző vallomásából ki­derült: egy idős asszony „min­dent” látott, ám nem mondja el, mivel fél a következmé­nyektől. A tanúk kihallgatása után dr. Tóth Sándor bíró má­jus 19-re napolta el a tárgya­lást. Az ügyész a vádiratban szereplő, ám meg nem jelent tanú, valamint az igazságügyi írásszakértő meghallgatását indítványozta, a bíróság pedig hivatalból rendelt el további bizonyítást, tanúkihallgatáso­kat. Tamási Rita ROSSZ ÜGYFÉL NINCS, CSAK TEHETSÉGTELEN ÜGYNÖK Friss mindig friss Ha otthonosan mozog akár egy kenyérgyárban, ha tud palacsintát sütni, könnyedén elbeszélget mások­kal, a gyerekek nyelvén is ért és min­dig alkalomhoz illően öltözködik, akár még biztosítási ügynök is lehet ma­gából — vallja Friss Ildikó, az ÁB- AEGON Általános Biztosító Rt So­mogy Megyei Irodájának üzletkötője. — A szakma sava-borsa: ki ho­gyan tud kapcsolatot teremteni a le­endő ügyfelekkel — magyaráz. — Nem mutatkozom be rögtön, csak miután már elbeszélgettünk a család­ról, a gyerekekről és a mindennapi gondokról. Ez segít a kötetlen társal­gás kialakításában, így már köny- nyebb üzletet kötni, bárhol befogad­ják a „biztosítóst”. Korán kelek és ké­sőn érkezem haza — életforma ez, amelyben a szakma iránti szeretet hajt mindenkit. Az ÁB-AEGON Rt-nél a megyé­ben jelenleg huszonötén ügynökös­ködnek. A kiképzés három hónapig tart. Ezalatt ki-ki megtanulja a szakma csínját-bínját, aztán pedig irány az első éles bevetés: falvak, vá­rosok és ügyfelek hosszú sora. Ren­geteg a munka, amellyel párhuzamo-* san nő a kereset is. A képzett ügynö­köket megbecsülik, mert fenik rájuk a fogukat a konkurens cégek is. Az újak pedig eleinte csak „tanulmá­nyozzák” a piacot. Szerencse, hogy az ÁB-AEGON Rt-nek rangja van a szakmában! — Nappal cégekhez járok szerző­déseket kötni, este pedig az ottho­nukban keresem fel az embereket. A munkás és a vezérigazgató egyaránt lehet ügyfél, ha sikerül közös hangot találnunk. Legutóbb a kenyérgyárban például beálltam én is a sorba és se­gítettem leszedni a friss sütést. Mire szóba került, hogy miért is vagyok ott, már többé-kevésbé „összemeleged­tünk”. Sok embert idegesítenek az udva­riatlan házalók. Az ügynökök alap­szabálya szerint: akit kidobnak az aj­tón, az másszon vissza az ablakon. Friss Ildikó is azt állítja: rossz ügyfél nincs, mindenkit meg lehet győzni. — Nem vagyok a drasztikus mód­szerek híve. Bár előfordult, hogy se­gítettem palacsintát sütni, másutt együtt ebédeltem a családdal. Mindig az alkalomhoz illően kell öltözni. Na­ponta ötször-hatszor is váltok ruhát, mert más öltözékben megyek falura vagy egy városi üzembe... Persze a legtapasztaltabb ügynök is kerülhet nehéz helyzetbe. Velem is előfordult, hogy becsöngettem olyan házba, ahol barátságtalanul és bizalmatlanul fogadtak. A gazda ránk támadt, de egy óra múlva ő is megkötötte a leg­újabb biztosításunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom