Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

1993. március 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tabon a múlt év novemberé­ben tartott nagy sikerű előadá­sában már bizonyította módsze­rének sikerét Császárné Benke Mária, aki hatnapos egészség- védő kurzust tart az észak-so­mogyi kisvárosban. A tabi műve­lődési központban március 21-én kezdődött a mozgást, a táplálkozást és életöröm téma­köröket felölelő előadás és be­mutató. A nágocsi gyermekfalu Nágocson a gyermekfalu épí­tésének munkálatait (terepren­dezés és talajelőkészítés) még a múlt év novemberében kezd­ték meg. Az idén várhatóan el­készül a tornaterem és a ta­nácskozóterem, valamint a ki­szolgáló helyiségek, illetve há­rom családi ház. A teljes kivite­lezést a Reménység Gyermek­falu Alapítvány fedezi. Súlyadó Lejárt a határideje az első fél­évi gépkocsisúlyadó befizeté­sének. Az autótulajdonosoknak Tabon az önkormányzat nem küldött előre értesítést vagy csekket. Hogy hányán feledkez­tek meg kötelességükről, arról nincs információ. Az azonban tény: akik március 15-ig nem fi­zették be a súlyadót, azok már csak a késedelmi kamattal együtt pótolhatják. Felújították a hivatalt Miklósiban több mint egymillió forintot költöttek a polgármesteri hivatal épületének felújítására. A pénz nagy részét pályázaton nyerték. Nemrégiben a község­háza épületének bejárata előtti teraszra is díszléces korlátot szereltek fel a hivatal alkalma­zottai. Alapítványé lesz a tabi tanácsadó iroda A tabi városi önkormányzat a vállalkozás fejlesztését szolgáló alapítvány létesítését határozta el a vállalkozói tanácsadó iroda működtetése érdekében. Az ön- kormányzat és a Somogy Me­gyei Vállalkozói Központ Alapít­vány között tavaly júniusban lét­rejött megállapodás március 31 -én lejár. A megyei alapítvány a további működtetéshez hozzá­járul ugyan (ebben az évben 500-700 ezer forint egyszeri támogatással), de teljes egé­szében finanszírozni nem tudja azt. A képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy egyetért a tabi ré­gió társadalmi-gazdasági fej­lesztését szolgáló alapítvány létrehozásával, ahhoz alapító­ként csatlakozik, és alapítói va­gyonként 600 ezer forintot je­gyez. Barkócy József irodave­zető szóbeli kiegészítésében elmondta: a térség polgármes­tereinek 70 százaléka is támo­gatásáról biztosította az alapít­vány létrehozását. Az iroda 25 település vállalkozóinak, vállal­kozásainak gondjain próbál se­gíteni. Az irodát nyitása óta csaknem 200 személy kereste föl és kért tanácsot, segítséget. Terv van a felújítására, bővítésére Zsúfolt az ádándi kollégium Délutáni „szieszta” a hálóban (Fotó: Sebők Dezső) — Ádándon a Fekete István Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet diákjainak kollégiumi épülete (a volt Csapody-kastély) a XVIII. századi átalakítása után nyerte el a mai formáját — mondta Komáromi István, az intézmény vezetője. — Az épületben 124 diákot helyez­tek el 8-12 ágyas szobákban. Ez elég nagy zsúfoltságot eredményez, ezért az anyagi lehetőségek megteremtésével kívánatos lenne az épület bő­vítése. A tanulási feltételeket három tanulószoba szolgálja, amely a kollégisták ötven szá­zalékának nyújt zavartalan ta­nulási lehetőséget. Gondot je­lent viszont az, hogy az épület kollégium céljára történt átala­kításakor kevés vizesblokkot terveztek. Ezek elhelyezése is rossz, ugyanis nagy részének nincs természetes szellőzése. A kollégiumban a szabadidős programok bővítését szolgálja a pinceklub a játékszobával, a kollégiumi rádió és a zártláncú tévérendszer, amely a magyar adásokon kívül egyszerre négy műholdas csatorna (és videóprogram) nézését bizto­sítja a „ház” lakóinak.-k. j.­ZICS IDEI GAZDÁLKODÁSA Sok-e vagy kevés 12 millió? Azt megítélni hogy sok-e vagy kevés 12 millió forint egy település éves gazdálkodá­sára, nem az újságíró feladata. Zicsnek minden esetre ennyi pénze van az idén. — Az 1993. évi költségvetés előkészítése során tartott köz­meghallgatáson — tájékozta­tott Balha Gyuláné, a település jegyzője —, ismertettük a la­kossággal az előirányzatokat, a lehetőségeket, valamint a képviselő-testület által megfo­galmazott célokat. Ekkor ad­tunk információt a szociális tör­vényről is, amely új támogatá­sok nyújtására ad lehetőséget a rászorulóknak. Sajnos, a la­kosság nagy része idős, illetve mind több a munkanélküli a fa­luban... így aztán a 12,5 millió forint — ebben az évben ennyi áll a rendelkezésünkre —, nem nagy mozgásteret ad. Ebből az összegből négymilliót költünk az intézmény fenntartására, il­letve valamivel több mint egy­milliót a törökkoppányi általá­nos iskolába járó felső tagoza­tos gyermekeink oktatására. A helyi iskola tatarozása (külső vakolás, a tetőszerkezet felújí­tása stb.) megközelíti a kétmil­liót. Az év folyamán 1,5 milliót szánunk útépítésre, melyhez támogatásként pályázatot nyúj­tottunk be. A kedvező elbírá­lása esetén remény van arra, hogy 1993-ban a község vala­mennyi utcája szilárd burkolatú legyen. Szociális célokra csak­nem egymilliót terveztünk. A- gyermekek étkezési térítési dí­jának 30 százalékát, míg az időskorúak étkeztetésének hatvan százalékát vállalja ma­gára az önkormányzat. Az idén szeretnénk még felújítani és üzemeltetni a vágóhidunkat is, mellyel helyben megoldódna a vágóállat felvásárlása, ebből adódóan pedig a húsellátás, így reményeink szerint több ál­lattartónak tudnánk segíteni a helyzetén... — krutek — Malom volt a rom Balatonföldvárról Kőrös­hegyre érve, a település szélén elhagyott, romos ál­lapotban található az egy­kori malomépület. Pavlek Ferenc polgármestertől megtudtuk, hogy a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól 1988-ban több mint egymil­lió forintért vásárolta meg az egykori elöljáróság a kezelői jogot. Az épület mostanra az önkormányzat tulajdonába került. — A községben 1949-től 1961-ig üzemelt a malom — mondta a polgármester. — A többszintes malomépüle­tet aztán takarmányértéke­sítő raktárként használták. Most már a hatodik éve,hogy üresen áll... Az ál­laga pedig folyamatosan romlik. A képviselő-testület ere­deti elképzelése az volt, hogy itt alakíttatja ki a falu­házat, ám az horribilis ösz- szegbe került volna. Egy csomó pluszkiadás miatt aztán lemondtunk róla. Nem messze ettől a helytől épül már a teljesen új,kor­szerű és modern közösségi A romos malom ház. A kőröshegyi önkor­mányzat a tulajdonába került egykori malomépületet ön­maga hasznosítani nem tudja, ezért úgy tervezik, hogy apportként viszik majd be valamilyen társas vállalko­zásába... (Krutek) KOPPÁNY-VÖLGYI UTAK Megszüntetik a zsáktelepüléseket A Koppány-völgyi Önkor­mányzatok Érdekvédelmi Szövetsége Tabon megtartott legutóbbi ülésén megtárgyalta a térség mellékúthálózat-bőví- tési, illetve úthálózat-fejlesz­tési kérdéseit az Uvaterv szakértőinek jelenlétében. Az ülésre a szövetségi tagokon kívül meghívták a térség tele­püléseinek polgármestereit is. Bertalan Béla, a szövetség titkára az ülés után elmondta: — célunk az, hogy a zsáktele­püléseket is bekössék a mel­lékúthálózatba, s az elzárt jel­leg megszűnjön, az idegenfor­galmi helyek és a megyehatár melletti települések bekapcso­lódjanak a „vérkeringésbe”. A közlekedési lehetőségek javu­lása növelné a települések megtartó erejét és könnyebbé válna a munkahelyteremtés is. A térség meglevő úthálózata a domborzathoz igazodik, ezért kelet-nyugati irányban több mellékutat is kellene nyitni. Egyébként a meglevők 60-80 százaléka is felújításra szorul. Az Uvaterv hosszú (8-10 év) és nagy távra (25 év) elkészí­tette a fejlesztési programot, de út csak ott lesz, ahol az igények mellett, az anyagi le­hetőségek is megvannak. — Milyen anyagi forrásra támaszkodhatnak a Koppány- völgyi települések? — Az önkormányzatok saját erőforrásaikon kívül pályázati lehetőségekkel is élhetnek. Ugyanis az erre fordítható összeg 1994-től várhatóan nö­vekedni fog. Külön útalap-tá­mogatásra számíthatnak a mezőgazdasági és a kerékpá­rutak építői... Az ülésen megje­lent polgármesterek elfogad­ták, hogy a térség zártságát az összekötő utakkal oldani kell. Ezért pályázatokat dolgoznak ki egyebek között a Fiad-Ga- más, a Balatonendréd-Lulla, valamint a Bedegkér-Török- koppány, később pedig a Ka- rád-Somogymeggyes össze­kötő utak kiépítésére. Az ön- kormányzatok polgármesterei állást foglaltak abban is, hogy 1994-ben a KHVM által vissza­fizetendő útfelújítási pénzt a megyei önkormányzat a kis­térségek összekötő útjainak a fejlesztésére fordítsa. K. J. Harminc év egy munkahelyen Nyugdíjba ment a „milliárdos” pénztárosn'ó A főpénztáros fizetés közben az utolsó munkanapok egyi­kén Állítólag ma már nem érdem, ha valaki hosszú ideig egy mun­kahelyen, egy beosztásban dol­gozik. Azaz kötődik a cégé­hez!... Özv. Dulcz Pálné (szül: Zsol­nai Irma) nem így gondolta ezt. Csaknem harminc évet „húzott le” az OTP tabi fiókjában. „Csiri- két” a napokban búcsúztatták: nyugdíjba vonul a tabi térség legrégebbi pénztárosa. Milliár- dok kezelője... — A gimnáziumi érettségi után — emlékszik vissza — a tabi községi tanácsnál kezdtem mint adminisztrátor. 1964. feb­ruár 16-án „kötöttem házassá­got” az OTP tabi fiókjával, s ra­gadtam itt egy életen át. — Mi köti az embert ennyi éven keresztül egy munkahely­hez? — Mindenekelőtt a munka és a munkahely szeretete. Nem kis szerepe volt a maradásban a vezetőimnek és kollégáimnak is. Nagyon megszerettem a majd 30 évvel ezelőtt kapott feladatot, a hivatásomat. — Mit jelentett önnek a pénz? Nem esett kísértésbe? — Soha! Hiszen akkor azon­nal menesztettek volna. Nekem a pénz, a milliárdok kezelése volt a munkám. Mint másoknak (Sebők Dezső felvétele) a gépelés vagy a felszolgálás, a szerelés... Persze nem taga­dom, én is jobban örültem volna, ha a saját pénztárcámba is több kerül... Az elmúlt évtizedekben sok örömben, de a munkakö­römmel járó feszültségben is volt részem. Mindig fontosnak tartottam azonban a jó emberi kapcsolatot. Tudtam örülni má­sok örömének. Ilyen volt az, amikor ötöst vagy a totón 13+1-est fizettem ki. Olyan eset is előfordult a harmincéves pénztároskodásom alatt, hogy a kiváltásra behozott nyeremény- szelvényen — tulajdonosa hár­masként kezelte — négytalála- tost fedeztem föl. Együtt örül­tünk... — Ön hogyan állt a Fortuná­val? — Hadilábon, sajnos, bár egyénileg és kollektiven is totóz­tam és lottóztam, de nagyobb szerencse sosem ért. Nem nyer­tem autót, nem volt ötösöm, sőt négyesem sem. — Gondolt-e az évek során arra, hogy munkahelyet cserél? — Megalapozott, komoly el­határozásom nem volt. Néha egy-egy fárasztó fizetési nap előkészítése után fordult meg a fejemben a távozás gondolata, de másnap már el is felejtettem az egészet. Krutek József Kezében ,az egészsége!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom