Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 22., hétfő Hamis vodka, olcsó hús Nem árt, ha megnézik az autósok, hol tankolnak, mert az idén már a gázolaj minőségével kapcsolatos panaszok is érkeztek a Győr-Moson-Sop- ron Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a vásárlók legyenek résen a húsüzletekben is. Erre intenek a megye 32 húsboltjában a közelmúltban végzett vizsgálatok, amelyek során két eset kivételével szankcionálni, bírságolni kellett. A kereskedők egy-egy tételnél akár negyven forinttal is elszámolják magukat a vevő kárára. A hamis konyakot, a benzinszagú orosz vodkát egyébként nemcsak a lengyel piacokon, hanem az üzletekben is árusítják — mutattak rá a felügyelők. „Inaki” megy A General Motors 52 éves mérnök-menedzsere, Jósé Ignacio — „Inaki” — Lopez de Arriortua közölte: faképnél hagyja munkáltatóját, a GM-et és a Volkswagenhez pártol. A General Motors vezetői lakásán keresték fel a Nagy Inkvi- zítornak becézett beszerzési igazgatót és próbálták maradásra bírni. A tárgyalások eredményeként úgy tűnt, hogy „Inaki” marad, vasárnap azonban meglepetésszerűen bejelentették, hogy mégis átpártol a német konszernhez. Úgy hírlik, hogy a fényes karriert befutott menedzsert kirívóan magas, 5 év alatt 20 millió dollárt kitevő fizetéssel csábították át és talán még ma a felügyelőtanács elnökévé választják. Ikrek kézfogója Különös esküvő volt a minap Nepálban: Csitvánban, három fiútestvér esküdött örök hűséget három lánynak. Mind a fiúk, mind a lányok hármas- sikrek voltak. — Mi már nem bíztunk benne, hogy találunk magunknak hármasiker arákat — nyilatkozta a 28 esztendős Ram a hivatalos nepáli hírügynökség tudósítójának. A három vőlegény eddigi életének minden fontos eseményét egyszerre bonyolította. Együtt jártak iskolába, és megvárták testvérüket gimnáziumi tanulmányaik megkezdésével, amikor az megbukott, és osztályt kellett ismételnie. Együtt kérték felvételüket a hadseregbe, és nem tágítottak, amíg mindhármukat fel nem vették: egyiküknek ugyanis nem sikerült a felvételi vizsgája. BEFOGADÓ NEMZET VAGYUNK Somogy megye nemzetiségei A Kaposvári Tavaszi Fesztivál során a Somogy Megyei Levéltár, a városi és megyei önkormányzat, valamint a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja nemzetiségi konferenciát rendezett a hét végén Kaposváron, a megyeházán. A földadó-bevallás határideje: ma éjfél! A Somogy Megye Nemzetiségei XVIII-tól a XX. századig címet viselő tanácskozást Orwell gondolatával nyitotta meg Szili Ferenc kandidátus, megyei levéltárigazgató: „Ha egy népnek el akarod venni a jövőjét, el kell venned a múltját.” Szita László kandidátus, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója a somogyi németek és szlávok betelepüléséről illetve betelepítéséről végzett kutatásait ismertette. Mint mondta, a török népességpusztítás másfél évszázados folyamatát fél évszázados gyarapítási politika tudta csak ellensúlyozni. A betelepítés elsősorban a XVII. század politikájára volt jellemző, ám a kutatások bebizonyították, később is nagyon jelentős folyamat maradt ez Somogybán. Pontos képünk van a hódoltság utáni nemzetiségi struktúráról. Somogy ekkor még „színtiszta” magyar megye, de hamar megkezdődik a horvát, bosnyák, bunye- vác beáramlás. 1695 még talál itt néhány szerb települést — Gyalán, Pölöske, Geszti stb —, ezeket a török telepítette ide. A szerbek azonban hamar eltűntek, nem tudtak beilleszkedni a magyar és horvát paraszti világba. Az 1710-20-as évek ugyanis már népes hor- vátságot találnak itt, az elpusztult falvak helyén — pl. Dráva völgye — tisztán horvát települések is létrejönnek, s megnövekedik a szlovákság száma is. Új népcsoport is megjelenik ekkor: a vendek. Taranyban máig felismerhetők jellegzetességeik. Az 1700-as évek elején 21 somogyi településen már önálló betelepülőként fölbukkannak német családok, s 1725-ben sor került az első szervezett betelepítésükre: a Zichy család Nágocsra telepít németeket. A XVIII. század első felére 61 településen találni már horvát, szlovák és német nemzetiségű családokat, ám a XVIII. század hetvenes éveiig az asszimilációnak legcsekélyebb nyomával sem találkozik a kutató. A betelepülési folyamat az 1800-as években is tovább folytatódik Somogybán. 1849-es forrás szerint Somogy 312 nagyobb falujában a 201 ezer magyar mellett 22 ezer német és 19 ezer szláv él már. Jóval több, Szirmayné Bayer Erzsébet Lakodalom című képe mint a környező megyékben. S eddigre már kialakultak a különböző népcsoportok közötti vagyoni különbségek is. A német falvak szemlélete, és az, hogy sikerült bekapcsolódniuk a nemzetközi kereskedelembe, megalapozta jómódjukat. Ekkor azonban még békességben élhetnek a nemzetiségek a megyében, mindössze az ellenreformáció „ugrasztottá” némileg össze őket. Füzes Miklós kandidátus, a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa azonban már a későbbi konfliktusokról is beszélt. Előadása a németek kiűzetése a Dél-Dunántúlról a második világháború után címet viselte. Őt Gerhard Seewann történész, a müncheni Südost-lns- titut könyvtárának igazgatója követte, aki a magyarországi nemzetiségi politikáról készített számvetést az 1950-es évektől napjainkig az első két előadóhoz hasonló igényességgel. A tanácskozás szünetében nyílt meg Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész Németek Somogybán című kiállítása. A kiállítást Kerner Lőrinc a Lenau Egyesület elnöke nyitotta meg. Nagy László A föld tulajdonviszonyaiban végbement gyökeres változások jellemezték '92-t: a mező- gazdaságban százezrek jutottak földhöz a kárpótlás, a téeszek átalakulása révén, s váltak egyéni gazdálkodóvá, kistermelővé. Az átalakulásokkal párhuzamosan módosult a földadórendszer néhány eleme is. — 1992. január 1-jétől, aranykoronánként kell fizetni az éves földadót — tájékoztat Lepsényi Mária, az APEH munkatársa, a törvény művelési áganként az átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint határozza meg a föld értékét, az átlagos kataszteri jövedelem a föld minőségét fejezi ki’; minél jobb a föld, annál magasabb az adó mértéke. Egy 10-12 aranykoronás szántó esetében például ranykoronánként 6 forintot, míg egy 28 aranykoronás szántó művelési ágban aranykoronánként 52 forintot kell fizetnie a tulajdonosnak. — A művelési ágak megváltoztatását semmilyen előírás nem tiltja. Sőt, ha valaki szántóját gyümölcsössel telepíti be, a törvény preferálja: amíg termőre nem fordul, nem kell adót fizetnie. Szőlő telepítése esetén például 4, dió és gesztenye esetén 20, alacsony és közepes törzsű alma és körte telepítése esetén 5, ugyanilyen cseresznye, meggy, szilva, kajszi esetén 8 év a mentesség. — A vonatkozó jogszabályokból emlékeztetőül annyit: megilleti a mentesség azt a magánszemélyt, aki '90 január 1-jétől az SzJA szerint egyéni vállalkozóként, vagy aki kárpótlás címén megszerzett, illetve mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat. A törvény általában a tevékenység megkezdését követő 1-2 évig biztosít mentességet. A korábbi jogosultság alapján kapott mentességek is érvényben maradnak addig, ameddig annak idején az adóhatóság adta. Környezetkímélő technológia alkalmazása esetén 50 százalékos kedvezmény jár, s adó- mérséklés kérhető pl. elemi csapások, aszálykárok címén. — Az adóbevallást a március 22-i éjféli határidőig kinek-kinek a használatába került föld után akkor is el kell készítenie, ha a tavaly megállapított földadó-fizetési kötelezettsége mondjuk a 100 forintot sem érte el! A bevallást az állandó lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. — Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy annak kell földadót fizetnie, akinek a föld 1992. január 1-jén használatában volt. Több helyütt előfordult, hogy a téesz — miután szétosztotta a földet — saját számlájára hajtja be a földadót. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy ahol január 1 -je után került sor földosztásra, ott mindenütt a téesznek kell fizetnie földadót! (Újvári) a) Szántó művelési ágban Ha az 1 h-ra jutó Az aranyátlagos aranykoronánként korona-érték évi adó (Ft) 0:10 0 10,01-12 6 12,01-14 10 14,01- 6 14 16,01-18 18 18,01-20 22 20,01-22 28 22,01-24 34 24,01-26 40 26,01-28 46 26,01-30 52 30,01-32 58 32,01-34 64 34,01-36 68 36,01-35 72 38,01-40 78 40 felett 82 b) kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban Ha az 1 h-ra jutó Az aranyátlagos aranykoronánkénti korona-érték évi adó (Ft) 0-24 0 24,01-26 8 26,01-28 8 28,01-30 10 30,01-32 12 32,01-34 16 34,01-36 20’ 36,01-38 24 38,01-40 28 40,01-42 32 42,01-44 36 44,01-46 40 46,01-48 44 48 felett 48 c) Gyep, nádas művelési ágban Ha az 1 h-ra jutó Az aranyátlagos arany koronánként korona-érték évi adó (Ft) 0-10 0 10,01-12 3 12,01-14 4 14,01-16 5 16,01-18 6 18,01-20 7 20,01-22 8 22,01-24 9 24,01-26 10 26,01-28 11 28 felett 12 NEMZETKÖZI POLITOLÓGUS KONFERENCIA MÜNSTERBEN Az európai integráció jövője Kaposvári kutatók a kelet-közép-európai rendszerváltozásról Március második hetében tizenhárom európai országból mintegy ötven filozófus, történész és politológus vett részt Észak-Rajna-Westfália tartományi székhelyén, Münsterben azon a tanácskozáson, amely az európai föderáció problémáit, illetőleg az integráció lehetőségeit volt hivatott megvitatni. A kaposvári tanítóképző főiskola és a münsteri egyetem között kialakult kapcsolatnak köszönhetően meghívást kapott a konferenciára két fiatal főiskolai oktató, Bertalan Péter történész és Szabó Csaba filozófiai oktató is. Bombabiztos gomba Nem kell az albánoknak a „bombabiztos gomba”, amelyet az ország minden területén található betonbunkerekben termesztenének. Bolgár sajtójelentések szerint egy olasz cég azt ajánlotta az albánoknak, hogy a 70-es években még Enver Hodzsa utasítására felállított betonbunkereket hasznosítsák gombatermesztésre. Az ötlet állítólag megbukott. Siemens i-center Nagykereskedelmi raktáráruházát létesített Budapesten a Siemens villanyszerelési anyagok forgalmazására. A megnyitón Hans Strohmeyer, a ASI i-center üzletág közép- kelet-európai igazgatója elmondta: a raktáráruházát indulásként 90 millió forint értékben 2500-féle árucikkel töltötték fel, melyből 300 Siemens-termék, további 300 egyéb német gyártóé, de megvásárolható a centerben a magyar villanyszerelési ipar teljes választéka. — Amellett, hogy az 1200 éves évfordulóját ünneplő Münsterben ezidőtájt számos rangos rendezvényt tartsanak, minek tulajdonítható a németek közép-európai térség és különösen a volt szocialista országok jövője iránti érdeklődése? — kérdeztem Bertalan Pétertől. — Az egyesült Európa problémái kiváltképpen foglalkoztatják a német és a francia politológusokat — mondta a fiatal történész. — Ezt igazolta a konferencia megnyitó előadása is, amelyet G. W. Witt- kamper professzor, az Euró- pakutató Intézet igazgatója tartott, és amelyben egy európai födralisztikus koncepciót vázolt föl. A másik nagyhatású referátumot Henrich Hofrfsch- hulte politológus professzor tartotta, aki a Maastrichti Egyezmény várható következményeiről fejtette ki nézeteit. A német politológusok egyébként az egyesült Eu- rópa-eszményét már tényként kezelik, sőt elgondolásaikban már Európa régiók szerinti felosztása is szerepet kap. Eszerint az egyik régiót Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország képezné, a másikat Horvátország és Szlovénia, a harmadikat pedig Románia és Bulgária. — Ismerik-e, értik-e Ke- let-Közép-Európa problémáit a tekintélyes német politikusok? — Sokkal jobban, mint gondolnánk. Igaz, ők már régóta a szabad európai polgár szemszögéből figyelik és elemzik a volt szocialista országokban most zajló eseményeket. Talán ennek tulajdonítható, hogy szemben a mi régiónk politológusaival, ők optimisták az európai fejlődés hazánkat is érintő fejlődési trendjeit illetően. — Bertalan Péter első ízben vett részt előadóként nemzetközi konferencián. Miről beszélt korreferátumában? — Elsősorban azt próbáltam bemutatni, hogy milyen hatással van térségünkre a hatalmi bipolaritás megszűnése, illetőleg a szovjet impe- rium összeomlása. Kutatói figyelmem elsődlegesen a rendszerváltozás külső körülményeire irányul, így az erről szerzett kutatási tapasztalatimról számoltam be — mondta a fiatal történész. — Szabó Csaba adjunktus Politikai tévhitek és hazugságok Kelet-Európábán címmel tartott előadást Münsterben és korreferátumában ötszáz év tanulságait summázta. Milyen veszélyekre hívta föl a hallgatóság figyelmét — kérdeztem Szabó Csabát. — Mindenekelőtt arra, hogy ha egy független állam kiszorul a korábbi fejlődési trendjéből, akkor óhatatlanul előjönnek a traumás tünetek, a politikai hazugságok, a tévhitek és a hamis ideológiák. Ezek kényszerpályára terelik az adott országot, következésképpen elkerülhetetlenné válik a marginalizálódás és állandósul a gazdasági és politikai romlással járó peremhelyzet. Emellett arról is szóltam előadásomban, hoy az európai integrációt leginkább fenyegető veszélynek a térségünkben egyre erősödő nacionalizmust tartom. Félő, hogy ezek a nacionalista tendenciák lelassítják, netán megakadályozhatják az egyesült Európa eszményének megvalósulását. Gulyás József
