Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. március 18., csütörtök 536 klub Tanulságos választmányi ülés Kaposváron Kinek ingyenes a tévéműsor? a szövetségben Jelenleg már 536 falusi, nagyközségi és városi klub működik a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége kereté­ben, s ezek a klubok rendsze­resen részt vesznek a helyi közéletben, szót emelnek az idős lakosság érdekeinek vé­delmében, hallatják hangjukat a szociálpolitikában, közre­működnek az önkormányza­tokkal és a társadalmi szerve­zetekkel való együttműködés­ben. Az együttműködés haté­konyabb és konkrétabb formá­inak kialakítására a szövetség májusban nemzetközi tapasz­talatcserét szervez, s erre a Közép-európai Kezdeménye­zés országainak küldötteit és az Európai Közösség megbí­zottját is meghívják. Kilátástalanság a falvakban Ilyen kilátástalannak a nyugdíjasok még nem látták a jövőjüket, mint most — állítja a Hajdú-Bihar megyei nyugdíja­sok szövetségének elnöke. A szomorú megállapítás So- mogyra is érvényes, még az idei parlamenti döntéssel ho­zott kétszeri nyugdíjemelés el­lenére is. Attól olyan elkese­redett a hangulat a hajdú-bi­hari és a somogyi falvakban, hogy — a megyei szövetség elnöke szerint — „ „a háztáji földek megszűnnek, a földjá­radékok összege egyre keve­sebb, a nyugdíjak pedig igen alacsonyak... A régi nyugdíja­sok nyugdíja az évek során már-már teljesen az alacsony nyugdíjak szintjére esett visz- sza” — olvasható a nyilatko­zatban. Noha Hajdú-Bihar messze esik Somogytól, a probléma, sajnos, közeli isme­rősünk. Az elégedetlenség hulláma Az elégedetlenség hulláma futott végig az ország nyugdí­jas-szervezetein a parlament nyugdíjemeléssel kapcsolatos döntése nyomán. Ezen az ol­dalon számolunk be a kapos­vári egyesület tiltakozásáról, de az ország számos helyéről értesültünk hasonló döntések­ről, arról, hogy a nyugdíjasok nem értenek egyet a „zse­bükbe vágó” elhatározásról. A Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetsége például nyílt levélben fordult az Or­szággyűléshez, hogy módo­sítsa a nyugdíjemelésről szóló határozatát. A Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok azt kifo­gásolták, hogy a megye par­lamenti képviselői közül sokan nem támogatták a név szerinti szavazásnál a 16 százalékos emelést. A Tolna megyeiek a népjóléti miniszternek küldött levélben követelik, hogy a nyugdíjemelés mindig az év elejétől legyen érvényes, és feleljen meg a valós árnöve­kedéseknek. Figyelik az árakat Árfigyelő szolgálatot szer­vez a Magyar Szocialista Párt, mert — megítélésük szerint — úgy tűnik, hogy az árak na­gyobb mértékben „szabadul­tak el”, mint ahogyan azt a kétkulcsos áfa bevezetése in­dokolja. A megállapítást azon a háttérbeszélgetésen hallhat­ták az újságírók, amelyet a szociális helyzetről tartott az Magyar Szocialista Párt. Azt is közölték: úgy látják, hogy az utóbbi hónapokban mélyült az ország szociális válsága, és a szociális, illetve egészségügyi intézményeket az ellehetetle­nülés veszélye fenyegeti. Az igazán rászorulók többnyire hallgatnak A nyugdíjasok keveslik a 14 százalékos emelést (Fotó: Király J. Béla) Választmányi ülést tar­tott a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesülete. Az elnök­ség nevében Székely Sán­dor elnök számolt be a múlt évi munkáról, Szen­tes József elnökhelyettes a gazdasági tevékenység­ről adott számot; a vá­lasztmányi tagok meghall­gatták az ellenőrző bizott­ság jelentését és jóvá­hagyták az idei tervet. Jóleső érzéssel vették tu­domásul, hogy — s erről Szita Károly alpolgármester biztosította őket — az ön- kormányzat igyekszik a 213 millió forintos szociális tá­mogatásból oda juttatni ki- sebb-nagyobb összegeket, ahol a legnagyobb szükség van támogatásra, s a lehe­tőségekhez mérten arra is ügyelnek, hogy a valóban rászorulók helyzetének jobbra fordulását a pénzbeli és természetbeni segítség hatékonyan előmozdítsa. Ezt a célt szolgálja majd az április elején hozandó, a szociális támogatásokról is határozó rendelet. Az alpol­gármester azt is elmondta: megalapozottabbakká váltak a döntések azáltal, hogy — kezdeményezésére — létre­jött az érdekegyeztető fó­rum, ahol a nyugdíjasok ér­dekei is megfelelő képvisele­tet és védelmet kapnak. A nyugdíjasérdekek kép­viseletének és védelmének számos jelét mutatja a ka­posvári egyesület. A Szent Imre . utcai bolt híre-neve például nemcsak város-, de megyehatárokon túl is is­mert, s most a profilon belül választékbővítéssel igyek­szenek a vásárlók kedvébe járni. Az egyesületi tagok szívesen vesznek részt or­szágjáró kirándulásokon, kü­lönösen azért, mert a szer­vezők dicséretes módon elegyítik ilyenkor a hasznos és a kellemes programokat. Tolnában tanulmányozták például a biokertészkedést. Itthon, klubrendezvényen éppen a közelmúltban a szakszervezeti székházban ismerkedtek az érdeklődő nyugdíjasok egyes, a bioker­tészkedésben használható szerek — nem mérgek!— alkalmazásának módjával, beszerzésük lehetőségei­vel... A választmány tagjai szóvá tették, hogy nem ér­tenek egyet a nyugdíjemelés parlament által elfogadott mértékével, ütemezésével és azzal sem, hogy nem ja­nuár elsejéig visszamenőleg emelik a járandóságokat. El­hangzott: az egyesület an­nak idején azért jött létre, hogy jó szóval és anyagi tá­mogatással is segítsék ele­sett társaikat. Ugyanakkor az is nyilvánvaló: az igazán rászorulók, a gyógyszert, tü­zelőt, élelmiszert, ruhane­műt nélkülözők képtelenek arra, hogy tanácskozáso­kon, segélyszolgálati iro­dákban megjelenjenek, pe­dig elsősorban róluk kellene tudni, őket kellene ismerni. Jó kezdeményezés volt az egyesületnél kérdőívek ki­küldése, hogy a kapott vála­szok alapján megtegyék a szükséges intézkedéseket. Csakhogy — hallottuk a vá­lasztmányi ülésen — sokan már a segély szó hallatára is megborzonganak és elzár­kóznak... Pedig általános vé­lemény, hogy szomorúan alakul a nyugdíjasok sorsa, ezért is tiltakoznak minden fórumon a legutóbbi nyug­díjemelés mértéke ellen, jól­lehet tudják, ezeknek a tilta­kozásoknak nincs sok foga­natja... Nincs, mert egyrészt az ország gazdasági hely­zete miatt nem áll rendelke­zésre megfelelő fedezet a nagyobb mérvű emeléshez. Más kérdés, hogy miért nem, és miért épp a nyugdíjasok­nál kell „megfogni”, megrö­vidíteni a törvényben egyéb­ként már korábban elhatáro­zott, szabályozott mértékű emeléseket? Nem mindig és nem minden döntésben érezhető a sokat emlegetett szociális érzékenység. A választmányi ülés részt­vevői végül nemcsak a be­számolókat fogadták el, ha­nem azt a javaslatot is hatá­rozattá emelte, hogy a mint­egy 1400 tagot számláló egyesület elnöksége továb­bítsa tiltakozásukat a megyei szövetségnek: nem értenek egyet az idei nyugdíjemelés mértékével és azzal, hogy csak március 1-jétől érvé­nyes az emelés első „lép­csője”. Hernesz Ferenc A Hanság vad fia volt... Hány Istók legendája Hány Istók, a Hanság vad fia, festők, szobrászok, írók fantázi­áját foglalkoztatta, alakja köré a nép legendákat font. Jókai Móra Névtelen vár című regényében állított emléket Kapu várának és Hány Istóknak. De a vízi va­dember-palántával sokan "má­sok is foglalkoztak... A legenda szerint halpikke­lyek borították, ujjai között úszóhártyák feszültek, kopol- tyúval lélegzett és kígyót, békát, nyers halat evett... Épp tegnap volt az évfordulója, hogy rátalál­tak, ugyanis egy német nyelvű bejegyzés szerint „1749. már­cius 17-én Nagy Ferenc és Mol­nár Mihály kapuvári halászok egy vadállathoz hasonló fiút fog­tak, akinek alakja azonban töké­letes ember, és körülbelül tízé­ves volt; behozták a várba, és mivel a gyerek semmit sem tu­dott beszélni, feltételesen meg­keresztelték. " Ezt az 1748-1791 között vezetett anyakönyvben latinul írt sorok is bizonyítják: „1749. március 17-én feltétele­sen megkereszteltetett az erdő­ben talált esztelen fiú, István, aki körülbelül 8 éves. Keresztszülei: Hochsinger Mihály és Mezner Anna Mária. A gyerek mezítelen volt”— folytatódik a már idézett bejegyzés, s azt is említik, hogy nyers füvet, szénát és szalmát evett, a ruházatot nem tűrte, és ha embert pillantott meg, vízbe vetette magát, és úgy úszott, mint a hal... Aztán a várban, ahol majdnem egy évig élt, megette már a főtt ételt, meg­tűrte magán a ruhát, s kezdett teljes emberré válni. „A hajdúk már igen bíztak benne, de ez a vízi emberke egész váratlanul elveszett, és többé elő sem ke­rült. Valószínűleg a várhoz közel folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanságba, ahol találták. Ro- sensting Pál tiszttartó saját ke­zűleg. ” A hagyomány szerint, amint Esterházy Miklós herceg, Kapu­vár ura értesült Hány Istók eltű­néséről, mindent elkövetett,. hogy előkeríttesse, de csak a rongyait találták meg az Égerer­dőben. Állítólag a halászok há­rom év múlva még egyszer megpillantották a Király-tóban, aztán soha többé nem látta senki. Ám a Hány Istók-legenda változatlanul él a Rábaközben, a Hanság vidékén. B. J. Kétszeres kedvezmény építkezőknek! A 6 Sumér Kft tégláiból, március 31-ig! Kedvezményes ár: kisméretű 7,50 Ft kettős méretű 10,50 Ft B-30 blokk 20,50 Ft Ha most foglalót ad, április-májusban kiszolgáljuk. Pécs, Hungária u. 14., tel.: 72/26-666 Bonyhádi téglagyár, tel.: 74/51-723 Dombóvári téglagyár, tel.: 74/66-456 Villánykövesdi téglagyár, tel.: Villány 114 (1606) Mentesség csak kérelemre A tévé előfizetési-díj eme­lése meglehetősen érzéke­nyen érinti a kispénzű, nyugdí­jas családokat: a havi három­száz forintot nehezen tudják kigazdálkodni az amúgy is szűkös keretekből. Érthető, hogy sokan érdeklődnek arról: kik mentesülhetnek az előfize­tési kötelezettség alól. Az 1991 óta érvényes pénzügyminisztériumi rende­let szerint mentességet élvez­nek az egyedül élő hetven éven felüliek, az önálló háztar­tásban élő hetvenen felüli há­zaspárok, illetve élettársak. Ugyanebben a kedvezmé­nyen részesülhetnek azok az egy nyugdíjból élő párok, ame­lyeknek egyik tagja már túl van a hetvenen. Nem kell té­védíjat fizetniük azoknak a hetven éven felülieknek sem, akik önálló nyugdíjjal, kereset­tel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzá­tartozójuk ellátásáról gondos­kodnak. A jogszabály szerint közeli hozzátartozónak számít a há­zastárs, az egyenes ágbeli ro­kon (nagyszülő, szülő, unoka), az örökbefogadó mostoha- és nevelőszülő, illetve az örökbe­fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. Szintén közeli hoz­zátartozó a testvér, az élet­társ, az egyenes ágbeli ro­konnak a házastársa, sőt je­gyese is. Kimondja a jogszabály, hogy nem kell tévédíjat fizet­niük a 100 százalékos hadi­rokkantaknak, az I. és II. cso­portba tartozó rokkantaknak, illetve a súlyos látás- és hal­lássérülteknek. A mentesség azonban nem automatikus: az állandó lak­hely szerint illetékes postahi­vatalnál kérelmezni kell. Eh­hez egy formanyomtatványt kell kitölteni, mellékelve hozzá a legutolsó tévé-előfizetési nyugtát, s bemutatva a szemé­lyazonossági igazolványt. A rokkantsági járadékosoknak a nyugdíjfolyósító igazgatóság adja ki a mentességhez szük­séges igazolást. Ä posta illetékesei elmond­ták: a kérelmet gyorsan, min­den bürokrácia nélkül intézik, s például a mozgásképtele­neknek a kézbesítők segíte­nek lebonyolítani a kérelem célbajuttatását. Aki pedig megkésik a mentesség kérel­mezésével, az esetleges túlfi­zetést visszaigényelheti.-borgó­A kedvezményes utazásról Áprilistól érvényesek az új utalványok A nyugdíjasok utazási utalványa — amely kedvez­ményre jogosít Március végén lejárnak a kedvezményes utazásra jogosító utalványok, a nyugdíjfolyósító igazgatóság azonban már pos­tázta az új szelvényeket, amelyeket ez év április 1-jétől 1994. március 31-éig lehet majd felhasználni. Az utazási kedvezmény a' MÁV, a GYSEV vonalaira, il­letve a helyközi menetrend- szerű Volán autóbusz-jára­tokra érvényes. Az utalvány birtokosai 50 vagy 90 száza­lékos árengedményt vehetnek igénybe — de ha ez utóbbival élnek, a 16 alkalomra szóló 16 karikából (ablakból) eseten­ként kettőt-kettőt bélyegeznek le. Hivatalosan a kedvezmé­nyezettség tizennégy 50, és két 90 százalékos utazásra szól — vagyis az utalványon két alkalommal a 90 százalék igénybe vétele esetén is csak egy ablakot bélyegeznek le. Az utalványt kézhez kapják azok a 70 éven felüliek is, akik különben ingyen utazhatnak. Az ingyenesség azonban vo­naton csak a II. osztályra szól — ha az elsőn akarnak utazni, az utalvánnyal válthatnak kedvezményes árú jegyet. Elvileg az utalvány át nem ruházható, de a szokásjog már szentesítette azt, hogy a házaspárok, élettársak egy­más szelvényét használják. Az érvényes rendelkezések most úgy szólnak, hogy az „át­ruházás” akkor szabályszerű, ha a házastárs, élettárs elérte a nyugdíjkort. A nyugdíjasokon kívül kiter­jed a kedvezményezettek köre azokra is, akik árvaellátást, rendszeres szociális, átmeneti és rokkantsági járadékot kap­nak. Kiterjed továbbá a kül­földről hazatelepült és onnan nyugellátásra jogosult magyar állampolgárokra és az olyan egyházi személyekre, illetve Képzőművészeti Alap-ta­gokra, akik nyugsegélyben ré­szesülnek. Mivel az elmúlt hetekben több mint 2,5 millió utazási szelvényt kellett postázniuk az illetékeseknek, lehetséges, hogy nem minden jogosult kapta kézhez az utalványt. Ez főként akkor fordulhat elő, ha az illető lakcíme megváltozott, s mivel nyugdíját lakossági fo­lyószámlára utalták, a válto­zás eddig nem okozott gon­dot. A reklamálók tehát új címüket feltétlenül jelentsék be a nyugdíjfolyósító igazga­tóságnak. Gyorsítja az ügyin­tézést, ha a levélben is, a borí­tékon is föltüntetik nyugdí­jas-törzsszámúkat. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom