Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. március 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Faluházat épít Szilvásszentmárton Szilvásszentmárton idei legnagyobb, s természetesen legköltségesebb beruházása a faluház építése lesz, ame­lyet a templom előtt fognak felhúzni. A tervező tegnapelőtt járt kint a terepen, s várhatóan egy hónap múlva már a kész tervvel jelentkezik. Ezután ke­resnek kivitelezőt, s a mintegy ötmillió forintos beruházást még az év végéig szeretnék tető alá hozni, a szó szoros ér­telmében. Az egyéb munkála­tok áthúzódnak a következő esztendőre. Szilvásszentmár- tonban egy buszváró terve is ezekben a napokban készül. Kiránduló bőszénfai idősek és fiatalok A bőszénfai önkormányzat odafigyel a község időseire. Több kirándulást is szerveztek már nekik, legutóbb ingyen utazhattak a fővárosba, leg­közelebb pedig Szegedre mennek. A középkorosztály­nak sem lehet oka panaszra, nekik is szerveznek kirándu­lást. Sopronba zömmel 30-40 évesek utaznak majd. A helyi önkormányzat szociális tör­vényből adódó feladatoknak is igyekszik eleget tenni. Külö­nös figyelmet fordítanak a munkanélküliek segélyezé­sére, a gyermekek nevelési segélyezésére. Várhatóan az időseknek közgyógyellátási igazolványokat szereznek, a diákok pedig beiskolázási se­gélyt is kapnak. Minderre egymillió forintja van az ön- kormányzatnak. Bővítik a kábeltévé hálózatát Egyre több kis település építi ki helyben a kábel­tévé-hálózatot. Nagyberki ezt már egy jó ideje megtette, s je­lenleg a nyolccsatornás háló­zat bővítését tervezik, miután a nagyberkiek pontosan egy tucat csatornából válogathat­nak majd. A szomszédos Ker- cseliget önkormányzata is gondolkodik e fejlesztés meg­valósításáról felől, ám az igényfelmérések azt mutatják, hogy erre a falu kis része adja csak voksát. Kellő igény híján a kábeltévé túlságosan drága lenne, így Kercseligeten való­színűleg nem valósítják meg ezt a beruházást. Fokozatosan emelik a pedagógusbéreket A közalkalmazotti törvény jövő év elejétől esedékes életbelépése a legtöbb ön- kormányzatot ugyancsak ne­héz helyzetbe hozza, mivel az abban előírt pedagógus-bér­emelések anyagi háttere egyelőre bizonytalan. Sok képviselő-testület nem vár a béremeléssel az év végéig, mivel az akkor nagy erőfeszí­tés lenne, hanem ezt lépcsők­ben valósítják meg. így van ezzel a kaposfői is, ahol a pe­dagógusbérek elmaradása negyvenszázalékos; az idén a bérfejlesztés Kaposfő há­rommillió forintjába kerül. Többet ésszel, mint fűrésszel A magyaratádi fák mellett kétszer melegszenek 36 év után kilakoltatás? A tanítónő esete az őrei Hivatallal Bűvészkedés a magyaratádi akácosban Az erdőfelügyelöség hivata­los engedélyének birtokában döntik a magyaratádszéli akácos fáit. Történik mindez a téesz részaránytulajdonosai­nak leendő földjein. Az első ránézésre jótékony- sági akcióról Baksa Sándortól, a helyi Barátság szövetkezet el­nökétől kértünk információt. Eszerint a szövetkezet nemré­giben „régivágású” cserfát szál­líttatott nyugdíjas részaránytu­lajdonosainak, egyenként 10- 10 köbmétert. Az elnök a to­vábbi felvilágosítás alól udvari- san mentesítést kért, mondván: a részleteket nem kellene a Somogyi Hírlap sokak által ol­vasott hasábjain szellőztetni. — Megszállott olvasója va­gyok a sajtónak és gyakran ta­pasztalom, hogy a jótékonyság­gal való efféle „dicsekvésnek" kellemetlen vonzatai is lehetnek — mondta az elnök. Más, magát megnevezni nem kívánó forrásból úgy értesül­tünk, hogy a karitatív faosztás tartalmaz kétes elemeket. A nyugdíjas tagoknak juttatott, összesen mintegy 1000 köbmé­ter, 1 milliós értéket képviselő cserfát ugyanis nem a téesz biz­tosította, hanem egy másik cég, amely ennek fejében a rész­aránytulajdonosok leendő föld- területetein termelhet ki több mint 1000 köbmétert az értéke­sebb akácosból. A másik „érde­kesség", hogy a földkiadó bi­zottság hamarosan várható dön­tése előtt szokatlan a fakiterme­lés azokon a földeken, amelyek kijelölésre kerülnek. Ez így, — noha hivatalos en­gedély van hozzá, tehát törvé­nyes —, mégsem szerencsés. — Ennél a fánál mi kétszer melegszünk, egyszer amikor vágjuk, egyszer amikor befűtünk vele — mondta a képünkön lát­ható szövetkezeti tag. Ebben az igaza elvitathatatlan. Ők egyéb­ként a főút egyik oldalán vágták a fát halomba, átellenben a cserfát szállító cég dolgozói termelték jussukat. — Aztán csak akkor fotózzon — tette hozzá az iménti úr —, ha jót kerekít ki ebből az egész­ből. Meg kell követnem őt, vagy mégsem? Balassa Tamás Keserű hangú levelekből van bőven mostanság. A minap is jött egy a szerkesz­tőségünkbe Őreiből, Siposs Miklósné nyugdíjas vezető tanítónőtől. Keserűségének oka, hogy az őrei képvi­selő-testület ki akarja lakol- tatni az annak idején szolgá­lati lakásul kapott önkor­mányzati bérlakásból. A tanítónő, aki 36 évig vezette az 1 -4 összevont tagozatot, két nemzedéket nevelt föl, kétség- beesetten fordult lapunkhoz, mert bírósággal fenyegetik, ha záros határidőn belül nem költö­zik ki a lakásból. — Úgy tudtam, és a gyakor­latban is azt tapasztalom, hogy a szolgálati lakás ennyi év után a tanítóknak élete végéig jár. A kolléganőm is haláláig a szolgá­lati lakásában élt, és senkinek nem jutott eszébe kiköltöztetni. Tudom, hogy segítséget nem adhatnak, de legalább írják meg okulásul, hogy nyugdíj előtt álló kollégáim időben felkészülhes­senek rá, megérdemelt pihenés helyett a hajléktalanság vár a „nemzet napszámosaira”. Az önkormányzat ellenszenve irányomban nem újkeletű. An­nak idején a lakásba minden komfortot a saját pénzünkön csináltattunk — százezreket építettünk bele —, aztán amikor tűrhető állapotba hoztuk, a ma­gasabb komfortfokozatára hi­vatkozva akarták megemelni a lakbért. Amikor mi fölajánlottuk a szolgálati lakás leadásának lehetőségét, ők ez elől teljesen elzárkóztak. Most meg leveleket küldözgetnek, határidőket szabnak. Olyan lakásba akar­nak küldeni, ami nem is az ő tu­lajdonuk, hanem az egyházé. Szlávik József őrei polgár- mester elmondta: felajánlottak egy másik, a jelenlegihez ha­sonló komfortfokozatú lakást Siposs Miklósnénak, de azt az asszony visszautasította. Arra azonban, hogy miért van szük­sége az önkormányzatnak Si- possék szolgálati lakásásra, nem adott választ a polgármes­ter. A felajánlott lakás tulajdon­jogáról sem volt hajlandó be­szélni. A válaszadás elől azzal zárkózott el, hogy előbb sze­retné kikérni jogász véleményét, s megjelölt egy későbbi napot, amikor készségesen áll majd rendelkezésünkre. Az általa kije­lölt napon azonban egyáltalán nem volt elérhető, így a kérdé­sek megválaszolatlanok marad­tak. S marad a gyanú is, hogy talán azért nem óhajtja a talál­kozást, mert ő is tudja, a jogcím nélkül lakó jóhiszemű szemé­lyek elhelyezéséről a lakásügyi hatóság gondoskodni köteles. S a szabály az szabály. N. L. Transzparens A látszat, noha nem bű­vész, de vigyázat, csal. A látszat mutat amit mutat, de gyarkan olyasfélét, ami könnyedén indít félremagya­rázásra. A látszat ez: valaki egy kétszer-kettes viskóban éli a hét szentgáloskéri köznap­jait, bepucolt, de vakolatlan katyibában lakozik. Ha azt nézzük, hogy a villany az édes otthonba bevezettetett, hát csak hál benne ember, meg vannak lábnyomok is, frissek a hóban. A vityilló mögött akáckarám, jó erős, oldalában egy transzparens: Nem a tej drága, mi vagyunk szegények! Arról mesél hát ez a látszat, hogy valaki tünte­tésvégeztével, egy laza de­monstrálás után (úgy két éve volt ez) hazatérvén, a ház ol­dalába helyezte indulatgaz­dag gondolatját. Ez egy transzparens, amely azt az időszakot idézi, amikor a mára harmadszáz­forintosra emelkedett tejet a lefolyóba volt szokás öntöz- getni. Utóbb tudtuk meg: a vityilló nem vityilló, hanem szivaty- tyúház, a karám sem karám ám, hanem csak egy korlát, a transzparens is másra hasz­náltaik ez idő tájt. A fonákja új tartalmat rejteget: EZ A VÍZ NEM IVÓVÍZ! Mivé lesznek a demonstra­tív és indulatgazdag gondola­Szabadidőcentrum épül Felsőmocsoládon Nem spórolnak a sporton A felsőmocsoládi önkor­mányzat idén 555 ezer forin­tot szán a társadalmi szerve­zetek, kevésbé hivatalos nyelven a sportegyesület, az ifjúsági klub és az önkéntes tűzoltók működésének meg­segítésére. Csernyák Lajos felsőmocsoládi polgármester arról adott számot, hogy e pénzből megkezdték egy if­júsági szabadidős sportcent­rum kivitelezését. Készül már az az emeletes épület, amelynek alsó szintjén az öl­tözőt, felső szintjén pedig a kondicionáló termet rendezik be. A szabaidő hasznos, s nem utolsósorban egészsé­ges eltöltését szolgálja majd az a bitumenes kézilabdapá­lya is, amelynek kivitelezése szintén szerepel az ez évi tervek között. Gázalku kéne Előbb az egyezséget kötik, csak azután a csöveket Zimányban Mint arról már olvasóinkat tájékoztattuk: Őrei után Zi- mány is hamarosan bekap­csolódik a „gázkeringésbe”. A minap hallottuk, „mégsem eszik oly forrón a kását”, a beruházás tervezése meg­torpant. Az okokról a zimányi pol­gármester, Farkas Imre el­mondta, hogy a gáztörvény szerint, ahol a fejlesztés részben lakossági hozzájáru­lásból épül, ott a rácsatlako- zónak ebbe be kell szállnia. Zimánynak a gázra Orcinál kell rácsatlakoznia, így a fa­lunak ki kell vennie a részét abból költségből, amiért Or- ciba bekötötték a csöveket. Erről az összegről a két tele­pülés két önkormányzatának kissé eltérő az elképzelése, ugyanis Farkas Imre tudo­mása szerint Őrei 1,6 millió forintot szeretne kapni, Zi- mány viszont ezt sokallja: a képviselők megítélése szerint egymillió forint bőven ele­gendő lenne. A testületek eleddig nem egyeztették álláspontjukat, erre minden valószínűség szerint hamarosan sor kerül. A polgámester bízik a köztes megoldásban. Megtudtuk azt is, hogy a zimányiak nagy része támo­gatja a gázprogramot, a fel­mérések alapján legalább 140-en lennének tagjai a le­Egyelöre marad a palack endő társulásnak. Amíg azon­ban nem születik meg az egyezség, addig a Kögáz nem Nem vityilló, ez csak a látszat... ad bekötési engedélyt. Addig még a terveztetés sem kez­dődhet el. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom