Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 11., csütörtök Megerősített gyengélkedő Bevonulás után általában megnő a „forgalom” a gyengélkedőkön. Emiatt vált szüksé­gessé nemrégiben a kaposvári Táncsics Mihály laktanya gyengélkedőjének bővítése is. Ma már huszonhat ágy áll rendelkezésre, valamint öt ággyal egy elkülönítő helység. Öt or­vos vizsgálja a betegeket. (Fotó: Lang Róbert) Istrián teljes a nyugalom TAVASZI KÉSZÜLŐDÉS A KAPOS VOLÁN TOURSNÁL Tavaly a Kapos Volán Tours-ot is meglegyintette kissé a gazdasági világválság csípős szele: elenyésző veszteség­gel zárta az évet. Ám csőd nem fenyegeti, hiszen még az úgynevezett kaucióhoz sem kellett hozzányúlni. Azért mintha kissé beleborzongtak volna, mert most az elöérté- kesítés időszakában kétszeres erőfeszítéssel igyekeznek megalapozni a gazdasági sikert. Ezt tapasztaltuk, amikor az idei kilátásokról kérdeztük dr. Somosköviné Gémért Ág­nest, a Volán Tours vezetőjét. Három gazdasági kamara alakul Újabb MNB kötvénykibocsátás A nemzetközi pénzpiacokon a bankok minden további nél­kül elfogadják a magyar hitel­rizikót. Ezt bizonyítja, hogy az MNB az év első három hónap­jában három jelentős kötvény- kibocsátásra vállalkozhatott — mondta Hárshegyi Frigyes, a MNB alelnöke tegnap Buda­pesten tartott sajtótájékoztató­ján. Az érdeklődő újságírókat abból az alkalomból hívták össze, hogy kedden Tokióban megtörtént az MNB legújabb Szamuráj kötvények kibocsá­tása. Ezúttal 50 milliárd yen értékben 6,45 százalékos fix kamattal, 7 éves lej­áratra került magyar papír a japán pénzpiacra. Magyar-ukrán honvédelmi kapcsolatok Kijevbe utazott a Honvé­delmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Szendrei László kétnapos hivatalos látogatást tesz az ukrán fővárosban Ivan V. Bizsan vezérezredesnek, az ukrán védelmi miniszter első helyettesének meghívá­sára. A tárgyalásokon a kétol­dalú katonai kapcsolatok fej­lesztéséről, a térség bizton­ságpolitikai helyzetéről és várhatóan a haditechnikai együttműködésről lesz szó. Tudományos tanácskozás Petőfiről „Petőfi a világ népei köré­ben” címmel nemzetközi tu­dományos tanácskozást ren­dez a Petőfi Társaság Kiskő­rösön, a költő szülővárosá­ban. Göttingentől Tallinig, Udinétől Helsinkiig a Petőfi témával foglalkozó kiváló köl­tők, műfordítók, tudósok a leg­jobb magyar irodalomtörténé­szekkel, kutatókkal, írókkal közös symposiumot tartanak mától. Petőfi tevékenységéről és jelentőségéről lesz szó és nem hősi halála után „szibériai további életéről” fel-felrö- pített konjunkturális fan- tamagóriákról beszélnek. Vagon helyett kohászati kocsik A talponmaradás, a null-szaldós eredmény el­érése a célja a MÁV 100 esz­tendős székesfehérvári Jár­műjavító Üzeméből átalakult MÁV Vagon Kft-nek. Új ter­mékekkel bővítették gyárt- mánystruktúrjájukat: a Duna- ferr Dunai Vasművek önürítős kohászati kocsikat gyárt, a metrószerelvényekhez pedig úgynevezett forgóvázkerete­ket készít. Kis tételben is elvál­lalja a középméretű hegesz­tett acélszerkezetek előállítá­sát, s gyártmányai iránt máris mitatkozik érdeklődés. Taxiengedélyek Kedvezőek az elő-tapaszta- latok a március elsejétől ha­tályban lévő, a taxizás feltéte­leiről rendelkező jogszabály betartásáról — mondta Tóth István, a Közlekedési Főfelü­gyelet főigazgatója. Ellenőr­zéseik során egyetlen alka­lommal tapasztaltak szabály- sértést, az eljárást pedig már megindították a vidéki taxis ügyében. A március elsejei határidő óta az engedéllyel üzemelő taxisok száma lé­nyegesen nem változott. Már­cius 8-ig országosan 11 ezer 202 engedélyt adtak ki a felügyeletek. A fővá­rosban pedig 6 ezer 370 taxis működik legálisan. — Ma egyre nehezebb el­adni az utakat — mondta. — Tavaly ilyenkor háromszor ennyien jelezték utazási szándékukat. Különösen ne­héz megfelelni annak az igénynek, hogy olcsón jó mi­nőséget nyújtsunk. A túristák vágynak az újra is. Ez ben­nünket arra késztetett, hogy tovább bővítsük a kínálatot. Bibione mellett, amely kétség­telen a múltévi 140 ezer ven­dégéjszakával, — 20 ezer utassal — eddig a legsikere­sebb vállalkozásunk volt, szervezünk utat az Itáliára em­lékeztető olcsó és szép hor­vátországi Istria felszigetre, Görögországba, Közép- és Dél-Olaszországba (Rómába, Firenzébe, Ravennába stb) Párizsba, a Benelux álla­mokba, Erdélybe, sőt Spa­nyolországba is. Annak elle­nére, hogy hispániai útjainkat nem számíthatjuk az anyagi sikereket hozók közé, az idén e sokak által kedvelt ország­nak egy más területén — a Barcelonától délre fekvő, nagy múltú Oropesa del Mar-ban — próbálkozunk. Minden jel sze­rint a korábbinál nagyobb si­kerrel. Programunkban szere­pel a török riviéra is.*Több úgynevezett klasszikus utat hirdetünk. Arra a kérdésre: hogyan igyekeznek az átlagjövedelmű magyar számára elfogadható árakat kialakítani, Somoskö­viné elmondta: intenzíven ke­resik az olyan olcsó helyeket, mint az említett Istria, és nem túl drága közlekedési eszkö­zök igénybevételével, (például repülő helyett autóbusz) a rö- videbb útvonalak megválasz­tásával is igyekeznek csök­kenteni a költségeket. Kihasz­nálják a hosszú évek során ki­alakult jó kapcsolataikat is, hi­szen egy megbízható, régi iroda olcsóbban kap szállást, ellátást, mint egy új. Ugyanak­kor az üzleti partner kapcsola­tokban rejlő lehetőségeket is kiaknázzák. Ugyanis minél többen fognak össze, szerez­nek vendéget, annnál hosz- szabb időre és nagyobb mennyiségben tudják bérelni a létesítményeket, azaz annál kedvezőbben kapják meg őket. Az erőfeszítéseknek leg­többször megvan az eredmé­nye. Például júliusban egy tíz­napos tengerparti üdülés Gö­rögországban, amelyben még egy szaloniki kirándulás is szerepel, mindössze 16 ezer 600 forintba kerül. Ugyanez szeptember elején 13 ezer 900 forint. És még félpanziót is lehet választani, ami csak napi 900 forint kiadást jelent a túristának. Persze nem mindig sikerül lefelé srófolni az ára­kat. Például Bibionéban vala­melyest az idén is növekszik a költség, mert a takarítási díjat beépítették az árba. Megkérdeztem: mennyire érződik a turizmusban a déli szomszédainknál folyó eszte­len háború. Az irodavezető szerint nö­veli a költségeket, hiszen a magyarok által kedvelt dél-eu­rópai utakat nagymértékben megdrágítja, hogy nem lehet Szerbián át utazni. Emellett félnek is az emberek. Keve­sen vállalkoznak például egyéni utazásra. Bizonytalan­kodás érződik, ha Istriát ajánl­ják, pedig a félszigeten teljes a nyugalom. Szegedi Nándor Csökkenő eladósodás A gazdasági rendszerváltás elmúlt három évében folyama­tosan nőtt Magyarország kon­vertibilis folyó fizetési mérlegé­nek aktívuma. A Magyar Nem­zeti Bank által a közelmúltban közzétett adatok szerint tavaly a fizetési mérlegben 320 millió dolláros többlet keletkezett. Az előző esztendőben 1991-ben az aktívum 267 millió dollár, 1990-ben pedig 127 millió dol­lár volt. Mindez jelzi, hogy há­rom éve folyamatosan csökken az ország külső eladósodása. Érdemes azonban áttekin­teni, mi az útja-módja, esetleg akadálya a vidéki bankok lét­rejöttének. Mérlegelni kell, hogy az agrárhitel-élet vérke­ringésének megindulását mennyiben hátráltatják olyan tényezők, mint például a for­rások elégtelensége, az agrár- termelés hosszabb ciklusai­hoz nem igazodó hitelfeltéte­lek, a hitelbiztosítékok nem ki­elégítő volta, a megtérülés biz­tosítékát adó értékesítési le­hetőségek hiánya vagy pél­dául a földjelzálog hitelintéz­ményének a hiánya. Nos, ha e tényezők az agrárhitelezés gátjai, akkor megváltoztatásu­kat követően a meglévő ban­kok fiókhálózata és a takarék­szövetkezeti hálózat versen­gésének eredményeként megszülethet a vidéki banki rendszer. E vetélkedésnek el­sősorban az ügyfelek látnák hasznát —r nem lenne tehát helyes a mezőgazdasági hite­lezést valamelyik banktípus, (Folytatás az 1. oldalról) Arra is módot ad, hogy a ká­bítószerfogyasztók felelősség- revonását mellőzzék, ha a gyógyítás nagyobb eredményt ígér. A nemi erkölcs elleni bűn- cselekmények körében sú­lyosbítja a kiskorúak sérelmére elkövetett esetek büntetését. — Mivel az ország nincs fel­készülve arra, hogy a szabad­ságvesztés időtartamát az íté­letekben növeljék, ezért jelen­tősen felemelték a pénzbünte­tés összegét, a vagyonelkob­zást azonban csak a haszon- szerzés céljából elkövetett bűncselekmények esetén teszi lehetővé a módosított Büntető Törvénykönyv, amely új bünte­tési formaként bevezeti a kö­zérdekű munka fogalmát is. Ennek részletein most dolgoz­nak a szakemberek — mondta Bárd Károly helyettes államtit­kár. Módosítás előtt áll a Pol­gári Törvénykönyv is. Előzetes tervek szerint még a tavasszal megtárgyalhatja az Országgyű­lés az újra fogalmazott vagy újonnan alkotott paragrafuso­kat. Rendelkezik majd a tör­vény a közhasznú társaságok­ról, amelyek elsősorban non-profit jelleggel működnek, de anyagi feltételeik biztosítá­sához üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathatnak. Közfeladat ellátására jöhetnek létre a köztestületek, amelyek az államtól és az önkormány­zatoktól függetlenül működnek. Az egyik ilyen köztestületi forma a kamara. Mivel jelenleg számos egyesült vagy társa­dalmi szervezet nevezi magát kamarának anélkül, hogy a köztestületiség jegyeit mu­tatná, a törvény hatályba lépést követő egy éven belül elneve­zését meg kell változtatnia. A kormány egyébként úgy hatá­rozott, hogy háromféle gazda­sági kamara jöjjön létre: az ipari-, kereskedelmi- és szol­bankforma monopóliumává tenni. A pénzintézeteknek maguknak kellene dönteniük: a gazdákhoz közel álló, speci­ális felkészültségű hálózat, sa­játos információs rendszer költségei, szembesítve a kihe­lyezések várható biztonságá­val és hozamával arra ad- nak-e ösztönzést, hogy bevo­nuljanak, illetve bennmarad­janak vagy pedig kivonuljanak ebből az üzletágból. Az agrár- hitelezés fogyatékosságaiban nem a hitelezés szervezeti formáinak kialakulatlansága a ludas, sokkal inkább az üze­meken kívüli számos piaci té­nyező, az üzemek gyönge al­kalmazkodóképessége, a számos szervezeti és joghé­zag. A hitelezés megjavításá­hoz tehát önmagukban a szervezeti változtatások nem elegendőek. Az utóbbi évek­ben mind a hazai, mind a kül­földi kereslet erősen csökkent, s ebben nemcsak a hazai jö­vedelmezőség kedvezőtlen gáltató; az agrár-, valamint a kézműves. A gazdasági kama­rák csak területi alapon szer­veződhetnek, a területiek pedig országos kamarát hoznak létre. A szakmai kamarák — mint például az orvosi, az ügy­védi vagy a közjegyzői, illető­leg a megalakulás előtt álló gyógyszerészi — nem a külön­böző gazdasági ágazatok sze­rint szerveződnek, hanem a tárcáknak kell felmérniük, hogy mely esetekben szükséges a létrehozásuk. Magát a Kamarai Törvényt és a Polgári Törvénykönyv módosítását késő tavasszal tárgyalhatja meg a Parlament — jelentette be Kecskés László, a tárca helyettes állam­titkára. — Ilyen módosítás lesz — folytatta —, hogy szigorítják az alapítványok vállalkozási tevékenységét, amit ma min­den megkötés nélkül végez­hetnek. Bevezetik a közalapítvány intézményét, amely jelentősen eltér az alapítványok alaptípu­sától. Közalapítványt csak köz­feladat folyamatos ellátásnak biztosítására lehet létrehozni, tehát kizárólag állami vagy ön- kormányzati feladat ellátására irányulhat. Nem lép az állam vagy a helyi önkormányzat he­lyébe, a közfeladat ellátását az állam vagy az önkormányzat érdekében, de saját nevében szervezi. Közalapítványt az Országgyűlés, a kormány, va­lamint a helyi önkormányzat képviselő-testületek létesíthet­nek. És még egy fontos tervez­tet változás: a módosított Ptk. megváltoztatja, illetőleg hatá­lyon kívül helyezi a jelenlegi törvénynek azokat a rendelke­zéseit, amelyek különbséget tesznek a köztulajdon és a magántulajdon között, sértve ezzel a polgári jog alanyainak egyenjogúságát. Polesz György alakulásának, hanem a ha­gyományos exportpiacok ösz- szeomlásának és az import­nak is szerepe van. Vagyis nemcsak a keresleti, hanem a hazai agrárkínálati oldal — például a túlzott mértékű gombatermelés — is okolható a negatív tendenciák érvé­nyesüléséért. Ezek a piaci viszonyok nyomott értékesítési árakhoz vezettek, miközben a mező- gazdaság által vásárolt, költ­ségként jelentkező ipari ere­detű nyers- és üzemanyagok, gépek árai emelkedtek, azaz szélesebbre nyílt az agrárolló. Jól érzékelteti ezt, hogy 1970 és 1992 között az agrártermé­kek felvásárlási árindexe 296,1-re emelkedett, tehát nem egészen háromszoro­sára nőtt. Ugyanezen idő alatt viszont a mezőgazdasági ter­melésben felhasznált ipari termékek árindexe megha­ladta a 700-at! Ily módon az agrárágazatban a nyereség is rendkívüli módon leszűkült, ami pedig mégis megmaradt, az a közvetítő kereskedelem zsebébe vándorolt. Mindebből az a következetetés adódik, hogy csak átfogó agrárpiaci koncepció részeként oldható meg a mezőgazdaság hitelel­látása. (Bácskai) Tőke- és hitelinjekcióra várva Agrárkölcsön, vidéki bankoktól? Egyre sürgetőbb az igény: szükség volna a vidéki bank­hálózat kialakítására. Mindennek külön nyomatékot ad az a körülmény, hogy a Világbank külön hitelkerettel is kész egy ilyen pénzintézeti szervezet létrehozásának támogatására. A szakértők és az érintettek véleménye egybevág: az ag­rárhitel fontos lendítője lehet a mezőgazdaság folyamatos termelésének és az ágazat fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások tető alá hozatalának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom