Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

1993. március 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gazdasági stratégia Az MTA Regionális Kutatási Központja egy San Franciscoi intézménnyel együttműködve megkezdte Dél-Dunántúl ver­senyképes gazdasági straté­giájának kidolgozását. Három megye képviselői január 7-én Kaposváron megállapodtak a feladatokat koordináló szer­vezet létrehozásának alapel­veiben. Akkor javaslatként hangzott el: alapítványként működjön a szervezet. Az ér­dekeltek elfogadták a javasla­tot, s elkészült az alapító ok­irat. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, Somogy már csatlakozott. Versenytárgyalás tetőtér-beépítésre Kaposváron, az önkor­mányzati törekvéseknek meg­felelően az arra kijelölt és al­kalmas épületekre tetőteret építenek. A kaposvári közgyű­lés legutóbbi ülésén úgy hatá­roztak, hogy a tetőtér beépí­tésre javasolt Bajcsy Zs. u. 32-34. számú épületre ver­senytárgyalást írnak ki. A pá­lyázat elnyerését követő egy éven belül a beruházást be kell fejezni. Az induló ár 1 mil­lió 400 ezer forint lesz. Lehe­tőséget teremtenek „termé­szetbeni” fizetésre is, például lakás, helyiség önkormányzati tulajdonba adásával. Véradónap Ordacsehiben A polgármesteri hivatal és a vöröskereszt helyi szervezete véradónapot szervezett Orda­csehiben. A 950 lelkes kisköz­ség lakói közül 74-en 29,5 li­ter vért adtak. Megszűnt a járvány Kaposváron Egyhónapos szünet után március 13-tól ismét látogat­hatók a betegek a Kaposi Mór megyei kórházban. Az influ­enzajárvány megszűnt a vá­rosban — állapította meg az Állami Népegészségügyi Tisz­tiorvosi Szolgálat és elren­delte a beteglátogatási tilalom feloldását. Megkezdődött a téglagyártás A Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat balaton­szentgyörgyi, nagykanizsai és teskándi gyárában megkez­dődött a téglagyártás. A há­rom gyár idén csaknem 6 mil­lió darab téglát állított elő. A szokásosnál korábbi indulást az tette szükségessé, hogy decembertől fogytak a készle­tek. A vállalatot még az első félévben privatizálják. Az el­adásra felkínált gyárak között szerepel a balatonszentgyör­gyi kettes üzem is. Csökken Somogy lakossága Az elmúlt évben Somogy lakónépessége kétezerrel csökkent. Az év elején 340 ez­ren éltünk a megyében. A ha­lálozási arányszámot tekintve a megyék sorában Somogy az első helyen áll. Tizenöt éve statisztikailag kimutatható a -.megye népességének csök­kenése, s Kaposvár támogatja A kaposvári önkormányzat 'ymillió forinttal támogatja a Somogy Megyei Vállalkozói Tözpont alapítványt, amely igyebek mellett segíti a kezdő 3S kisvállalkozásokat. Az 1993-ra megszavazott össze­get főként a kaposvári aliroda működési feltételeinek javítá­sára fordítják. 31 milliárd forint az agrár­export támogatására Azt még senki sem tudja mit is fognak kivinni A Somogy megyei Agrárkamara közgazdasági és adóü­gyi tagozata tegnap szakmai tanácskozáson vitatta meg az agrárgazdaság aktuális kérdéseit. Az exportfejlesztő támo­gatásokról, a pályázati rendszer koncepciójáról valamint az agrárpiaci rendtartás kérdéseiről Ringer András, a Magyar Agrárkamara tanácsosa tartott előadást. A kamarai törvényről szólva kijelentette, hogy megfelelő in­formációs rendszer nélkül egyet­len kamara sem életképes. Az exportfejlesztési támogatások rendszerét elemezve kiderült, hogy nem csupán a közvetlen exportra pályázható a támoga­tás, ha a termelőnek úgy is kifi­zetődő, akkor elégséges egy exportáló szervezettel kötött megbízási szerződés is. Az agrárpiaci rendtartás tör­vénytervezetének szinte előfu­tára volt a különböző termékta­nácsok megalakítása. Ma már mintegy 20 terméktanács van bejegyezve. Az agrár rendtar­tási bizottságból mára már a társadalmi szervezetek is ki vannak zárva, a kormány a ké­sőbbiekben dönt a két szavazati szereplőről. így továbbra is elő­fordulhat olyasmi, mint január­ban: a szakminisztériumok meg­felelően előkészített előterjesz­tés alapján döntöttek 250 ezer darab sertés importjának enge­délyezéséről, miközben 200 ezer darab sertést vágókapaci­tás híján nem vásárolnak fel a hazai állományból a húsipari vál­lalatok. Az idei évre megállapított ex­porttámogatásokról szólva a kamarai tanácsos kijelentette: 35 milliárd forintot biztosítottak erre a célra, a költségvetés számít a 2,2-2,4 milliárd dolláros mezőgazdasági exportra, de azt senki sem tudja, hogy mit is fognak kivinni. A 35 milliárdos támogatásból egyébként 4 milliárdot szánnak az intervenciós támogatásokra. Az Agrárkamara továbbra is harcol azért, hogy a feldolgozott termékek is kaphassanak ex­porttámogatást. A szaktárca élén bekövetke­zett változás várható hatásairól Ringer András elmondta, hogy az Agrárkamara megkereste a minisztert, és felajánlotta segít­ségét. A jövő egyetlen járható útjának mégis az érdekvédelmi szervezetek összefogását tartja. (Mészáros) Hosszú az út a nemzeti parkig Mint ismeretes, a jövőben szeretnék kialakítani a Duna- Dráva Nemzeti Parkot. Ez Gyékényestől a Duna vonaláig hú­zódna. Ebbe beleesik a Dráva-síkság, a Barcstól keletre eső terü­let, a volt Boróka is. Mindebben leginkább a barcsi „Vörös Csillag” téesz érdekelt, hiszen a terv mintegy 3677 hektárét érinti. Az eddig megtartott két — a Pécsi Környezetvédelmi Felügyelőség által kezdeményezett tárgyalás nem vezetett eredményre. A megbeszélések nem voltak kellőképpen elő­készítve, nem hangsúlyozták ki, hogy a leendő természetvé­delmi területen mit szabad és mit nem! Nem történt meg még az egyeztetés a határon túli hatóságokkal, pedig a horvát ol­dalon már folyamatosan épülnek a vízlépcsők. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy jó-e a nemzeti park kialakításának gondolata. Rossz — mondja az egyik tá­bor —, mert a térség lakói mezőgazdaságból élnek és ha ezt még korlátozzák, félő, hogy növekszik a munkanélküliek száma. Jó, tartják mások, mert itt a természet nagy veszély­ben van, ezért meg kell menteni a teljes pusztulástól. Ahhoz, hogy a nemzeti park vonzó lehessen, egyáltalán ki­alakulhasson, nem elegendőek a tárgyalások. Még a tényle­ges feltárások sem történtek meg. Ezért kell(ene) minél előbb hozzálátni az értékek megmentéséhez, hogy azokat eredeti szépségükben mutathassuk meg a világnak! Gamos Adrienn Vendéglátóipari kiállítás Siófokon Molnár Árpád, Siófok pol­gármestere nyitotta meg teg­nap délelőtt a Balaton-parti városban a Kereske­delmi-Vendéglátó- és Szállo­daipari kiállítást. Áz idegenforgalomból még ma is rengeteg család él a tér­ségben; nekik, de elsősorban talán vállalkozóknak, cégek­nek kínál az üdülést kiszol­gáló, konfortosabbá tévő ter­mékeket a három napos ren­dezvény. Telefonvonalat, só­tartót, üzemi konyhába való gépeket és kempingcikkeket egyaránt találni a 700 négy­zetméteres területen. Meg ezernyi miegymást. A 18 kiállí­tót a helyi Sió-Expo Bt és a budapesti Globáltourist csalo­gatta Siófokra, s reményeik szerint hagyományt teremte­nek. C. A. Vállalkozó véradók (Tudósítónktól) Nagyatádon eddig egyetlen orvosi műtétet sem kellett el­halasztani a vérhiány miatt. A készletek azonban időnként ingadoznak. Ezért is örültek az itteni vér­adó állomás vezetői Boros Lászlónak, a kereskedők és vállalkozók helyi szervezeté­nek elnöki felhívásának, hogy tegnap reggeltől kora délutá­nig önkéntes véradáson jelen­jenek meg a városbéliek. Dr. Novotny Zita a véradó állomás vezetője elmondta, hogy a fel­hívásra több mint negyvenen jelentek meg. Nemcsak kereskedők és vállalkozók, hanem eljöttek a Danuvia dolgozói éppen úgy, mint a tűzoltók. Mindenki négy deci vért adott. Ebből nem­csak a műtétekhez tudnak se­gítséget nyújtani, hanem a kü­lönböző vérszármazékú or­vosi alapanyagok gyártásához is. „Magyarországi önkormányzatokért” Tavaly októberben öt pénz­intézet, valamint a MÁV 31 mil­lió forint alaptőkével hozták létre a „Magyarországi önkor­mányzatokért” elnevezésű alapítványt, amelynek célja, hogy segítse kibontakozni és stabilizálódni a települési ön- kormányzatokat. Marcali város önkormányzatának képviselő­testülete ötvenezer forinttal csatlakozott az alapítványhoz. „Nyugtával” (és pénztárgéppel) dicsérd a napot Brolly Tivadarné fotó-ajándék üzletében az Olivetti gyárt­mányú pénztárgép az előírásnak megfelelő számlát ad (Fotó: Lang Róbert) Február 15-étöl adóigaz­gatási azonosításra alkal­mas nyugta adását biztosító pénztárgép alkalmazásáról szóló rendeletet hozott a volt pénzügyminiszter. A rendelet előírja, hogy ezután a forgalmazót illeti meg a támogatás, azt is hogy mely körben kötelező a pénztár­gép alkalmazása. A vállalkozók a pénztárgép teljes (áfás) árát vissza igé­nyelhették eddig, ám ha meg­szűnt a vállakózás, akkor az összeget vissza kellett fizetni. Az új rendelet a vállalkozók, kereskedők széles rétegét érinti majd. — A kereskedők, vendéglá­tósok döntő többségének kell majd pénztárgépet üzemeltet­nie, mondta Kurucz János, a Kisosz Somogy megyei szer­vezetének titkárhelyettese. Jú­lius 1-ével amúgy is kötelező a nyugtaadás a hírlapárusok és szerencsejáték automatákat üzemeltetők kivételével. A most megjelent előírás szerint a kedvezményt ezután az Apeh által engedélyezett forgalmazó veheti igénybe az első alkalommal a felhaszná­lónak értékesített pénztárgép után. A kedvezmény mértéke 50 ezer forint, ha a gép többek között számítógép alapú, PC kategóriájú, bővíthető. Egyéb esetekben 25 ezer forint a tá­mogatás. Ennyivel lesznek ol­csóbbak a gépek. 1994. január 1-jei il­letve július 1 -jei hatállyal hatá­rozták meg azoknak az üzle­teknek a körét, akiknek pénz­tárgéppel kötelesek nyugtát adni: így többek között ipar­cikk kiskereskedők, italüzle­tek, élelmiszerkiskereskedők, melegkonyhás .vendéglátói­pari üzletek és egyéb vendég­látóipari üzletek. A pénztárgép vásárlása a kezdő vállalkozókat nehézség elé állítja, hiszen a korszerű gépek sokba kerülnek. Akik megtehették, már tavaly éltek a pénztárgépvásárlással. Ak­kor még a teljes árat visszaté­rítették. Ezzel — a Kisosz me­gyei szervezete szerint — dif­ferenciálták a vállalkozókat. A forgalmazókat támogatják most, az ő felelősségük, ho­gyan fog e rendelet megvaló­sulni... Szerintük továbbra is a vál­lalkozóra kellett volna bízni: a modern technikát választja e vagy marad a nyugtánál. A költségvetéstől bizonyára többmilliárd forintot von el a forgalmazók támogatása, hi­szen közel 100 ezer vállalko­zónak kell megvennie a jövő év első felében a gépet. T. K. „Az állam az üres zsebekben kotorászik” A Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Bíró Zoltán előadója volt a kaposmérői téglagyár mun­kásfórumának. Dr Kukorelli István kerekasztal beszélge­tést folytatott jogászokkal. Fél hatkor nyilvános politikai fórumot tartottak a megye­házán, amelyen „Merre tart Magyarország,” címmel Bíró Zoltán mondott bevezetőt. — Hogyan értékeli pártja helyzetét?— kérdeztük Bíró Zoltántól. — Mi későn indultunk. A Nemzeti Demokrata Szövet­séget csak múlt év decem­ber 3-án jegyezte be párt­ként a cégbíróság. A parla­menti pártokhoz viszonyítva eszköztelenek vagyunk. Rosszabbak a lehetősége­ink. Ennek ellenére azt mondthatom, hogy meglehe­tősen jól állunk, a választá­sokra elérjük a számunkra kívánatos állapotot. — Miben tér el karaktere­sen programjuk más párto­kétól? — Mi írtuk le először prog- ramértékűen, hogy szükség van a megyei szervezetekre. A jövőben sokkal inkább kell a megyékre építeni, mint azt a kezdetkor gondolták. Mi a jelenleginél fejlettebb formá­ban képzeljük el a megyék működését. Ez azonban nem csorbítaná a polgár- mesteri intézmény szerep­körét és a helyi önállóságot. Van különbség a gazdaság- politikai elgondolásokban is. Például vitatjuk a jelenlegi adórendszer helyességét. Nem tartjuk jónak, hogy mi­közben bevezették a kétkul­csos áfát, nem nyúltak hozzá a személyi jövedele­madó-rendszerhez. Az állam az üres zsebekben kotorá­szik. Azt is valljuk, hogy egy ország gazdaságát, nem le­het csak a költségvetés olda­láról nézni. Mindenképpen változtatni kell a szemléle­ten. Kérdés persze, melyek lesznek azok a pontok, ame­lyek holnap már nem csak a mi programunkban szere­pelnek. — Mostanában gyakran megfordul az önkormányza­toknál... — Fontosnak tartjuk az egész magyar társadalom építkezése szempontjából az önkormányzatokat. Áz az álláspontunk, hogy az elkö­vetkező években egészen biztos, hogy meg kell erő­södni a magyar társadalom­ban mindenféle olyan ön- kormányzati rendszernek, amely vagy az érdekképvise­letet látja el, vagy a lakosság kultúrális, szociális egyéb ügyeiben öntevékenyen, szuverén módon tud csele­kedni. — Mi somogyi látogatásá­nak célja? — Az egyik: a kaposvári helyi szervezetünk létreho­zása, amihez egy regionális ügyvivői értekezlet is kap­csolódik. A másik: pártál­lásra való tekintet nélkül fó­rumon szeretnék találkozni a város lakóival. (Szegedi) PÉNZÜGYEKBEN DÖNTSÜNK EGYÜTT ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (940)

Next

/
Oldalképek
Tartalom