Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

1993. március 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 rí / i //■//• Sersekszolosi felújítások Sérsekszőlősön a költség- vetés 55,9 százalékát fordítják 1993-ban beruházásra vagy felújításra. A legtöbb pénzt — 3,3 millió forintot — az egész­séges ivóvízrendszer, illetve a vastalanító viszi el, de egymil­liót szánnak útépítésre is. A ravatalozó és a tűzoltószertár felújítása, a szemétlerakóhely kialakítása, valamint hídépítés egyenként 250 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak. Lullai költségvetés A mindössze 270 lakosú Lulla önkormányzata az idén 13,2 millió forint bevétellel számolhat. Ebből a saját be­vétel 637 ezer forint, a helyi és a központi adóbevételek pedig 594 ezret tesznek ki; a köz­ponti költségvetés támoga­tása négymillió forint. A képvi­selő-testület az általános tarta­lékot 320 ezer forintban hatá­rozta meg, de felhatalmazta a polgármestert, hogy rendkívüli helyzet megoldására vagy elemi kár esetén 100 ezer fo­rintot felhasználhat. Köröshegyi statisztika A kőröshegyi önkormányzat múlt évi kimutatása szerint 1992-ben egy születés, tíz há­zasságkötés, valamint h£t ha­láleset anyakönyvezését vé­gezték el a községben. A bala­toni háttértelepülésen 122 anyakönyvi kivonatot (szüle­tési, házasságkötési, halotti) állítottak ki. Állandó és ideig­lenes lakcímbejelentést 116 esetben tettek, s 61 helyi la­kos útlevélkérelmét továbbí­tották Kőröshegyről a Bel­ügyminisztériumba. Segélyezés Nágocson A nágocsi képviselő-testület az 1993. évi gazdálkodását tárgyaló ülésen jóváhagyta a háziorvosi szolgálatra terve­zett 1,8 millió forintos költség- vetést. A településen nagy gondot fordítanak a rászorulók támogatására is: a körzeti há­zigondozói szolgálatra, szoci­ális és nevelési segélyezésre, illetve az idősek szociális ét­keztetésére összesen több mint kétmillió forintot szavaz­tak meg. Szigorú a törvény A miklósi önkormányzattól a közelmúltban egyetlen mun­kanélküli kért szociális támo­gatást. Bajkó Lászlóné, a te­lepülés jegyzője arról tájékoz­tatott, hogy a szükséges kör­nyezettanulmány, valamint az ügyfél által beadott jövedele­migazolás alapján — mind­össze 300 forint miatt — tá­mogatásra nem jogosult. Bár a család nehéz anyagi körül­mények között él (OTP-tarto- zásuk is van) a hatályos tör­vény szerint a munkanélküli nem jogosult az önkormány­zat pénzbeli ellátására. Összefogás az értékek megmentésére A nágocsi kastélypark Nyugati színvonalú munka, keleti bér Több millió forinttal tartozik a Kistex Rt Télen a tiszafák, a cédru­sok, a tuják, a ciprusok és hamisciprusok örökzöld lombjai színesítik a lombhul- latók sötét árnyképeit. Az is­kola körüli etetők pedig cine­gék, rigók, pintyek, fakopá­csok százainak életét mentik meg a hidegben. A nágocsi kastélypark létrehozása a fa­lut 1599 óta birtokló Zichy család nevéhez fűződik. Bol­dizsár Imre, a nágocsi általá­nos iskola igazgatója szerint több mint kétszáz éve telepí­tették ide az első fákat, akkor építették a kastély legrégibb szárnyát is. — Abból az időből marad­hatott az a két öreg tölgy, amely még dacol az egyre kedvezőtlenebb környezeti fel­tételekkel — mondta az igaz­gató. — Sajnos, egy kortársuk — a kocsányos tölgy —, né­hány évvel ezelőtt már nem tudta elviselni „modern” ko­runk hatásait. Sok veszély fe­nyegette a park létét is. A leg­nagyobb pusztítást az 50-es években szenvedte el: itt ve­zették át az elektromos veze­ték egyik ágát. A park a hozzá kapcsolódó kerttel, szilvással és erdei fenyvessel 15 hektá­ron terül el, a faritkaságok élettere mintegy tíz hektárnyi. — Ki ápolta, védte az elmúlt évtizedekben? ' — A háborút követő negy­ven évben leginkább csak pusztították, gondozásra senki sem gondolt — mondja az iskolaigazgató. — 1973-ban épült fel az új iskola, s a tantestületben tevékeny­kedő pedagógusok zöme el­határozta, hogy megmenti az értékeket. így kezdődött meg a 70-es évektől a tanárok és a tanulók összefogásával az a rendezés és nagyon is idő­szerű gyarapítás, amely azóta is tart. Igyekszünk megtalálni azokat a szerény anyagi for­rásokat, amelyekből valami kis összeg csurran-csöppen a felújításra. Korábban az erdő­felügyelőség volt a támoga­tónk, ma pályázatokon nyert pénzből igyekszünk néhány újabb fafajtát beszerezni. A lakosság egy része elvileg egyetért a faritkaságok meg­őrzésével, de sajnos, még mindig vannak vandálok is... — Mekkora a faállomány? — Mintegy 140 fa- és cser­jefaj, illetve változat alkotja 1880 egyedszámban a nágo­csi kastélyparkot. Sokan a helyben élők közül sem isme­rik, a környékbeliek meg külö­nösen nem. Tavaly a „kihívás napján” az idősebbek szá­mára tartottunk a parkban egy kis sétát és ismertetőt. Akkor az egyik látogatónk megje­gyezte: „évtizedek óta itt járok el, de sohasem gondoltam arra, hogy ilyen értékek és ér­dekességek találhatók, ame­lyekre felnézhettem volna.” A nágocsi kastélypark ter­mészeti szépsége nélkülözhe­tetlen, faállománya különleges értéket képvisel. S hamaro­san, ha eljön a tavasz, a park­erdő illatözönt áraszt, melyből a juharok, platánok, tulipán­fák, szilfák sudár törzsükkel emelkednek ki... Krutek József Kerekiben a Petőfi út 113. szám alatt található az Új Ka­lász Mezőgazdasági és Szol­gáltató Szövetkezet varrodája. Tizenöt-húsz fiatalasszony és lány keresi meg itt munkájával a kenyérre valót... 9 éve mű­ködik a varroda. Amióta létre­hozták a budapesti Kistexnek varrnak ágynemű-garnitúrát. Éves termelési értéke — mint Vidóczi Lajos főkönyvelőtől megtudtuk — meghaladja a hárommillió forintot. Helybe­liek és néhány pusztasze- mesi, illetve kőröshegyi dol­gozó jár ide. — Egyműszakos munka­rendben, teljesítménybérben foglalkoztatjuk őket, s a kere­setük — ügyességétől és a végzett munka minőségétől függően — bruttó hét és ti­zenegyezer forint között van... Az itt dolgozók többsége be­tanított munkás. Az épület és a gépek a szövetkezet tulaj­donát képezik, az anyagot és a piacot a budapesti cég biz­tosítja. Tehát bérmunkát vé­geznek. — Gondjaik vannak-e? — Ajaj — sóhajt a szövet­kezet főkönyvelője. — A bu­dapesti részvénytársaság még augusztusban csődöt je­lentett. Több millió forinttal tar­tozik. Ez a mi szövetkeze­tünknek óriási probléma, mert akadályozza a folyamatos működésűnket... A szalag elején Kötél Fe- rencné betanított varrónő se­rénykedik. — Kilencedik éve dolgozom itt — mondja —, és szeretem ezt a munkát. Csak a kerese­tünk lenne egy kicsit maga­sabb! Most folyamatos az anyagellátás, ám így is csak havi nyolcezer forint jön ösz- sze... Ebből a létminimum alatt élünk. A szövetkezet varrodájának termékeit nyugati országokba szállítják. Ottjártunkkor éppen dániai exportra készítettek jó Az ágynemű-garnitúrát nyugati exportra varrják (Fotók: Sebők Dezső) minőségű, mintás és egyszínű ágynemű-garnitúrát. A dolgo­zók meg is jegyezték: nyugati színvonalú munkát kell vé­gezniük keleti bérért. Igaz, bú­csúzáskor hozzátették, hogy legalább van munkájuk és munkahelyük... K. J. Pályázat közhasznú munkára A tabi önkormányzat leg­utóbbi ülésén úgy határoztak, hogy száz, tartósan munka- nélküli személy közhasznú munkavégzés keretében tör­ténő foglalkoztatására nyúj­tanak be pályázatot. Első­sorban az alacsony iskolai végzettségű és képzettség­gel nem rendelkezőket érinti ez, akiknek a képzése, át­képzése megoldatlan. Olyan foglalkoztatást terveznek, amely a település és a lakos­ság szükségleteinek kielégí­tését egyaránt szolgálja. A közhasznú munkások zöld­övezetekben, közterületeken dolgoznak majd, növényvé­delmi munkát végeznek. Most a hóeltakarítás, az ut­cák síkosságának megszün­tetése a feladatuk, később vízrendezés, majd csatorna- építés, illetve temető és a kegyeleti helyek gondozását bízzák rájuk. Közhasznú munkán kilencvennégy mun­kanélküli foglalkoztatását tervezik, közöttük hatvan fér­fiét. Az elvégzendő feladatok irányításához és az admi­nisztrációs munkákhoz hat személy alkalmazását tartják indokoltnak. A tabi önkor­mányzat a pályázat benyúj­tásával kötelezettséget vállalt a költségek 35 százalékának, csaknem 6,5 millió forintnak a biztosítására is. K. J. Korszerűsítették az óvoda konyháját Bedegkéren a napköziotthonos óvodát majdnem 20 éve bővítették konyhával. Szabó Endréné iskolaigazgató elmondta: 180 ebédet főznek: az óvodások és iskolások étkezte­tésén túl az öregek napközi otthonába is innét szállítják az ételt. Sőt a szövetkezet dolgo­zói közül is többen igénylik az óvoda-iskola konyhájának föztjét. A konyha felszerelésé­nek korszerűsítésére 560 ezer forintot költöttek: univerzális robotgépet és villanysütöt állí­tottak üzembe, valamint fagyasztószekrényeket és gáztűzhelyeket. Fogaskoktél a kőműves kezében Volt mezőgazdasági gép­szerelő, kőműves, telexke­zelő szolgált fel tegnap dél­ben a balatonszéplaki Prosit szálloda éttermében fogas­koktélt, pisztrángot kékre főzve. 29 munkanélküli vizs­gázott az eladás a szakács­művészet és a pincérkedés csínjából-bínjából. 360 órányi képzést kaptak, s mint Vil- langó József szakmai okta­tásvezető elmondta: a gya­korlati időt kevésnek tartja. Tapasztalatai szerint főkép­pen az idősebbek érezték át felelősséggel mekkora esélyt kaptak. Közel 50 ezer forintba ke­rült egy-egy személy taní­tása, amelyet a munkaügyi központ finanszírozott. Har- sányi Józsefné, a Kereske­delmi és Idegenforgalmi Át­képző Intézet kirendeltség­vezetője elmondta: a feltéte­leket a szervezők biztosítot­ták. Szükség volna viszont készségfelmérésre a beisko­lázás előtt. Akadt ugyanis, akit meg kellett tanítani jegy­zetelni. Az öt embernek, aki lemorzsolódott, vissza kell fi­zetnie a képzés költségét. (Czene) Egy pályakezdő vállalkozó kudarca Elmaradt a várt haszon A helyi vállalkozások helyze­téről érdeklődtünk Miklósiban. A polgármesteri hivatalban dol­gozó fiatalasszony mindjárt példával is szolgált. — Három és fél éve végez­tem a tabi Rudnay Gyula szak- középiskolában mint 60. számú elektronikai műszerész — mondta Zsigó Ervinné. — A Vi­deoton gyáregységében he­lyezkedtem el. Á vállalat szét­bomlásával azonban 1990. de­cember 31-én én is munkanél­küli lettem... Fél évig segélyen voltam. Amikor az önkormány­zat pályázatot írt ki, sikerült el­nyernem, így augusztus 1-jétől ismét dolgozhatom. Az önkormányzat (fél évig a munkaügyi központ) által bizto­sított csekély összeg — mint mondta — arra kényszerítette, hogy vállalkozásba fogjon. — Üzletet nyitottam, szülői segítséggel, palackozott italok árusítására. Á garázst alakítot­tuk át, csaknem százezer forin­tos költséggel. Arra számítot­tam, hogy keresetpótlásként kiegészíthetem a fizetésemet... Az első hónapokban még csak volt forgalom, azaz ment az üz­let. Aztán nálunk is megjelent a konkurencia. Megoszlott a vá­sárlók száma, egyre több lett a munkanélküli. A forgalom pedig egyre gyérebb lett. Úgy is mondhatnám: a nagy hal meg­ette a kis halat... Egy év eltelté­vel aztán felszámoltam a vállal­kozást. Haszon nem lett! Ha jól összeszámolom, még a befek­tetett tőke is alig térült meg. Most várakozó állásponton va­gyok... Mint ahogy mások is nagyon sokan. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom