Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

1993. február 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Élénkül a vállalkozói kedv Januárban megnőtt az ügy­félforgalom a megyei vállalko­zói központban és a hét városi irodában. Az év első hónapjá­ban több mint százötvenen fordultak tanácsért a szakér­tőkhöz. Többnyire a kedvező feltételekkel megnyitott mikro- hitelt szeretnék igénybe venni, de sokan terveznek mező- gazdasági vállalkozást is a kárpótlással visszakapott föl­dek hasznosítására, állatte­nyésztésre, gépek vásárlá­sára. A szaktanácsadókat fel­keresők között egyre több az olyan érdeklődő, aki a munka­helye megszűnése miatt sze­retne vállalkozásba kezdeni. Első volt Dél-Dunántúl 1990-ben elsőként vált önálló jogi személlyé az or­szág regionális kamarái közül a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara. A német modellt kö­vetve az elmúlt két évben a régió négy megyéjében sorra alakultak a kereskedelmi és iparkamarák, tizenegy város­ban pedig városi kamarák szerveződtek. A kamarai szolgáltatások decentralizálá­sában, a kamarai külkapcsola- tok szélesítésében a dél-du­nántúli szervezet jutott a leg­tovább. Példa lehet Mezőkövesd önkormány­zata jelentkezett az Expo ki­egészítő rendezvényeire. En­nek érdekében alapítványt hoztak létre, melyhez már tíz városkörnyéki település, több helyi vállalkozó és gazdasági szervezet is csatlakozott. Nemzetközi népművészeti fesztivál a Matyóföldön cím­mel nyújtották be tanulmányu­kat, mely a matyó népművé­szeten és a híres Zsóri-fürdő gyógy-idegenforgalmán alap­szik. Bíznak benne, hogy a felkészülés, a vendégfogadás a város gazdagodását szol­gálja, másrészt új munkahe­lyeket teremt. Az MNB Japánban A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban negyven milliárd jen (háromszázhúsz millió dol­lár) értékű szamurájkötvényt bocsátott ki Japánban. Az MNB-kötvények futamideje öt év, kamata 6,5 százalék és az éretékpapírokat névértekben bocsátották ki. Az iparosok érdekében Kiáltványban fordult a hazai iparossághoz az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége és a Magyar Kézműves Kamara. Az Iposz az idén kiterjedt ak­ciót indít a szakképzés jelen­legi szabályozásának megvál­toztatására, azért, hogy nö­velje az iparosok érdekeltsé­gét a szakmunkásképzésben. Kiemelt célja az országos szövetségnek az is, hogy el­érje a társadalombiztosítás és az adóterhek relatív csökken­tését. Garancia az utazóknak A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi tagozata a közelmúltban beje­lentette, hogy felelősséget, garanciát vállal tagjaiért. Biz­tosítja az utasokat, hogy a tagszervezeteikhez tartozó utazási irodákkal kötött szer­ződés esetén nem érheti kár őket. Megalakult a Dél-magyarországi Vállalkozók Egyesülete / Érdekképviselet politikától mentesen Kaposváron megalakult a Dél-magyarországi Vállalkozók Egyesülete, amelynek fő célja, hogy segítse a kis- és kö­zépvállalkozókat. Az alapító vállalkozók nem kívánnak csat­lakozni egyetlen politikai párthoz sem, egyesületüket helyi, civil társadalmi szerveződésnek tekintik. Az érdekképvise­let ellátásán kívül terjeszteni kívánják az új, vállakozói kul­túrát és értékrendet. Az egyesület szándéka sze­rint közvetíti a hiteles informá­ciókat, nyilvánosság előtt is képviseli tagjainak törekvé­seit. A piacgazdaság, a ma­gántulajdon, az egyéni sza­badság és a verseny is szük­ségessé teszi a régió gazda­sági szereplőinek összefogá­sát, a hagyományos egyesü­leti élet feltámasztását. Az új együttműködési formák segít­hetik a bizalom kialakulását és a pesszimizmus leküzdését. A Dél-magyarországi Vál­lalkozók Egyesülete jó kap­csolatokra törekszik a politikai pártokkal, a vállalkozói érdek- képviseletekkel, a helyi ön- kormányzatokkal és a vállal­kozásfejlesztésben érintett in­tézményekkel. Abban is érde­kelt, hogy az egyéni kijárásos, alkudozásos lobbykapcsola­tokat a nyilvános érdektárgya­lásos rendszer váltsa fel. Az egyesület elsősorban tagjai­nak kezdeményezéseire és kreativitására számít. Prog­ramjaiban szakmai viták, vál­lalkozói fórumok, találkozók is szerepelnek. Vállalkoznak re­gionális gazdaságfejlesztő konferenciák, szakmai bemu­tatkozások szervezésére is. Első rendezvényüket február 5-én 17 órakor Kaposváron a Latinka művelődési házban tartják, ahol Palotás János és Petrenkó János országgyűlési képviselő mondja el véálemé- nyüket az ország gazdasági állapotáról és a lehetőségek­ről. (Lengyel) Kulcsszó a vállalkozás- fejlesztés Válságkezelő program Tabra és térségére Somogybán Tab és a térsé­géhez tartozó 25 település a munkanélküliséggel leginkább sújtott körzet. A csődbe ment üzemek, az elszegényedett szövetkezetek helyzetét is­merve a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ a múlt év au­gusztusában az Európai Kö­zösség Phare-programjának támogatásával tervpályázatot írt ki egy válságkezelő prog­ram elkészítésére. A nyertes a Budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Szociológiai Intézetének 3K elnevezésű kutatócsoportja december kö­zepére elkészítette a megol­dási módokra vonatkozó ta­nulmányt. A napokban pedig Budapesten egy országos munkaértekezleten adta közre minisztériumi, munkaügyi és vállalkozói központokban, szociológiai műhelyekben dolgozók számára a tabi ta­pasztalatokat. A tanulmány első megálla­pítása, hogy a tabi régió jól kö­rülhatárolható gazdasági egy­ség, ám a „szereplők” ezt még nem ismerték fel, pedig együtt több lehetőségük van, mint kü- lön-külön. Információ és tudáshiány A kistérségi együttműködés még gyerekcipőben jár Ma­gyarországon, emiatt az Eu­rópában jól bevált válságke­zelő módszer alkalmazása meglehetősen körülményes. Óriási az információ- és tu­dáshiány, ez egyaránt igaz a korábban alkalmazottként dolgozókra és a csődbe jutott munkaadókra. A térségnek gazdasági stra­tégiája nincs, még a kidolgo­zásra alkalmas szervezetek is embrionális állapotban van­nak. Marad a napi tűzoltás a helyi önkormányzatoknak, s néhányan — többnyire „kény­szervállalkozók — próbálkoz­nak saját lábra állni. Fuvaro­sok, varrónők, lakatosok és vil­lanyszerelők, állattenyésztők és fakitermelők váltak önál­lóvá, a Videoton volt szakem­berei szintén öt vállalkozást indítottak el. A jövőbeli kilátások és te­endők között is fontos szerep jut a képzésnek és átképzés­nek; számítógépes, agrárme­nedzser, bolti eladó és más szakmákra tesznek javaslatot a tanulmánykészítők. Ennek és az egész válság- kezelésnek, a vállalkozásfej­lesztésnek egy consorcium elnevezésű társasági formát javasolnak irányítójává, gaz­dájává. Ebben a résztvevők megőrizhetik önállóságukat, s csatlakozhatnak a munkaa­dók, az önkormányzatok, a vállalkozók, társadalmi szer­vek. Együttes fellépés A szervezet elsősorban a piacgazdasághoz való térségi alkalmazkodást szervezné sokrétű pénzügyi, értékesí­tési, befektetési, termelési in­formációval. A térség együttesen lép­hetne fel a „betévedt”, a „csel­lengő” befektetőknél, s bizo­nyos, hogy vonzóbb ajánlato­kat tud adni a consorcium, mint egy-egy partner tudott az elmúlt két évben. Ugyanúgy a központi fejlesztési források, pályázatok elnyerésére is jó­val nagyobb lehet az esély, mint a magányos próbálko­zással. A szervezet a hitelfelvéte­leknél garanciaalapként lép­hetne fel egy-egy számotte­vőbb beruházásnál, s nem utolsósorban a hiányolt tér­ségi stratégia kidolgozója volna. ♦ A kilábalás esélyei A kutatók sorra elemezték a jórészt tabi székhelyű cégek; a vegyesipari szövetkezet, a Kaposgép, a Budaflax, a tar­tálygyártó, a kaptár- és a gu- mifutózó üzem stb. lehetséges kilábalási esélyeit, ennek kö­zéppontjában a piactermelés áll. A mezőgazdasági kister­melők számára a szakcsopor­tok szervezését — gyümölcs- termelésre és kisállattenyész­tésre, — és piaci igényekhez alkalmazkodó termékelőállí­tást állítják. Ezekhez számos szolgáltatás, mint az olcsó hi­telek a gépbeszerzésre, az ér­tékesítés megszervezése és információ, az egyesülésre hárulna. A válságkezelő prog­ram részletesen tartalmazza a térség üzemei, intézményei és önkormányzatai számára tett ajánlásokat. Megvalósításá­ban a helyi vállalkozói iroda összehangoló szerepet vállalt. Dr. Novák Ferenc Pályázat fiatal vállalkozóknak Az Országos Kisvállalko­zás-fejlesztési Iroda a Francia Ifjúsági Vállalkozók Szövet­sége kezdeményezésére pá­lyázatot hirdet sikeres fiatal magyarországi vállalkozók­nak. Pályázhatnak azok a 35 évnél fiatalabb, tulajdonos vál­lalkozók, akiknek vállalkozása két év óta nem veszteséges, sőt dinamikusan fejlődik, az alkalmazottak száma pedig nem haladja meg a tízet. A pályázat nyertesét a Francia Ifjúsági Vállalkozók Szövetsége egy héten át vendégül látja Franciaország­ban. A pályázatot február 25-éig kell benyújtani az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iro­dához. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Nemzetközi üzletvédelem Mit tegyünk, hogy fizessen a külföldi partner témaköréről a nagy érdeklődéssel való te­kintettel a Magyar Gazdasági Kamara ismét szemináriumot rendez feburár 16-án délelőtt fél tíztől a kamara budapesti székházában. A szemináriu­mon többek között szó lesz a kintlevőségek kezeléséről és kezelésük módszertanáról, a megelőző védekező és vál­ságkezelő stratégiáról, a kap­csolatmenedzselésről, jogi kérdésekről. A nemzetközi üz­leti élet fontos tudnivalóiról Josef M. Bognár gazdasági tanácsadó, és Michael Schwartz nemzetközi jogász tart előadást és konzultációt. Kamarák szerepe a gazdaságban A párizsi székhelyű Nem­zetközi Kereskedelmi Kamara a kamarai szolgáltatások fej­lesztése érdekében, a Magyar Gazdasági Kamarával közö­sen ismét kétnapos konferen­ciát rendez Budapesten. A fe­burár 17-18-án sorra kerülő konferencián a nyugati kama­rák vezető szakemberei el­mondják tapasztalataikat a kü­lönféle kamarai szolgáltatá­sokról, kereskedelemfejlesz­tési módszereikről, és nem utolsósorban kamaráik bevé­telt is növelő magas színvo­nalú tevékenységéről. A kon­ferencián a nyugat-európai előadókon kívül jelen lesznek a szomszédos országok ka­marai képviselői is, valamint a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó vállalatok. Piacot keresnek Csíkszeredái cég ajánja termékeit: konyha- és gyer­mekbútorok, egyéb fatermé­kek. A kereskedelmi kapcsola­ton túl a cég egyéb együttmű­ködést is lehetségesnek lát. Trieszti külkereskedelmi vál­lalat mindenféle áru exportjá­ban, importjában érdekelt. Ajánlatokat és igényeket vár­nak. Jelenleg kedvező kínála­taik vannak az élelmiszer-ipari és sütőipari gépekre. Magyar vasipari szövetke­zet biztonsági irat- és értéktá­roló szekrényt gyárt és meg­vételre ajánl. A termék orszá­gosan egyedülálló. Visegrádi négyek Ez év március elsején élet­belép a visegrádi négyek által aláírt szabadkereskedelmi megállapodás. Milyen lehető­séget nyújt ez, hogyan alkal­mazható a gyakorlatban, erről rendez szemináriumot és konzultációt a Magyar Gazda­sági Kamara február 23-án a budapesti székházában. A rendezvényeken való részvételről, az üzleti ajánla­tokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1 ./c. Tel: 82/16-244. A csákányi fogadós évei Telt ház, százhúsz vendég ünnepelte a fogadó negyedik évfordulóját. Csákányi alig volt közöttük, Nagykanizsáról, Marcaliból érkezett a közön­ség. Téglás István, a Lehner fo­gadó tulajdonosa: — Itt akartuk megvalósítani a nagy álmunkat: az üdülőfalu kialakítását. Amikor itt Csá­kányban a lepusztult épületből egy tisztességes fogadót ala­kítottunk ki, az idegenforga­lomban egészen más tenden­ciák érvényesültek. Az Ibusz szervezésében a keleti orszá­gokból érkezett turisták rend­szeresen fölkerestek bennün­ket. Kitört a jugoszláv háború, ők sem jönnek és elmaradtak az olasz csoportok is. Megyei támogatást nem kaptunk az építkezéshez: már akkor is a pénzhiányra hivatkoztak, most sincs másképp. Azt mondják, oldja meg a csákányi önkor­mányzat. Ennek a falusi ön- kormányzatnak sincs ele­gendő pénze, hogy támogatni tudjon bennünket, és más eszköze sincs hozzá. — Négy éve még arról be­szélt, hogy munkahelyet te­remtő a vállalkozása. ■ — A nyitáskor nyolc-kilenc csákányi alkalmazottam volt. Most nincs egy sem. Kevés a vendég, van, hogy hetekig ránk sem nyitják az ajtót. — Szemben abbahagyott építkezés, szállodának indult. Mi lesz az épület sorsa? — Októberben múlt egy éve, hogy leálltunk az építke­zéssel. Bíztunk a Budapest Bankban, hogy megkapjuk a szükséges támogatást. ígéret volt, de gyakorlatilag nem se­Téglás István gítik a vállalkozót. A Budapest Banknak is van pedig pénze, meg a családnak is. Vendég­látóhely minden faluban mű­ködik, de a közelben kevés a szálláshely. Mi huszonhat szobásat terveztünk: nem bögrecsárdát akartunk épí­teni. — A négy év fáradozása csőd? — A napi helyzetet érté­kelve egyértelműen. Megpró­báltuk értékesíteni a fogadót, amelyet a bank ötvenmillió fo­rintra értékelt. Nem volt jelent­kező. Felajánlottuk a kapos­vári Agrobanknak, és nem vol­tak hajlandóak megvenni. — Csákány, kihaló, elöre­gedő falu, Milyen reményekkel kecsegtették négy évvel ez­előtt a vállalkozót? — Olyan lefojtott termálvíz­zel rendelkezik a falu, amely jobb minőségű, mint a zalaka- rosi. Itt vezetik el a közelben az új autópályát. A család vá­sárolt is egy hektár földet, ahol benzinkutat kívántunk építeni. — A falu sem segít? — Farkas László polgár- mester becsapta a falut, en­gem is. Több száz millió forin­tos támogatást ígért a falunak a választás előtt. Nemcsak én, az egész falu hitt neki. Tavaly egy falugyűlésen nyilvánosan elnézést kértem a lakosoktól, amiért megválasztattam Far­kas Lászlót polgármesternek — Csődről beszélt, de a szemében a reményt látom. — Ha bekövetkeznek a re­mélt hazai változások, akkor lesz tovább. De addig nagyon sok vendéglátós tönkremegy. Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom