Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
1993. február 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 11 Legalább ötszáz bérlőt érint Díjat már emeltek, most eladják a garázsokat Január 1-jétői Kaposváron a lakbérekkel együtt emelték az önkormányzat tulajdonában lévő garázsok bérleti díját. Az intézkedés 500-600 garázs bérlőjét érinti. Egy részük csak területbérlő: az építmény a sajátja. Van olyan bérlő, aki 800 forint helyett ezentúl 1200 forintot fizet, de akad akitől két-három- szorosát kérik a korábbinak. Pethő Tamást, a polgármesteri hivatal vállalkozási irodájának vezetőjét kérdeztük: számoltak-e sokkhatásszerű emelés következményeivel? — Valamennyi nem lakásbérlemény díját rendeztük. A garázsokét is. A képviselő-testület a bérleti díjak emelését tavaly júliusban szavazta meg, októbertől folyamatosan értesítettük erről a bérlőket. Mi is tudjuk, hogy ez sokkhatásként érte az érdekelteket, de nem áll módunkban a fokozatos bérletidíj-emelés. Megpróbáltuk a nem lakásbérlemények bérleti díjait a piaci viszonyokhoz közelíteni. Még így is alatta vagyunk a szabad forgalomban szokásos ősz- szegnek. A személygépkocsi tartása ma jelentős összeget emészt fel. Aki fenn tudja tartani, az valószínű fizetni is tudja a párszáz forintos többletköltséget. Az előző időszak bérleménymegállapítási rendszere rossz volt: ahol 2-3 szorosára emelkedett a bérleti díj, ott a régi összeg irreálisan alacsony volt. A várost négy övezetre osztottuk, ezen belül bérlemény kategóriákat állapítottunk meg. Ebből az egyik a garázs: amelynek díját fekvése és nagysága határozza meg. Egyedileg a bérleményeket nem tudtuk megvizsgálni, erre nincs lehetőségünk. — Sok a reklamáció? — Igen. Ezek egy része a volt IKV nyilvántartásának hiányosságai miatt van. Azt még vállaljuk, bár nem szívesen, hogy akik kérik, azoknak megvizsgáljuk, hogy mire szabtunk ki ilyen magas díjat a táblázatunk alapján. — A garázsokat az önkormányzati lakásokhoz hasonlóan felajánlják-e megvételre a bérlőknek? — Vélhetően 1993 első félévében fel fogjuk ajánlatni a garázsokat megvételre. Természetesen a városi főépítész hozzájárulásával csak azokat, amelyek városfejlesztési szempontból elidegeníthetők. A január 5-i közgyűlés úgy döntött, hogy ezeket a garázsokat a forgalmi érték 60 százalékáért ajánljuk ki. Ha a bérlő nem tud, vagy nem kíván élni a vásárlás jogával, akkor bérleményét szabadon, bérlővel együtt értékesítjük. — Tehát jobban jár, ha megveszi. Veheti részletre is? — 40 százalék kedvezményt eleve adunk. Ha valakinek szüksége van a garázsra, akkor kölcsönből is előteremti az árat. Kirsch Vera A Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft a 6,2 tonna súlyú szerkezetet egyben emelte be a társadalombiztosítási igazgatóság épülő székházába. Ez lesz az intézmény nagytermének acél tetőszerkezete. (Fotó: Király J. Béla) Kutyavilág Egyre több a kóbor kutya: legtöbbjük autó kerekei alatt, vagy injekcióval elaltatva végzi... Kaposváron az elhullott állatok tetemének begyűjtése, a kóbor állatok befogása a gyepmester feladata. A jobb napokat is látott telepet egy régi istállóból alakították ki, itt ketrecekben helyezik el az állatokat. Tíz napig, két hétig is itt vannak, ha addig nem jelentkezik a gazdájuk, akkor elaltatva a dögkútba kerülnek. Az ebtenyésztők szövetsége nemrégiben felvette a városgondnoksággal a kapcsolatot: kutyamenhelyet szeretnének létesíteni. Kutyaszálló nyitására is lenne igény: amíg elutazik a gazdi, otthagyhatná. Ha valaki kutyát szeretne, választhat magának a gyepmesteri telepen is, nem egyszer fajtiszta is akad a be- fogottak között. A gyepmester, Bogdán Sándor édesapjától vette át a feladatokat, s az unoka is sokat segít már a munkában. A városgondnokság biztosítja a ketreceket, műanyag edényeket, a veszett rókák elhelyezéséhez a zárható dobozt. A kapcsolatot CB-rádión tartják. Ha a befogott állat sérült vagy beteg, a körzeti állatorvos látja el. A közterület-felügyelettel együtt rendszeres raziát tartanak: parkokban, lakótelepen gyűjtik össze a kóbor állatokat. Ha egy állat megharapja az embert, a városgondnokságot kell értesíteni: ők vizsgáltatják meg, hogy a kutya veszett-e vagy sem. Sok a panasz a kóbor kutyákra, de a gazdikra is. A kutyatartás és sétáltatás szabályait, például azt, hogy a nagyobb parkokba, játszóterekre nem szabad bevinniük az állatokat — ők nem tartják be, s a virágágyásokat is föltúrják. Ők már csak ilyenek... Tóth Kriszta Városhibák, városerények A városlakók használják a várost: élvezik előnyeit és bosz- szankodnak hibái miatt. A kaposváriakat kérdeztük: milyennek látják a megyeszékhelyet? Az „emlék”-kép — Nézzen körül micsoda szégyenfoltja ez a Kaposvárnak — mutat körbe a Berzsenyi utca elején Bellái Tamás. — Az idegenek nagy része ezen az úton jön be vagy megy ki. Sokan talán éppen ennek alapján ítélik meg Kaposvárt. A Berzsenyi utca nem a legjobb ajánlólevél a városnak. Az egyik oldala még úgy-ahogy kinéz, de a szemben lévő cigánytelepről jobb nem beszélni: aki teheti, elkerüli ezt a környéket. Több figyelmet a peremre Báli Károlyné, tőzsgyökeres kaposvári, és úgy ismeri a megyeszékhelyt, mint a tenyerét. — Sokat fejlődött a város az elmúlt években, de a fejlesztések nagy része a centrumra korlátozódik. A sétálóutca gyönyörű, sok minden kapott helyet már ott, a sorból azonban még mindig hiányzik valami: évekkel ezelőtt volt ott egy tejbár, mely a diákoknak, a kora reggel munkába sietőknek kínált harapniva- lót. Megszüntették. Azóta sincs helyette semmi. A város egyik legszebb része a Zárda és a Petőfi utca eleje. — Kár, hogy az elmúlt években kevés új ház épült — folytatja. — A régi épületeket mindenütt le kellene bontani, vagy legalább helyreállítani. Szükség lenne új utakra, járdákra, különösen a a családi házas területeken. Nem titkolja: a Buzsáki utcára gondol. — Ez az utca régebben téglás volt most hogy helyreállították, szebb, de szinte használhatatlan: keskenyebb a járda, és az úttest, az autók olyan közel haladnak el a házfalaktól, hogy remegnek a csillárok, sokszor még a falak is. Ráférne egy alapos renoválás a Kanizsai utca családi házakból álló oldalára is. Kevés a szükséghely Kovács Andrea így fogalmaz: rendbe kellene tenni a parkokat, játszótereket, zöldebbé a várost. — Kezd épülni az állomás környéke s ez jó, de mikor lesz kész? Szép lesz az új felüljáró, impozáns a Szarvas üzletház, de mellette évek óta üres a telek. Elzavarták onnan a lengyel piacot, de a mai napig nincs helyette semmi. Nem ártana barátságosabbá tenni a rendelőintézet és a buszpályaudvar környékét sem. Az sem ártana, ha több nyilvános illemhely volna a városban. Sok minden kellene, s ezek egy része nem is pénz kérdése. Széki Éva Országosan híres a kaposvári Népes a népkonyha (Fotó: Kovács Tibor) Egy adófizető Kaposvárról Két éve, január közepén nyitották meg a népkonyhát. Az első nap ötven adag ebédet készítettek — babfőzelék volt —, akadt az éhség csillapítására váró gyomor bőven. Azóta már több mint százan várják a napi egyszeri meleg ételt, s úgy tetszik a húsz személy befogadására alkalmas helyiség kicsi. Van, aki szégyenli, hogy a népkonyhára szorul, de nem lehet szemérmesnek lenni, mert akkor éhen hal... — Nem a konyhák szaporítása a cél, hanem a létrehozását kiváltó ok megszüntetése — mondta Szabó János, a Családsegítő Központ vezetője. — A szegénységet sok mindennel enyhíteni lehet. A népkonyhára bárki betérhet ebédelni. De nem csak az éhség csillapítására van szükség. A családsegítő szolgálat szociális munkásai ügyeletet tartanak az épületben, ők segítenek az újonnan érkezetteknek is: tanácsokkal, információkkal látják el őket, hiszen az a cél, hogy jogszerű ellátást kapjanak az emberek — legyen az segély vagy munkaalkalom. Mára már csak hárman maradtak azok közül, akik a kezdetek óta a népkonyhán ebédelnek... Az ételt — általában egyfo- gásos, tésztafélénél pedig három —, a kaposvári önkormányzat központi konyháján főzik, s azt mondják országosan kiemelten jó az ellátás Kaposváron. Kenyérből mindig vihetnek el a rászorulók. A népkonyha a válságkezelő intézményrendszer része: az önkormányzatnak évente kétmillió forintba kerül a fenntartása — mondta Szabó János. Az új szociális törvény pedig az önkormányzatok kötelező feladatává teszi a rászorulók étkeztetését... (T. K.) Szinte naponta lehet olvasni, hogy milyen nehéz helyzetben van a kaposvári önkormányzat (költségvetési téren), pedig az elmúlt évek során jelentős adókat vetett ki a város lakosságára. A nehéz anyagi helyzetnek ellentmond a közgyűlés 465/92.XII.15-i határozata a választott képviselők javadalmazásáról. Én, mint adófizető polgár nem tudom megérteni, még elképzelni sem, hogy ez a két városi méltóság milyen tevékenység alapján részesült egyhavi jutalomban. Én 1959 óta lakom a városban, de Kaposvár még ilyen (szemetes, elhanyagolt) nem volt. Lehet, hogy a jutalmazásnál azt vették figyelembe, hogy Kaposváron legmagasabb a lakbér-, a fűtés-, a víz- és csatornadíj, sőt még az autóbuszbérlet is. Egy tanuló és nyugdíjas havi bérleti díja Győrben 150, Szegeden 133, Kaposváron 158 forintba kerül. Azzal sem értek egyet, hogy a „Kaposvár Városért” kitüntetéshez a polgármesteri fizetés 77 százalékát adják. Szerintem nem a személyek jutalmazását, hanem az intézmények működését kellene a lakosság által fizetett adókból biztosítani. Nekem az a véleményem, hogy nem a pénz kevés, a hozzáértéssel és a felhasználással van baj. Sok felesleges szervezetet támogatnak, illetve tartanak fenn. (pl. közterület-felügyelet). Nagykanizsán 1992-ben nem vetettek ki a bérlakásokra kommunális adót, a város mégis fejlődik. Ideiglenesen megszüntették a közterületfelügyeletet, a város mégis tisztább mint Kaposvár. Azt javaslom a város vezetőnek, hogy ne a skandináv országokba, hanem a szomszédos megyék városaiba menjenek tapasztalatcserére. Tanulják, hogy kevesebb költséggel, hogyan lehet célszerűbben gazdálkodni. Ma az önkormányzat nagyobb apparátussal dolgozik, mint a tanács 1989-ben, pedig a város ezt nem igényli. Az 1989-es választások időszakában azt ígérték, hogy a város lakosságának érdekeit fogják szolgálni, én mint polgár nem azt tapasztalom. Ha az önkormányzat az osztogatást nem fejezi be, nem vagyok hajlandó adót fizetni! Nagy János adófizető polgár Üres telek a Szarvas szálló mellett Súlyos örökség a kaposvári önkormányzatnak a régi használtcikk-piac még beépítetlen területe a rendelőintézet mellett a város szívében. Az évek óta tartó hasznosítási kísérletek kudarcát követően úgy tetszett, most itt az előrelépés lehetősége: a terület koncesszió alatt áll, és egy osztrák üzletember vállalta, hogy tőkeerős befektetőt talál a Szarvas üzletház melletti telekre. Szabados Péter polgármesternek az ügyben nincs tudomása új fejleményről. A határidő júniusban jár le, addig várni kell a leendő üzletfél jelentkezésére. Az osztrák üzletember opciós jogát tiszteletben tartva a kaposvári ön- kormányzat nem foglalkozik jelen pillanatban a terület hasznosításával. Irány a torony Az Arany téren a piros ház előtti tér igazán hangulatos. A kövekkel kirakott utat, amely a füves területet szeli át, igyekeztek úgy tervezni, hogy sarkot vágjon le és a járókelők ne a füvön tapossanak, ha rövidíteni akarnak. Meddő igyekezet volt: a járókelők egészen más utat választottak. Nincs az a parképítő, aki teljes pontossággal el tudná találni: melyik az útirány egy adott területen. Praktikus a javaslatom: utat nem kellene tervezni. Pár hét alatt úgyis megjelenik a fűvön a kitaposott gyalogút: csak ki kell rakni kővel. Meghatározás és törlés Kaposvár megyei jogú város közgyűlése az ősszel tárgyalta meg a Kaposvár műemlékeinek helyzetéről szóló előterjesztést. Akkor úgy foglaltak állást, hogy az országos Műemlékvédelmi Hivatal közreműködésével meg kell határozni a'vár műemléki környezetét és — konkrét beruházásokhoz és korszerűsítésekhez kapcsolódva — elő kell segíteni a vár régészeti feltárását. A felkérést elküldték az OMH-hoz, a meghatározás pedig folyamatban van. Ugyancsak kezdeményezték a kaposfüredi sütőüzem műemlékjegyzékből való törlését, illetve arra érdemes épületek védettség alá helyezését. Válasz még nem érkezett. Egyesületünk 1993. február 5-én (pénteken) 17 órakor Kaposváron, a Szakszervezeti Művelődési Házban (Kossuth L. u. 1—9.) az ország gazdasági kilátásairól, a vállalkozások jövőjéről és a Köztársaság Párt teendőiről lakossági fórumot tart PALOTÁS JÁNOS és PETRENKÓ JÁNOS országgyűlési képviselők részvételével, amelyre minden érdeklődőt várunk. Dél-Magyarországi Vállalkozók Egyesülete (792)
