Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. február 4., csütörtök Tér és Társadalom A magyar regionális politika lehetséges új vonásait, a gazdaságpolitika, valamint a köz- igazgatási rendszer és a területi politika viszonyát, a településfejlesztés aktuális kérdéseit vizsgáló kutatási eredményekről ad számot a Tér és Társadalom című folyóirat idei első száma. Az MTA Regionális Kutatások Központjának kiadványa elsősorban az önkormányzatokat és a területfejlesztésben érdekelt szakembereket ismerteti meg a legújabb eredményekkel. Pártos Géza a Várszínházban Pártos Géza magyar származású, Tel-Avivban élő rendező, érdemes művész Budapestre érkezett, hogy színre vigye Pap Károly Szent színpad című drámáját. A bemutató március 25-én lesz, a Nemzeti Színház budai játszóhelyén, a Várszínházban. Az Angelika sarokasztal búcsúestje Búcsúestet is tartottak az Angelika sarokasztal irodalmi rendezvénysorozat barátai Budapesten a Batthyány téri patinás cukrászdában. A népszerű irodalmi estek 19 éves történetét, a szellemi vendégség otthonos hangulatát Fodor András költő idézte fel. Az irodalmi sarokasztal híres üvegkalapjából kisorsolt jelenlevő költők és írók — Lator László, Kiss Anna, Imre Flóra, Jókai Anna és mások — verssel és prózával köszöntek el a litaratúra pódiumától. A találkozón felolvasták az Angelika sarokasztal emlékfüzetét, amelyben 94 költő és 59 prózaíró sorait gyűjtötték kötetbe. A Cserehát turistatérképe Első ízben jelent meg turistatérkép hazánk egyik legvad- regényesebb tájáról a Cserehátról. Eddig az Aggteleki térségről és a Zemplén-hegység- ről készült turistatérképek csupán a csereháti tájegység széleit rajzolták meg. A Csereháti Településszövetség kétéves előkészítő munka után most kiadott térképen szerepel a Hernád és a Bódva folyók közötti terület 118 települése; a régió turistaútvonalainak hitelességét a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség ellenőrizte. „A kis herceg” Békéscsabán Gyermekszínházi bemutató volt Békéscsabán. A Jókai Színház társulata Saint-Exu- péry A kis herceg című művéből készült mesejátékot adta elő. A színpadi változat Bella Anna, Valló Péter és Bródy János műve. A darabot Gergely László rendezte, a díszletet Vereczkei Rita, a jelmezeket Valach Mária tervezte. A címszerepben — Sánta László játszik — a gyermekszínész alakította a csabaiak „Légy jó mindhalálig” előadásában Nyilas Misit. Indul a bakterház Rideg Sándor Indul a bakterház című népi bohózatát színpadra dolgozta Tímár Péter rendező. A darab premierje február 6-án lesz a Budapesti Kamaraszínházban. A bakter Reviczky Gábor, Bendegúz Rezes Zoltán, illetve Szuper Levente lesz. Holnap premier A „lét hajléktalan”, a nyomorúság metaforája ASCHER TAMÁS: ISMÉT LÁTVÁNYOSSÁ VÁLT A SZEGÉNYSÉG A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata holnap mutatja be a következő nagyszínpadi előadását. Az évad elején még Gorkij több színműve is az eshetőségek között volt, mígnem végül az Éjjeli menedékhely színpadra állítása mellett döntött a színház. Hogy miért, ennek az egyik oka meglehetősen prózai: a színészek egyeztetése. — Másfelől talán nem véletlen, hogy az idén ez már a harmadik bemutatója lesz ennek a darabnak — mondta erről Ascher Tamás főrendező, az Éjjeli menedékhely rendezője. — Nyilván létezik egy rotáció, amelyben bizonyos írók és bizonyos darabok újból és újból érdekessé válnak. — Miben áll most az Éjjeli menedékhely érdekessége? — Érdekességének egyik oka közhelyszerű: a jelen társadalmi, politikai, történelmi helyzetünkben ismét látványossá vált a szegénység. Látványossá vált a hajléktalanok, az elesettek, a minden kapaszkodótól megfosztott, margón kívüli emberek rendkívül nagy tömege. Ezzel valahogy szembe kell nézni. Másfelől ez a darab nem egyszerűen csak egy szociális kiáltvány, nem pusztán e szempont szerint dolgozza fel ezeknek az embereknek az életét, hanem az orosz drámának a legjobb hagyományai szerint. Miközben nagyon hiteles és naturális minden részlete, sokkal szélesebbenr értelmezi magának az elesett- ségnek a kategóriáját. A hajléktalanok világa valamiféle metaforájává válik minden emberi nyomorúságnak. Nem pusztán fizikai vagy szociális nyomorúságnak. Számomra egyébként furcsamód Becketthez áll legközelebb, aki a huszadik század végén az emberi nyomorúságot mint alapvető létállapotot mutatta be, amit el kell fogádni, mint kozmikus igazságot. — Miként értelmezte mindezt Gorkij a századelőn? — Gorkij küszködött ezzel az igazsággal. Olyan figurákat mutat be a darabban, akik szeretnék filozófiailag is feldolgozni a helyzetüket a világban. Számomra a legmeg- rendítőbb humorral és fájdalommal teli vonulata ez Gorkij darabjának, az emberi méltóság megőrzéséért való küzdelemnek ez a formája, az örökös értelmezési kísérletek, hogy elhelyezzük magunkat ebben a világban, s hogy megtaláljuk az értelmét annak, hogy miért létezünk. — Vezet-e az értelem keresése valahová a műben? — Nem dolga az előadásnak, hogy vezessen valahová, csak szembesít bennünket egy világgal és ezen keresztül önmagunkkal. És az életünk értelmére kérdez rá. Csupán önmagunkhoz kell elvezetnie. (Balassa) Gilbert Albert genfi ötvösmester Szent István tiszteletére készített aranyozott kökeresztje. A művész alkotását a budapesti Mátyás templomnak adományozta. Kéttermes mozi — klubbal, bolttal A Balázs Béla Stúdió tervei # Csurgón nem felvételi követelmény a hittanra jelentkezés „Humán” és „reál” a református gimnáziumban A következő, 1993/94-es tanév a maga nemében páratlan lesz a csurgói gimnázium életében, ugyanis az épület két intézménynek ad otthont: egy állami és egy egyházi középiskolának. így lesz ez — egyre eltolódó arányban — egészen a 96-os esztendőig, amikor a régi épület már mint csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium működik tovább. A Balázs Béla Stúdió — miután a Mafilm Pasaréti úti telephelyét hamarosan el kell hagynia — a Toldi Moziba szeretne költözni. A mozi üzemeltetési jogát már korábban megkapták, s úgy tervezik, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti épületben helyezik el irodáikat. Erről Durst György, a BBS vezetője tájékoztatott. Kéttermes mozit szeretnének kialakítani, ahol könyvesbolt és klubhelyiség is várná a látogatókat. Ezt a nagyszabású átalakítást a nyári hónapokban végeznék. A szükséges 27 millió forint nagy részét a Magyar Mozgókép Alapítványtól, a Budapestért Alapítványtól, valamint a Művelődési és KözokKét nemzetközi nyelvészeti konferenciát is tartottak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az anglisz- tikai-amerikanisztikai tanácskozáson ausztráliai, amerikai, angol és kanadai szakemberek is részt vettek. A hazai tudományegyetemek angol tanszékeinek kezdeményezésére megalakult Angol Nyelvet Tanulmányozó Magyar Társaságnak tulajdonképpen a debreceni találkozó az első tudományos összejövetele, amelynek napirendjén nyelvészeti, irodalmi, művészeti, gazdasági és társadalompolitikai előadások szerepelnek. A konferenciához kapcsolódóan angol drátatási Minisztériumtól várják. A mozi tervezett havi költségvetése mintegy félmillió forint. Ennek egy részét a jegyeladás, illetve a büfé fedezné, de szeretnék különböző események számára a klubot is bérbe adni. Durs György elmondta, hogy noha jelenleg a Toldi művész mozi a BBS-filmek vetítőhelye mégsem tükrözi feltétlenül a BBS szellemiséget. Ezért tervezik például olyan külföldi filmstúdiók alkotásainak bemutatását, amelyek máshol nem láthatók. Későbbi elképzelések között szerepel egy budapesti kertmozi és néhány vidéki egyetemi város mozijának üzemeltetése. maírók munkáiból nyílt kiállítás szerdán a Kossuth egyetemen. Ugyancsak a debreceni tudományegyetem adott otthont — immár tizenkilencedik alkalommal russzisztikai tanácskozásnak és a hozzá kapcsolódó tizenegyedik szlavisztikai konferenciának. Most első ízben szerveztek külön szekciót a lengyelség témájának; „Lengyelek a XX. századi Európában" címmel. A konferenciára mintegy százhúsz, a magyar-szláv kapcsolatokkal foglalkozó egyetemi kutató mellett Moszkvából, Szófiából, Varsóból és Krakkóból érkeztek résztvevők. Az állami iskola terveiről nemrég beszámoltunk, most Bellái Zoltán református lelkészt, a Somogyi Református Egyházmegye által visszaigényelt intézmény igazgatótanácsának elnökét kérdeztük: hogyan tovább? Három osztály — A megállapodást követően azonnal meghirdettük a felvételit három osztályba, aminek határideje február tizedikén jár le. Egy humán és egy reál beállítottságú, valamint egy általános gimnáziumi osztályban gondolkodunk. Ez utóbbinál az érettségire ráépül egy kétéves szakmai képzés, ez az idén a szociális munkásképzés lesz. Ezzel egy- időben kezdtük el szervezni a tanári kart, remélve, hogy lesz gyerek az iskolához; pályázat kiírására nem volt szükség. A jelenlegi állás szerint tizenhárom csurgói illetőségű — nemcsak gimnáziumi — tanár alkotja majd a testületet, amivel az iskola szeptemberben elindul. — Hosszabb távon is csak három tanulócsoportban gondolkodnak? — Legföljebb egy negyedik csoportot tudunk elképzelni, mivel egy nagyon fontos szempontunk, hogy ne legyen „gyerekgyárrá” ez az iskola. Amennyire lehet, szeretnénk otthonossá tenni, ahol a csoportoknak megvan a saját osztálytermük, és nem kell vándorolniuk. Persze tudom, sokkal drágább a fenntartás, ha a tanulólétszáma alacsony. — Milyen szellemben dolgozik egy egyházi iskola? Szellemiség és stílus — Amit egy egyházi iskoláról feltétlenül tudni kell, az hogy a kötelező tanterv a mi számunkra is az állami alaptanterv. Az egyház azért természetesen a maga módján ellátja a tanulókat egy speciális anyaggal is. A történelemoktatáshoz hozzátesszük a magyar egyháztörténet füzetét, s az evolúció-elmélet mellé odatesszük a mi hitbeli meggyőződésünket is. Szakmai szempontból tehát lényeges különbség nincs az állami tantervhez képest. Viszont amiben más, az az iskola szervezettsége és a mindennapi élete. Es természetesen mások a nevelési alapelvei is egy egyházi iskolának, hiszen a kiindulópont a mi számunkra a Szentírás. Aminek alapelvei — mi meg vagyunk győződve róla — hogy két-három ezer év óta nemcsak, hogy még mindig jók, de időszerűek is. Mindez nyilván meghatározza a tanárok, a gyerekek és a gyerekekkel való foglalkozás stílusát. — Az igazgatás és irányítás hogyan épül fel? — Nem a Magyarországon elfogadott és gyakorlott szisztéma szerint, jóllehet elképzelésünk az egyházi iskolákban sem szokványos. Mi úgy képzeljük el, hogy egy négy-öt tagból álló team konszenzusban hoz döntéseket, így osztja ki a szerepköröket és feladatokat. Tehát soha nem egyszemélyi döntések bomlanak le a következő szinten, hanem mindig ennek a teamnek a döntései, önmagukra nézve is. — Kötelező lesz-e a hitoktatás? Amit az elit jelent — Ebben is különbözni fogunk más egyházi iskoláktól; nálunk nem lesz felvételi követelmény a hitoktatásra való beiratkozás. Amennyiben egy szülő meg van győződve affe- lől, hogy az ő gyereke egy egyházi iskolában kap megfelelő szakmai és emberi nevelést, ugyanakkor nincs meggyőződve affelől, hogy a gyereknek ehhez föltétlenül hitoktatásra kell járni, akkor írásban nyilatkozik erről. Ez esetben Csurgón nem lesz kötelező a hitoktatás. Ilyenkor a heti kétszeri hittanóra helyett általános erkölcstant tanulnak a gyerekek. — Akar-e Csurgó elit iskola lenni? — Nem szeretnénk, ha Csurgó a megszokott értelemben lenne elit iskola. Véleményünk szerint az elit iskola az, ami a tanárból hagyja kijönni, a gyerekekből pedig kihozza a képességei szerinti maximumot, azt, amire ő képes. Azt szeretnénk, ha a csurgói ilyen iskola lenne. Ilyen lenne a hangulatában, a gyerekközpontúságában és a szeretetteljes légkörében. Balassa Tamás Angol és szláv témakörök Nyelvészeti konferenciák Debrecenben
