Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. február 27., szombat Reménytelen munkahelyremények Somogybán jelenleg csaknem esik a munkanélküli-ellátásból. Mit húszezer munkanélkülit tartanak remélhetnek, mit várhatnak? Az itt nyilván, mintegy ezer közülük vagy következő írások jelzések a remény- már kiesett, vagy a közeljövőben ki- ről és a reménytelenségről. Kétségek között Mit csinálhat a tanító, az óvónő, á kertészmérnök, agrár­mérnök, ha van már diplomája, de az kevés az elhelyezke­déshez? Vállalja egy felsőfokú marketingtanfolyam elvég­zését, hogy piacképessé váljon. Vajon nőttek-e munkábaál- lásuk esélyei? Beszélgetőtársaim kiszolgáltatott helyze­tükre hivatkozva névtelenek kívántak maradni. Keresetpótló juttatás Átképző munka­nélkülieknek Változó társadalom Munka nélküli pályakezdők — Intézetünkben pályavá­lasztással, a gyermekek adott­ságainak, tehetségének, kész­ségeinek felmérése utáni pá­lyára irányítással foglalkozunk. Am az egyre növekvő munka- nélküliség okán szinte percről percre szembesülünk azokkal a tényekkel, amelyek közvetle­nül befolyásolják a hozzánk forduló gyerekek jövőjét. Hi­szen hiába is mutat érdeklő­dést, tehetséget, mondjuk egy nyolcadik osztályt most el­végző fiú a díszműlakatos szakma iránt, le kell beszél­nünk szándékáról, el kell ta­nácsolnunk a pályától, hiszen ha lenne is képzés ebbén a szakmában, szinte biztos, hogy a szakmunkásbizonyít­ványa mellett a pályakezdő „munkanélküli státuszt” is megszerezné — mondja Kár­páti György szociológus, a Fő­városi Pályaválasztási Ta­nácsadó igazgatója. A szakemberek azért biza­kodnak. A kvalifikáltabb szak­mákba szabadabbnak látszik az út. Égető igény lenne egy olyan országos nyilvántartási rendszerre, amelyből kitűnik, milyen tudást, előéletet feltéte­lező foglalkozásokban van hi­ány, hol érdemes gyors, operatív átképzési rend­szereket létrehozni. Természe­tesen ilyenek készülnek, léteznek már, ám nemcsak a munkaügyi szakemberek ke­zébe kellene, hogy legyenek, hanem a munkájukat elvesz­tett, vagy ettől fenyegetettek körében is reklámozni, propa­gálni kellene. — Ami a munkanélküliség növekedésének megtorpaná­sát illeti, pesszimista vagyok. Új munkahelyek nem jönnek létre kellő számban. Az is intő jel, hogy az értelmiségi foglal­kozások körében dinamiku­sabban nő a munkanélküliség, és ezeknek az embereknek csak azért sikerül alacsonyab­ban kvalifikált, rosszabbul fize­tett munkát kapniuk, mert na­gyobb a tudásuk azokénál, akik eddig betöltötték ezeket az állásokat. A példa okán: egy munkanélkülivé vált és elhe­lyezkedni nem tudó gépész- mérnök — ma még — kaphat csoportvezető-szerelői állást, amely még több pénzt is hoz­hat a konyhájára, ám lassan megöli a műszaki értelmiségi életét. — Visszatérve a pályavá­lasztási szakemberek dolgára: ma csak olyan iskola-,foglalko­zásválasztási tanács, életveze­tési program adható, amely a gyakori váltásra — olykor a munka, olykor a tanulás, to­vábbképzés „sorba kapcsolá­sára” és a „munkaerőpiaci al­kalmazkodásra” készít fel! A régebben bűnnek számító pá­lyakorrekció ma létforma, sőt, az akadályokat könnyebben át­lépők az igazi sikeremberek. A pályaválasztási tanácsadó pszichológusok, pedagógusok, informátorok újszerű szerepe éppen ebben áll: segíteni — az „átlépést” — mondja Kárpáti György. Ferenczy Europress — Hogyan lehetne esélyünk, mikor hetek óta fut az újságban olyan hirdetés, hogy marke­tingmenedzser munkát keres? — kérdez vissza egy 38 éves tisztviselőnő. — En pályázni sem tudtam, mert minden ál­láshirdetésnél, amely a szak­mába vág, ott van, hogy maxi­mum 35 éves lehet a jelent­kező. — Hatan vagyunk pályakez­dők a csoportban. Én mező- gazdasági főiskolát végeztem tavaly. Nekem az a 3-4 éves gyakorlat hiányzik, amely felté­tel az álláshirdetéseknél. Másik lényeges gond a nyelvismeret. Mi még kötelezően oroszt ta­nultunk. 150 órás német tanfo­lyam még egy alapfokú nyelv­vizsga letételéhez is kevés. — Egy éve vagyok munka- nélküli: állattenyésztő a szak­mám. Ez idő alatt a munkaügyi központban egyetlen munkahe­lyet sem ajánlottak. Jelentkez­tem erre a tanfolyamra, 35 éves fejjel. Itt tényleg rengeteg hasznos dolgot tanultunk. Már­ciusban végzünk. Húszból egynek sincs állása, pedig minden álláshirdetést megpá­lyáztunk. Kaposváron legalább tíz kft-nél jelentkeztem, Pesten is több helyen voltam. Ügynöki állásokat ajánlottak vagy juta­lékos munkát, ami nem fix ál­lás. t— Ha annyira felmérték volna az igényeket, akkor nem indítanának most még hasonló közép- és felsőfokú marketing­tanfolyamokat — folytatja egyik másik pályakezdő diplomás. — Amikor a piackutatást tanultuk, kaptunk egy olyan feladatot, hogy csináljunk kérdőívet arról, van-e igény marketingmene­dzserekre? Épp akkor voltak itt a munkaügyi központtól, meg­kérdeztük, készítettek-e ilyen felmérést. Ők nem — válaszol­ták —, és nem is ez a dolguk. Akkor bízzanak meg egy céget ezzel a munkával. Egyébként mi ingyen is megcsináltuk volna. — Pedig nekünk még pár száz forint is számít. Én kapos­vári vagyok, mérnökként vé­geztem. A munkaügyi központ­ban először azt mondták a szerződéskötésnél, hogy kapok diákigazolványt. Itt a Szüv-nél egy rendeletre hivatkozva — amit nem voltak hajlandók megmutatni —, mégsem adtak. Pécsre kell járnunk a könyv­tárba kutatómunkát végezni a diplomamunkánkhoz. A diák- igazolvánnyal féláron utazhat­nék. — Fordultak-e problémáikkal az illetékesekhez? — Az első héten megmondta a tanfolyam Szüv-ös felelőse, amikor a buszköltség visszaté­rítésének ügyében szóltunk, hogy vegyük tudomásul, mi itt csak akták vagyunk, akiket to­logatni lehet. Hamar rájöttünk, hogy mindegy kinek mondjuk el problémáinkat, úgysem történik semmi. Nem tudom nem vagyunk-e rosszabb helyzetben, mint a tanfolyam előtt? Lehet, hogy áprilistól kezdve nem kapunk pályakezdő-segélyt, mert a tan­folyam munkaviszonynak szá­mít? De munkanélküli-segélyt sem kapunk, mert nem volt meg az egyéves munkaviszo­nyom? Tanulnunk kellene a vizsgákhoz, de tele vagyunk kétségekkel, bizonytalanság­gal. — Mi meg visszakerülünk munkanélkülinek és nem tud­juk, hogyan fognak bennünket elbírálni — sorolja tovább a gondokat egy középkorú asz- szony. — A régi vagy az új ren­delet vonatkozik-e ránk? Erről a szerződésben egy szó sincs. — Ha a munkanélküli rendel­kezik már bizonyítvánnyal a tanfolyam elvégzésekor, akkor nőnek majd a munkába állásá­nak az esélyei — mondta Du­nai Ferencné, a munkaügyi központ képzési osztályának vezetője. — Mi úgy vizsgáljuk ezt, hogy hat hónapon belül hányán tudnak elhelyezkedni. Állást nem ígértünk senkinek. A pályakezdőkre vonatko­zóan: aki másfél éven belül kapta meg a diplomáját, an­nak jár hat hónapig a pálya­kezdők segélye. Ha ezt a tan­folyam előtt már kimerítette, akkor nem jár. Munkanél­küli-segély sem jár, mert nem volt egyéves munkaviszonya. A többieknek a munkanél­küli-járadékot a tanfolyam el­végzése után, a munkaügyi központ kirendeltségén egyé­nenként állapítják meg az ér­vényes jogszabályok szerint. Az új jogszabály alapján a munkanélküli-járadék folyósí­tásának időtartama legföljebb egy év lehet. S. Pap Gitta Munkanélküliek megoszlása megyénként és a fővárosban 1991.1. és 1992 II. félévében Budapest Baranya m. Bács-Kiskun m. Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén m. Csongrád m. Fejér megye Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok m. Komárom-Esztergom Nógrád megye Pest megye Somogy megye Tolna'm^Szatmár-Bereg m. Vas megye Veszprém megye Zala megye 1991 1992 10 008 48 353 8 304 23 194 11 835 38 051 10 822 25 688 23 662 66 331 7 687 21 825 6 199 22 354 4 433 15 643 10 098 30 419 7 538 21 226 10 887 30 550 4 539 19 064 8 685 20 141 11 865 40 781 6 108 14 330 21 927 50 825 6 937 15 831 2 853 10 042 6 538 19 584 4 638 11 844 Néma segély kiált ás Nehéz a munkanélküliek sorsa. Egy-egy munkanélküli beadja segélykérő papírkáját, mert hetekig nincs pénze éle­lemre. Ruhát-cipőt 8-10 évig sem tud a boltokban vásá­rolni. Még a leárazást is éve­kig végignézi vásárlás nélkül. És még ott van neki a lakás- fenntartásra, a szolgáltatásra a fizetnivaló. Halottak napjára is kölcsön adott virágot a virá­gárus. A cipész is hitelre csi­nálta cipőimet. A téli papu­csomban lefagy a lábam, mert fűteni sem merek, de azt el sem mertem vinni a cipészhez megtalpaltatni. Ingyen ki csi­nálja meg? Levelezni a bará­taimmal évekig nem tudok, sem egy névnapi, születés- napi lapra nem jut évek óta. Pedig az emberi, a baráti kapcsolatoktól sok függ. Ezt írja a Maraton is épp a mai számában. így nem tud mást tenni, mint beadja a segélyre a kérvényt, vissza nem térí­tendő támogatásra. Mindössze kétezer forintot kapott. Mivel már másfél éve szemüvegre sem telt neki, nyilván szemüvegre fordította ezt a kis összegecskét, ami­ből 1260 forint 80 fillér máris elment szemüvegre. Évekig picike nagyítóval olvasott, for­dított, tanult. Vett egy kis gyümölcsöt, kenyeret, írásai­hoz egy kis papírt és el is fo­gyott a pénz. Krumplira, lisztre már nem futotta. Itt állok más­fél hétig pénz nélkül. Közben folytatom angol tanulmányai­mat. Ahhoz is füzetek, kazet­ták, könyvek kellenének. A nyelvtani anyagra nem jut évek óta, pedig az írás, fordí­tás mellett is lehetne hallgatni. Házimunka mellett. Igazán az egyedülálló is, mert nincs gyermeke, megér­demelne több pénzt, illetve vissza nem térítendő támoga­tást, ingyenes orvosi segéd­eszközt, gondolok itt a szem­üvegre. Amikor évek óta küzd a megélhetéssel. Én javaslom felemelni a munkanélküli-se­gélyek összegét, mert ne­gyedévenként kérhető, de ki nem meríthető — az ennivaló a tálból. — Ruha és cipő ad­ható, de ki nem veheted a bol­tokból — 8-10 éve. Nem köte­lesek adni, az volt rá a válasz. Tehát kockán forog a lakás fenntartása is. És mennyi em­berélet? Halottaimnak is úgy adtam meg a tiszteletet, hogy amikor leszedtem a karácsonyfámat a régi díszekkel és az aján­dékba kapott égőkkel, fenyő­ágat díszítettem fel kis tobo­zokkal és a legjobb barátom szalagocskájával. Ezeket vit­tem ki halottaimhoz a teme­tőbe, hogy megadjam szá­mukra a tiszteletet. Vas me­gyébe sem tudtam elmenni édesanyámhoz és az édes­apámhoz, őértük is a főke­reszthez vittem az ágacskák­ból. Bennem még van emberi érzés. Horváth Anna Három szakon indít a na­pokban modulrendszerű képzést a Somogy Megyei Munkaügyi Központ. Ennek előnye, hogy a tanfolyam közben is lehet csatlakozni, s ki lehet lépni belőle úgy, hogy a résztvevő az addig szerzett tudásáról képesí­tést kap. — Ez a tanfolyam 200 résztvevővel indul, egy pálya- választási pszichológiai ta­nácsadással és egy személyi­ségfejlesztő kommunikációs tréninggel — mondta Dunai Ferencné, a szakképzési és átképzési osztály vezetője. — Az általános alapozás után számítástechnika, kisvállalko­zások gazdasági ügyintézője és menedzser-asszisztensi szakon ad képesítést. Ez utóbbi felsőfokú végzettség­nek számít. A modulrendszerben meg vannak határozva az úgyne­vezett ki- és belépési pontok, ott kapcsolódhatnak be a résztvevők a képzésbe. Ha például valaki számítástech­nikai ismeretekkel akarja gya­rapítani a tudását, és van már szövegszerkesztői képesí­tése. A számítástechnikai tan­folyam első szakasza a szö­vegszerkesztés; aki ebben részt vett s megfelelő munka­helyet talált magának, képesí­tése birtokában kiléphet a képzésből. A további képzést igénylő viszont itt kapcsolód­hat be. — Lesznek-e még más tan­folyamok? — Szervezzük az agrár szaktanácsadói képzést — mondja Dunai Ferencné. — Ezt a megyei vállalkozói köz­pont és egy osztrák szervezet támogatja. A Pannon Agrártu­dományi Egyetem lesz a hely­színe, s áprilisban indítjuk, ag­ráregyetemet végzett munka- nélkülieknek. Olyan szakembereket vár­nak ide, akiknek német nyelv- ismeretük van. A jól végzők­nek munkahelyet is tudnak ajánlani. — Március elején indul egy számítógépes szövegszer­kesztői képzés. Erre elsősor­ban a gyors- és gépírói vég­zettségű, érettségivel nem rendelkező munkanélkülieket várjuk. A másik két képzés, amelyre most várnak jelentke­zőket, élelmiszer-gazdasági marketing- és az aranykalá­szos gazdatanfolyam. A költ­ségeket a munkaügyi központ fizeti és a résztvevőknek ke­resetpótló juttatást is ad a képzés idejére; ez a munka­nélküli-járadék első szaka­szának 110 százaléka. — Indul-e olyan képzés, amelynek költségeihez a munkanélkülieknek is hozzá kell járulniuk? — Igen, ezt az MTESZ és a csurgói Project kft szervezi az országos képzési tanács tá­mogatásával. Ebben 40 mun­kanélküli vehet részt, és 40 olyan vállalkozó, aki korábban munkanélküli volt. Vállalkozói képzésről van szó: a munka- nélkülieknek 18 ezer forintot kell befizetniük, ha elvégzik a tanfolyamot, és hat hónapon belül beindították saját vállal­kozásukat, akkor a központ mintegy 15 ezer forintot visz- szatérít nekik. A másik csoport a vállalko­zóké. Nekik a költségek felét, mintegy 40 ezer forintot kell állniuk. Ez utóbbi tanfolyam a vállalkozások szervezésében nyújt segítséget. Kirsch Vera

Next

/
Oldalképek
Tartalom