Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

1993. február 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Püspökség lesz Kaposváron Szakbizonyítványt ad a háziasszonyképző Dr. Pálos Miklós államtitkár: Az egyházak nem kémek vissza semmit pusztán azért, hogy aztán gyönyörködjenek benne (Folytatás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón az ál­lamtitkár bejelentése keltette a legnagyobb érdeklődést. Pá­los Miklós ezzel kapcsolatban elmondta: a szentatya egyide­jűleg kíván létrehozni püspök­séget Debrecenben és Ka­posváron, ennek tervei már a Vatikánban vannak. A püs­pökség alapítása jótékony ha­tással lesz a megyeszékhely idegenforgalmára és hitéle­tére, hangsúlyozta az államtit­kár, majd hozzátette: már megszületett a konkrét elkép­zelés a püspökség elhelyezé­séről. A püspöki rezidenciát az élelmiszeripari szakiskola egyik — a „Haza kis polgárai­nak” — épületében alakítják ki, mintegy 150-200 millió fo­rintos költséggel. Az egyház csereingatlannal „fizet”, a szakközépiskola egy másik épületet kap. A leendő kapos­vári püspökség egyben az egyházmegyei határok átren­dezését is jelenti. Pálos Miklós ezután szólt a parlamentben nagy vihart ka­vart egyházi támogatásokról. Kifejtette: reneszánszát éli a hitélet. A vallás szabadságáról szóló törvény óta az addigi ti- zenegynéhány helyett mára félszázra duzzadt a bejegyzett egyházak és szekták száma. Ez ugyan nem kívánatos fo­lyamat, de diszkriminálni csak törvénymódosítással lehet. A tájékoztatót követően kérdeztük dr. Pálos Miklóst: — Mit tapasztal: milyen el­vek szerint rendeződik és hogy halad az egyházi ingat­lanok visszaadása? — Ezt én nem is „vissza­adásnak" nevezném, hiszen nem reprivatizációról van szó, hanem egy funkcionalitáshoz kötött törvényről. Ez kimondja: az egyház elkobzott javai elle­nében olyan ingatlanokat kell adni, amire ők társadalmi te­vékenységet vállalnak, közös­ségi házak, diakónus- és dia­konisszaképzők, oktatási in­tézmények működtetését. Mindebben szépen haladunk, úgy látom: a törvény alkalmas arra, hogy tíz év alatt az egy­házak egyfajta kárpótlást kap­janak. — Biztosítottnak látja-e ezeknek az intézményeknek a működését, elegendő a nor­matív támogatás? — Az állam nem szól bele, hogy az egyházak mikor és mit kérnek vissza. Van egy fék, és ez a költségvetési tá­mogatás, tehát csak olyan mértékig tudunk ingatlant át­adni, amire van a költségve­tésből fedezet. Az egyházak nagyon bölcsen igazodnak ahhoz, hogy mit tudnak mű­ködtetni. Az egyházak nem kérnek vissza semmit pusztán azért, mert az övék volt, hogy aztán gyönyörködjenek benne. Azt kérik vissza, amit azonnal meg tudnak tölteni tartalommal. Balassa Tamás „Iparos telkeket” értékesítenek Áprilistól emelik a lakbért Bogláron A lakbérek megállapításáról szóló rendelettervezet volt a ba- latonboglári képviselő-testület legutóbbi ülésének egyik leg­fontosabb napirendi pontja. A havi lakbér legmagasabb mér­téke: az összkomfortos lakás 28,50 forint/m2 összegét átla­gosan 80 százalékkal, a kom­fortos lakás 21,40 forint/m2 dí­jat átlagosan 70, míg a félkom­fortos lakások 9 forint/m2 bérét átlagosan 40 százalékkal emel­ték. A komfortnélküli lakás 3,70 forintos havi négyzetméteren­kénti lakbére pedig 30 száza­lékkal emelkedik átlagosan. A szükséglakás esetében a szo­ciális bizottság állapítja meg a bérleti díjat. A rendelet április elsejétől lép életbe — mondta Berkes Józsefné megbízott jegyző. Az elmúlt években 1 millió fo­rint összegű pályázati alapból ösztönözte és segítette a tele­pülés közművelődési, szabad­idő-sport és ifjúságpolitikai te­vékenységét, az egyesületek munkáját a város önkormány­zata. Mivel erre az évre nincs fedezet pénzügyi alap biztosí­tására, a döntést e kérdésben későbbre halasztották, s majd az 1992. évi pénzmaradvány terhére hozzák létre az alapot. A Somogy megyei Település- tisztasági és Kertészeti Vállalat igazgatója arra kérte az önkor­mányzatot, hogy járuljon hozzá a lakossági szemétszállítási dí­jakhoz. A szemétszállítási díj megállapítását helyiségenként javasolta, de a díjkülönbözetet nem vállalja át — így döntött a testület. Bogláron a háziállatok tartá­sával kapcsolatban az utóbbi időben egyre több probléma merült fel. Sok a város terüle­tén a kóbor eb és macska. Rendelet mondja ki azt, hogy minden városban gyepmesteri telepet kell létesíteni és üzem­ben tartani. Az önkormányzat­nak nincs pénze az idén telep létrehozására, a feladatokat a városgazdálkodás és a tűzoltó­ság vállalja. Döntöttek arról is, hogy en­gedélyezik a nyári népi iparmű­vészeti és kézműves vásárok megtartását a Lengyel-Magyar Barátság Házának, így a Platán soron a nyári szezonban öt al­kalommal lesz hagyományos vásár. Bogláron a Klapka utca és Kórház utca által határolt terü­leten a múlt évben hat önkor­mányzati tulajdonú telket érté­kesítettek a helyi vállalkozók te­lephelyének biztosítására. A telkek iránti igény továbbra is jelentős, így a képviselő-testü­let további „iparostelkek” kiala­kításáról is elöntött az ülésen. Az oktatási, kulturális és sport- bizottság megvitatta az utcane­veket. Néhány utca esetében az eredeti elnevezést tartotta kívánatosnak, más esetekben — például hasonló hangzás el­kerülése miatt — névváltozta­tást javasolt. így például a ma használatos Szabadság utcát Szent István utcának, a Dózsa György utca és vasútállomás közötti területet Sümegi Vilmos sétánynak neveznék. A képvi­selő-testület úgy döntött, nincs szükség utcanév-változtatá­sokra. T. K. PALYAVALASZTAS A 10. OSZTÁLY UTÁN A gyakorlati tárgyakat jól felszerelt tanteremben oktatják (Fotó: Gyertyás László) Egyre több 14 éves lány kerül ki az iskolai képzésből gyenge képességei, a magasabb követelmények és az át nem gondolt pályaválasztásból adódó sikertelen felvételik miatt. A munkanélküliek számának növekedésével elhe­lyezkedési lehetőségük sincs. Ezt a helyzetet felismerve hozta létre 2 évvel ezelőtt a Honvéd utcai iskola, a polgár- mesteri hivatal támogatásával, a háziasszonyképző speciá­lis szakiskolát a 9-10. osztályban. A szakiskola előnye, hogy a közismereti tárgyak mellett olyan gyakorlati tantárgyakat oktatnak, amiket minden nő­nek meg kellene tanulnia: konyhatechnológiai ismeretek, gépírás, csecsemőápolás, vendéglátás, gépi varrás, leve­lezési ismeretek. A gyakorlati tárgyakat jól felszerelt szaktantermekben tanítják, ahol a varrógéptől a mikrosütőn át az írógépekig minden rendelkezésükre áll. A konyhatechnológiai gyakorlat az iskola konyhájában folyik. Sikerült jó szakoktatókat sze­rezniük: a sütés-főzést például a Kapos szálló főszakácsa vezeti a lányoknak. — A szakiskolát végzettek betanított munkások lesznek, elhelyezkedhetnek olyan munkakörökben amelyekből gyakorlati oktatást kaptak — tájékoztat dr. Csákabonyi Ba- lázsné, a 10. osztály vezetője. — A második év végén záró­vizsgát tesznek a szakmai tan­tárgyakból, s erről vizsgabizo­nyítványt kapnak. Ezzel sze­retnénk a képzés súlyát meg­adni. — Sokat változtak a lányok ez alatt a 2 év alatt — állítja Gundy Richárdné, az iskola igazgatója. — Érettebbek, komolyabbak lettek, fejlődött a viselkedéskultúrájuk. A 14 évesek többsége nem tudja eldönteni milyen szakmát vá­lasszon. A mostani 10. osz­tályosok többsége tovább akar tanulni, főleg szakmun­kásképzőben. A Széchenyi István Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkáskép­zőben indul egy olyan osztály, amely a háziasszonyképző szakiskolára épül. Itt egy évig a kiválasztott szakmát tanulják magasabb óraszámban, majd szakács vagy felszolgáló szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek a tanulók. A szakiskolát végző lányok közül többen jelentkeztek a vendéglátóipari szakmunkás- képzőbe. Horváth Andreának a Kapos szálló éttermében tar­tott vendéglátási gyakorlato­kon tetszett meg a felszolgálói munka. Az egészségügyi szakiskolában hárman sze­retnének tovább tanulni. — Csecsemőgondozó szeretnék lenni — mondja Báli Gabi. — Tulajdonképpen az itteni cse­csemőápolási gyakorlatokon kaptam kedvet hozzá. Van, aki a varrást szerette meg és női szabónak tanul to­vább, mint Visnyei Emőke. — Én az élelmiszeripari szakközépiskolába jelentkez­tem humán qsztályba, mert az a szakismereteken kívül érett­ségit is ad — tudom meg Óvári Andreától. — Utána szeretnék továbbtanulni. (S. Papp) BESZÁMOLÓ A MEGYEHÁZÁN Társulások önmagukról (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a társulások egyenként adtak számot tava­lyi munkájukról. — Voltak esetek, amikor a piszkos munkát velünk végez­tették, aztán pedig kiebrudal- tak bennünket a polgármesteri hivatalból — mondta egy bu- zsáki és egy somogybabodi példát említve a beruházás­szervező társulás vezetője. Pedig a társulás eredménye­sen működik: a 60 tagot né­gyen szolgálják ki. Hogy ho­gyan, azt a böhönyei, a hetesi tornaterem és a Gyivi kapos­vári bővítése is bizonyítja. A társulás beruházások szerve­zését vállalja — féláron. A költségvetési ellenőrzési társulás vezetője elmondta: az önkormányzatok gazdálkodá­sának ellenőrzése során gyakran bukkannak szabályta­lanságokra. Rajtuk kívül szá­mos könyvvizsgáló cég van je­len a piacon, ám a társulásban dolgozó szakemberek jóval olcsóbbak bárkinél. Minden költségvetéssel kapcsolatos ellenőrzési munkát elvállal­nak, az adóellenőrzésbe és a vagyonmegosztással kapcso­latos ügyekbe ők sem ártják bele magukat. — A munkavédelem 1991-ben esemény nélküli évet zárt, tavaly azonban je­lentősen emelkedett a mun­kahelyi balesetek száma — mondta termékbemutatóval egybekötött előadásában a munkavédelmi és tűzvédelmi társulás első embere. — Ha munkahelyi baleset történik, a társulás embereinek 72 óra áll a rendelkezésükre, hogy a kö­rülményeket kivizsgálják. Gond, hogy gyakran be sem jelentik, mi történt, így aztán hiányos jegyzőkönyvek ké­szülnek, utólag pedig szinte lehetetlen a szálakat felgom­bolyítani. Vállalkozásba is kezd a társulás: félévente tüz- oltókészülékeket ellenőriznek és munkaköpenyeket, védő­ruhákat forgalmaznak tíz színben, tucatnyi szabásminta alapján. A területrendezési társulás embere szintén azzal érvelt: ők mindenkinél olcsóbbak és garantáltan szakszerűek. Községek rendezési terveit készítik el, és módosítják, ha arra szükség van. Kár, hogy a munkát éppen azok nem ren­delik meg, akiknek pedig iga­zán szükségük volna rá. A vadgazdálkodási társulás nevével ellentétben nemcsak a vadakkal foglalkozik, hanem erdőgazdálkodási felügyeletet és a természet védelmét is vállalja. Tavaly fő munkájuk a vadásztársaságok haszonbér­leti díja körüli hercehurca ki­bogozása volt. Ezenkívül fásí­tási pályázatokhoz is segítsé­get nyújtanak a társult telepü­léseknek. A vízügyi társulás aktuális feladatot old meg: a községek tulajdonba kapták vízmüvei­ket, s ezeket most működtet­niük kell. A vízügyisek abban segíte­nek, hogy a sok jelentkező kö­zül a legjobb ajánlatot be­nyújtó és szakszerű munkát vállaló cégé legyen a megbí­zatás, hiszen így a községek a vízdíjon is spórolni tudnak. B. Zs. Amerikai farmerek a megyei közgyűlés elnökénél Végétért az USA-beli lowa állam farmerszövetségének somogyi látogatása. Tegnap a négynapos út utolsó napján dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke fogadta az öttagú küldöttséget; ezt köve­tően a közgyűlés mezőgazda- sági bizottságával folytattak megbeszélést a megye agrár­ágazatáról. Záró porgramként ellátogattak az Agrokar Rt telepére, hogy a gazdálkodás műszaki hátteréről is informá­ciókat szerezzenek. A gazdasági kapcsolatok szélesítéséért Somogy megye törekszik a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésére Romániával is. E célból tárgyalt nemrégiben Jákli Péter megyei főjegyző Szántó Kovács János maros­vásárhelyi vállalkozóval. Megbeszélésükön áttekintet­ték a gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségeit. / Érdekképviseleti szövetség alakult Kaposváron megalakult a Kármentő Érdekképviseleti Szövetség, a kárpótlási- jegy-tulajdonosok szövetsége. Az egyesület célja, hogy a jegytulajdonosok a lehető legnagyobb értéken fektes­senek be. A közös befektetés keretében kereskedelmi és élelmiszeripari cégeket kíván­nak privatizálni. Az egyesület titkára Schifferer Józsefné. A kárpótlási jegyek befektetése ügyében érdeklődni a 4. számú ügyvédi irodában lehet és a Szombathely utca 6. szám alatt, valamint a 20-898-as telefonon. Szakmunkásképzők helyzete, jövője A szakmunkásképző isko­lák helyzetéről tartottak ta­nácskozást nemrégiben Sző- csénypusztán. A program résztvevői kitértek a szak­képző intézmények jelenlegi helyzetére, és tárgyaltak jövőjük alakulásáról is . A szőcsénypusztai tanács­kozáson képviseltette magát a megyei önkormányzat; dr. Kolber István alelnök és Jónás József irodavezető vett részt a marcali polgármester álrtal szervezett programon. Egészségügy Berzencén A berzencei képviselő-testü­let nemrégiben megtartott ülé­sén fő napirendi pontként fog­lalkozott a település betegellá­tásnak helyzetével, az egész­ségügyi szolgálatok tevé­kenységével. A vita során megállapították, hogy a helyi egészségügyi szolgálatok a tavalyi szűkös anyagi fedezet mellett is biztosítani tud­ták a szolgáltatások színvo­nalát. A körzeti orvosi rend­szer megszüntetése, a házi­orvosi szolgálatok kialakítása zökkenőmentesen megtörtént. Halálos gázolás Kiskorpádon Halálos baleset történt teg­nap Kiskorpádon. Figyelmet­lenül vezette a Glubus Maribor tulajdonában levő autóbuszt Visocnik Stankó 52 éves szlo­vén állampolgár, és elütötte Galba József 37 éves helybeli fűtőt, aki vele azonos irányban kerékpáron haladt. A szeren­csétlen kerékpáros a helyszí­nen belehalt sérüléseibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom