Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. február 25., csütörtök Nyugdíjasok főiskolája Újabb félév kezdődött a nyugdíjasok tatai főiskoláján. A házigazda ezúttal is, akárcsak az öt évvel ezelőtti kezdéskor, a Magyari Zoltán Művelődési Központ, s a cél is változatlan: lehetőséget nyújtani az idős embereknek ahhoz, hogy bővítsék ismereteiket, hasznosan töltsék szabadidejüket és megőrizzék szellemi frisseségüket. A havonként egyszeri foglalkozásokon vallástörténeti tájékozottságukat gyarapíthatják a beiratkozott hallgatók, illetve azok, akik csak az egyes témák iránt érdeklődnek. Az összejöveteleken neves szakemberek tartják az előadásokat és a vitaindítókat. Tiltakozások, követelések A parlament nyugdíjemeléssel kapcsolatos döntését követően az Országos Sajtó- szolgálat útján közreadta állásfoglalását a Nyugdíjasok Országos Kamarája. Ebben a testület — egyebek mellett — leszögezi: „Keserűen kellett tudomásul vennünk, hogy a parlament február 16-i ülésén minden, a nyugdíjasok számára kedvezőbb javaslatot elutasított. Nem tudjuk elfogadni a Népjóléti Minisztérium államtitkárának azon érvét, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nagyobb emelésre nincs lehetőség. Követeljük, hogy a kormány hozzon drasztikus, az illetékes vezetők személyére vonatkozó, szankciókat tartalmazó törvényt, mely kikényszeríti a törvényben előírt és a dolgozóktól levont járulék befizetését a társadalombiztosításnak” — olvashatjuk a kamara állásfoglalásában. Holnaptól: szociális törvény Az önkormányzatokat az eddiginél jóval nagyobb felelősséggel, több önállósággal ruházza fel a holnaptól életbe lépő szociális törvény. A múlt évinél egyetödével több lakosnak — mintegy kétmillió rászorulónak — nyújt támogatást az idén a szociális ellátások rendszere; a szociális alapfeladatok ellátására is többet — a tavalyi 16 milliárd helyett most 30 milliárd forintot — fordítanak. Újdonság: az önkormányzatok ezúttal nem egységes normatíva szerint, hanem a körülményeikre tekintettel, differenciáltan kaphatnak pénzt a támogatás iránti igények kielégítéséhez. Az özvegyi nyugdíjról A jövőben a saját jogon nyugdíjat élvező özvegy is kaphat özvegyi nyugdíjat, nemcsak az aktív dolgozó — a március 1-jén életbe lépő társadalombiztosítási törvény szerint. A saját jogon megállapított nyugdíjat 9200 forintig egészíthetik ki, illetve, ha az elhunyt házastársé több volt, az özvegy azt is választhatja. Egy évig az özvegyi nyugdíj teljes összege jár, függetlenül attól, hogy a jogosultnak mennyi a saját nyugdíja. Változást jelent, hogy amíg eddig tizenöt éven, most 10 éven belül lehet kérni az özvegyi ellátásra való jogosultságot. Az idén január 1 -je és február 28-a között nyugdíjba vonultak választhatnak a régi vagy a március 1-jén hatályba lépő megállapítási szabályok alkalmazása között. Homoki fények Nyugdíjasok Fotó: Kovács Tibor adózása Apeh-eligazítás a „pénzügyi gyónásról” Több mint két és fél millió nyugdíjasnak kell ezekben a hetekben anyagi számvetést készítenie tavalyi pénzügyeiről. Ez sokuknak akkor is fejtörést okoz, ha jövedelemforrásaik inkább apadtak, mint bővültek. Milyen előírásokat kell szem előtt tartaniuk a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítésekor — erről kérdeztük dr. Andrási Jánosnét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakértőjét. A verőfény kiparancsolta őket a szobából. Jólesik élvezni a melengető sugarakat a kis ház bolthajtásos bejárata előtt. Ötvenhat éve vannak együtt; nemigen szólnak egymáshoz. Ismerik a másik mozdulatát, s már a ki nem mondott gondolat sem marad titok. Az idő nagy úr. A kaposhomoki Katus István a parányi, zömmel svábok lakta faluban látta meg a napvilágot. Most 81 esztendős, felesége — ő Vásárosdombón született — hetvennégy. A látogatónak örömmel beszélnek életükről, de szavukban ott bújkál: nem ilyen öregkorra vártak. A házigazda elég beteges, asszonya pedig képtelen ellátni egyedül a rá váró tennivalókat. A ház körül még csak-csak végez mindennel, de a szőlőbe már nemigen merészkedik ki egymagában. — Világéletünkben dolgoztunk— mondja Katus István. — Még most is elég nagy szőlőnk van, de nem tudjuk megmunkálni úgy, ahogy szeretnénk. Tudja, én nagyon kedveltem a szőlőben való munkát. Még most is megiszom a napi másfél liter bort. Ehhez szoktam hozzá. Mindegy, hogy kadarka, mézes vagy kocsisirma, csak jó legyen! — Pedig nem szabadna ám neki ennyit inni — veti közbe mosolyogva a felesége. — De hát, mit tegyek. Örülök, hogy még együtt vagyunk. A sok munka után — a batéi téesz- ben dolgoztunk — sem pihenhetünk, hiszen disznót kell hizlalni, baromfit tartani, hogy ha szűkösen is, de valahogy megéljünk. Kettőnk nyugdíja nincs összesen tizenháromezer forint! Képzelheti, mire elegendő! Minden évben nevelek 2-3 disznót, az ebédet még most is magam főzöm. Az udvaron 25 Országos érdekképviseletet hoztak létre a több mint félmillió mezőgazdasági nyugdíjas képviselői a közelmúltban Budapesten tartott tanácskozásukon. A Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Érdek- képviseletének megalakítói aggodalmukat fejezték ki az átalakulási folyamatok és a piacgazdaság kiépítése során háttérbe szoruló szociális szempontok miatt. Az elszigetelt mezőgazdasági nyugdíjasok helyzete a társadalom baromfi szaladgál. Minden nap emelik az árakat, azt sem tudom már, mi mibe kerül. A kenyér, a tej is milyen drága! És jönnek a panaszszavak. Ám ez az elégedetlenség nem csak az övék, hiszen bármerre járunk, mindenhol a léttel való viaskodásról hallunk. Gyakran találkozunk megfáradt, fásult emberekkel, akik minden este többi rétedéhez képest is hátrányos. Átlagos nyugdíjszintjük alig haladja meg vagy el sem éri a létminimumot. Helyzetükön eddig a szövetkezetek szociális gondoskodása enyhített, erre azonban jelenleg az általánosan tapasztalható likviditási gondok miatt a gazdaságok többségének nincs lehetősége. A mai nyugdíjas generáció szenvedő alanya volt a mező- gazdaság erőszakolt átalakításának, kényszerűen felálazzal fekszenek le, elég lesz-e a pénz a következő nyugdíjfizetésig. Amikor a Katus házaspárt arról faggattam, minek örülnének legjobban, egymásra néztek, és szinte egyszerre mondták: a ruhánk megvan, mi kell még nekünk? Lőrincz Sándor dozta termelőeszközeit és munkaerejét. Mivel életkoruk és anyagi helyzetük miatt nem képesek önálló gazdálkodásba kezdeni, szeretnék elérni, ha az általuk is támogatott szövetkezeti átalakulás nem veszélyeztetné a nyugdíjas tagok, különösen a rászorulók megszerzett jogait, szociális biztonságát — hangsúlyozták a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Érdek- képviseletét megalakító közgyűlés résztvevői. — Kik mentesülnek a bevallási kötelezettség alól? — Azok, akiknek a nyugdíjon kívül nem volt tavaly adóköteles jövedelmük. Nekik akkor sem kell kitölteniük az ívet, ha egyébként megkapták a bevalláshoz szükséges egységcsomagot. Az állami szociális rendszer keretében, illetve az önkormányzattól kapott, kimondottan szociális célú segély adómentes, és nem számít jövedelemnek a vakok járadéka, a mozgássérültek közlekedési költségtámogatása sem. — Akik nyugdíjasként dolgoztak, azok kötelesek bevallást készíteni? — Ők sem minden esetben. Ha az év végéig alkalmazásban álltak, és a nyugdíjon, illetve az adott munkahelytől kapott fizetésen kívül más jövedelmük nem volt, akkor az erre vonatkozó nyilatkozatuk alapján munkáltatójuk készíti el bevallásukat. Ha azonban volt egyéb jövedelmük is — például lakás bérbeadásából —, akkor nekik maguknak kell a bevallást elkészíteni. Akinek a nyugdíja és a pluszjövedelme a 108 ezer forintot nem éri el, annak nem kell adót fizetnie. Ha viszont a nyugdíj összege 108 ezer forint alatt van ugyan, de az összes jövedelem meghaladja ezt a határt, az összevont jövedelem után megállapított adóból a 108 ezerre eső adót, 2 ezer forintot le kell vonni, és csak a különbözetet kell megfizetni. Ha a nyugdíj magasabb 108 ezer forintnál, az összevont jövedelem után kiszámított adó és a nyugdíjra eső adó kü- lönbözetét kell megfizetni. — Sokan kapnak földjáradékot. Ez szintén jövedelemnek számít? — Ha a földjáradék után a 40 százalékos forrásadót hivatalból levonták, akkor nem kell bevallást készíteni. Ha nem, akkor a földjáradékot is a bevételek között kell feltüntetni, és az előzőekben ismertetett szabályok szerint kell a jövedelemadót kiszámítani és befizetni. — Aki lakása bérbe adásával jut pénzhez, annak mi a teendője? — Az albérleti és egyéb bérleti díj is adóköteles. Ha tételes költségelszámolást készítenek, akkor az annak levonása után megmaradó bevétel számít jövedelemnek. Arra is van lehetőség, hogy csak a bérleti díj 90 százalékát számítsák be az adóalapba, ebben az esetben nincs szükség költségelszámolásra, de az adóbevallást be kell nyújtani. — Megilleti-e a nyugdíjasokat a szellemi tevékenység, például szerzői jogvédelem alá eső honorárium után járó 100 ezer forintos kedvezmény? — Az adótörvény ebben az esetben nem tesz különbséget nyugdíjas és aktív dolgozó között. Ha valakinek a nyugdíja mellett ilyen tevékenységből is van bevétele, akkor összjövedelméből maximum 100 ezer forintot levonhat. Ha e szellemi tevékenységből származó bevétele 100 ezer forint alatt van, akkor természetesen e bevételt teljes egészében levonhatja az adóalapból. Az ilyen jövedelem esetén is bevallási kötelezettség van, az adó kiszámítása pedig az elmondottak szerint történik. — Milyen egyéb esetekben csökkenthetik még adóalapjukat a nyugdíjasok? — Ha nyugdíjukon kívül például családi pótlékot is kapnak, az adóalapból levonhatják a havonkénti 1300 forintos gyermekkedvezményt. Rokkantsági járadékban részesülő súlyosan fogyatékos személy ápolása miatt szintén 1300, míg saját súlyos fogyatékossága miatt 2000 forinttal csökkenthető az adóalap. Egyébként a személyi jövedelem adóval kapcsolatos kérdésekre készségesen válaszolnak az Apeh-kirendeltsé- gek, és kérésre díjmentesen, postán is küldenek a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges egységcsomagot. Szabó Margit Szociális biztonságuk védelmére... Megalakult a mezőgazdasági nyugdíjasok érdekképviselete Érvek, ellenérvek a nyugdíjemelés mértékéről Mint ismeretes, az Országgyűlés február 16-án döntött a nyugdíjak idei emeléséről, az emelés mértékéről és időpontjáról. A döntést megelőzően sokan vitatták, de azt követően is számosán kifogásolják a társadalom egyre népesebb rétegének, a nyugdíjasoknak megszavazott nyugdíjemelés mértékét. Az itt következő írás még a parlamenti határozat előtt született, de megállapításai azóta sem „avultak el”... Szinte országossá szélesedett a nyugdíjemelés mértékéről zajló vita, arról, hogy csakugyan akkora-e az emelés, mint amennyit bejelentettek. Az előterjesztők szerint igen, mert éves átlagokat kell egymáshoz viszonyítani — márpedig a tavalyihoz képest az idei 14 százalékkal magasabb összeg. Nyomatékül az is elhangzott: az elmúlt három évben a nyugdíjátlag jobban emelkedett, mint az alkalmazottak jövedelme. Minden átlagot jelentősen befolyásol az összetétel változása. íme, egy egyszerű példa. Vegyünk egy 100 tagú nyugdíjas közösséget, amelynek 40 tagja havi 6000, másik 40 tagja 8000, 20 tagja pedig 10 ezer forint nyugdíjat kapott. Az átlagos jövedelem e kollektívában havi 7600 forint volt. A könnyebb érthetőség kedvéért tételezzük föl, hogy egy évvel később e nyugdíjösszegek változatlanok, ám a 6000 forintosok közül 10-en, a 8000-esek közül szintén 10-en elhunynak. Helyüket pedig elfoglalta 20 újonnan nyugdíjazott — már havi 10 ezer forintos járandósággal. Érzékelhető változás egyikük életszínvonalában sem következett be, a kollektíva átlagnyugdíja mégis 8200 forintra nőtt, azaz 600 forinttal emelkedett! Kizárólag az összetétel változása miatt. Márpedig az élet kérlelhetetlen törvénye az, hogy a legszegényebb idősek halnak meg nagyobb számban, az új nyugdíjasok pedig relatíve kedvezőbb jövedelemmel „lépnek be”. A „számháborúban” további érv, hogy a kétkulcsos áfa az alacsony szinten élőket kevésbé érinti, mint a jobb módúakat. Ennek ellentmond, hogy az élelmiszerek, a közszolgáltatások nagyobb hányadot jelentenek a kisnyugdíjasok fogyasztásában, mint a jól keresőkében. Utóbbiak többet költenek olyan cikkekre, amelyeket korábban is áfával terheltek. Egészen biztos, hogy a nehezen érthető és elfogadható okfejtések seregénél is hitelesebb egyetlen érv: a mai gazdasági helyzetben ennyi jut nyugdíj- emelésre, több nem... Nyitrai Ferencné Egy biztos kapcsolat Hajópadló (burkolásra is) 550 Ft +áfa/m-tői, keskeny és széles lambéria 480 Ft+áfa/m-tői. Deszka 11800 Ft+áfa/m-től. Balkonelemek 118Ft+áfa/db, kettes létrák 1700 Ft+áfa, „N" tetőléc 24 Ft+áfa/fm 8600 Siófok, Ipartelep (Tiizéppel szemben) Tel: 84/10-707 FOLYAMATOSAN AKCIÓS ÁRUKÉSZLET Ha Ön összegyűjt 50 db ilyen szelvényt, és beküldi a SOMOGYIIŰUAr re 1993. április 20-£ 50 000 forinté nyerhet az április 25-i snsol^son- Figyelem,^ szelvény csak 25 alkaummal jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP - ban I jeliao: Holz Fakereskedés D .v (30)
