Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

1993. február 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Elkészült a fejlesztési program Ötven összekötőút építését tervezik (Folytatás az 1. oldalról) Ezt egészíti ki az önkor­mányzatok lehetőségek sze­rinti hozzájárulása. A megyei közgyűlés az ősszel dönt ar­ról, hogy a visszakapott köl­csönből mennyi szolgálja majd az intézmények felújítá­sát, illetve az utak fejlesztését. A fórumot megnyitó Frank Dezső tanácsos rámutatott: a program nem az autópályák­kal, a fő és a belterületi utak­kal foglalkozik, hanem a bekö­tőutak fejlesztését, csatlako­zásaik, szintbeli keresztező­déseik bővítését, korszerűsí­tését célozza. Ehhez Kószéj László, a Közúti Igazgatóság fejlesztési osztályvezetője hozzáfűzte: a szinte minden önkormányzatot érintő prog­ram alapján, a megyében 50 új összekötőút épül összes- sen 400 kilométer hosszúság­ban. Az Uvaterv képviseletében megjelent Borsodiné Haraszti Zsuzsától származik az infor­máció, hogy Somogy bekötő­útjainak 60 százaléka elavult, 20 százalékánál pedig nincs meg a minimális 6 méter bur­kolatszélesség. Amikor az épí­tés sürgősségéről kellett dön­teni, nem a magasabbrendű utaknál szokásos forgalmi adatokat vették figyelembe. Elsősorban azt vizsgálták, hogy egy térség lakói, hogyan közelíthetnék meg a legjob­ban egymást és a főbb útvona­lakat. A célszerűség, a várható költség alapján fejlesztésre javasolt bekötőútakat úgyne­vezett hosszútávú és nagy­távú csoportba sorolták. Az előbbiek 10, az utóbbiak 25-30 éven belül kerülnek sorra. Az elsők között van a Mezőcsokonya-Csömend, a Lulla-Balatonendréd, a Ri­nyabesenyő-Homokszent- györgy és a Nagycsepely-Ka- rád szakasz. A programhoz tíz település önkormányzatának képvise­lője szólt hozzá. A közúti igaz­gatóság osztályvezetője és a tervező néhány észrevételt indokoltnak tartott, és újabb vizsgálatot helyezett kilá­tásba. (Szegedi) Tagozatot szervez Somogybán a kulturális kamara AZ ADOS NEM FIZETETT Tönkrement a tabi kisszövetkezet Harmincnyolcán kerültek utcára — Felszámolják a céget "L .* 7 '* • .« ' £. 2 * § I * hí i ii 4 ..é-~v • n . “ i— —-f~— A Regionális tanácskozást tartott Nagyatádon a Magyar Kulturális Kamara. A rendezvényen megje­lentek a megye művelődési intézményeinek és az ipar­testületeknek a képviselői, vállalkozók és magánszemé­lyek. A kerekasztal-beszél- getésen Krisár Miklós, a kamara titkára elmondta, hogy a magyar kultúra hely­zetének erősítését tűzték ki célul, teljesítmény-elvűség- gel. Nagy lehetőséget látunk a kulturális és a falusi turizmus minden formájában — mondta a kamara titkára. — Szeretnénk, ha Somogybán is létrejönne a kamara egy önálló tagozata, s így haté­konyabbá válna az együtt­működés a különböző szer­vezetekkel,illetve a munka­ügyi tanáccsal. Gáborjáni Péter, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium képviselője tájékoz­tatta a résztvevőket, az expo rendezvénypályázatáról. N. I. (Folytatás az 1. oldalról) A kisszövetkezet jogelődje még 1951-ben alakult meg, s az elmúlt 40 évben szebb na­pokat is megélt. A nyolcvanas évek elején ipari tevékenysé­gük országos érdeklődést kel­tett. Rugalmasan alkalmazkod­tak a változó piaci igényekhez. Mindez azonban már csak szép emlék... A bejárati porta előtt néhány munkaruhás férfi dülleszkedik. Arcukon szomorúság és elke­seredettség. Nevüket nem ad­ják. Félnek. „Néhány hét múlva, ha majd minden pénzt megkap­tunk, sok mindent megtudhat" — mondta az egyik munkás, aki több mint húsz évet töltött a cégnél. Nehezen fogad Kovács András, az igazgatótanács el­nöke is. A szövetkezet a Nemes Sándor aszófői vállalkozóval kötött szerződés alapján búto­rokat szállított 1991 elejétől. Kezdetben a fizetéssel nem volt baj, később azonban Ne­mes Sándornak fizetési gondjai adódtak. A tabiak folyamatosan szállítottak, a vevő pedig nem fizetett. A cég a Veszprém Me­gyei Bíróságon feljelentést tett, egyben kérte a Veszprém Me­gyei Ügyészség közbenjárását is a hatalmas tartozás behajtá­sára. A bírósági határozat a benyújtott számlák kiegyenlíté­sére kötelezte Nemes Sándort. Ám ezután sem történt semmi. A tartozások összege pedig mára már megközelíti a húsz­millió forintot. — Ezt az összeget szövet­kezetünk már nem tudta kigaz­dálkodni — magyarázta az el­nök —, hiszen folyamatosan bankhitellel működtünk. Ösz- szes hiteltartozásunk megköze­líti a 10 millió forintot. Emiatt 1992. május 7-én csődöt kellett Végleg bezárták a kaput jelentenünk. A moratórium le­járta után csődegyezségre ju­tottunk. Abban bíztunk, hogy az állami szervek (rendőrség, bí­róság és a végrehajtó) segíte­nek abban, hogy végre hozzá­jussunk a pénzünkhöz. Sajnos, ez nem történt meg. Ez kény­szerítette szövetkezetünk igaz­gatótanácsát arra, hogy február elsején — működésképtelen­ség miatt — felmondjon minden dolgozójának. Annak ellenére kellett ezt megtennünk, hogy 1993-ra német, svájci, illetve osztrák partnerektől mintegy 60 milliós rendelést kaptunk. Ilyen nem volt az elmúlt 5-10 évben. Saj­nos, a szerződéseket már nem írhattuk alá, mert fizetésképte­lenségünk miatt minden dolgo­zót elbocsátottunk. Számukra kifizetjük a felmondási idő bérét és a végkielégítést. Tehát a Tabi Vegyesipari Kisszövetke­zet megszűnik, kérjük a fel­számolásunkat. Mivel az adó­sunk nem fizet, tartozási köte­(Folytatás az 1. oldalról) Kedden este már Somogy­bán is várták a havat: a hideg, erős szél akkor még csak he­lyenként emelt kisebb aka­dályt. Kaposváron 22 óra körül rendelték el a hóriadót. Bartos Ferenc, a köztiszta­sági részleg illetékese el­mondta: 11 célgéppel láttak hozzá az egyre sűrűbben hulló hó elkakarításához. A megyeszékhelyen 135 kilomé­ter utat kell a cégnek letakarí­tani. Tegnap esti tapasztala­tunk: nem könyvelhettek el nagy győzelmeket. A lejtős utakon — ilyen a Flegyalja utca is — sóval és kohósalak granulátummal segítik a jár­művek kapaszkodását. Ka­posváron mintegy 35 kilomé­ter a takarításra váró járda. 60 emberrel láttak hozzá a zebrák, kereszteződések, jár­dák és lépcsők hómentesíté­séhez: váltott műszakban dol­goznak, de a szakemberek szerint személygépkocsikkal, nyári gumikkal nem érdemes kísérletezni. A tömegközleke­dés, ha lassabban is, de állta a havat. Tegnap este már megye- szerte esett a hó, így Siófok környékén is, ahol estére bo­rult fehérbe. Endrédi János, a Közúti Igazgatóság ügyeletese mondta: 14 óra után több he­(Sebők Dezső felvétele) lezettségeinket mi sem tudjuk teljesíteni. — Igaz-e, hogy megkezdték a vagyon széthordását? — Ez így nem igaz, nem fedi a valóságot. A nullára írt gépe­ket is megfelelő pénzért adjuk el, hogy, dolgozóinkat ki tudjuk fizetni. Éppen ezért már a hó­nap elejétől nincs termelés, munkavállalóink felmondási idejük 50 százalékát töltik. — Mi lesz az üzemépületek­kel? — Szövetkezetünk a vonat­kozó törvény szerint átalakult, így a volt szövetkezeti dolgozók és a jelenlegi aktív tagok is üz­letrészhez jutottak. Az az el­képzelésünk, hogy az üzemi épületek értékesítésével min­den dolgozót kielégítünk, az adósságot pedig rendezzük. A felszámolóbizottság rövidesen megkezdi a munkát. Tabon az aszófői vállalkozó csaknem 20 millió forintos tartozása miatt harmincnyolc dolgozó került az utcára. Krutek József lyen megélénkült a szél és a talaj közelében minusz 5 fokot mértek. Hófúvások voltak a 7-es úton, a megyehatár köze­lében, valamint Mesztegnyő, Lábod, Segesd és Kadarkút térségében. Látrány, Bonnya és Kapoly környékén is torla­szokat emelt az egyre erő­södő szél. Az alsórendű utak havasak, de ha nehezen is, járhatók. A sózott utakon a la­tyak lefagyása fokozta a sí­kosságot. Sok autó csúszott tegnap az árokba: bátor és meggondolatlan úrvezetők még a sószórókat is megelőz­ték! A Közúti Igazgatóság 19 bérelt és 29 saját géppel éj­szaka is járta az utakat. A hó­marók és a hóekék készenlét­ben álltak. A mentők nem jutottak el minden faluba. Az élet nem forgott veszélyben, de Szenna felé csak az UAZ tudott át­törni, Somogygesztiben pedig ott maradt egy kontrollra igyekvő beteg. A kaposvári baleseti sebészetet viszont megtöltötték sérültekkel. Az osztályon telt ház van, tegnap délután még hét ágy volt sza­bad. A szakrendelésen, a szakambulancián csaknem 200 beteget fogadtak és láttak el. Több sérültet felvettek az osztályra, sokukat meg kellett operálni. Lengyel János Farsang a gyermekotthonban A Zamárdi Gyermekotthon lakói vidám farsangi mulat­ságot rendeztek. Az udvari­bolondot és a királyi házas­párt keringővei, hagyomány- őrző tánccal köszöntötték, majd lerótták hódolatukat a jelmezekbe bújt alattvalók. A hangulat azonban nem volt felhőtlen, mivel az intézet sorsa, hogy megmarad-e otthonuknak, bizonytalan. A gyermekek reménykednek: jövőre is lesz farsangi mu­latság — ugyanitt. Horn Gyula Kaposváron Tegnap Kaposvár ven­dége volt Horn Gyula or­szággyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt el­nöke. Találkozott az MSZP megyei és városi vezetőivel, majd képviselői fogadóórát tartott. Este egyórás fórum keretében válaszolt a Kapos Tv nézőinek kérdéseire. Növényvédelmi kerekasztal Tegnap a kaposvári Cser vendéglő adott otthont a Summit-Agro kft, a Kapos Ag- rofor kft és a KSZE rt kapos­vári divíziójának szervezésé­ben tartott növényvédelmi ke­rékasztal tanácskozáson. A fórumon bemutatkozott a Summit-Agro kft és ismertet­ték a Sumitomo környezetkí­mélő növényvédő szereit. A konzultáció lehetőséget adott a különböző szakmai kérdé­sek megvitatására is. Moziklub-vetítés az SMK-ban A Somogy Megyei Műve­lődési Központ nemrég egyedülálló kezdeménye­zést indított útjára; moziklub elnevezéssel magyar alko­tók magyar filmjeit, amatőr­filmeket láthat a közönség. Eddig találkozhattak már Kotnyek István, a Móc­zár-Róka páros és a Közgáz Vizuális Brigád alkotásaival. A következő vetítésre ma este kerül sor: a budapesti Medgyesi Gabriella és Fuksz Lehel filmjeit tekinthe­tik meg az érdeklődők. Egészségesek között Somogy több iskolájában — például a balatonfenyvesiben is — folynak kísérletek érzék­szervi fogyatékosoknak az egészségesek között történő nevelésére. Szakemberek szerint az úgynevezett integ­rált, vagyis egészségesekkel együtt nevelésnek jóval több előnye van a jelenlegi szegre­gált neveléssel szemben. Gáz Zimánynak 14 millió forintért Mintegy 14 millió forintos költséggel vezetik be hamaro­san a gázt Zimányba. A költ­ségeknek azonban csak egy részét, mintegy 5 milliót kell az itt lakóknak fizetniük. A gáz­vezeték építésénél remélhető­leg a község tizennyolc mun­kanélkülijét is foglalkoztatni tudják majd, s így a beruházás segíthet a foglalkoztatási gon­dok megoldásában is. A zöld sávokat is felújítják Az utóbbi években jelentő­sen gyarapodott a kaposvári utcákban a növényzet. A ter­vek szerint az idén tavasszal gyors ütemben megtörténik az utcai zöld sávok felújítása is. AZ MSZOSZ A KAPOSVÁRI MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL A szakszervezet szerint válság fenyeget A munkanélküliség tömeges méreteket ölt Kaposváron, a munkaerőpiac veszélyes fordulóponthoz érkezett, válság fenyeget — mondta dr. Egerszegi László, az MSZOSZ So­mogy megyei képviseletének vezetője a megyeszékhely és környéke munkanélküli-helyzetéről. — A megye minden harma­dik munkanélkülije Kaposváron és vonzáskörzetében lakik, számuk már meghaladja a hat­ezret, köztük van félezer fiatal, aki munkanélküliként kénytelen életpályáját megkezdeni. Tudjuk, a valóságos munka- nélküliség nagyobb, mint amennyit regisztrálnak. A mun­kanélküliek között már koráb­ban megjelentek az értelmisé­giek és a szakmunkások, tehát a munkaerő-állomány legérté­kesebb tagjai. A munkanélkü­liek 50 százaléka több mint fél éve nem kap munkát, és ez az arány egyre növekszik. Az MSZOSZ és helyi tag- szervezetei nem látják a jelét annak, hogy e tendenciák megálljának, a város több üzemében terveznek további létszámleépítést, új munkahe­lyek pedig alig létesülnek. A munkanélküliség sok ezer csa­ládtagot érint hátrányosan. A lakosság nagy tömegeinek fize­tőképtelensége miatt veszélybe kerülhet a közintézmények normális működése, a keres­lethiány csődbe juttatja a ke­reskedelmi és a szolgáltató vál­lalkozásokat. A választópolgároknak fe­lelős önkormányzat e tendenci­ákat nem nézheti tétlenül, nem elégedhet meg formális megol­dásokkal — hangsúlyozta dr. Egerszegi László. — Fontos, hogy az önkormányzati képvi­selők tudják: a foglalkoztatási krízis politikai következményeit nekik is kell majd viselni. E fel­ismeréshez — az MSZOSZ tagszervezetei szerint — az utolsó órában vagyunk! Ezért felszólítják a város önkormány­zati képviselőit és tisztségvise­lőit, hogy kezdjék el a városi — városkörnyéki foglalkoztatási válságkezelés átfogó, komplex programjának kidolgozását, alakítsák ki az aktív szerepvál­lalás stratégiáját, s ezt vitassák meg az érdekeltekkel. Az önkormányzattól elvár­ható, hogy felelősséget vállal a helyi gazdaság- és foglalkozta­tásfejlesztés koordinációjában. Kialakítja, támogatja és mene­dzseli a foglalkoztatásfejlesztés aktív és célorientált szervezeti formáit. Összefogja és szervezi a foglalkoztatási válság elkerü­lésében érdekelt helyi szerep­lőket, a vállalkozókat, pénzin­tézeteket, intézményeket, ér­dekvédelmi szervezeteket. A szakszervezetek vélemé­nye szerint önkormányzat is in­dítson munkahelyteremtő vál­lalkozásokat a birtokában lévő vagyonnal. Mint a város egyik legnagyobb foglalkoztatója, alakítson ki erre a körre külön is munkahelymegőrző és bővítő stratégiát. Igazgatási eszkö­zökkel is segítse a munkahe­lyeket teremtő, termelő vállal­kozásokat. Nemzetközi kapcso­latait a város gazdasági fejlő­dése céljából hasznosítsa, és hatékonyabban lépjen fel a munkahelyteremtést segítő központi, állami forrásokért. Elsősorban a munkaadókat szankcionálja az önkormányzat a fekete munka visszaszorítása érdekében. Biztosítsa a tartó­san munkanélküliek szociális támogatását, támogassa kie­melten a munkanélküliek csa­ládtagjait. A közhasznú munka- lehetőségeket a jelenlegi több­szörösére kell és lehet növelni. Szükségessé vált az oktatás és képzés rendszerének áttekin­tése is. (Lengyel) Hófúvással érkezett a télvégi tél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom