Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-23 / 45. szám
1993. február 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Alakulnak a földkiadó bizottságok Az elmúlt hetekben valamennyi Tab térségi településen összehívták a jegyzők és a körjegyzők a szövetkezetek használatában levő földek részarány-tulajdonosainak közgyűlését. Andocson, Be- degkéren, Kányán, Nagybe- rényben, Nágocson, Szorosadon és Tabon is megválasztották a földkiadó bizottságokat. Kapolyon február 24-én, Katádon március 1-jén, míg Ságváron március 5-én újabb fordulót tartanak. A törvény alapján a részarány-földtulajdonosok március végéig adhatják be kérelmüket a megválasztott bizottságoknak, amiben megjelölik, hogy melyik község határában, milyen helyrajzi számon kérik tulajdonukat. Várhatóan az év végére már minden földterületnek meglesz a tulajdonosa, s megszűnik a szövetkezetek földhasználati joga. Áll a bál Több mint egy hónapja tart már a farsang, az érkező tavasz népi örömünnepe: a nagy evés-ivás, a vigasságok és a bálok ideje. Valamennyi településen és az iskolákban is megtartják ezt az ünnepséget. Miklósiban — az ifjúsági egyesület szervezésében — a hónap elején rendezték meg a hagyományos svábbált. Az évek óta visszajáró komlói fúvószenekar húzta a talpaláva- lót. A nagy sikerű bálon több mint 300-an hajnalig ropták a táncot. A nágocsi iskolában február 12-én volt a gyerekek „maskarás” bálja, míg Tabon a hét végén rendezték a nyugdíjasok klubjának farsangi délutánját. Nagytoldipusztai tervek A 160 lakosú Nagytoldi- puszta Andocstól mindössze három kilométerre fekszik. Ott, az egykori szarvasmarhatelep átalakításával, az ando- csi faluszövetkezet sertéstelep kialakítását tervezi. Az ön- kormányzat a korábbi szarvasmarhateleppel lépett be a múlt évben alakult szövetkezetbe. Ha beindul a munka — tájékoztatott dr. Pethő Terézia andocsi jegyző —, akkor várhatóan 30-40 személynek lesz kenyere. Fiókgyógyszertár nyílik Nagyberényben Az év első felében fiókgyógyszertár megnyitását tervezik Nagyberényben. A képviselő-testület legutóbbi ülésén — mondta Bolevácz József polgármester — úgy határoztak, hogy a volt tűzoltószertárt alakítják át fiókgyógyszertárnak. A kialakításra, a berendezésre, a tartalékalapból használnak fel. Ha megvalósul az önkormányzat elképzelése, akkor a nagyberényi lakosok is helyben juthatnának hozzá az alapvető gyógyszerekhez. Felújítják az iskolát Torvajon Egészséges ivóvíz — nagy késéssel Polgármesteri hivatal és orvosi rendelő (Fotó: Sebők Dezső felvétele) — Tennivaló akad bőven egy ilyen elmaradott településen mint a miénk is — mondta Kerekes József, a tabi dombok között meghúzódó Torvaj polgármestere. — Hiába vagyunk 35 kilométerre a Balatontól, az infrastruktúra nagyon hiányos. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy az elmúlt évtizedekben a fiatalok zöme elvándorolt a faluból... A 380 lakosú Torvajon sok a megoldásra váró feladat. Az önkormányzat pénz hiányában nem tud mihez kezdeni, így aztán az elmúlt két évben elmaradt a látványos előrelépés. — Az önkormányzat célja csak az lehetett az első időszakban, hogy megmentsük a községet a további pusztulástól — magyarázta a polgár- mester. — Különféle pályázatokat nyújtottunk be azért, hogy pénzhez jussunk. Ha lassan is, de már látszik a munkánk eredménye. 1992. tavaszán (Lullával és Sérsek- szőlőssel közösen) nekiláttunk az egészséges ivóvízprogram megvalósításának. Sajnos, a kivitelező dombóvári cég — az Épker Kft — nem készítette el, illetve nem adta át határidőre a rendszert. Megkezdtük a faluban található intézmények — az alsó tagozatos iskola és a polgár- mesteri hivatal — felújítását. Kialakítottuk a házasságkötő termet, illetve berendeztünk egy könyvtárszobát is. Konyhai résszel bővítettük a kultúr- házat. Felújításra és fejlesztésre tavaly 3 milliló forintot költhettünk. Az év végére elkészült a temetői út aszfaltozása, aztán kialakítottunk egy szemétlerakót is. Mindez azt mutatja, hogy a lehetőségeinket kihasználva munkálkodtunk. Torvajon az idén elsődleges feladatként tartják számon a megkezdett beruházás — az egészséges, közkifolyós ivóvízrendszer — átvételét, valamint .a Petőfi utca aszfaltozását mintegy ezer méteres szakaszon. Helyiség hiányában gond a faluban élő fiatalok szórakozása. Erre is megoldást próbálnak keresni. Felújításra vár a sportöltöző és aszfaltozni kellene a temetői belső utat. Hogy az elfogott költségvetésből mire futja, az még sok egyébtől is függ. Ami viszont tény: a nagy munka- nélküliség, a folyamatos elszegényedés egyre nehezebb helyzetbe hozza az itt élő embereket is. — Krutek — SZENVEDÉLY ÉS MEGSZÁLLOTTSÁG A régészet csodás világa A hetedikes lánya is segít — Kiállítóteremre vár a gyűjtemény A gyűjtemény egy része (Fotó: Sebők Dezső) Kapolyon, a fecske-kanyarban kétszintes szépen parkosított udvarú családi házban él Bognár Zoltán, akit nem csak falujában ismernek. És sokan nemcsak mint rádióműszerészt vagy villanymotor-tekercselőt, hanem mint a régiségek gyűjtőjét, mentőjét keresik föl... — Érdeklődésem a régészet iránt még az általános iskolában kezdődött — emlékszik vissza a fiatalember. — Nagyon jó tanítóim és tanáraim voltak. Olyanok mint Czene Józsi bácsi vagy a Fábián Károly. Ezektől a pedagógusoktól kaptam az indíttatást arra, hogy a környezetet, a régmúlt emlékeit tisztelni, védeni és gyűjteni kell. Amikor a fiatalember szakmai tanulmányait befejezve visszakerült szülőfalujába, Zicsbe, akkor határozta el: jó lenne összegyűjteni azokat a régiségeket, amelyeket még nem dobtak ki és menthető a Kis-Kop- pány-, a Nagy-Kop- pány-patak, valamint a Jaba völgyében. Munkája során — akarva-akaratla- nul — megfordult olyan környezetben is, ahol a régi tárgyakra, dolgokra fölfigyelt. A falusi házak padlásain pedig sok-sok értékes eszköz, szerszám hevert. így a helytörténeti írásokban is szereplő régészeti csodák közül komoly gyűjtemény halmozódott fel a kapolyi lakásban... — A gondom az — magyarázza —, hogy eddig még nem találtunk olyan bemutatótermet, ahol az összegyűjtött régiségeket kiállíthatnám. Pedig az őskortól az 1900-as évek közepéig sok minden megtalálható itt: kő- és fémtárgyak. Az őskor pattintott cserepeivel az a baj, hogy az intenzív talajmegmunkálások során már sok megsérült. Én úgy látom, ha ezt a fáradtságot és időt nem kímélő gyűjtést az a néhány megszállott tovább nem végzi, akkor a tárgyi emlékek megsemmisülnek! Rettentően örülök annak, amikor sértetlenül találok valamit. — Hol, merre gyűjti a régiségeket? Segít-e valaki a leletmentésben? — Segítségemre van a hetedik osztályos lányom, akit szintén nagyon érdekel a régmúlt története. A helytörténeti tanulmányaim során megismertem azokat a településeket, amelyeket módszeresen és megfelelő ütemezéssel bejárok. Tudom azt,hogy ősszel és tavasszal (de télen is, amikor terepbejárást tartok) mely községek szántásait, gyűjtőterületét kell felkeresnem mintegy 30-35 kilométeres övezetben. Bognár Zoltán csaknem hatvan település határát járja szabadidejét feláldozva azért, hogy a talált tárgyakat a téli estéken restaurálja, majd megtisztítva, feliratozva és rendszerezve tárolja: dátum, település és dűlő szerint. Ilyenkor készül föl a tavaszi bejárásokra, az értékes gyűjtőmunkára. A vasanyag restaurálásának alapjait már elsajátította azoktól a régész-restaurátoroktól, akikkel kapcsolatban van. Elsősorban a kaposvári Németh Péter segítette a munkáját, szakmai fejlődését: ugyanis meghívták leletmentő ásatásokra is. — Vajon mi ez: hobbi, szeretet, szenvedély? — A hobbinál mindenképpen több. Azt hiszem ez már inkább megszállottság, a honismeret nagy szeretete! Azaz a „kincsek” gyűjtése, mert úgy látom, hogy napjainkban sok érték pusztul el... Bognár Zoltán több évtizedes gyűjteménye (balták, sarlók, kések, lakatok, fejszék, cserépedénydarabok, pattin- tékok stb.) több figyelmet érdemelne, hiszen helytörténeti kiállításként közkinccsé válhatna. Ám, hogy lesz-e belőle valami, az ma még kérdés Kapolyon... Krutek József Ötvenen vannak munka nélkül Sok a hátralék Zicsben Zicsben a nágocsi községi közös tanács beruházásában még 1987-ben készült el a település vízi közműhálózata. A lakosságnak tíz éven át kell fizetnie a hozzájárulás költségét. Ez évente családonként 3500 forint. Amíg a törlesztés nem jár le, addig az önkormányzat helyi adók kivetését nem tervezi. A Koppány-völgyi faluban azonban rossz a fizetési morál. Pillanatnyilag 22 olyan család van — tájékoztatott Friss Józseféé polgármester —, amelynek nagy a hátraléka. Vannak, akik a többszöri felszólításra sem voltak hajlandók fizetni — még csak nem is törekedtek az adósság rendezésére —, ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy más megoldás nem lévén az adósságot ráterheli a házaikra. A huszonkét család közül valamennyien 10 ezer forintnál nagyobb összeggel tartoznak, de vannak olyanok is, akik 18- 19 ezer forint hátralékot gyűjtöttek össze. Az is a tényékhez tartozik — fűzte hozzá a polgár- mester —, hogy a nem fizető családok közül sokan munka- nélküliek. A tabi munkaügyi ki- rendeltségtől kapott legfrissebb kimutatás szerint Zicsben már mintegy ötven személy vesztette el az állását. A településen munkahely nincs, így csekély az esély a gyors elhelyezkedésre. A munka nélkül maradt állampolgárok közül nyolcnak már lejárt a járadékfizetési ideje is, ezért ők csak a szociális támogatásra számíthatnak. A település önkormányzata és az itt élők sincsenek irigylésre méltó helyzetben. K. J. KÖSZÖNŐLEVÉL NYIMBŐL Lapunk múlt év december 15-i számában A nyimi csodaasz- szony címmel fényképes portrévázlatot írtunk Tóth Béláné, Nyim, Fő út. 59. szám alatti végtelenül kedves 76 éves idős néniről. A napokban több oldalas köszönőlevelet küldött. A cikk nemcsak neki, hanem a gyermekeinek is nagy örömére szolgált. Még a Kanadában élő lányáék is büszkén mutogatták az ismerőseiknek. A nyimi csodaasszony újabb meghívást küldött, hogy nézzük meg a 230 versét (az apróbbakat nem számítva), ugyanis ő ezeket kívülről tudja. Természetes, hogy munkatársunk eleget tesz a meghívásnak, ha Nyimben jár. Pályázaton nyerték a pénzt Hét új számítógép a diákoknak Az idei tanévre számítógép- teremmel bővült a képzés a tabi Rudnay Gyula szakközép- iskolában. Az iskola az 1991. évi szakképzési alap pályázatán csaknem félmillió forintot nyert számítástechnikai eszközök fejlesztésére. Az iskola vezetői 144 ezer forinttal egészítették ki saját forrásból. így vált lehetővé, hogy a meglevők mellé hat AT 286-os, illetve egy AT 386-os típusú professzionális személyi számítógépet vásároljanak. Kadlicskó Sándor gyakorlati oktatásvezető — ő kezdeményezte a számítástechnikai képzés bevezetését — így vélekedik az előrelépésről: — A rohamosan fejlődő és korszerűsödő világunkban alapkövetelmény a számítógépek nyújtotta lehetőségek ismerete, ezért az oktatás minden területén igyekszünk alkalmazni. Megoldottuk a számítógépek kezelésének oktatását, igény szerint a számítástechnikai fakultációt, valamint a gépírás oktatását számitógépes oktatóprog(Fotó: Sebők Dezső) rammal. Rendelkezésünkre állnak a szükséges szimulációs és tervező programok is. Szakembereink el tudják készíteni a tankönyveket kiegészítő jegyzeteket. Az eddig elvégzett munka eredményeképpen olyan mértékben megnőtt a gépterem és a gépek terhelése, hogy a tanulók egyéni fejlődéséhez szinte már nem tudunk időt biztosítani. Azt a szerencsés helyzetet, hogy számítástechnikai szempontból sok képzett szakemberünk van, csak további gépek vásárlásával tudnánk kihasználni. Sajnos, jelenleg egy gépre alkalmanként még négy tanuló is jut. Ez pedig sok. Igazán eredményes képzés akkor érhető el, ha egy számítógépen egy időben csak egy tanuló dolgozik Pillanatnyilag az ehhez szükséges pénzügyi föltételek előteremtése okozza a legnagyobb problémát. De nem adjuk föl... K. J.
