Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Előadássorozat és játszóház Kaposváron „ Családakadémikusok” — kevesen voltunk 0 „Humán szféránk rettenetesen le van pusztulva’’ MENTOOV AZ EXPORT A létéért küzd a textilművek Nő a termelés, csökken a létszám — Tánc, borotvaélen 450 tonna termékre van rendelésük lósítjuk meg, hogy a gazdasá­gosság eredményesen javul­jon. Tehát a végtermékre összpontosítva próbálunk megfelelő, de kevésbé költsé­ges megoldásokat találni. — Hogyan alakult a gyár létszáma az utóbbi években? — A költségek csökkentése érdekében megkezdődött a termelő területek létszám át­csoportosítása. Az állományi létszámunk 501, ebből alkal­mazott 61. Ezelőtt három év­vel ez 160 volt, de lényegesen csökkentettük. További leépí­tést tartunk szükségesnek ah­hoz, hogy a terméket előállító 250-es létszám összetétele arányosabb legyen. — Hol tart a vállalat a priva­tizációs folyamatban? — Mi akkor leszünk igazán privatizálhatok, ha a részvény- társaságot bejegyzik. Az ala­pító okirat a múlt hét óta ren­delkezésre áll, így a cégbe­jegyzésnek nincs akadálya. Az ÁVÜ pályázatot hirdetett1 azoknak a cégeknek, amelyek vállalkoznak arra, hogy a Mas- terfil privatizációját elvégzik. Ez a pályázat márciusban zá­rul. Jelenleg a Masterfil egy­ben van, kérdés, hogy az ÁVÜ milyen formában tudja eladni. (Fotó: Csobod Péter) Ugyanakkor mint részvénytár­saság már számszerűsíthetők az egyes gyárak költségei, tar­tozásai. — Mit kell elérniük annak érdekében, hogy javuljon a gyár helyzete és mikor vár­ható ez? — Elsősorban legalább 5300 tonna fonalat kell gyár­tanunk. Ehhez ugyanannyi bér áll rendelkezésre, mint tavaly. Elképzelhető, hogy mekkora erőfeszítést kíván. Remélem, hogy az exportnak valamilyen ösztönzése megvalósul. Úgy érzem, hogy kezdenek a bel­földi feldolgozók is magukra találni a piaci összeomlás okozta első ijedtségből. Ame­lyik cég csak saját magát saj­nálta és sírt, az rendszerint tönkrement. Akik foggal-körömmel küz­döttek a fennmaradásért, megtalálták a nem túl jöve­delmező, de az életképesség­hez elegendő tevékenysége­ket, piacot. Mi is borotvaélen táncolunk. Ha 2 évet ki tudunk húzni, akkor a lízingterheink olyan mértékben csökkennek, hogy jelentősen javulhat a helyzetünk. Kirsch Vera Harminc százalékkal csökkent a fogyasztás Drága a víz Több száz millióval tartoznak a DRV-nek A plakátok és tacepaók kép­telenek a tartalmat „megérin- tően" hordozni. Ezért is van az, hogy egy program látoga­tottsága kezdetben a megér­demeltnél gyérebb. „Ajánljuk ezt a rendezvényt azoknak a fiataloknak, akik tudatosan akarnak felkészülni családi életükre, házaspárok­nak, akik a szeretetet, bizton­ságot adó családeszmény megvalósításán fáradoznak, és mindazoknak, akik a csalá­dokat érintő kérdésekkel hiva­tásszerűen foglalkoznak.” Ezen ajánlás a kaposvári Csa­ládakadémia '93 rendezvény- sorozat szervezőinek, a Nagycsaládosok Kaposvári Egyesületének és a United Way Somogyország Alapít­vány képviselőinek hivatalos ajánlása. Aminek nyomán az érdeklődés a szombati első ta­lálkozáson nem érte el azt a szintet, amire meggyőződé­sünk szerint érdemesült lenne. A Családakadémia ka­posvári rendezvényét dr. Győry Attila, a NOÉ elnökhe­lyettese indította útjára. Mint a nyitó program, Ka­marás István író, vallás-szoci­ológus előadásának megta- pasztalói, most szeretnénk élenjárni a következő alkal­makhoz való kedvcsinálás­ban. (Folytatás az 1. oldalról) A legfiatalabb „hallgató” alig töltötte be a 16-ot, a leg­idősebb pedig már elmúlt 50 éves. Tegnap Kaposváron a közétkeztetési szakácsjelöl­tek adtak számot tudásukról. Rózsavölgyi Istvántól, a megyei munkaügyi központ vezetőjétől megtudtuk: a tan­folyam költségét, amely személyeként 40-50 ezer fo­rint, pályázaton nyerték. A résztvevők átképzési támo­gatásban részesülnek, amely 10 százalékkal maga­sabb a munkanélküli jára­déknál. A lemorzsolódás elenyésző, a „tanulók” döntő többsége komolyan vette a feladatot, amelyre vállalko­zott. A képzést a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Tovább­képző Kft szervezte. Harsá­Az emberek egyre nehe­zebben viselik el az árak emelkedését, különösen ak­kor, amikor napi fogyasztási cikkekről van szó. Azt, hogy a növekvő költségek jelentősen eltérőek a lakóhely és telepü­lések szerint, nemcsak ne­hezményezi, de igazságta­lannak is tartja, legyen szó közlekedésről, fűtési vagy vízdíjról. Ennek magyaráza­tára voltunk kíváncsiak akkor, amikor felkerestük a Dunán­túli Regionális Vízműveknél Szántó Imre műszaki igazga­tóhelyettest és Jánossy Gá­bort, a vállalat tájékoztatási re­ferensét. A vízművek döntően gon­doskodik a lakosság és az ipari létesítmények vízellátá­sáról, a szennyvizek elveze­téséről és a környezetvéde­lemmel összehangolt kezelé­séről. Működési területe a Ba­laton és a Velencei-tó kör­zete, Somogy megye egésze, de ellátási feladatai vannak „Botrányosan kevés szó esik az emberről a gyerekek iskolai képzésében". Egyebek mellett ennél a valós megálla­pításnál „lyukadt ki” Kamarás István mintegy kétórás, de időben feleannyinak sem tűnő előadásának végén. Mint mondotta, egy harmadikas középiskolás emberről alkotott tudása egy másodikos ele­mista szintjén mozog, míg az etil-metil-keton képletét gon­dolkodás nélkül köpi. Persze, a baj nem az, hogy a kemiká­liák világában valaki othhon van. Az embertan nevű kísér­leti tantárgy szülőatyja a há­rom éve megjelent íme, az ember! című könyvében erre ékes bizonyítékokkal szolgál, mint ahogy eszmefuttatása azt is kétségkívül igazolta: „humán szféránk rettenetesen le van pusztulva”. Hogy hu­mán szféránk, gondolati és érzelmi életünk „emberi mivol­tunkhoz legyen méltó, ebben adnak jelentős szellemi muní­ciót a Családakadémia előadá­sai, amelyek minden szomba­ton 14-kor várják az érdeklő­dőket a Megyei és Városi Könyvtár előadótermében. A csemeték a szülők „épülése” idején a szomszédos városi művelődési központ játszóhá­zában üthetik el az időt, hasz­nosan. B. T. nyi Józsefné kirendeltség­vezető a szervezés mellett óvta, istápolta a tanítványo­kat és az osztályfőnöki te­endőket is ellátta. Ha való­ban igaz, hogy a produktum minősít, akkor figyelemre méltó munkát végeztek. Eh­hez szükség volt a Széche­nyi Kereskedelmi Iskola ve­zetőinek és szakembereinek önzetlen támogatására is. Tóth Imre, Kis János, Vá­mosi János, Makarész Mik­lós, Iván Etel, Átal Sándor és mások nem dolgoztak hiába. Megnyugvást pedig az hoz­hat, ha az új szakképesítést szerzett „tanulók” el is he­lyezkednek. Már többen kap­tak munkaajánlatot, a mun­kaügyi hivatal pedig kész­séggel áll a vállalkozók ren­delkezésére. (Lengyel) Fejér, Baranya, Tolna és Zala megyében is. Az üdülőöveze­tekben a vízellátáson kívül ki­emelt szennyvíztisztítási kö­vetelményeknek is meg kell felelni, amit a 2003/1983. sz. kormányhatározat ír elő, el­sősorban a Balaton vízminő­ségének megőrzése érdeké­ben. Ez három fokozatú szennyvíztisztítási technoló­giát (mechanikus, biológiai, kémiai) követel meg, s ez je­lentős költségnövekedést okoz. A költségeket ebben a régió­ban növeli az is, hogy az év 9 hónapjában napi 50-60 ezer köbméter, a nyári sze­(Folytatás az 1. oldalról) — Az exportot azzal a tudat­tal is vállalni kell, hogy nem lesz különösebb nyereség. A kaposvári fonoda nehéz hely­zetben van, mivel 80 száza­lékban exportra termel. A vi­lágpiaci árak nem emelhetők, a belföldi költségek viszont je­lentőseri nőnek. — Miiyen arányú termelés- növekedést terveznek? — Próbáljuk belső tartaléka­inkat feltárni — folytatta Bo- dosi Tamás. — A tavalyi 4000 tonnás termelést nem ismé­telhetjük meg, egyenlő lenne a véggel. El szeretnénk érni a 5300 tonnát, sőt ennél többet. — Mit mutat az első két hó­nap rendelésállománya? — Úgy tetszik ez a tervezett mennyiség legyártható, elad­ható. A múlt januárjában 230 tonnát termeltünk, az idén 400-at. Tavaly februárban 320, az idén 450 tonnára volt rendelés. Oka, hogy azok a belföldi vevőink, akik szintén dolgoznak exportra, most na­gyobb mennyiséget rendel­nek. A másik, hogy a Nagy­atádi Cérnagyárral mód van egy sokkal intenzívebb alap­anyag-, illetve technológiai együttműködésre. Ezt úgy va­zonban pedig 180-190 ezer köbméter a napi vízfogyasz­tás. Az ellátás biztosításához a csúcsidőszakra méretezett berendezéseket kell üzemben tartani, így ez szintén növeli a költségeket. A vízművek nem profitorientált szervezet, alap­vetően nincs nyereségcentri­kus szemlélete. A víz- és csa­tornadíjak alakulásában el­sődleges szempont, hogy a műszaki, technológiai szem­pontból indokolt termelési költségek megtérüljenek. A lakosság jelenleg 47 forintot fizet egy köbméter ivóvízért. Azokon a településeken, ahol szennyvízcsatorna is van, és a lakos bekötéssel rendelke­zik, ott az együttesen 79,20 forint (víz-csatorrta) a térítés összege, melyet még 6 száza­lék áfa is terhel. A vízórák le­olvasásáért (az elterjedt mendemondák ellenére) nem kell fizetni. Az árak drasztikus emelése arra készteti a fo­gyasztókat, hogy meggondol­ják: kádban fürödjenek vagy zuhanyozzanak, vödörből mossák le a gépkocsijukat vagy kerti csapról tisztítják. A kényszerből született új szem­lélet következtében 25-30 százalékkal csökkent a vízfo­gyasztás az elmúlt három év­ben. A vállalat számára nagy probléma, hogy a lakosság egy része nem képes fizetni, más része pedig kibújik a fize­tési kötelezettség alól, és így több száz millió forint a kinn­levőség. Az állam a privatizálás fo­lyamatában igyekszik meg­szabadulni a vízgazdálkodás gondjaitól, és ezt várhatóan az önkormányzatoknak adja át, ők azonban a szűkös anyagi akból nem tudják ki­gazdálkodni a kinnlevősége­ket, és ezért hitelfelvételre kényszerülhetnek. Ennek pe­dig újabb árnövelő hatása van. A beszélgetés végére sok mindent megértettem a DRV gondjaiból, de az még most sem világos előttem: miért az itt élőknek kell megfizetniük az ország idegenforgalmi be­vételét meghatározó Balaton vízminőségét biztosító több­letköltségeket? O. L. Négyszáz munkanélkülit képeztek át Szakács lett a marósból Balázs Izolda sikere Mohácson Mohácson rendezték meg hétvégén a XXII. dél-dunán­túli népdaléneklési versenyt, amelyen megyénként öt álta­lános iskolás diák mérte össze énektudását. A Batra kft szék­házában tartott versenyen a neves zsűri — amelynek el­nöke Olsvai Imre volt — és a közönség értékelése szerint Balázs Izolda, a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola tanulója lett a Schneider La- jos-emlékplakett nyertese, és ő kapta a közönségdíjat is. Megyei program a kábítószer ellen A kábítószer-használat ter­jedése elleni megyei program­ról tartottak értekezletet Ka­posváron. A Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet szervezésében napok­ban tartott értekezleten az meghívott intézmények majd teljes számban képviseltették magukat, a résztvevők a me­gyei programot egyeztették. Mátyás-nap és szalagavatás Fonyódon A fonyódi Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola pénteken tartotta meg a hagyományos Corvin Mátyás-napot és sza­lagavató ünnepséget. Az egésznapos rendezvénysoro­zat már reggel elkezdődött, a zeneiskolások szolgáltattak térzenét, majd a megjelentek a Mátyás-falnál helyeztek el virágokat. Az ünnepi műsor előtt az igazgató emlékezését hallgatták meg, utána díjak és kitüntetések átadására került sor. A programban helyett ka­pott egy rendhagyó történe­lemóra, és az iskola Kollektív Színházának bemutatója; a színjátszók Babits Mihály Jó­nás könyve című művét dol­gozták föl. Délután Barna Ár­pád kiállítását nyitották meg, majd az öt végzős osztály sza­lagavató ünnepsége és bál zárta a napot. Ősi keleti kultúra előadás az Édoszban A középiskolások részére rendezett művelődéstörténeti sorozat részeként dr. Klujber László tart előadást ma dél­után négy órakor a kaposvári Édosz-ban. A művelődéstör­téneti sorozat nyolcadik elő­adására, Az ősi kelet kultúrája — Kína, India című előadásra a belépés díjtalan. Növekszik a kisiparosok száma Az utóbbi időszakban jelen­tősen növekszik a kisiparból megélni szándékozók száma. Kaposváron, de a megye több településén is egyre több az itallerakat. Szaporodnak a kozmetikai cikkeket forgal­mazó ügynökök, több a fuva­rozó mint a fuvar, és kutya­kozmetikusból is van ele­gendő. Ugyanakkor egyre ke­vesebb a kis hasznot hozó hi­ányszakma képviselője. Balatoni fesztivál júniusban Az egymás jobb megisme­rését célzó első fesztivált jú­nius 21-27-között rendezik meg a keszthelyi Festetics kastélyban, de a környező te­lepülések is otthont adnak a találkozónak. Dömölky János szerint a kommersz kultúra he­lyett a térség országainak ér­tékeit bemutató tv-műsorokat támogatják a szervezők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom