Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. február 3., szerda Kereskedelem, képviselet Kazahsztánban KÉRDŐJELEK A davosi üzenet A síparadicsomként messzeföldön ismert svájci városban, Davosban a közelmúltban majd kéttucatnyi államfő, csaknem 1000 miniszter, üzletember vett részt a világgazdasági fórumon. Fontos volt számunkra is a tanácskozás? Igen, amit nemcsak Kádár Béla, Kupa Mihály és Horn Gyula részvétele bizonyított, hanem az a tény is, hogy jelentős magyar javaslatok is elhangzottak ott. Van-e nyugati stratégia? A. magyar résztvevők éppen ezt a kérdést boncolgatták, megállapítva, hogy a Nyugatnak továbbra sincs összehangolt koncepciója térségünkre nézve. Magyar részről azt szorgalmazták, hogy legyen világos kö- zép-kelet-európai stratégiája a gazdaságilag fejlett világnak. Üzenet Clintonnak? Tekinthetjük annak is azokat a véleményeket, amelyek óvták az új amerikai kormányt a befelé- fordulástól, a protekcionista módszerektől. Magunkra maradtunk? Magyarország és a vele jórészt azonos helyzetben lévő szomszédai változatlanul fontos s a jelek szerint bizonyos fokig vonzó színterét alkotják a világkereskedelemnek. Ez nem mond ellent annak, hogy átfogó segélyprogramokra nincs esély. Vagyis nem maradunk magunkra, de elsősorban saját forrásainkra és erőfeszítéseinkre kell számítanunk. Pontosabban, hasznosítsuk úgy saját erőinket, hogy ez másokat is meggyőzzön róla: nekik is érdemes kereskedni, együttműködni velünk. Ferenczy Europress 1996-ra megépül az M7-es Gorbacsov választást sürget Mihail Gorbacsov elnökválasztás kiírását sürgeti, még azelőtt, hogy Borisz Jelcin megbízatása 1996-ban lejár. Gorbacsov azzal érvel, hogy az elnökválasztáson lehetne lemérni, vajon Jelcin élvezi-e a nép támogatását. Tőkés István Párizsban Az európai kisebbségek helyzetéről tartott előadást hétfőn este Párizsban Tőkés István kolozsvári református teológia-professzor, Tőkés László püspök édesapja. Előadásában kitért a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekre is. Visszavont kitoloncolás Az izraeli kormány hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy — egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében visz- szaengedi a decemberben Libanonba toloncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét, mintegy 100 embert. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke hangoztatta: szervezete ragaszkodik valamennyi kitoloncolt hazaengedését előíró határozatának végrehajtásához. Kubai harciaskodás Guantánamo tartomány, s általában a kubai fegyveres erők minden szükséges eszközt megkapnak az ország védelmi képességének fejlesztéséhez, egy agresszió visszaveréséhez — jelentette ki Raúl Castro, a fegyveres erők minisztere hétfőn. A kubai vezetés második embere a szokottnál is harciasabb kirohanást intézett „az imperialisták, s az érdekeiket megtestesítő amerikai politika” ellen. Lelőtt ENSZ- alkalmazottak Afgán fegyveresek agyonlőttek négy ENSZ-alkalmazot- tat, köztük egy brit és egy holland szakértőt, miután a keleti országrészben fekvő Dzsalá- lábádtól mintegy 15 kilométernyire keletre lévő Szurhdi- válnál tüzet nyitott két ENSZ-gépjárműre. E támadás a legsúlyosabb, amely Afganisztánban eddig ENSZ-tiszt- ségviselőket ért. Ukrán tiltakozás Ukrajna az ENSZ-ben dokumentumokkal szándékozik tisztázni az embargót megsértő dunai szerb hajókonvojok kőolajrakományainak eredetét — jelentette ki Leonyid Kravcsuk elnök. Az ukrán államfő szerint az okmányok azt bizonyítják, hogy a kőolaj nem Ukrajnából, hanem sokkal inkább Oroszországból és Fehéroroszországból érkezett Jugoszláviába. Vranitzky a Horn-j avaslatról , Jó beszélgetésnek nevezte Vranitzky kancellár azt a pénteki eszmecserét, amelyet Horn Gyulával, a Magyar Szocialista Párt elnökével folytatott. Az új regionális együttműködésre vonatkozó javaslatot érdekesnek találja. Mindig örömmel fogad minden olyan indítványt, amely a kétoldalú kapcsolatokat erősíti. Kétnapos munkalátogatásra Magyarországra érkezik Szer- gej Tyerescsenko. A Kazah Köztársaság miniszterelnöke Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget. A bejelentés a külügyi szóvivő tegnapi sajtókonferenciáján hangzott el. A két ország kapcsolatainak történetében ez lesz az első magas szintű hivatalos találkozó. Magyarország külgazdasági kapcsolataiban különösen jelentős helyet foglal el a nyersanyagokban igen gazdag közép-ázsiai orWarren Christopher amerikai külügyminiszter hétfő esti sajtóértekezletén hangoztatta: az új amerikai kormány még nem döntött arról, milyen politikát folytat a délszláv válság ügyében, és közölte, hogy amerikai szárazföldi csapatok bevetésének kérdése nem került szóba. Christopher közvetve Lord Owennek, a genfi békekonferencia brit társelnökének válaszolt, aki néhány órával korábban, a CNN tv-nek nyilatkozva kijelentette: az amerikai kormánynak el kell döntenie, támogatja-e a genfi tárgyalásokat, vagy sem. Ha pedig sikert akarnak, a brit, a francia és a spanyol példára amerikai katonákat is kellene kiküldeni az ENSZ békefenntartóinak keretében. Owen azt mondotta, hogy az EK, Oroszország és sok más állam már elfogadta a genfi tervet, s reméli, hogy a Washingtonból érkezett ellentmondó jelzések után a Clinton-kormányt is meg tudja győzni a béketerv jogosultságáról. Warren Christopher korábban nem csekély fenntartásokkal beszélt a tervről, most emlékeztetett arra, hogy Bili Clinton már a kampány során keményebb fellépést igényelt Boszniában. A külügyminiszter azonban ismét aláhúzta, hogy az alig két hete hivatalban lévő kormány még nem alakította ki álláspontját a kérdésben. Egy másik problémáról szág. Kazahsztán külkereskedelmében jelenleg hazánk az ötödik helyet foglalja el. Budapest érdekelt az együttműködés fejlesztésében. Ennek érdekében a látogatás alkalmával több dokumentumot is aláírnak a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta azt is: Magyarország önálló diplomáciai képviseletet kíván nyitni a közép-ázsiai térségben és Alma-Ata az egyik legvalószínűbb székhely a magyar misszió számára. szólva az amerikai diplomácia vezetője elégedetten nyilatkozott arról az izraeli döntésről, hogy a száműzött palesztinokat fokozatosan visszaengedik, és hangsúlyozta: az amerikai vélemény szerint ezután nincs szükség arra, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzon a kérdéssel, a figyelmet a közel-keleti béketárgyalások felújítására kell összpontosítani. Nyílt titok, hogy az amerikai kormány a kulisszák mögött erős nyomást gyakorolt Izraelre: módosítsa tarthatatlan álláspontját. Várható volt, hogy a Biztonsági Tanácsban napiGarantálják a kisebbségi jogokat Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn, új ülésszakának első napján elfogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegészítő jegyzőkönyvet a kisebbségek jogainak garantálásáról. A közgyűlés javasolta a miniszteri tanácsnak, hogy haladéktalanul maga is fogadja el a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely így nemzetközi jogi érvényű dokumentummá válik. rendre tűzik a kérdést, és Washington arra kényszerül, hogy megvétózzon egy Izraelt elítélő határozatot. Miután az amerikai kormány nem csekély fenntartásokkal nyilatkozott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárról s annak Szomáliával kapcsolatos politikájáról, Christopher most nem győzte méltatni a főtitkárt és közölte: egyetértenek vele Szomália ügyében. Részletet nem közölt. A washingtoni vélemény szerint az ENSZ-csa- patoknak immár át kell venniük az amerikaiak helyét, míg Gáli többhónapos átmeneti időszakról beszélt. (Folytatás az 1. oldalról) Siklós Csaóaközlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában leszögezte, hogy a legveszélyesebb anyagokat csak kijelölt útvonalon szabad szállítani. Ezek szállítását megtiltották a Balaton-parton, mégpedig nemcsak az idegenforgalmi idényben, hanem azon kívül is. A legveszélyesebb szállítmányoknak tehát el kell kerülniük a 7-es, illetve a 71-es számú utat, s a 61-es számú úton kell közlekedniük. Már tavaly megtiltották a nehéz gépjárművek közlekedését a tóparton a hétvégeken. A minisztérium megtiltotta a különösen veszélyes áruk szállítását az idegenforgalmi idényben a Balatonon, további tiltást azonban nem tervez. Dr. Páris András vitába szállt a miniszterrel, mert szerinte sokkal súlyosabb a helyzet. A képviselő nem, a T. Ház viszont elfogadta a miniszteri választ. Dr. Gaál Antal(MDF) szerint jogtalan hátrányba került az M7-es építésének koncesz- sziós kírása, pedig az autópályának nagyon fontos az idegenforgalmi szerepe. Tarthatatlan, hogy a Balaton akkora átmenő és kamionforgalmat bonyolít le. Kifogásolta, hogy a balatoni autópálya építése ennyit késett. Siklós Csaba közlekedési miniszter leszögezte, hogy az M7-es koncessziós pályázatot eddig az engedélyezési eljárás miatt nem tudták kiírni. A tervek egyeztetése, a nyomvonal kijelölése lassan halad az ön- kormányzatokkal. Különösen Balatonföldvár és Kőröshegy térségében fogalmaztak meg túlzott és szükségtelen igényeket. A miniszter szerint az ismételten kezdeményezett egyeztető tárgyalásokon megegyezésre lehet jutni a közeljövőben. Akkor 1993-ban az építési engedélyeket megszerezhetik, a versenyfelhívást még az év második felében kiírhatják. Az építkezés 1994 vége előtt kezdődhet meg, 1996-ig pedig műszakilag megvan a lehetőség a balatoni szakasz átadására. Ez nemcsak a Világkiállítást szolgálná, hanem a térséget is. Dr. Suchman Tamás somogyi képviselő tagja lett az emberi jogi bizottságnak. Francia választások előtt Még nyolc hét van hátra, amíg a francia választó az urnák elé járulhat, a hivatalos választási hadjárat kezdetéig is hetek telnek el — ha az „nem hivatalosan” már hónapok óta dúl is. A politikusokat azonban máris az foglalkoztatja, hogy mi lesz március 28-a, a második forduló után. Az egyesült jobboldali ellenzék győzelmét szinte senki nem vitatja, s az is kész tényként szerepel a francia sajtóban, hogy ez a győzelem bőségesen elég lesz a kormányzáshoz, megbízható többséget ad a nemzetgyűlésben. A kérdés az, hogy milyen kormány jön majd létre, s hogyan fog kormányozni akkor, amidőn az Ely- sée-palotában ott marad politikai ellenfelük, még legalább két évig. Jobboldali kudarc A jobbboldal számára kulcskérdés a „kohabitáció”, az együttélés taktikája a szocialista párti elnökkel, Francois Mit- terranddal. Erről bőségesen áll rendelkezésre tapasztalat, hiszen volt már ilyen együttélés két éven át, s az kínos kudarcot hozott a jobboldal számára: a Szabad a gazda kormányzati intézkedéseket az elnöki kormányzati rendszerű Franciaországban Mitterrand sikeresen tudta ellensúlyozni, s a jobboldal ingatag kormányzását a maga javára fordította; elérte újraválasztását, s ezt követően az új nemzetgyűlési választásokat, amelyek végülis a szocialisták és támogatóik — nem kevésbé ingatag — többségét teremtették meg. Egy ilyen fejleményt 1993-ban mindenképpen el kell kerülni — ez ma közös álláspont a két nagy jobboldali erő, a gaulleista RPR és a giscardista UDF számára. A gondot az okozza, hogy miként lesz lehetséges. Ha a két párt között vagy éppenséggel a pártokon belül a választások előtt vita folyik, akkor annak tárgya a kohabitáció mikéntje. A két pártnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hajlandó lesz-e vállalni az ilyen együttélést. Sajátos módon ebben az egyébként mérsékeltebb nézeteket képviselő UDF vezetője, Giscard d'Estaing volt eleinte keményebb. Ő egészen odáig elment, hogy „kormányzati bojkottott” hirdessen. Az RPR vezetője, Jacques Chirac jóval rugalmasabbnak látszott, bár Mitterrand távozását maga is szükségesnek véli. Figyelemre méltó, hogy a két pártvezér egyként elutasította a potenciális kormányfői tisztet. Nyilván abból indultak ki, hogy a Matignon-pa- lotában ülni — miközben az Elysée lakója, az elnök másfelé húz — nem könnyű feladat, ebbe csak belebukni lehet. Giscardnak nem, Chiracnak viszont kezdettől fogva volt és van jelöltje a kormányfői posztra: Eduard Balladur, aki annak idején a „kohabitáció’’ elméletének kidolgozója volt. Az elnök másfelé húz Elismert politikus, különösen gazdasági téren széles látókörű. Mivel a két párt között még nincs tisztázva a jövendő kormány összetétele, a kulcs- fontosságú tárcák birtoklása, a giscar- disták körében felütötte fejét az aggodalom: vajon nem Chirac pozícióit ja- vítja-e az — elvben csak két év múlva sorra kerülő — elnökválasztásra, ha az ő embere áll a kormány élén? Az aggodalom oda vezetett, hogy épp az egykori elnök közeli munkatársai vetették fel: vezérüknek módosítania kell állásfoglalását, neki kell elfoglalnia a miniszterelnöki tisztet, mert minden esélyét elveszheti 1995-re. S Giscard — eddig — nem mondott nyilvánosan nemet erre az elképzelésre. Ez viszont Chirac híveinek is szöget ütött a fejébe, s most nem egy közülük a pártvezérnek követeli a Matignon-Palota birtoklását. Esélyesek és esélytelenek A két párt egyelőre adós még a közös kormányzati programmal, s a színfalak mögött csatázik a tárcák elosztásáról. A kormányfő személyéről pedig különösképpen hallgatnak a közlések. De ma már mindkét részről az az álláspont, hogy vállalni kell a kohabitá- ciót, — úgy, hogy az elnökkel kompromisszumra kell jutni. Ennek az álláspontnak legerőteljesebb képviselője Balladur, aki persze maga sem vitatja, hogy Mitterrand „önkéntes távozása” lenne a legjobb megoldás. Ennek ellenére ma Franciaországban a politikusok jó része Balladurt tartja a legesélyesebbnek a kormányfői tisztre. Kis Csaba ENSZ-csapatok mennek Szomáliába Nincs szó amerikai beavatkozásról Boszniában Az asszonyt, aki bevásárolni indult, egy magányos orvlövész golyója találta el. Szarajevó utcái most alkalmatlanok az élet legtermészetesebb cselekedeteire. A puskagolyók senkit sem kímélnek. Öt, a magányos halottat már hiába várják otthon. (FEB Foto)
