Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

1993. február 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Berzsenyi-est a Rátkai Klubban A hét elején Kaposváron kezdődött vitát a magyar kul­túra helyzetéről tegnap folytat­ták Budapesten. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság több tagja fejtette ki véleményét. A Kapos Tv ezt a vitát is rögzítette, majd a két fórumról összeállítást készít. Bővül az iskola Ordacsehiben Az ordacsehi általános isko­lások csak négy osztályt jár­hatnak a faluban, a felsősök­nek már a szomszéd telepü­lésre kell ingázniuk, mert or­dacsehiben kicsi az iskolaépü­let, szaktantermek kialakítá­sára sincs lehetőség. Az óvoda és iskola azonban meg- lehtősen közel van egymás­hoz és most — a képviselők tervei szerint — összekötik a két intézményt. Egy közös konyha megépítése szerepel az elképzelések közt, de egy torna­teremnek is jut majd hely. Ki mit tud? Taszáron A taszári Kapos Harcászati Repülőezrednél is megtartot­ták a Ki mit tud?-vetélkedőt. A taszári helyőrségi klubban megtartott rendezvényen az alakulat sorkatonáin kívül részt vettek a klub együttesei is. Bemutatkozott a selejte­zőén a sorkatonákból alakult cigányegyüttes is, amely nagy sikert aratott. A Veszprémben megrendezésre kerülő elő­döntőbe öten jutottak tovább. Gazdaságpolitika túl a félúton Túl a félúton címmel a vá­rosi könyvtár gyermekrészle­gében tartott előadást Lengyel László. A pénzügykutató Részvénytársaság elnök-ve­zérigazgatója az ország gaz­dasági helyzetét elemző elő­adásában többek közt a kor­mány eddigi gazdasági lépé­seit vette sorra. Wekler Ferenc Balatonbogláron Wekler Ferenc szabad de­mokrata képviselő látogatott tegnap délután Balatonbog- lárra és Lengyeltótiba. A bala- ton-parti település polgármes­terével és önkormányzat kép­viselőivel találkozott, majd a Balatonboglári Állami Gazda­ságnál tett látogatást. Len­gyeltótiban lakossági fórumon találkozhattak vele az érdek­lődők. A kórház szűkös költségvetése A nagyatádi kórház gazdál­kodását a szűkös költségve­tés és a Társadalombiztosítás korlátozott teherviselő képes­sége határozta meg. 1992-ben az intézménynek mindössze öt százalék dologi automatizmus jutott, az idén pedig csak a tavalyról maradt beruházási tervek teljesíté­sére lesz lehetőség. 1994-ig a törvény által kötelezően előírt intézkedések szintén több mint 40 millió forintjába kerül­nek a kórháznak. Restaurálják a szobrokat Az időjárás otthagyta nyo­mait a nagyatádi faszob- rász-alkotótelep szabadtéri szobrain is. A javításokat fo­lyamatosan végzik az alkotó­telep munkatársai. Kicserélik az elhasználódott alkotóele­meket, letisztítják a felületeket és fakonzerváló anyaggal von­ják be a műveket. Elkészült a földvári benzinkút Strabag-stratégia Kaposváron Hat hét alatt építették föl Elkészült Balatonföldváron egy korszerű benzinkút, té- len-nyáron használható autómosóval, utasoknak szánt üzlet­tel. A környezetkímélő létesítmény minden kútoszlopánál négyféle üzemanyagot lehet tankolni. Építője az 1990-ben a közúti építővállalatokból és az osztrák Strabag cég házassá­gából létrejött Strabag Hungária kaposvári területi igazgató­sága. A Strabag Hungária két évig tartó 50-50 százalékos részarány után már 100 százalékban osztrák tulajdon. A kaposvári igazgatósághoz az eredeti területfelosztás sze­rint ugyan főként a Balatontól délre eső 'területek tartoznak, ám ez csak amolyan elméleti határ, hiszen az igazgatóság mintegy 200 dolgozójának tel­jesítményét már észak-dunán­túli létesítmények is dicsérik. Ők építették az első Mol-ben- zinkutat Pécsen, amelyet köve­tett a letenyei, majd a földvári. Az ő nevükhöz fűződik az igen korszerű tatabányai ÖMW-töl- tőállomás, a 67-es út egy jelen­tős szakaszának kivitelezése. Részt vettek a székesfehérvári Ford-csarnok építésébe, ugyanott az Ausztria Beton számára betonelemgyártó te­lepet készítettek el. Mindez azt bizonyítja, hogy a kaposvári igazgatóság — megőrizve per­sze az eredeti profilt, az út- és hídépítést — újabb tevékeny­ségi kört keresett, ahogy ma mondják: igyekezett több lábra állni. Egy nemrég hozott döntés szerint hamarosan magasépítő­ipari részleget hoznak létre, többek között azért, hogy ma­guk készíthessék el a benzin­kutak épületeit is. Persze köny- nyebb lett volna megmaradni az útépítésnél. De nem tehet­ték, mert erre alig futja az állam és az önkormányzatok pénz­tárcájából. Az élet úgy tette fel a kérdést: ellehetetlenülés vagy több lábon állással stabilizáló­dás? Az utóbbi mellett döntöt­tek. Munkatársai szerint ebben nagy szerepe volt a nagy mun­kahelyi, közgazdasági és mű­szaki gyakorlatú, lehetetlent nem ismerő igazgatónőnek, Pusztai Jánosnénak, aki nem csak vezeti, hanem menedzseli is a területi igazgatóságot. Si­keresen adaptálta a célratörő, piaci sikereket ígérő, nagy költ­séggazdálkodási, technológiai valamint munkafegyelmet kí­vánó tőkés munkamódszere­ket. — Az a véleményem, hogy ma is lehet Magyarországon munkát találni, csak alapos pi­ackutatással fel kell deríteni, megteremtve hozzá a személyi és tárgyi feltételeket, aztán na­gyon keményen kell dolgozni (Fotó: Lang Róbert) — mondta. Ezt neki sikerült olyan színvonalon megtenni, hogy még az a máig megemle­getett megrázkódtatás — a kol­lektíva egy részének tavalyi el­távozása — sem rendítette meg az alapokat. Azok, akik maradtak, olyan elszántsággal fogtak neki a feladatoknak, hogy ma arról beszélhetnek: az idén mintegy 30 százalékkal többet produkálnak, mint ta­valy. Mielőbb szeretnék elérni a milliárdos termelési értéket. A tervek szerint munkáik között lesz a 61-es út Dombóvár- 40-es őrház közötti mintegy 20 kilométeres szakaszának meg­építése, miután a kormány el­fogadta ennek az útnak a reha­bilitációs programját. Idei fel­adat a kaposvári vásártéri ben­zinkút kivitele, amelyet ver­senyben nyertek el. A versenyszellemet ezután sem lehet talomba tenni. Ugyanis versenyezni kell a 61-es út említett szakaszáért, az építeni szándékozó önkor­mányzatok bizalmának elnye­réséért. Már hozzászoktak, hi­szen a munkák 80 százalékát versenytárgyalásokon kell megszerezniük. Azok számára, akiket — ahogy az igazgatónő mondta — hajt a bizonyítási vágy, a verseny csak újabb le­hetőség arra, hogy megmutat­hassák, mit tudnak. Szegedi Nándor AZ OTP A MEZOGAZDASAGERT Elsőbbséget élveznek a Phare-hitelek Köszönöm a lehetőséget, hogy ajánlhatjuk magunkat — mondta bevezetőül tegnap Il­lés Antal, az OTP megyei igazgatóságának igazgatója a mezőgazdasági termelők ér­dekvédelmi szövetségének közgazdasági választmányi ülésén. Az OTP is versenybe kíván szállni a többi kereske­delmi bank mellett, hogy a ha­zai mezőgazdaság finanszíro­zási gondjain enyhítsen, az ágazat megőrizhesse műkö­dőképességét. A megyei igazgató el­mondta, hogy oldani kívánják a feszültségeket. Van ele­gendő pénzük a hitelezésre. A megyei igazgatóság mérlegé­nek főösszege csaknem 20 milliárd forintot mutatott, ebből a források összege 12, a hitel- kihelyezéseké 6-7 milliárd fo­rintra tehető. Szakemberháló­zatuk felkészült a kérelmek elbírálására, hosszú távú kap­csolatokra törekszenek. A ke­reskedelmi bankokénál ked­vezőbb kamatfeltételekkel, és „éven túli” hitelezésekkel sze­retnének tért hódítani a mező- gazdaságban. — Részt veszünk a reorga­nizációs hitelkontstrukció megvalósításában, a Phare-program keretében pe­dig az OTP a hitelkibocsátó a megyében. Pénzügyi stabili­tásunk jellemzője, és egyben garanciája, hogy a megyében 213 önkormányzat számláját kezeljük — mondta Illés Antal. Kovács Béla megyei igazga­tóhelyettes kérdésekre vála­szolva elmondta, hogy a díj- és költségtételek mellett tö­rekvésük a kamatok csökken­tése, ezért nemcsak a Nem­zeti Banktól vesznek fel refi­nanszírozási hiteleket, hanem saját forrásaikkal is a mező- gazdaság megsegítésére si­etnek. Az érdekvédelmi szövetség munkatársai és a választmány tagjai megelégedéssel nyug­tázták napi pénzügyi gondjaik megoldására az ország leg­nagyobb pénzintézetének ajánlatát. Most már csak a kapcsolatfelvételre és a mie­lőbbi pénzhez jutásra van el­engedhetetlen szükség. (Mészáros) A városokban több a nő; mint a férfi Az elmúlt évtizedben a vá­roslakó népesség nemek szerinti összetétele a nők ja­vára tolódott el. A somogyi városokban több mint tíze­zerrel kevesebb a férfi, mint a nő. 1990-ben például minden ezer férfira 1114 nő jutott. A városok közül a megyeszék­hely nőtöbblete a legna­gyobb. A kaposvári arány mintegy ötvennel meghaladja a megyeszékhelyek orszá­gos átlagát is. Vendégcsalogató A legtöbb tőkét Magyarországra az utóbbi esztendőkben amerikai befektetők hozták. 1,2 milliárd dollárt. Száznegyven USA-beli intézmény működik hazánkban — a legjelentősebb 800 milliót hozott fialni hozzánk. Talán meglepő, de a befekte­tők egyáltalán nem tartják válságágazatnak az idegenforgal­mat, a turizmust. Az élelmiszer- és csomagolóipart követően a legtöbb pénzt ugyanis az idegenforgalomba fektették. Eddig is. Pedig a Balaton-parti nagy privatizálások csak most kez­dődnek el igazából. Most indul például a Pannónia privatizá­lása, s folyamatosan „kalapács alá” kerülnek majd a vállalati üdülők százai. Mert megfigyelhető, hogy a válságba jutott cé­gek legelőbb ingatlanjaikon próbálnak túladni, ezzel a jelen­tős bevétellel csökkentve a kiadások mínuszát. A turizmusban a németek járnak elöl a nagy tó partján, de az üzlet nyelve errefelé is az angol. Ezen a nyelven jelent meg az Astra Press kiadásában most egy hatoldalas havilap, amely információkat nyújt a befektetni szándékozóknak, s csalogatni próbálja őket. Á Balatoni Kagyló legelső száma Si­ófokot mutatja be. Ezt magukkal viszik a hónap végén a 80 ezer lakosú, San Francisco melletti testvérvárosba induló küldöttség tagjai. Az idegenforgalomból származó bevételeket tekintve Ma­gyarország az ötödik helyen áll a világban! De Tennivaló azonban bőven akad még a portánkon — ezt mi magunk tud­juk a legjobban. Czene Attila Meddő vita a kárpótlásról Szemesen Az államtitkár se tudott segíteni Éjjel fél tizenegykor ért véget tegnapelőtt Balatonszemesen az a tanácskozás, amelyet a helyi egyeztető fórum és földren­dező bizottság kezdeményezett abban a reményben, hogy a megjelent dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal elnökének segítségével végre kompromisszumra jussanak. Jó ideje tart már ugyanis a vita: a szárszói Vörös Csillag termelőszövetkezet kilencven százalékban kivált tagjai sé­relmezik, hogy tulajdonukat a szomszédos, újonnan alakult Balatonőszöd-Balatonszemes Szövetkezet — ez a hivatal szerint nincs is bejelentve — kénye-kedve szerint jelölte ki. Problémájának megfogal­mazásakor a fórum elnöke azt írta: az ülésen, ahol a földalap kijelölése került napirendre, a termelőszövetkezet képviselője hiányos felkészültséggel jelent meg. Egy félig elkészített tér­képen semminemű adat nem állt rendelkezésre, így nem tud­ták felmérni, hogy elég arany­korona-értéket képvisel-e a ki­jelölt terület. Időközben kide­rült, hogy az igények meghalad­ják a 2100 aranykoronát. A Somogy Megyei Kárrendezési Hivatal szerint törvényi akadá­lyok miatt azonban nincs lehe­tőség további értéknövelésre. Ezt a határozatot fellebbezte meg a fórum. Nem tudjuk elfogadni — írják — a hivatalnak azt az íróasztal melletti véleményét, hogy az eredetileg megadott aranyko­rona-értékből az új földalapok kijelölése során nem lehet el­térni. Már több jegyzőköny­vünkben jeleztük, hogy Bala- tonszemes község közigazga­tási határa és az aranykorona értékű földek ki tudják elégíteni a kárpótlási összigényt. Megje­gyezni kívánjuk, hogy a szövet­kezeti tagi és részarány-tulaj­donból egyetlen négyzetmétert sem kívánunk elvitatni. De a sehova ki nem jelölt földek, va­lamint a kárpótlásból visszama­radt területek jogtalanul növel­nék a szövetkezeti tulajdon nagyságát. Természetesen az­zal egyetértünk; ha a föld nem kel el, akkor azé legyen, aki megműveli. Nos, az államtitkár nem nyújtott tálcán kész meg­oldást a feleknek. Arról azon­ban megállapodás született, hogy a lehető legrövidebb időn belül tárgyalóasztalhoz ül a két szövetkezet képviselője a min­denki számára elfogadható földalap-kijelölés érdekében. Az ülésen részt vett dr. Ma- tusik Walter, a Somogy Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal vezetője is. A két szak­embernek föltett temérdek kér­dés azt jelezte: a kárpótlás ügyében még mindig sok a kérdőjel. Kozma Ani Minden hónap 3. szombatján HAVIVÁSÁR MERNYÉN Február 20-tól havonta egy szombaton alaposan megvál­tozik Mernye élete. Pezsgő vállalkozói élet zajlik majd délelőttönként, emberekkel teli vonatok állnak meg a vas­útállomáson, alkudozásoktól lesz hangos, és lacipecsenyé- tői illatos a levegő. Legalábbis erre számít Ko- zár Csabáné, aki új vállalko­zásba kezd: havivásárt szer­vez a faluban. Kárpótlásként visszakapott saját területét nem állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel, hanem e föltehetően jövedelmezőbb módon kívánja hasznosítani. Az ötlet nem is rossz, különö­sen, miután elmondta, mire alapozza a sikert. — Egyre több a vidéki vál­lalkozó, aki ezen a módon próbálja megismertetni magát és persze növelni a forgalmát. Ráadásul Mernye kedvező he­lyen is fekszik, épp a megye- székhely és a Balaton közt félúton, innen is, onnan is könnyen elérhető az eladók­nak és a vásárlóknak egyaránt a főúton. De aki vonattal akar jönni, annak is egyszerű: reg­gel Kaposvárról is és Siófokról is fél kilenckor indul erre vo­nat, délután pedig fél egy körül mindkét irányba megy vissza is. A vásár területe pedig alig néhány percnyire van az állo­mástól. Az utazás tehát egy­szerű és ez nagyon fontos. Persze, mint mindennek, ennek a vállalkozásnak is „be kell indulni” hisz az újdonság­nak nem csak előnyei vannak. Ha azonban megszokják a he­lyet a vásározók, egy új szín­folttal gyarapodik a megye vál­lalkozási térképe.-v-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom