Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

1993. február 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bizonyítványt osztanak a menekült gyerekek iskolájában 260 iskolás varja, hogy tudasa „megmérettessen” a nagyatádi menekülttábor iskolájában az első félév befejez­tével. A múlt héten osztályozták a tanulók teljesítményét. Az itteni diákok az indonéz nagykövetség segítségével ju­tottak azokhoz a tankönyvekhez, melyből tanulhattak. — Nagy segítség volt ez — mondta Péter Bojana az iskola igazgatója. — Ma ül össze a ta­nári kar, hogy döntsön a félévi eredményekről. Bár a tanárok közül többen elhagyják a tábort, az oktatást kölcsöntanárokkal is folytatni fogjuk. A tanév kezdete után érkezett gyerekek részére lehetőséget adunk, hogy pótol­ják az elmaradásukat és felzár­kózhassanak a többiekhez. Őket most nem osztályozzuk. A horvát tananyag mellett magyar nyelvet is tanítottak. A gyerekek szorgalma és előre menetele hasonló a más, polgári iskolá­kéhoz. Az itt kiállított bizonyítványt Horvátországban teljes értékű dokumentumként adják, ha egyszer hazamennek majd. A tanuláson kívül — időtöltés­ként — az elmúlt hónapban rajzkiállítást rendeztek, a kará­csonyt és az új év ünnepét pe­dig úgy tartották meg, mintha az otthon lett volna... Tárgyalnak mindenkivel, aki segíteni tud Konzorcium Tab foglalkoztatási gondjának megoldásáért A Konfliktusmegelőző és Ke­zelő Központ elkészítette a tabi térség gazdaság- és foglalko­zásfejlesztését segítő tanulmá­nyát. A megvalósításának egyik keretéül és eszközéül a konzor­ciumot jelölte meg. Ez az a tár­sasági forma, amelyben a vál­lalkozásfejlesztő résztvevők tel­jes mértékben megőrzik önálló­ságukat. Emellett persze lehe­tőséget kapnak arra is, hogy a közös problémamegoldó tárgya­lásokon kialakult stratégiákat az ahhoz kapcsolt operatív lépé­sekkel valósítsák meg. A tervek szerint Tabon feb­ruár 3-án és 4-én amerikai me­nedzser részvételével tartanak megbeszélést, melyre a Konflik­tusmegelőző és Kezelő Központ szakemberein kívül meghívnak 25 olyan személyt is, akik érde­keltek lehetnek, vagy érdekelt­ségük megteremthető a konzor­cium megalakításában. Létre­hozásának célja pedig nem más, mint meghatározni azokat a fő projekt típusokat, amelyek alkalmasak lehetnek a régió gazdasági felemelkedésére, a tabi térség folgalalkoztatási gondjainak csökkentésére. (Krutek) „Amíg nem ég fejünk felett a ház...” Újjáalakult Somogybán az önkéntes tűzoltóság Önkéntesek és hivatásosok egy szervezetben Szombaton a megye önkéntes tűzoltói Kaposváron élet- rehívták a Somogy megyei Tűzoltószövetséget, amely már kapcsolatot alakít ki a hivatásosokkal és a tűzvédelem terü­letén dolgozó más szervezetekekkel. A Somogy Megyei Önkén­tes Tűzoltóegyesületek Szö­vetsége 1990-ben alakult meg Boglárlellén 17 tagszervezet­tel. A kizárólag önkénteseket tömörítő szervezet a tavalyi év végére életképtelenné vált: a régi, már múzeumba való fel­szerelések, a pénz hiánya megpecsételte sorsukat. Molnár János, a leköszönő elnök elmondta: az önkéntes tűzoltók között már csak 3-4 riasztható egyesület maradt. Nagy Tibor tűzoltóalezredes, megyei tűzoltóparancsnok, a szervezet országos elnöksé­gének tagja szerint az állami tűzoltók egyedül nem tudnák ellátni az oltással járó felada­tokat, szükségük van az ön­kéntesekre... „Hajlamosak vagyunk arra, hogy amíg nem ég a fejünk felett a ház, elfeledkezzünk a tűzoltóságról” — mondta az egyik hozzászóló, Horváth Iván balatonboglári önkéntes tűzoltó. Az új szervezet célkitűzései között szerepel a tűz elleni védekezés és a tűzoltóságok tevékenységének társadalmi eszközökkel történő segítése, a tűzoltóságok együttműkö­désének erősítése a szakmai munka hatékonyabbá tételé­hez. A szervezet érdekvé­delmi feladatokat is ellát majd, s feladatuknak tekintik a tűz­oltó hagyományőrzést is. Kezdeményezték, hogy a hi­vatásos tűzoltókkal nem ren­delkező települések tűzvé­delmének javítását az önkén­tes tűzoltók támogatásával va­lósítsa meg az országos szö­vetség. A felkészülés szem­pontjából kiemelten fontosnak tartják az önkéntes, vállalati és diáktűzoltóságok versenye­inek rendezési, finanszírozási és technikai feltételeinek biz­tosítását is. Hangsúlyozták azt is: mielőbb szükség van a tűz­védelemről és a tűzoltóságról szóló törvény megalkotására. Az újjáalakult szövetség megválasztotta tisztségviselőit is: az elnökségi teendőkkel a tabi polgármestert, Farkas Ist­vánt bízták meg. (Tóth) A megyei gyógypedagógus kamara közgyűlése Az önkormányzatok hazavinnék a gyerekeket Egészségesek között vagy élsz igelten? — Több gyerek küzd tanulási nehézséggel Filléres gondok, vonakodó önkormányzatok Egyre több a csecsemő a bölcsődékben Hová futsz fiú? Meg akartam kérdezni tő­led, — de nem sikerült. A múlt héten, a hidegfront előtt a ka­posvári Zárda utcában „talál­koztunk”. Mentem a dolgomra a napfényes délutáni órában, amikor a derekam alatti „test­részemet” ütés érte. Fordul­tam volna, hogy mi ez, de ak­kor elfutottál mellettem. így aztán nyugtáztam magam­ban: ez a kocogó, futó, köp­cös farmerruhás tizenéves gyerek, futás közben nyilván véletlenül hozzám ért. Előttem, úgy húsz méterre gyerekkocsit tolt egy kis­mama. Kettőnk között futott a fiú, aztán... Igen, aztán jól lát­tam: a kismama mögé kanya­rodott, és pontosan kiszámí­tott tudatossággal neki is odacsapott a „dereka alatti testrészére”. És futott tovább. A kismama megállt. Hátra­nézett tétován. Mi is történt? Nézegette, porolta a kabátját, csóválta a fejét, mint aki nem érti: mi történik vele. Aztán ment tovább, kisbabáját tolva a napfényben. A fiút már nem láttam. Nem tudom, hány nőnek, asszony­nak, nagymamának szerzett ilyen meglepetést. Futni nem tudok. Pedig szerettem volna megkér­dezni: ily módon hová futsz fiú?! — sa — A főváros, Baranya, Vesz­prém és Vas megye mellett Somogybán is működik gyógypedagógus kamara. Ennek eddigi munkájáról hall­hattak elnöki beszámolót azok, akiket nem rettentett vissza az országutak állapota, és a hétvégén eljutottak Ka­posvárra, a Somogy Megyei Gyógypedagógus Kamara évi közgyűlésére. Ottóffyné Kiszely Ildikó el­nök elmondta, a kamara tagjai közreműködtek a gyógypeda­gógiai főiskola reformjának vé­leményezésében, részt vesz­nek- a tavaly februárban létre­jött gyógypedagógiai egyez­tető fórum munkájában, vala­mint a nemzeti alaptanterv gyógypedagógiai véleménye­zésében is, és szeretnék föl­vállalni a gyógypedagógusok érdekvédelmét. A közgyűlésen elhangzott, nem szabad engedni, hogy a gyógypedagógia jól működő intézményrendszere a pénz­telenség miatt elsorvad­jon. — Jellemző jelenség — mondta az elnökasszony —, hogy a vidéki önkormányzatok hazaviszik a gyerekeket, mert így a vele járó támogatást is megkapják. A szülőt könnyű meggyőzni, hogy otthon jobb lesz a gyerekének, pedig a legtöbb esetben nem tudják megteremteni a megfelelő fel­tételeket. Azt szeretnénk elérni, hogy ilyen esetekben kötelezően kikérjék a szakvéleményün­ket. Továbbra is tart a vita az in­tegrált vagyis az egészsége­sek közti nevelés és a szegre­gált vagyis intézményes neve­lés pártolói között. A megyé­ben több helyen — így például a balatonfenyvesi iskolában már második éve — folynak integrált nevelési kísérletek, szép sikerrel. Szakmai társulások a gyógypedagógiában címmel Gordosné dr. Szabó Anna kandidátus tartott előadást. Ebből többek között kiderült, a magyarországi gyógypedagó­giának nemcsak most, hanem az 1800-as évektől számít­ható története során mindig is nehéz volt a helyzete. A tanácskozás végén négy szakbizottságot alakítottak: az oligofrénekkel foglalkozó, az érzékszervi fogyatékosokat tömörítő, a logopédiai s ez jó a pszichopedagógiai és fejlesz­tőpedagógiai szakbizottságot. Ez utóbbira óriási az igény, mert megnőtt a száma a tanu­lási nehézségekkel küzdő gyerekeknek. (Nagy) (Folytatás az 1. oldalról) — A Balaton-parton más a helyzet: nyáron megnő az igény, mert a szülők sze­zonmunkát vállalnak — foly­tatta Szabó Józsefné. — Té­len kevesebb a gyermek ezekben a bölcsődékben. Siófokon, Balatonszemesen, Bogláron csökkent a kihasz­náltság, és az is felmerült, hogy a többletköltségeket áthárítják a szülőkre. Egyéb­ként mindenütt csak az étke­zési normát térítik.. Ez 37 fo­rinttól 50 forintig terjedt. Ezért napi háromszor adnak étkezést. A bölcsődék felveszik azokat a gyerekeket is, akik­nek a szülei átmenetileg munkanélküliek, s ha szük­ség van, a gyámügyön ke­resztül rendszeres nevelési segélyt kaphatnak. A sok­gyerekes családoknak a térí­tési díj 50 százalékát kell csak fizetni. — Egyre több nálunk a csecsemő: régebben két évig otthon maradtak a gye­rekek az édesanyával, a gyed magasabb összegű el­látás volt. Surján László mi­niszter nemrégiben azt nyi­latkozta: szeretnék, ha a szociális ellátás körébe so­rolnák a bölcsődéket, így ta­lán megkapnánk az állami támogatást. Egy bölcsődei hely a mód­szertani bölcsődében évente 160 ezer forint. Siófokon 100 ezer ez az összeg, s ennek felét hárítják át a szülőkre — mondta a bölcsődevezető. Ezt a pénzt csak azok tud­ják kifizetni, akik megfelelő anyagi helyzetben vannak, de nem ők azok, akik a böl­csődéket általában igénybe veszik... — A gazdasági nehézsé­gek ellenére nem zártak be egy bölcsődét sem Somogy­bán. Tavaly 25 működött, s ennyi van az idén is. A kör­nyező településről bölcső­débe vitt gyerekek költségét a település önkormányzatá­nak kell vállalnia. Ezt egyik sem teszi szívesen. — A népjóléti igazgatóság gazdasági gondnoksága gazdálkodik a bölcsődék pénzével, ők mérik fel az igényeket is. Valamikor min­den felszerelést megkap­tunk, most, hogy szűköseb­bek az anyagi lehetőségek, csak azt vásároljuk, amit igazán pótolni kell. A gondo­zónők készítenek játékokat. Tóth Kriszta Iskolabővítés Mezőcsokonyán Mezőcsokonyán nyolctan­termes iskolát alakítottak ki emeletráépítéssel. Az idén a tornaterem, a zsibongó és a szociális helyiségek építését is szeretnék befejezni. Ki mit tud? Tabon Szerencsét hozott a Ki mit tud? tabi területi bemutató résztvevőinek a 13-as szám. Ugyanis ennyi egyéni és csoportos műsorszámmal mutatkoztak be vasárnap délelőttől a művelődési ház­ban. A Ki mit tud? területi bemutatóinak sorát nyitotta a tabi rendezvény, amelyen a karádi néptáncosok szép számmal szerepeltek. A ka­rádi együttesen kívül páros­táncot és szólót járók léptek színpadra, tabi és lullai hangszeres szólisták színe­sítették a gazdag műsort. Torvaji és miklósi versmon­dók, miklósi népdalénekes és a tabi művelődési ház di­vattáncegyüttese szórakoz­tatták az érdeklődőket. Kétezer forint egy vizsgálatért Azoknak akiknek nincs biztosítási kártyájuk, január közepétől fizetniük kell az egészségügyi ellátásért. A kaposvári közgyűlés dön­tése szerint egy járóbeteg fi­zikális vizsgálatáért 2000 fo­rintot kell fizetni. Járdafelújítások Jákóban Jákóban orvosi rendelőt, könyvtárat alakítottak ki, megnyitottak egy óvodát, és felújították az alsótagozatos iskolát is. Az idén több jár­daépítést terveznek és a Szabadság utca útburkolatát is rendbe kívánják tenni. Munkahely­teremtő beruházások A megyében tavaly 595-en helyezkedtek el a foglalkoztatási alap támoga­tásával. A legjelentősebb munkahelyteremtő beruhá­zások között található a Pa- licz Művek tapsonyi és iha- rosberényi gyára, a Balaton Textil Kft, a Varjú Szabóság Csurgón és Gyékényesen valamint a Dráva Thermál Kft Csokonyavisontán. Felújított községháza A somogyszili önkor­mányzat nemrégiben újít- tatta fel a községházát. Az 1 millió 500 ezer forintos be­ruházás keretében központi fűtéssel látták el az épületet, a külső és belső tatarozást a századelejei hivatal mintá­jára végezték el. Kft a bőrdíszmű Kft-vé alakult a Bőrdíszmű Vállalat. Két tulajdonosa kö­zül az egyik Marcali városa, 6 Iszázalékos részaránnyal. Építési telkek letelepedéshez Egyre többen választják a város közeli falvakat letele­pedésre. A kaposszerdahe- lyi önkormányzat huszonöt építési telek kialakítását ter­vezi a közeljövőben. A kije­lölt területekre már elkészül­tek a rendezési tervek, s ter­vezik, hogy a gázt, a vizet és az áramot is kivezetik ezekre a telkekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom