Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1993. február 15., hétfő SZARAJEVÓ ÉHSÉGSZTRÁJKOL Golyózáporban is indulnak a segélyszállítmányok A Drina folyón keresztül menekülnek a szerbek, a bosnyákok fokozódó támadásai elől. A kilenc hónapja tartó polgárháború óta első ízben támadnak ilyen erővel a bosnyákok Leszerelés új, modern fegyverekkel? Az egész világ ujjong, mert vége a fegyverkezési hajszá­nak, miközben lázas szorgalommal gyártják a modernebbnél modernebb gyilkos fegyvereket. Erre a következtetésre jutott elemzésében Duncan Lenox elismert brit fegyverkezési szakértő, aki tanulmányait a lon­doni Jane’s Defence Weekly-ben tette közzé. Fejtegetése szerint még az interkontinentális rakéták vonatkozásában a legmegnyugtatóbb a helyzet, mert az oroszok és az amerika­iak valószínűleg véglegesen felhagynak azokkal a progra­mokkal, amelyekre a Start-egyezmények vonatkoznak. Hiba volna azonban nem látni,hogy e két nagyon kívül van­nak más atomhatalmak is. Franciaország háborítatlanul dol­gozik a 11 kilométer hatótávolságú, tíz robbanófejes, M 5-ös rakétáján, a kínaiak pedig 8 és 12 ezer kilométer hatósugarú interkontinentális lövedékeket fejlesztenek ki. Kínát Pakisztán követi a fejlesztések számát tekintve, de a rakétaépítők listá­jára feliratkozott Egyiptom, Argentina, Brazília, Franciaor­szág, India, Irán, Irak, Libia, Észak-Korea, Spanyolország, Dél-Afrika és Tajvan. Az észak-koreaiak például Nodong 1 és Labour 1 néven jegyzik azt az egy kilométeres hatótávolságú rakétájukat, ami valójában egy és ugyanaz. Az irániak gyanú­san hasonló repülőlövedéke Tondar 68 névre hallgat. Csak azt nem tudni: együttmüködik-e Teherán Phenjannal, vagy esetleg Pekinggel, ahol a csaknem azonos fegyver elneve­zése M 18. Ám a sornak még nincs vége, mert a kínai fegy- vermintha a brazil SS 1000 koppintása volna. A brit katonai szakértő szerint számolni lehet a rövid- és közepes hatótávolságú fegyverrendszerek elterjedésével. A korábbi 34 országhoz immár további 22 társul, amelyek ké­pesek e rakéták előállítására és továbbadására. Ugrásszerűen megnőhet a bevethető cirkáló rakéták egész rendszerével rendelkező országok száma. Az Egyesült Álla­mok és Oroszország is nagy lendülettel munkálkodik a szer­ződéses tilalmakon kívül eső újabb fegyver-generáció kifej­lesztésében, Kína és India pedig hamarosan a hőn óhajtott fegyver birtokában kerül. Rajtuk kívül 11 további ország ren­delkezik olyan irányított lövedékkel, amely viszonylag csekély ráfordítás árán igazi cirkáló rakétává alakítható át. Ferenczy Europress Demszky Gábor Hollandiában A szlovák legfőbb ügyész Budapesten Dr. Vojtech Bacho, a Szlo­vák Köztársaság legfőbb ügyésze és kísérete — dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghívására — ma hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. Vojtech Ba­cho, mint az önálló Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze először tesz hivatalos látoga­tást Magyarországon. Alkotmánybíróság a népirtásról Az Alkotmánybíróság ma és holnap teljes ülést tart. A testü­let megvitatja: alkotmányelle- nes-e, hogy az önkormányzat az általa megállapított adót évközben a polgároknak ked­vezőbb feltételekkel sem mó­dosíthatja. Az alkotmánybírók tárgyalnak arról is: ellenté­tes-e a népirtás megbünteté­séről szóló nemzetközi egyezménnyel a Büntető Tör­vénykönyv tényállása. Okmány a Duna-elterelés ellen A szlovák környezetvédelmi minisztérium szakértői tör­vényellenesnek tartják a Duna elterelését — ez derül ki abból a szakértői állásfoglalásból, amelynek szövegét a Világ Természetvédelmi Alap sze­rezte meg Pozsonyból és hozta nyilvánosságra. Az APA osztrák hírügynökség az ok­mány eredetét a pozsonyi környezetvédelmi minisztéri­umnál próbálta ellenőrizni, ám ott sem megerősítést sem cá­folatot nem kapott. Mandela nem kötött alkut Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke szombaton cáfolta azokat a híreket, melyek sze­rint mozgalma és a dél-afrikai kormány között megegyezés született volna a politikai hata­lom megosztásáról. A politikus közölte, nem igaz, hogy hogy 1999-ig szóló hatalomme­gosztási egyezményt kötött a dél-afrikai fehér politikusokkal. A dél-afrikai lapok egy minisz­terhelyettes nyilatkozatára hi­vatkozva közölték, hogy az ANC és a pretoriai kormány a múlt héten, Fokvárosban ilyen egyezséget kötött. Husszein kész felejteni Szaddám Húszéin iraki ál­lamfő szombat este bejelen­tette: kész elfeledni a múltat és új kapcsolatokat kialakítani az Egyesült Államokkal, ha Washington hajlandó meg­hallgatni Irak álláspontját. Ez az első alkalom, hogy az iraki elnök személyesen vetette fel az Egyesült Államok és Bag­dad kapcsolatainak esetleges megjavításának lehetőségét. Tűzszünet Afganisztánban Egy pakisztáni békeközvetí­tőnek sikerült tűzszünetre bírni az afgán fővárosért im­már egy hónapja harcoló el­lenfeleket. A Reuter jelentése szerint a szombaton éjjel elfo­gadott megállapodás értelmé­ben a kormányerők és a Hizb-i-lszlámi elnevezésű szunnita fundamentalista szervezet az állandó fegyver­nyugvásra vonatkozó tárgya­lások idején tartózkodnak a harci cselekményektől. A szarajevói hatóságok korábbi bejelentésükkel összhangban úgy döntöt­tek, hogy a boszniai főváros szombattól nem fogad se­gélyszállítmányokat. Ezzel is fel akarják hívni a figyel­met a Kelet-Boszniában éhező muzulmánok helyze­tére. A Drina mentén húzódó övezetekbe hónapok óta nem jut el élelmiszer és gyógyszer, Christopher Dodd amerikai szenátor levélben kérte a tör­vényhozás illetékes bizottsá­gait: foglalkozzanak a lehető­séggel, hogy meghallgatáso­kat tartsanak Bős ügyéről. A connecticuti demokrata párti szenátor megküldte Clai­borne Pell szenátornak, a kül­ügyi bizottság elnökének, il­letve Joseph Bidennek, a sze­nátus európai albizottsága el­nökének a levelet, amelyben Lipták Béla, az Amerikai Ma­gyar Környezetvédelmi Alap elnöke meghallgatásokat kért Bős ügyében. Dodd reményét fejezte ki, hogy az EK közvetítése, illetve a hágai nemzetközi bíróság megoldja az erőművel kapcso­Bettino Craxi tizenhat és fél éves korlátlan pártveze­tői pályafutása véget ért egy római szállodában rendezett viharos országos gyűlésen. Kénytelen volt bedobni a tö­rülközőt, bár két hónapig el­lenállt azt követően, hogy a milánói vizsgálóbírók gya­núsítottként eljárás alá von­ták a pártkasszába vándo­rolt kenőpénzek ügyében. Craxi egy korszakot jelent az Olasz Szocialista Párt éle­tében és Olaszországéban is. 1976-ban választották őt főtit­kárrá, olyan nehéz pillanatban, amikor az OSZP mélyponton állt és Rómában a „történelmi kompromisszum” — a keresz­ténydemokrácia és a kommu­nista párt együttműködése — formálódott. 42 éves volt ak­kor. A milánói szocialista ifjú­sági mozgalomban nevelődött, és a párt nagy öregje, Pietro mert a szerb milicisták meg­akadályozzák a szállítmányok továbbhaladását. Ebben az övezetben szom­baton heves harcok kezdőd­tek; szerb jelentések szerint a muzulmán erők néha behatol­nak a Szerb Köztársaság terü­letére is, a Drina folyó jobb­partjára. A harcok különösen a Drina középső szakaszánál levő Bratunac helységnél he­vesek. Kelet-Bqszniában a közel­latos vitát Magyarország és Szlovákia között, de kérte ille­tékes szenátortársait: ameny- nyiben a tárgyalások kudarcot vallanának, tűzzék napirendre e fontos kérdést. Lipták egyébként a közelmúltban le­vélben tájékoztatta a bősi problémáról Albert Gore alel- nököt, akinek tevékenységé­ben régen középpontban álla­nak a környezetvédelem kér­dései. Az alelnök válaszában közölte, hogy tanulmányozza a kérdést. Lipták az elkövet­kezendő hetekben Brüsszelbe és Hágába utazik, hogy a bősi problémáról tárgyaljon, s ter­veiben pozsonyi látogatás is szerepel: találkozót kért Vla­dimír Meciar kormányfőtől. Nenni választotta ki maga mellé vezetőnek. Az energikus és ambiciózus Craxi szembe­szegült a „történelmi kompro­misszummal" és önálló kulcsszerephez juttatta az OSZP-t. Vezetésével a párt 10 szá­zalék fölé került a választáso­kon, majd megközelítette a 15 százalékot. A kormányozható- ság érdekében szövetséget kötött a DC-vel, de nem alá­rendelt helyzetben, mint ko­rábban, hanem magának kö­vetelve a miniszterelnökséget. 1983 és 1987 között Craxi a leghosszabb hivatalban ma­radt kormányfője az ország­nak, egyben az új, tartós gaz­dasági fellendülés kovácsa. Olaszország a Craxi-korszak­múltban éhen halt 166 ember, köztük negyven gyermek — jelentette a szarajevói rádió. Ebben a körzetben mintegy százezer muzulmán lakos el­látásáról kellene gondoskod­nia az ENSZ-nek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága bejelentette, hogy a jövő hé­ten mindenképpen segélyt in­dítanak ide, vállalva azt is, hogy a gépkocsioszlopok el­len támadást intéznek a mili­cisták. Több nyugat-európai or­szágban a hatóságok ahe­lyett, hogy megakadályoz­nák a külföldiek elleni szél­sőséges akciókat, maguk is részt vesznek azokban. Ez abból a jelentésből derül ki, amelyet most hozott nyilvá­nosságra az Amnesty Inter­national. A nemzetközi emberjogi szer­vezet dokumentum összesen ki­lenc országot nevez meg, ahol a külföldiekkel, ráadásul mene­dékjogért, tartózkodási engedé­lyért folyamodó külföldiekkel szemben brutálisan léptek föl a rendőrök. Konkrétan felsorol ban legyőzte az inflációt, a ter­rorizmust és a világ ötödik ipari hatalmává emelkedett, miköz­ben a kommunista pártot visz- szaszorították, változni kény­szerítették. A nyolcvanas évek Olaszországban Craxi évti­zede. A hanyatlás 1989-től kezdő­dik, a berlini fal leomlásával. Az európai megosztottság vége ugyanis felborította az olasz belső politikai egyensú­lyokat is: a kommunizmus megszűnt, az OKP felszámolta magát, és Craxi politikája — az egyensúlyozás a „két nagy” között — elvesztette szükség- szerűségét és talaját, miköz­ben a közvélemény elfordult a korrupciós botrányokba keve­redett politikai vezetőrétegtől. Demszky Gábor főpolgár­mester tegnap a budapesti vá­rosküldöttség élén Hollandiába utazott. A fővárosi delegáció háromnapos programja során tanulmányozza Hága, Amsz­terdam és Rotterdam városi­Németországban, Ausztriában, Dániában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Görögor­szágban, Olaszországban, Por­tugáliában és Spanyolország­ban történt eseteket. A különö­sen kirívóak közül is kiemeli egy szomáli esetét, akit Olaszor­szágban a rendőrök annyira megvertek, hogy eszméletét vesztette és kórházba kellett szállítani. A szervezet felszólítja az érintett országok kormányait: lépjenek fel a rendőrök idegen- gyűlölő akcióival, brutalitásával szemben. Azt is követeli, hogy bocsássák el azokat a hatósá­gok kötelékéből, akik ilyen ma­gatartást tanúsítanak. Napirendre került a „második köztársaság” igénye. A szocialisták választási elő­retörése is megállt, sőt visszá­jára fordult. Egyre inkább kiüt­köztek a kormányzati szerep­pel járó buktatók: a Craxi-féle párt nem maradt el semmiben a DC mögött, sőt élen járt a korrupciókban. Nem véletlen, hogy az ügyészség „tiszta ke­zeket” kampánya éppen Milá­nóban, Craxi hűbérbirtokán robbant ki, és elsőnek a szoci­alista párt kasszájába vándo­rolt milliárdokra derült fény. A választók kiábrándultak a hagyományos pártokból, s a tiltakozó szavazatok az auto­nómista ligát jutalmazzák, amely gyökeres megújítást szorgalmaz. Röpke egy év gazgatását, és a környezetvé­delem hollandiai tapasztalatait. A tervek szerint Delftben a vá­rosi kerékpározással, a kerék­párutak építésével és a kerék­párok tárolásával összefüggő gyakorlattal ismerkednek. Romániai „kamioncsapda” A romániai Calafat vámosai visszatartották azt a 10 ma­gyar kamiont, amelyeket feb­ruár 9-én nem engedtek be Macedóniába. A kamionok olasz gyártmá­nyú motorolajat szállítottak volna egy Skopjéi cégnek, a macedón határon azonban a köztársaság vámszervei meg­tagadták a teherjárművek be­léptetését, mondván, hogy a szállítóleveleken feltüntetett megrendelő cég nem létezik, azon a néven Szerbiában mű­ködik egy vállalat. A gépkocsivezetők jármű­veik nélkül visszatértek bolgár területre, hogy valamiféle se­gítséget szerezzenek, majd visszautaztak Romániába, hogy őrizzék a szállítmányt. alatt letűnt a színről az Olasz­országot addig kormányzó „CAF” (Craxi-Andreotti-For- lani trió). Craxinak le kellett mondania áprilisban arról az igényről, hogy újra ő álljon a kormány élére. Á nyolcvanas években általa összekovácsolt ötpárti koalíció széthullott a republikánusok távozásával. S most, az ügyészségi vizsgálat megindítása megadta a kegye­lemdöfést is Olaszország va­laha „legerősebb emberének”. Craxi „üldözésről”, „alapta­lan vádakról” beszél. Hívei szomorúan hallgatták búcsú­beszédét. Tudták: egy korszak végleg lezárult, s nem lehettek biztosak benne, hogy az OSZP túléli ezt a vihart. Craxi dicstelen vége, a kenőpénzek árnyéka, a morális és politikai útvesztés elsodorhatja a pártot a megindult és egyre gyorsuló olaszországi rendszerváltás­ban. Magyar Péter Dodd szenátor javaslata Bősről Az Amnesty International jelentése Brutális rendőrakciók Nyugat-Európában Craxi bukása

Next

/
Oldalképek
Tartalom