Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
1993. február 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Oktatási intézmények felújítása Kaposváron két év alatt 194 millió 717 ezer forintot költöttek az oktatási intézmények felújítására. A tavaly felhasznált 69 millió 910 ezer forintból készült el többek között a Pécsi utcai iskola tetőfelújítása és a külső nyílászáró szerkezetek cseréje. A Toldi utcai iskola tetőszigetelésének munkálatait 80 százalékban befejezték, és idén folytatják. Hanyatlóban Somogy ipara 1991 -ben még 307 ipartelep foglalkoztatta a megye iparában dolgozók 85 százalékát. Városi szinten évről évre fokozatosan csökkent az ipari munkavállalók száma, 1991 év végére pedig „elérte a 21 ezer 200-at. A fizikai foglalkozásúak száma is több mint 20 százalékkal csökkent. Megyei fafúvós verseny Hetedik alkalommal rendezik meg Kaposváron a megyei fafúvós versenyt. A ma délelőtt 10 órakor, a Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdődő versenyen 57-en vesznek részt. A fafúvós hangszeresek mellett a fuvolások is részt vehetnek a versenyen. Ezer lakosra 297 előfizető Somogy városaiban ezer lakosra átlagosan 297 televízió-előfizetőt tartanak nyilván. Boglárlelle áll az élen 347 előfizetővel, a legrosszabb a helyzet a szomszédvárban Fonyódon. Ott ugyanis 245 előfizető jut ezer lakosra. Monográfia Kunffyról Somogytúr festőjéről, Kunffy Lajosról írt monográfiát Horváth János Milán festőművész, a Somogy Megyei Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője. A Kunffy múzeum anyagát mutatja be a kötet számos színes reprodukció kíséretében. A szerző a Balázs János művészetét ismertető kismonográfia anyagát is összeállította, a kötet szintén megjelenésre vár. Gazdafórum Somogyudvarhelyen Tegnap este tanácskozással egybekötött gazdafórumot rendezett Somogyudvarhe- lyen a Kerékhegyi Szőlősgazdák Egyesülete, a Kertbarátok Somogy Megyei Szövetsége és a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal. A helyi egyesület múlt évi munkáját értékelő, idei feladatait megvitató tanácskozásra meghívták a Bejo Zaaden holland céget is, amely magyarországi termesztésre ajánlott zöldségfajtáit mutatta be. Betegápolási statisztika Kaposváron a megyei kórházban 1991-ben átlagosan . 10,7 napig tartott egy beteg ápolása. Nagyatádon ez a szám 15,5 nap, Marcaliban és Siófokon alig haladta meg a 8 napot. Az 1000 lakosra jutó rendelési idő Kaposváron 1272 óra volt, míg ugyanerre Nagyatádon 2636 órát fordítottak az orvosok. A Kaposplast nyugat-európai piacon A kefe keletje Szakmai napok Kaposváron — Korszerűbb, eladható termékekre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Dobos József, az üzem igazgatója elmondta: szabadon jöhetnek az importáruk, a hazai vállalatok lehetőségei beszűkültek. A Kaposplast ezért tavaly 300 tonna alapanyagot termelt nyugat-európai piacra. Szakmai rendezvényük célja: a vállalatokat, kisvállalkozásokat, régi kefegyártókat tájékoztassák, hogy milyen termékekkel áll az üzem a gyártók rendelkezésére. A magyar fogyasztó minél jobb terméket keres, s a gyártóknak fel kell venniük a versenyt az importárukkal. A kefeipari termékcsalád értékesítésében a belföldi fogyasztás visszaesett, s várhatóan tovább csökken. Ezért is van szükség a kapcsolatok szorosabbá tételére. Ez az iparág bizonyos mértékben hagyománytisztelő, hiszen ha a kisiparos lószőrből készítette a termékeit és most is abból akarja, rendelkezésére áll az alapanyag. A műanyag termékek azonban esztétiku- sabbak és olcsóbbak. Szeretnék ezek alkalmazására is felhívni a figyelmet. Olcsóbb termékekkel ugyanis a nyugati árukkal is fel lehetne venni a versenyt. A kefeipari termékek kiállítása Gond, hogy a szociális foglalkoztatóknak — nekik nagy szerep jut e termékek készítésében — a megmaradásért kell küzdeniük. A csökkent munkaképesség mellett kell felvenniük a versenyt az importárukkal... A szakmai napokat szeretnék hagyománnyá tenni — hangsúlyozta Dobos József. A rendezvény keretében a harminc cég képviselői előadásokon vettek (Fotó: Király J. Béla) részt, ahol a cég termékeit is bemutatta. A vendégek az üzemet is meglátogatták. A Kaposplast fejlesztéseivel is előrukkolt: eddig nem gyárthattak például fogkefe sörtét, ezt ettől az évtől tudják ajánlani a kisiparosoknak. Megjelentek polipropilén termékekkel, s a polisztirol gyártmányaikat továbbfejlesztették. Autómosók keféihez is az üzem készít alapanyagot... T. K. Amiből Öreglak gazdálkodik Öreglak képviselő-testülete megtárgyalta a polgármesteri hivatal előterjesztésében az 1993. évi költségvetés tervezetét. Neszményi Zsolt jegyző elmondta, hogy költségvetésüket az erőforrások takarékos felhasználásával, a feladatok fontossági rangsorolásával állították össze. Saját bevételeik tervezésénél az előző évek gyakorlatához hasonlóan, az idén sem tervezik helyi adó bevezetését. Állami hozzájárulás címén 26 millió 583 ezer forintot kap az önkormányzat, valamint 2 millió 268 ezer forintra rúg a tavalyi pénzmaradványuk. Kiadásaik tervezett összege 44 millió 839 ezer forint, ez tartalmazza a polgármesteri hivatal és az általános iskola működési kiadásait, a működési tartalékot, valamint a felhalmozási kiadásokat. A polgármesteri hivatal működési költségvetésében 14 millió 747 ezer forint a kommunális ellátás, az.egészségügyi, szociálpolitikai és a közművelődési feladatok, és a polgár- mesteri hivatal apparátusának működési költségei. Ez az összeg tartalmazza a hivatal 20 százalékos bérfejlesztését is. Az általános iskolára 19 millió 722 ezer forintot költ az idén Öreglak önkormányzata, az első lakáshoz jutók támogatására pedig elkülönítettek 600 ezer forintot. A képviselő- testület az előterjesztést elfogadta. (Mészáros) Hullámvölgyben is eredményesen (Folytatás az 1. oldalról) Vágó- és hízómarhából tavaly 2472 volt a kivitel. Az árakat mind belföldön, mind az exportban sikerült emelni, így 1991-hez képest tenyészállatoknál a 200 kilogrammos borjúért 28 ezer forint helyett 40 ezer forintot, vemhes üszőért 50-55 ezer forint helyett 75 ezer forintot, szűz üszőért 34-36 ezer forint helyett 50 ezer forintot kaptak. Vágóállat értékesítésnél 1991-ben 142 forint volt a legmagasabb kilogrammonként elért ár, ez 1992-ben 173 forintra módosult. Vágóállatexportra 70 százalékban az egyesületi tagoktól, 30 százalékban a külső üzemektől került ki az állomány. Dr. Márton István sikerként értékelte a tagok javára elért „pozitív diszkriminációt”. A tenyésztési munka ismertetése során kiderült, hogy termeléses ellenőrzést 4230 szarvasmarha esetében folytattak. Tenyésztéses ellenőrzésre az 1991-beli 2354 darabról 4441 darabra nőtt az állomány létszáma, ettől függetlenül 1993-ban sajnos csökkenésre számíthatnak a tenyésztők. Több tenyészet eltűnt (felszámolás, eladás) és voltak olyan üzemek israhol új állományokat sikerült kialakítani. Az egyesület 1992-ben is megtartotta szokásos továbbképzési tanfolyamát törzstenyésztői részére. A tapasztalatok alapján elmondható: sajnos, mindenhol bizonytalanság uralkodik az átalakulást, a privatizációt, az elbocsátásokat illetően. Tavaly vált az egyesület a Hereford Világtanács teljes jogú tagjává. Az áprilisban megrendezett dél-afrikai kongresszuson kérte tagfelvételét a szervezet. Júniusban a világtanács főtitkára, Duncan J. Porteous látogatott hazánkba, majd beszámolóját elküldte minden világtanácstagnak. 1992. november 30. óta a Hereford Világszövetség teljes jogú tagja lett az egyesület, amely évi 400 angol font tagdíj befizetése mellett maga után vonja azt, hogy az általa kiállított „pedigréket" világszerte elismerik. Az egyesület tehát a múlt évben megpróbálta megteremteni azt a hátteret, amely az elkövetkező időszakban támaszul szolgálhat az üzemek részére. A legfontosabb az alaptevékenység: a Hereford fajta védelme, fenntartása, illetve népszerűsítése. Mészáros Tamás Fonyódi szakkörök Mintegy százötven taggal működnek a fonyódi művelődési házban a szakkörök. A fafaragók, szövők mellett negyventagú gyermektáncegyüttesnek, a nyugdíjasok klubjának, és az újonnan alakult nosztalgiaklub tagjainak ad otthont az intézmény. Fonyódon az ifjúsági klub is újjáalakult. Polgármesterek a költségvetésről Barcs: hitel nincs! Feigli Ferenc: A helyi adók bevezetése segített volna A barcsi képviselőtestület elsőre elfogadta a város ez évi költségvetését. Nagy szó ez manapság, hiszen amikor nagyon kevés pénzt nagyon sokfele kell elosztani, bizony, ritkán egyeznek a vélemények. Természetesen Barcs sem kivétel: igen szűkös költségvetést sikerült készíteni. — Elsőrendű feladatunk intézményeink biztonságos működtetése — mondta Feigli Ferenc polgármester. — A majd’ 611 millió forintos költségvetésünkből 510 milliót erre fordítunk. Sikerült úgy megoldani . mindezt, hogy egyetlen intézményt sem kell felszámolni, sem pedig ösz- szevonni, pedig a közalkalmazotti törvény miatt a bérjellegű kiadások alaposan megnőttek, így a dologi költségekből faragni kellett. Az áremelések sem kímélték az intézményeket, maximális takarékossággal lehet csak „kijönni” a pénzből, de a szakmai feladatokban nem lesz visszaesés anyagi okok miatt. — Mennyi jut ez évben fejlesztésre? — Több mint 93 millió forintot költünk fejlesztésekre, figyelembe véve a lakossági igényeket. Két éve azt határoztuk el, hogy a négy év alatt végrehajtunk egy út- és járda- építési koncepciót; most 80 százalékos a készültség, s az idén három utat és két új járdaszakaszt építünk még. A közvilágítás fejlesztése fontos, ezzel a modernizálással évente milliókat takaríthatunk meg. Szeretnénk, ha a város- központ tovább épülne, mégpedig vállalkozói alapon. Szeretnénk megpályázni céltámogatásokat, például a csatornázásra, de lakossági hozzájárulás nélkül ez nem megy. Az embereknek pedig a minimális hozzájárulásra sincs pénzük. Ezért csak egy utcában terveztünk az idén csatornázást. — Ezek szerint csak minimális tartalékot terveztek. Nem veszélyes ez? — A fejlesztésekről nem mondhatunk le: igény, amit ki kell elégíteni. Az épülő telefonközpont is sok pénzünkbe kerül, de a crossbar-telefon ma már elengedhetetlen a dinamikus fejlődéshez. Hitelt pedig semmiképp nem akartunk felvenni, hiszen még csak idén fizetjük ki a hét évvel ezelőtti kölcsön utolsó 13 millió forintos részletét. A működéshez felvett hitelt lehetetlen kigazdálkodni, fejlesztésre pedig csak akkor szabad felvenni, ha az később pénz hoz. A helyi adók segíthettek volna, hogy nagyobb, biztonságosabb tartalékka* vágjunk neki az évnek, de a testület — köztük jó néhány vállalkozó — leszavazta ezt. Pedig egy előzetes tárgyaláson a cégek képviselői és a vállalkozók, úgy tetszett, megértették: a település jövője nemcsak az önkormányzat és a polgárok érdeke, enélküPők sem léphetnek tovább. Varga Ottó A Kapós ART-felajánlása a Kaposi Mór kórháznak Bár a kórházaknak megvan a maguk ismert hangulata, azért nem feltétlenül szükséges, hogy a gyógyulni vágyók „rosszul” érezzék ott magukat. Noha a Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület ötlete nem feltétlenül segíti elő a testi épülés és egészség visszanyerését, azért nagyban hozzájárulhat mindehhez: betegek és orvosok közérzetét egyaránt javíthatja. Az egyesület képzőművészeti alkotásokat ajánl fel a Kaposi Mór Megyei Kórháznak, amelyek elképzelésük szerint a kórteremekbe, orvosi szobák és folyosók falára kerülnének. Felhívásukat nemcsak az egyesület tagjai, hanem a megye iparés képzőművészei számára is eljuttatták, mind nagyobb körben terjesztve ötletüket. A felajánlott és a megyei kórház tulajdonába kerülő alkotásokat egy közös tárlat keretében mutatják majd be az intézmény előadótermében, várhatóan a hónap végén. A művészek számára egyéni elbírálás alapján van lehetőség a műalkotások árának adóalapból való leírására, további információt Bétái Sándor szolgáltat a 16-271-es kaposvári telefonszámon. A felajánlott műveket a Kapos ART egyesület vezetősége a Somogy Megyei Művelődési Központban kéri leadni. LAKÓTELEPRŐL FALURA Várdán nyitnak fiókiskolát A gyerekek a betonépületek között, a lakótelepen olykor nem tudnak mit kezdeni magukkal. Ha természetes mozgásigényüket lakóhelyükön élik ki, azt bizony sokszor környezetük bánja. Hogy a természethez közelebb kerüljenek és lehetőségük legyen a szabadidejük hasznosabb eltöltésére, a Kinizsi lakótelep iskolájának vezetői kerestek egy olyan épületet vidéken, amely alkalmas kihelyezett falusi iskolának. — így találtunk Várdára — mondta Paksi Lajos igazgató. — Szerencsénk volt, mert az ottani iskola új helyre, a most épülő falusi közösségi házba költözik. A régi iskola két tanteremmel az ősszel rendelkezésünkre áll. Mivel pénzünk nincs, a Gyermekekért alapítvány támogatásával tesszük rendbe és lakhatóvá az épületet. Úgy tervezzük, hogy egyszerre két osztály, két-két hétre kiköltözik. Reméljük, hogy minden osztályra sor kerül. A gyerekek visznek biciklit, kirándulnak, sportolnak. Szabadabb életformát próbálunk nekik teremteni. ígéretet kaptunk arra a környéken, hogy még lovagolni is megtanulhatnak. Két-három óra tanítás lesz és a többi foglalkozást a természetben, nyitottabb formában tartjuk. Gyerekeink ellátását, étkeztetését helyben oldjuk meg, munkahelyet teremtve egy-két várdai asz- szonynak. Az iskola másik nagy terve, hogy ugyanott 50-60 gyereknek sátoros nyári tábort alakítanak ki. Elsősorban a saját gyerekeik táboroztatására gondolnak, de idővel nemzetközivé szeretnék tenni. Számítástechnikai és művészeti táborokat is terveznek az iskola pedagógusainak vezetésével. Egész biztos, hogy jól érezhetik magukat a gyerekek Várdán. Csak a két hét kissé kevés. Talán a hazatérő gyerekeknek és pedagógusoknak sikerül valamit „hazalopniuk” az ottani életformából. Kirsch Vera
