Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-12 / 36. szám

Ortopéd szakrendelés a megyei kórházban Megváltozik az ortopéd szakrendelés hétfőtől. A me­gyei rendelőintézetből átköltö­zik a Kaposi Mór Megyei Kór­házba és a Tallián utca 20-34. szám alatt, a régi sebészeti tömb földszintjén fogadják a betegeket munkanapokon 7-től 14 óráig. Taszári mozi A taszári önkormányzat csaknem 100 ezer forintot for­dít a mozi működtetésére. A helyőrségi művelődési ott­honban tartott filmvetítések korábban is népszerűek vol­tak, ám pénz hiányában nem tudta volna a honvédség mű­ködtetni a mozit. Az önkor­mányzat — jól érzékelve, hogy kevés a művelődési le­hetőség a faluban — amellett döntött, hogy támogatja a filmkölcsönzés díját. így he­tente két alkalommal mutat­nak be új filmeket a taszári moziban. Kiállítás Mosdóson Ma 18 órakor kiállítás nyílik Riba Márta festőművész alko­tásaiból Mosdóson az új ön- kormányzati hivatal épületé­ben, amelyet ma adnak át. A községben élő művésznő eb­ből az alkalomból egy fest­ményt ajándékozott a helyi önkormányzatnak. Akadémiai székfoglaló Ülést tartott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Aka­démia. A huszonkét alapító tag között van Takáts Gyula, Fodor András és Somlyó György Kossuth-díjas költő. Az ülésen a balatonboglári születésű Somlyó György író-költő megtartotta székfog­lalóját. A fordítás és az újra- fordítás témakörében olvasta föl dolgozatát. A családsegítő forgalma A kaposvár családsegítő szolgálatot 1991-92-ben 7669 ügyfél kereste fel. A megelő­zésben 1678 személy vett részt, és évente 654 családot gondoztak. A szolgálat tevé­kenysége a megyeszékhely lakosságának mintegy 13 százalékára terjed ki. Csökkenő bölcsődei férőhelyek Kaposvár 6 bölcsődéjében 70 férőhely szűnt meg. Jelen­leg 270 bölcsődés férőhely van. A beírt gyermekek száma az elmúlt években nem válto­zott lényegesen. 1992-ben 281 gyermek járt bölcsődébe. A Petőfi utcai intézményben 10 helyen 14 éves korig fogya­tékos gyermekeket is gondoz­nak. Ez a hely kielégíti az ilyen irányú igényeket, de szükség esetén további bővítés is le­hetséges. Ünnepélyes leszerelés Nagyatádon A szülők, a katonatársak és a városi önkormányzat képvi­selői jelenlétében búcsúzott ,38 leszerelő katona a nagy­atádi fegyelmező zászlóajtói. A bevonuláskor az állomány alig felének volt munkahelye. A civilben eltöltött vacsorán a leszerelők közül többen el­mondták, hogy nekik továbbra sincs semmi kilátásuk az elhe­lyezkedésre. 1993. február 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tudományos ülés a Kaposi Mór kórházban Hagyományos és új műtéti eljárások Polgármesterek a költségvetésről Nagyatádon 15 millió hiányzik Varga Vince: Intézményeink fenntartása a támogatásokat is meghaladja Van is költségvetése Nagy­atádnak meg nincs is. El is fo­gadták a városatyák meg nem is. Ami biztos: a kiadási oldalt jócskán át kell fésülniük a kép­viselőknek, hogy a jelenleg több mint tizenötmillió forintos hiányt végre eltüntessék. A polgármesteri hivatalnak napi pénzügyi gondjai vannak. A januári fizetés sorsa harmadi­kén dőlt el, ekkor vált végle­gessé, hogy nem kell újabb hi­telt felvennie az önkormány­zatnak. Az idei költségvetés terve­zésének már a kezdetekor tud­ták a szakemberek, hogy a várható bevételek a város in­tézményeinek zavartalan mű­ködését nem teszik lehetővé. Arra azonban nem számíthat­tak, hogy a szűkös költségve­tést utólag tovább kell szigorí­tani. Erre dolgozta ki az ön- kormányzat az úgynevezett visszavonulási tervet. — Azon ritka városok közé tartozunk, amelyek minden térségi feladatot ellátó intéz­ményt a magukénak mond­hatnak — érvelt Varga Vince polgármester. — Ezáltal kerül­tünk nehéz helyzetbe, mert az intézmények fenntartása még a támogatásokat is megha­ladja. Sok a megyei feladat­körbe tartozó intézmény, ez különösen nagy terhet jelent a városnak. Az első összevetések után a hiány még több mint negyven- ötmillió forint volt, ám időköz­ben a kórház költségvetéséből sikerült lefaragni harmincegy­milliót. A kórházban az idén csak a tavaly elmaradt felada­tok pótlására lesz lehetőség. — A intézmények a 13. havi fizetésüket csak 1994 január­jában kapják meg. Ez az igazi gondot nem oldja meg, csak haladékot biztosít. Mindunta­lan csak szajkózzuk a többi önkormányzattal együtt: ha a kormány feladatot adott, akkor annak a költségeit is térítse meg. A szennyvíztisztító rekonst­rukciójának az elszámolása is gondot okoz. A kivitelezőt már kifizettük, de az elnyert támo­gatások még nem érkeztek meg hozzánk. 56 millió fo­rintba került a beruházás, és amíg az meg nem érkezik, a napi pénzügyek intézésére decemberben 10 millió forint hitelt kényszerültünk felvenni. Az idén 1 millárd 86 millió fo­rintból gazdálkodhatnak az a- tádiak. A növekvő terhek mel­lett az állami támogatások drasztikus csökkentése is sújtja az önkormányzatot. Ugyanakkor a helyi adók szá­mottevő emelésére sincs lehe­tőség. — Felújításra, karbantar­tásra nagyon szerény lehető­ségünk marad. Szerettünk volna például utat építeni, de pillanatnyilag azon kell gon­dolkoznunk, hogy mennyi pénzt tudunk megtakarítani a közvilágítás csökkentésével, a költségvetési szervek össze­vonásával, az iskolai étkezte­tés csökkentésével, a szociális ellátás felülvizsgálatával, vagy végső esetben az oktatás költ­ségeinek a mérséklésével — mondta a polgármester. Barna Zsolt (Folytatás az 1. oldalról) Az osztály fő profilja a mell­kassebészet, ám emellett álta­lános sebészeti feladatokat is ellát az osztály. Dr. Vincze Ká­roly osztályvezető főorvos tá­jékoztatójában elmondta, hogy a mellkassebészeten egyre több tüdőrákos beteget operálnak. — Első számú „közellen­séggé” vált a tüdőrák. A férfi­aknál a tüdőrák okozta elhalá­lozás a rákstatisztikában az első helyre került. Magyaror­szágon évente mintegy ötezer új tüdőrákos megbetegedés fordul elő — mondta dr. Vincze Károly. A tüdőrák keze­lésében a sebészeti beavat­kozás a legeredményesebb. Az időben felismert daganatos betegség jó eredménnyel gyógyítható. A tüdő tbc-s be­tegek száma is emelkedik, ezt az orvostudomány a romló szociális helyzettel, az elsze- gényesedéssel hozza össze­függésbe. — A belső szervek gyulla­dása, a mellhártya jó-, vagy rosszindulatú megbetegedé­sétől keletkezhet a mellkas­ban folyadékgyülem, a tudo­mányos tanácskozás egyik előadása erről is szólt. Az in­tenzív osztállyal, a baleseti sebészettel közösen végez­zük el a mellkasban áthatolt szúrt, lőtt sérüléseket. Ezek az erőszakos cselekmények is többnyire alkoholos befolyá­soltság miatt történnek. Janu­árban három ilyen műtétet vé­geztünk. Nemcsak a megye, az ország, hanem a határain­kon túli hasvízkóros betegeket is itt látjuk el. Együttműködünk a gyerekosztállyal, az ortopé­diával a mellkasfali fejlődési rendellenességek korrekciós műtétének elvégzésében. — Nemcsak a számítógé­pes adatfeldolgozás vonult be az orvostudományba, hanem a kaposvári kórház orvosai is megismerkedhettek a legkor­szerűbb műtéti eljárásokkal, s Röntgenkonzílium műtét előtt (Fotó: Kovács Tibor) ezeket alkalmazzák is. Az önök osztályán milyen sze­repe van a legújabb orvos- technikák alkalmazásának? — Azoknál a betegeknél, akiknél nagy megterhelést je­lentene a hagyományos mű­téti beavatkozás, alkalmazzuk a legújabb műtéttechnikát. Az endoszkópos műtétek nem zárják ki a hagyományosat. Tizenhat beteget operáltunk nyílt endoszkópos eljárással egy év alatt, a műtétek sike­rességét jellemzi, hogy egyet­len egyszer sem kellett újjólag visszatérnünk a hagyományos műtéti eljáráshoz ezen ese­tekben. A tudományos ülésen meg­fogalmazódott az is, hogy a mellkassebészeti tevékeny­séget kibővítik, regionális fel­adatokat is ellátnak a Dél-Du- nántúlon. Horányi Barna MÁRCIUS 31 .-ÁPRILIS 4. KÖZÖTT Nemzetközi tavaszi vásár lesz Kaposváron 130 engedélyt adtak ki az első menetben Rendszámváltás taxiséknál Február 15-e után jöhet a sárga rendszám (Folytatás az 1. oldalról) Megállapodtak abban is, hogy nemcsak az idén, hanem egyelőre öt évig minden ta­vasszal itt rendezik meg a ka­posvári tavaszi nemzetközi vásárt. A vásár támogatója Kaposvár is, ezért a meghívón feltüntették a megyeszékhely címerét és a Somogyi Keres­kedelmi és Iparkamara emb­lémáját is. A vásárra több mint száz céget várnak. A jelentke­zési lapokat elküldték már, és folyamatosan érkeznek a vá­laszok. Azt is eldöntötték, hogy szakmai napokat ren­deznek a kiállítás időtartama alatt. Az már biztos, hogy lesz horvát-szlovén szakmai nap, egy napot pedig a grazi keres­kedelmi és iparkamara kap meg, hogy megismertesse a somogyi vállalkozókkal és ke­reskedőkkel tagjait és tevé­kenységét. Dél-Somogy a magasból Azok a közúti személyszállító kisiparosok, akik eleget tettek a jogszabályban előírt kö­telezettségeiknek, és megfeleltek a köve­telményeknek, február elsejével megkapták a közlekedésfelügyelettől az engedélyeiket. Első menetben Somogybán mintegy 130 kis­iparos az állandó lakóhelye, vagy telephelye szerinti illetékességgel, a második menet­ben pedig majd más települések területére beadott kérelmeikre kaptak, kapnak enge­délyt. Az egyéb területekre való kiterjesztést csak az érintett önkormányzatokkal egyez­tetve adja ki a közlekedésfelügyelet. A „sárga" rendszámok kiadását a fellebe- zési határidő lejárta után kezdik meg. Ez 15 nap, tehát legkorábban február 15-e után találkozhatunk majd az új rendszámú taxikkal. (Mészáros) Pedagóguskamara alakult Kaposváron Együtt az önkormányzattal Vadszemle helikopterről A múlt év végén megalakult Kaposváron a városi peda­góguskamara. Elnöke Ponikfor Zoltán, az építőipari szak­munkásképző és szakközépiskola igazgatója. (Tudósítónktól) Dél-Somogy vadban gaz­dag vidék. Hogy pontosan hány szarvas, nyúl, róka és vaddisznó járja az 58 ezer hektáros területet, — eddig senki sem tudta. Az erdők fö­lött őrködők szerint a kelleté­nél jóval több. A dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát szakemberei mást állítottak. Dr. Galamb Gábor vadászati igazgató csapatával úgy dön­tött, hogy pontos számításo­kat végeznek. Szakembereket kértek föl az állománybecs­lésre, és ehhez kibéreltek egy helikoptert is. Dr. Kovács György, a Fővárosi Állatkert főigazgató-helyettese elvál­lalta a munkát, már csak azért is, mert korábban vadbiológi­ával foglalkozott. Franciaor­szágban például a vadnyulak létszámát mérte föl. írt egy könyvet e témáról kollégájá­val, dr. Demeter Andrással, és végzett számítógépes kísérle­teket is. A Földművelésügyi Minisztériumtól kétéves meg­bízatást kapott csapata a ma­gyarországi vadállomány becslésére, de csakhamar ki­derült: az idő nem elegendő arra, hogy teljes képet alkos­sanak a hazai vadállományról. Az ökonómiai egyensúly fenn­tartásához pontos adatok kel­lenek. Az újabb megbízás szerint 1995-ig folytatódnak a vizsgálatok. A tanulságok hozzájárulhatnak a magyar vadászat hírnevének öregbí­téséhez. — A megyei pedagógus­kamara decemberi ülésén ha­tároztuk el, hogy megalakítjuk a kaposvári szervezetet. A hatvannyolc tagú kamara az óvónők, általános és középis­kolai tanárok szakmai, peda­gógiai érdekvédelmét hivatott ellátni. Tagjaink sorában ta­lálni olyat is, aki oktatással foglalkozó intézmény képvise­lője, így az önkormányzat is képviselteti magát a kamará­ban. A szakmai érdekérvé­nyesítés a kamara elsőrendű célja. Szeretnénk ott lenni minden, a hivatásunkat, szakmánkat érintő városi dön­tés előkészítésénél és a hatá­rozatok megalkotásánál. Ja­nuárban már meghívta a vá­rosi önkormányzat oktatási bizottsága a kamaránk képvi­selőit, ez már jelezte, hogy ki­alakulóban van egy új típusú párbeszéd, munkakapcsolat. — A kamara a város óvodá­iban, általános-és középisko­láiban dolgozókat tömöríti. Hogyan működik a szerve­zet? — Munkacsoportokat hoz­tunk létre. A két közgyűlés között ezek akár önállóan is tevékenykednek, részt vesz­nek az önkormányzati meg­beszéléseken. Az országos pedagógus kamara alapelve alapján minden helyi, megyei kamara elnöke egyben tagja az országos szervezetnek, így most ketten képviselhetjük dr. Sótonyi Sándorral, a me­gyei kamara elnökével az ér­dekeinket. A helyi érdekeket helyben lehet csak érvényre juttatni, megoldani. Ezt a lehe­tőséget próbáljuk jól kihasz­nálni a pedagógusok, az okta­tási intézmények, a tanulók érdekében. Ábban bízunk, hogy az érdekvédelemben itt, helyben mi többet tehetünk. Átalakulóban a közoktatás rendszere. A kamara tagjaira vár az a feladat, hogy ebben is részt vegyünk. Tervezzük azt is, hogy kapcsolatot teremtünk azzal a társadalmi környezet­tel is, amelyben az iskolák működnek. Ide soroljuk a szü­lőket is. Bízom benne, hogy a fiatalokkal, a tanulókkal is megfelelő információs kap­csolatot tudunk kialakítani, amivel az oktató-nevelő munka eredményességét tud­juk növelni. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom